Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-03 / 207. szám

M ST MEGYEI sMMm I960. SZEPTEMBER 4, SZOMBAT Elefánt, zebra, borz és papagáj a betegek között Jubilál a szombathelyi állatkórház Tiz évvel ezelőtt létesítették Szombathelyen az állatkórhá­zat, ahova nemcsak Vas me­gyéből, hanem a szomszédos Győr, Zala és Veszprém me­gyéből is hoznak gyógykezelés­re beteg állatokat. Az utóbbi négy évben tizenkétezer „be­járó” és több mint 1600 kór­házban ápolt állatot gyógyke­zeltek. A kórház sokirányú munká­ját mutatja, hogy az utóbbi években elefántot, zebrát, bor­zot, vaddisznót, őzet, gólyát, papagájt is gyógykezeltek, Az elefántot, zebrát a városban járt cirkuszosok, a kisebb va­dakat pedig az erdészek szál­lították a kórházba. A beszállított állatokon si­keresen alkalmazzák a műté­teket. Többek között így men­tették meg a Szombathelyi Ál­lami Gazdaság egyik tizenkét­ezer forintot érő, magas tejho­zamú tehenét. Sétakocsikázás a hortobágyi pasztán A nyáron nagy volt az ide­genforgalma a Hortobágynak. Több mint tíz országból ér­keztek látogató csoportok. A külföldi és hazai érdek­lődök részére az idén új túristaszolgálta- tást vezettek be, Kalocsa legfiatalabb pingálóasszonya Hollandiába utazott A kalocsai Háziipari Szö­vetkezet népművész asszo­nyai, a faipingálás és a mo- tívumirás egyedülálló meste­rei évről évre nagy sikerrel mutatkoznak be a külföldi városokban megrendezett ma­gyar heteken. Most a Hollan­diában sorra kerülő magyar hetekre András Ferencné, Kalocsa legfiatalabb pingáló­asszonya utazott el, hogy be­mutassa művészetét. a sétakocsizást. A pusztán mű­ködő idegenforgalmi kiren­deltségnél rendelhető két-, vagy négylovas fogat, amely a vendégeket kocsikázásra vi­szi. A Hortobágyi Állami Gazdaság adja a fogatokat. A csárdától indulnak a ko- csizók, megtekintik a mátai lótenyésztési farmot, pusztai földúton kihajtat­nak a méneshez, a szürke gulyához és a racka juhnyájhoz. Az idén eddig 200 sétakocsi­kázásra került sor a pusztán. Sátortető ? Manzárd ? Evek óta közismert már az a rendelet, illetve az ennek kö­vetkeztében kialakított gyakor­lat, hogy a tanácsok nem en­gedélyezik manzardtetők kiala­kítását. Ezek ugyanis műszaki­lag szükségtelenek, ugyanak­kor feleslegesen sok anyagot kell felhasználni építésükhöz, nem is szólva arról, hogy csú­nyák, ízléstelenek, rontják egy-egy utca vagy környék összképét. A tiltó rendelkezé­sek ellenére mégis akadnak, akik manzardtetös házat építe­nek. Ezt tették Szobon Piánk Andrásék is, akik az OTP út­ján megvásároltak egy, még a felszabadulás előtt leégett, ro­mos házat és annak tetőszer­kezetét az eredeti tervnek megfelelően állították helyre. Teljesen törvényesen, a járási tanács építési csoportja ezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte a tulajdonosokat, mert nem alakították át a munzard tetőt az építési enge­délyben megadott sátortetőié. Plankék fellebbeztek, amely­nek nyomán a járási tanácsnál a felére mérsékelték a bírsá­got. De ebbe a határozatba sem nyugodtak bele, a megyei tanácshoz fordultak, s felleb­beztek. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén azonban hely­benhagyta az előző döntést és kimondta: manzardtetös házat csak akkor lehet építeni, ha a szomszédos telken már ilyen épületek vannak. A szobi pa­naszosok esetében ez a körül­mény nem állt fenn. Sőt az ő rossz példájuk nyomán más környékbeli lakosok is építet­tek hasonló tetőszerkezeteket. Új autó vagy pótalkatrész? Csak az tudja igazán, meny­nyi bosszúságot, késedelmet okoz az alkatrészhiány, aki géppel dolgozik, vagy teher­autót vezet és tart üzemben. Évtizedes gondja már az egész országnak a különböző me­zőgazdasági gépek — főként traktorok — és a teherautók pótalkatrészekkel való ellátá­sa. Megnyugtató megoldást eddig nem sikerült találni. Hogy miért nem, erre ad, ha nem is teljes — de részleges választ a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak az a vizsgálata, amelyet a Csepel Autógyárban folytattak, az itt készülő gépkocsik és moto­rok pótalkatrész utánpótlásá­ról. Az elmúlt években, mind exportra, mind belföldre sok­kal több volt a pótalkatrész igény, mint amit a gyár ké­szített. A népi ellenőrök vizsgálati jegyzőkönyvükben kimutat­ták: a gyár a megrendelése­ket mindig csökkentett meny- nyiségben igazolta vissza s még ezeket sem teljesítette. A tényleges szükségletet pedig még a megrendelé­sek sem tükrözik. Mindaddig, míg az alkatré­szek reális élettartamát tu­Megkezdődött o paprikaszüret Korallpiros fűszerpaprika- csövek milliói virítanak már a Szeged környéki táj ültet­vényein. összesen hat és fél­ezer holdnyi területen. Érik a termés, megkezdődött a „paprikaszüret”. Az átlagter­més jó lesz, eléri a holdan- kénti 30 mázsát. Jövőre to­vább bővítik a már Békés me­gyére is kiterjedő fűszerpapri­katermelő körzetet, s hétezer holdon termelnek paprikát. TALÁLKOZÁS y ár akkor járt a villamos, 1V1 de a szobája a negyedik emeletről lelógott a harmadik­ra. Egy mqgas műszerésszel járt akkoriban. — A vőlegényem — mutatta be Magda s büszkén a sze­membe nézett. Legalább tiz centivel volt magasabb nálam az illető s tíz esztendővel fia­talabb. — Alfréd — közölte a fiú —, Rózsavölgyi Alfréd. És össze­koccantotta illedelmesen a bo­káját. — Külalak jeles — mormol­tam a fogaim között, miköz­ben elhallgattam, hogy engem Istvánnak hívnak. Önagysága észrevette mulasztásom, de csak annyit mondott: — Pisla, azt hiszem, egyelő­re nem találkozunk. Alfréd és én úgy döntöttünk, hogy kül­földre megyünk. Ha óhajtod, igénybeveheted a szobát... Az érzelgősség távol áll tő­lem, a szoba emlegetése azon­ban fátyolos hangokat penge­tett szívem húrjain. Két esz­tendőt és millió izgalmasan gyönyörű percet töltöttünk együtt négyszer ötméteres alapterületű börtönében s örö­münk nemegyszer átcsapott a társbérleti válaszfalak gátjain, sőt lecsurgott a Nagykörút fo­lyamába is. Le is inlettem: hagyjuk a múltat. Lehet, hogy felfogott egy hatásos akkordot keblem or- keszteréböl, mert nem forszí­rozta a szobát, hanem kezet nyújtott. t ÉP veled, kívánom, hogy nagyon boldog légy ... Boldo­gabb, mint velem voltál... — Hasonló jókat — vála­szoltam hidegvérüen és meg­csókoltam jobbról is, balról is. TJtóvégre a feleségem volt, hiába hápogott Rózsavölgyi Alfréd. Az viszont igaz, hogy jogerősen el voltunk választva már akkor. rs örülbclül. félév múlva -IV adott életjelt magáról. Egy óráig tartott, mig ki­derítettem a levélről svéd­országi tartózkodási helyét. Már meg is esküdtek Alfréddel — Írja —, egyéb­ként nagyon jól fest oda­kint, vékony, de az nem baj, mert nőben ott a sovány a di­vat, meg a zsákruha, meg a bilikalap. Mellékelt egy foto­gráfiát is, vékonyát, zsákru­hást, bilikalapost. Szívem — majd később fiókom — mélyé­re zártam a képet és a levelet, mivel hamarosan elvettem Évát feleségül, ki sem test, sem lélek tekintetében nem volt törékenynek és türelmes­nek nevezhető. Két-, majd háromszobás la­kásba költöztünk s igy nem kellett tartani attól, hogy sze­relmünk szétdönti a falakat. A későbbiek során néha túlmé­retezettnek is tartottam ebből a szempontból a lakást s hon­vágyam támadt a régi. szűk társbérlet magasfeszültségű légkörére. De Éva közben meg­ajándékozott két életrevaló fiúval és miközben azok növe­kedtek, én arra gondoltam: immár reájuk hagyom a koc­kázatos és forradalmi cseleke­deteket, jómagam elviselem a kényelmes és rizikómentes fér- ji s apai rabigát. j múltkor megszólal ná- zi lam a telefon. — Szervusz — azt mondja —, mit szólsz? Itt vagyok. — Kivel? — kérdeztem logi­kusan bár, de meggondolatla­nul. SIKERREL JÁTSSZÁK a m07.ik Dumas A fekete tulipán cimű regényéből készült filmet. A francia kalandfilm széles változatban került a nézők elé — Egy angyali piros Simcá- val. Majd meglátod, milyen elegánsak vagyunk. A magyar nyelvtanhoz nem sokat értett. De ami az elegan­ciát illeti, tényleg igazat mon­dott. ö karcsúbb és izgalma­sabb volt, mint valaha, s a ko­csi se kutya. — És Nobel Alfréd? — kér­deztem ártatlanul. Tudniillik félórán belül ott voltam a meg­beszélt helyen, a Rákóczi té­ren. — Milyen Nóbel? Sohasem hallottam róla! — Pedig ennyit igazán tudni kéne egy svéd állampolgárnak. De csakugyan nem tudta. Tíz percig tartott, míg tisztáz­tuk az Alfrédokat. Az övé — sajnos — nem jöhetett. — A sajnost tegyük idéző­jelbe. Jó?... Beleegyezett, neki is az volt a szándéka. A volán mellé ült és ké­nyeskedve szólt. — Most pedig, uram, szíves­kedjék nekem megmutatni Budapestet. És elmondhatja azt is: mi újság? — Aftonbladed — vála­szoltam, mivel hirtelen své­dül egyéb újság nem jutott eszembe. Aztán megfogtam az orrát, miként elmúlt há­zaséletünk során tettem, mi­kor nyafogni kezdett. Persze meg is csókoltam, de ezt ne mondják el Évának, jelen­legi, tényleges nejemnek, mert különben kiűz a para­dicsomából egyszer és min­denkorra. Nagyon határozottan veze­tett s ezen érthetetlenül meg­hatódtam, sót talán sírni is tudtam volna, ha elengedem magam. — Emlékszel? Nekem volt egy öreg Puchom. Többnyi­re nem ment. de ha mégis, téged mindig kitört a frász. Olyan elkeseredetten ka­paszkodtál a derekamba a csomagtartón. Fölényesen figyeli az utat. — Az akkor volt. Már hat éve vezetek. Apropó! Van autód? — Van. de jelenleg beteg­állományban. — Biztos valami öreg ma­sina. Te mindig valami vaca­kot vettél. Most mondjam, hogy azért, mert nem volt jóra sose pénzem? A Teréz körút 27 előtt meg­áll. — Itthon vagyunk . . A szivem forró és rendet­lenül dobog ... — Igen ... — Érdekes volna felnézni. — Felnézhetünk. Mancika néniék laknak csak a la­kásban... Úgy tudom: üres a szobánk ... M ancika néni elfelejti a társbérleti haragokat és a nyakába borul. Később ta­pintatosan magunkra hagy. A múltunkban vagyunk. — Te, itt minden úgy van, mint azelőtt... Kinyitja a cserépkályha ajtaját, belenéz, felfedez két absztrakt képet a falon, melyeket sose ér­tett, s most se ért, aztán megsimogatja a rekamiét. — Te, itt semmi sem vál­tozott ... — Talán azt hiszed, hogy itthon mindent fel kellett volna forgatni, mert Bara­bás Istvánná, született Fa­zekas Magda disszidált? Nagy, csodálkozó szemeket mereszt rám s azt mondja: — Igen! De később arra az álláspont­ra helyezkedik; mégis jobb, hogy alapjában semmi nem változott. Akkor már mellémomlik és keresi, ku­tatja a régi tüzet, mely két évig összeolvasztott bennün­ket a szerelem tégelyében. dományos, műszaki módsze­rekkel nem állapítják meg, felhasználva ugyanakkor a ke­reskedelem valóságos igénye­ket tartalmazó közléseit — a pótalkatrész gyártást a Cse­pel Autógyárban nem lehet kielégítően megoldani. A gyár, érezve a súlyos problémákat, a múlt év vé­gén és az idén hozzá kezdett az alkatrészgyártás távlati ter­veinek kialakításához. Sokáig az a na gyónja káros mennyi­ségi szemlélet uralkodott a gyárban, amely csak az új termékek, autók és motorok gyártását szorgalmazta. Ezért azonban nemcsak a gyár ve­zetői, és műszaki dolgozói a felelősek: míg most sem ösz­tönzi őket megfelelő anyagi érdekeltség a pótalkatrész gyártás és a kész termék ösz- szehangoiására. Sőt! A fervfeljesítés szempont­jából számukra az alkat­részek kész termékbe va­ló beépítése kedvezőbb, mint a pótalkatrészek önma­gukban való előállítása. Ez az <?ka annak is, hogy a gyár mű­szaki fejlesztési tervében a pótalkatrész mennyiségi gyár­tása még csak nem is szere­pel! Azt hinné az ember, hogy miután világossá vált: ez az egész helyzet károsan befo­lyásolja a gyárban készült teherautók üzemben tartását, most már lényegesen megvál­toztatták a körülményeket. Erről azonban — sajnos — nem lehet beszélni. Bár az el­múlt években nőtt a pótal­katrész termelés, a Csepel Autógyár az idén, a nagyonis kétséges és hozzávetőlegesen lemérhető, 823,2 millió forint értékű alkatrész igénnyel szemben, eíőtervében csak 630 millió értékű pótalkatrészt vett fel. De még ez sem min­den: a csepeliek felügyeleti szerve, az Autó- és Traktor­ipari Tröszt még ennél is 54,2 millióval kevesebbet írt elő számukra. Az igazsághoz tar­tozik tehát, hogy mi is ki­mondjuk. amit a vizsgálat is megállapított: W////////W/////////////////////////////, Gyengék, megilletődöttek vagyunk, ö kicsit csapzott s nekem rúzsos áz ingem. Néz­zük a falat. — Nem kellett volna, hogy eleressz.. — Te akartál... — Két hónapig nem szól­tál hozzám. Azt hiszed le­hetett bírni? — Fent volt nálad a Vértes doktor.... Megdöbben. Most tudja meg: miért ragaszkodtam a váláshoz. Sírni kezd. — Fent volt. Igen. De te már elárultál akkor a Liá- val. Igaz. Lia a barátnője volt. Sajnos, nem voltam körülte­kintő nőügyekben. Nem tud­tam visszautasítani a felesé­gem bizalmas barátnőit. Feláll, fésülködik, pudert, rúzst rak magára. Hangja ismét kényeskedö. — Egyébként, fiacskám, ná­lad romlottam el. Szűz vol­tam, mikor hozzád kerültem, ugyebár erre emlékszel. Nem voltál jó férj. Nem bizony... Meg kellett, hogy csaljalak, különben felborult volna a lelki egyensúlyom ... Rámnevet, futó csókot dob arcomra s karonragad. Bú­csúzunk Mancikától, aztán beszállunk a meggyszinű Sim- cá-ba, Erélyesen indít, mér­gesen túráztat, hogy kiöntse utolsó haragját. — Te — mondom — most mi is egyensúlyozunk? — Bolond. Most nem egyen­súlyozunk. Én legalábbis nem egyensúlyozok a magam ré­széről. Csak úgy meggyűlt bennem odakint kilenc év alatt a honvágy. F ejét vállamra hajtja és nyolcvanig zavarja a se­bességmérő mutatóját. A köz­lekedési rendőrök elnézően intenek, hiszen külföldiek vagyunk. András László Egyformán fontos mindkettő — A gyártás nem fedezi a szükségletet — Segítség helyett akadály — A népi ellenőrzés vizsgálata a Csepel Autógyárban ezért a helyzetért nem egyedül a Csepel Autó­gyár vezetőt a felelősek. Sőt, elsősorban nem ők. Hi­szen az illetékes felettes szer­vek ismerik a tényeket. A gyár a most befejeződő öt­éves terv időszakban, ha nem is tett meg mindent, de próbált a helyzeten változ­tatni. Szándékai azonban számos, rajta kívülálló okból és sok esetben bürokratikus körülmények között hozott határozatok miatt, nem va­lósulhattak meg. Csak egy példa: maga a kohó- és gépipari miniszter is tett ja­vaslatot a gazdasági bizott­ságnak a pótalkatrészgyártái fejlesztésére és ehhez a szük­séges beruházásokra, főként új gépek beszerzésére, kü­lön 47 millió forintot kért. Ez az előterjesztés tavaly nyolc hónap után született meg, de jóváhagyására még három hónappal később ke­rült sor. Tény, hogy az al­katrészgyártás növeléséhez szükséges új gépek beszer­zése még ma sem ért véget. Ezt a tröszt még mindig bo­nyolítja. A gyár nem ka­pott felvilágosítást tőlük arról, mikorra várhatja a gépeket, sőt, megtiltották az ezzel kapcsolatos adatköz­lést. Mindenesetre, furcsa az a mód, ahogyan a felettes szerv ez ügy­ben a hozzátartozó gyá­rat kezeli. Nemcsak ez okoz nehézsége', az autógyárnak. Az új ter­mékek és a pótalkatrészek gyártását is megnehezíti még, hogy a más üzemekben koo­perációban készült alap­anyagok és termékek nem érkeznek elegendő meny- nyiségben. minőségük pedig súlyos késedelmet, többlet- kiadást okoz a gyárnak. A Csepel Művek öntödéjében gyártott hengerfej 14 szá­zaléka volt selejtes tavaly, az öntöde és Kovácsológyár­ban készülteknek pedig, 16.8 százaléka. A különböző típusú sebességváltóknál 25.3 százaléktól 33.3 százalékig terjedtek a rejtett hibás se- lejtdarabok, amelyeket kény­telenek voltak költséges többletmunkával kijavítani. És a tröszt nem hogy segített : ezen a helyzeten, hanem még : nehezebbé is tette. Idén ; ugyanis úgy rendelkezett, [hogy a Csepeli Fémmű har- I mincféle öntvény gyártását [adja át a Qualitál Öntödé­inek, amelyről köztudomású, i hogy hulladékanyagból dol- i gozik és nem rendelkezik j megfelelő hőkezelő beren­> dezéssel. i Az autógyár hiába tilta- : kozott ez ellen, figyelcm­> be sem vették aggályait. | A Csepel Autógyárban mái ! világosan látják, milyen sú ! lyos helyzetet teremt a nép- ; gazdaság számára a kész gép- ! kocsik, motorok és a javítá- ! sukhoz szükséges pótalkat­> részek mennyisége között? jnagy különbség. Ezért már ! tavaly, valamennyi gyáregy­> ség részére előírták a pót- ! alkatrész gyártási terv te_l- ! jesítését, idén pedig már ! több irányból ösztönzik ezek > megvalósítását. Feladataikat > a gyáregységek negyedévi bon- J tásban kapták meg, előírták § számukra a minimális tel je- jsítést és S arányosan csökkentik a ! műszaki vezetők prémiu- : mát, ha az alkatrészgyár- ; tási tervet nem hajtják végre. > Ezek az intézkedések azon ! ban csak kis mértékber ! javíthatják a Csepel teher- ! autók gazdaságos üzemben ^ tartásához szükséges pótal- ä katrészellátást. A népi ellen- ; őrzés vizsgálata világosan S rámutatott: ehhez tudomá- 5 nyos alapokon nyugvó szá- í mitásokra, egy sor műszaki ! intézkedésre, kapacitásnöve- j lésre van szükség. És tegyük S hozzá — a Kohó- és Gépipari ! Minisztérium, az Autó és j Traktoripari Tröszt gyorsabb, J hathatósabb intézkedéseire. ! Hot esi Ferenc Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents