Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-23 / 224. szám
PEST MEGYEI HIBLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6LED VAROS RESZ.ERE IX. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM 1965. SZEPTEMBER 23, CSÜTÖRTÖK ABONY ÉS KŐRÖSTETÉTLEN JELENTKEZETT: Csatlakozunk a ceglédi termelőszövetkezetek versenyfelhívásához Labdai ágó-parádé Cég'éden Ritka labdarúgócsemegében lesz részük a ceglédi szurkolóknak. Ma délután 16 órai kezdettel a Fradi öregfiúk j csapata vendégszerepei a Ceglédi Vasutas pályán. Az első félidőben a bajnokságra , törő fiatalok lesznek az I öregfiúk ellenfelei, a máso- I dik félidőben pedig a Cég- ! lédi Vasutas öregfiúk lépnek i csatasorba, a következő ősz- ! szeállításban: Madarast, ; Gyér, Gyikó I és Gyikó II, l dr. Várkonyi, Darányi, Len- | gyei, Marton, Elekes, Fodor, [ Gyura, Halász, dr. Bencsik, Kugler, Wakler. Vörös, Buják! és Baranyi. A Fradi öregfiúk csapata: Horváth, Rudas, Gerendás, Láng, dr. Dékány, Lakat. Onrtbódi, Horváth. Szigeti. Boros, FriedmansZkv, Mindszenti, Horváth ö.. Ónodi, Gyetvai, Finta és Szőke. —sz— A városi tanár« vb-ülésc A városi tanács végrehajtó bizottsága szeptember 24- én, pénteken ülést tart. Napirenden: Cegléd város törvényességi helyzete és a város 1966. évi költségvetési és községfejlesztési tervjavaslatának megtárgyalása. A Pest megyei Hírlap vasárnapi számában jelent meg a ceglédi termelőszövetkezetek közös versenyfelhívása, ' melynek alapján a megyei tanács mezőgazdasági osztálya közzétette a verseny feltételeit az őszi mezőgazda- sági munkálatok elvégzésével kapcsolatban. Tegnap reggel szerkesztőségünkben megszólalt a telefon. kilenc és fél milliós árutermelési tervünket ezidáig nyolcmillióra teljesítettük, s ‘előreláthatólag tizenkétmillión felüli értékben teljesítjük áruértékesítési tervünket. Másodiknak a köröstetét- ieni Vörös CsiUag Tsz jelentette be csatlakozását a versenyhez: Hétfőn rendkívüli közgyűlésen tárgyalták meg a tagsággal a versenypontokat és egyöntetűen elhatározták a csatlakozást, amiről Berta Mihály tsz-el- nök, Pólya Tibor főagronó- mus és Mádi Béla párttitkár aláírásával értesítették 'a járási tanács versenybizott- 'ságát. MINŐSÉGI ELLENŐR A ceglédi alkoholmentes büfében ketten beszélgetnek. — Tudod, hogy Nagy megnősült? — Ne mond! Az a megrögzött agglegény? — De ha látnád milyen irgalmatlan ronda nőt vett el! — Csodálkozol? Tíz éve minőségi ellenőr! — Nagy Imre vagyok, az 'abonyi Kossuth Tsz párttit- \ kára és versenyfelelőse. Tagságunk nevében közlöm, i hogy vállaljuk a ceglédiek kihívását I és a közölt vetrsenypontok- I nak megfelelően mindent megteszünk, hogy a felhívásban megjelölt határidőre elvégezzük a hátralevő mező- gazdasági munkákat. Egyben azt is bejelentem, hogy Ellenőrzésen voltam a NEB elnökével A népi ellenőrzési bizottság járási-városi elnökével, Széchényi Jánossal, Abony község központi napközi otthon konyháját és néhány városi óvodát, illetve napközi otthon étkezési, felszerelési, higiéniai és egyéb ellátottságát vizsgáltuk. AZ ABONYI KÖZPONTI napközi otthon konyhája négy óvodában — mintegy 400 gyereket étkeztet. A szűk helyiségek túlzsúfoltsága miatt tökéletes higiéniáról nem beszélhetünk, de a helyi adottságok mellett — elismerés illeti a tizenkét főből álló konyhai személyzet és a napközi otthon vezetőjét — akik mindent megtesznek a jó ellátás érdekében. A CEGLÉDI központi óvoda udvara siralmas állapotban van. Az elhanyagolt udvar sok baleseti veszélyt rejteget az itt játszadozó gyerekek számára. A homok nélküli homokozó betonkerete töredezett, amely éles, kiálló köveivel az ott önfeledten játékba merült — és esetleg el- botló gyerek testi épségét veszélyezteti. De akad itt még sok más veszély is. Az egyébként tágas udvaron — a Vízkutató és Fúró Vállalat jóvoltából — (idestova egy éve) egy félméteres vastagságú hosszú vascső pihen az udvar közepén (ami úgylátszik nem hiányzik a leltárból). Ezenkívül ebben az udvarban székel a Bányász Sportkör tekepályája is. Az épület udvarra néző oldalának ablaka, a gyerekkéznek is elérhető magasságban, kitöredezve. Nem beszélve a maréknyi cigarettacsikkről, amit esténként a tekézők, nagy előszeretettel dobálnak az óvoda udvarára. És, hogy teljes legyen a kép, a szennyvízlevezető csatorna aknájának betonfedele kettétörve, s ha időben nem történik a mellékhelyiségek kiürítése — bizony átengedi a szennyvizet, ami bűzt áraszt magából. Ezenkívül találhatók itt földből kiálló vasrudak, két méter magasságban felrakott téglarakás, ami mind balesetet idézhet elő. NEM SZÍVDERÍTŐBB látvány az óvoda konyhája sem. Egy háromszor háromméte- res szűk lyukban történik a mosogatás, de nem nagyobb a főzőhelyiség sem. A mosogatás egyfázisú, egyetlen nagy bádogedényben történik, a földön. Itt bizony tisztaságot tartani nem lehet, ahol ekkora helyiségekben tizenkét asszony sürgölődik. Egyazon szobában folyik az étkeztetés és a délutáni pihenő is. A szobának mű- padlózata van, mely — amellett hogy hideg — síkos is, ahol a gyerekek akarva-aka- ra tlanul elcsúsznak. Következő állomásunk a Teleki utcai alsófokú oktatási intézet napközije. A látogató első látásra egy szemétkupacban gyönyörködhet, az udvar közepén. A szeméttárolót egy betongyűrű képezi, amiben még a két- napi szemét sem férhet el. S ezt a látványt nyújtja a Dózsa György úti napközi otthon udvara is. Legrende- zettebb a III. kerületi óvoda. A vezető leleményességének és a szülői munkaközösség összefogásának köszönhető a. rend. Társadalmi munkában készültek a különböző iát- szókák, hinták, babaház és még sok más is. A Szücs-telepi óvoda udvarán meg két elhagyott nehéz — és gondolom nem kis értékű — vízvezeték- szerelésnél használatos öntöttvas hever. AZ SEM HELYES, hogy egy kétszáz személyre méretezett konyhán — mint az újonnan felépült Széchenyi úti iskola konyhájában — négyszáz személyre főznek. A konyha modern ugyan, de elfelejtettek hozzá irodát tervezni, és az sincs, hol tárolják a moslékot. Egy oldalsó kis zárt helyiségben gyűjtik össze. A terjedő szagok azonban árulkodnak a rejtekhely hollétéről. Az udvarok rendbentartása már könnyebb lenne, ha a BEL SPED az előírt időpontokban elszállítaná a szemetet. Jó lenne az is, ha olykor-olykor egy-egy kocsi homokot is szállítanának, a nem dísznek épített homokozókba. Az sem ártana, ha az iskolagondnokság gyakrabban ellátogatna az óvodákba. Nem utolsósorban pedig az orvosi ellenőrzés hiányzik. Kérdésünkre, hogy mikor járt itt orvos — hosz- szas gondolkodás után — hónapokat emlegettek. (csatáriné) A gyermek neve István Az elmúlt vasárnap délelőtt első ízben rendeztek névadó- ünnepséget a Ceglédi Cipőipari Vállalatnál: Öcsai István és felesége újszülött gyermeke kapta meg az István nevet. A vendegek között megjelent a városi pártbizottság, az üzemi párt- és szakszervezet, a KISZ képviselője. Az újszülöttnek vásárolt ajándékokat a vállalat nevében Sági Károly KISZ- titkár adta át a boldog szülőknek. Elhullatták lombjukat a jonatámlmafák Az elmúlt héten a termelők megdöbbenve tapasztalták, hogy a jonatáinabruafák szinte néhány nap alatt csaknem teljesen elhullatták lombozatukat. A fák termését még nem szedték le — s a lombbal együtt az alma egy része is lehullott a fákról. A le nem hullott gyümölcsök sem fejlődnek, hanem inkább napról napra kisebbednek, s naponként mind több és több alma válik minőségen alulivá. Molnár Sándcrr, a városi tanács mezőgazdasági osztályának agronómusa, kérdésünkre elmondotta, hogy valóban számolhatunk a fák egy részének pusztulásával. A lomb korai elhullása az idei rendkívüli időjárással van összefüggésben. A fák haj- szálgyökerei is megsínylették a magas talajvizet és a sok esőzést. Több helyen végeztek gyökérvizsgálatokat', melyből megállapították, hogy a lombjavesztett fák nagyobb része a jövő évben is kihajit, és nem kell tartanunk tömeges gyümölcsfapusztulástól. A jonatánalmafa valóban kényes és érzékeny. A lombozat elhuliá*a elsősorban azoknál a fiáknál következett be, melyek az idén gazdagabb termést hoztak. A tél folyamán óvni kell a fákat a kifagyás veszélyétől, tavasszal pedig a talaj szellőztetésével és gondos metszéssel kell serkenteni őket, hogy magukhoz térjenek. Ajánlatos lesz majd a zöld és a piros bimbózás állapotában másfél százalékos rézgáüc oldattal permetezni. Számolni kell természetesen azzairhogy a jövő évben ezek a fák lényegesen kevesebb termést hoznak. (Sz. I.) CÉLTALAN KÉRDÉSEK A PIACON — Kedves néni, mondja meg őszintén, friss reggeli tejet árul? — Nem tudja, hogy a ke- rékpármegőrzö alig pár lépésre van innen? — Áras a tejföl? — Ez tényleg háztáji tojás? Akkor viszont miért van rajta bélyegző? — A néni valóban ráfizetésre adja a túrót, meg a tejfölt? Miért nem adja visz- sza az iparengedélyét? — Nem savanyú ez a szőlő? Emberek a tanácsháza tetején Sok nézője akad a boszorkányos ügyességgel kötélen dolgozó tetőmázoló munkásoknak, akik néhány nap óta a tanácsháza kupolarészén dolgoznak. A néhány évvel ezelőtt újra bádogozoitt tetőrészeket kiverte a rozsda, S most ezeket olajfestéssel teszik időtál- lóbbá. Negyvenhárommiliió forint és ami mögötte van Szerényen, szinte elrejtve a szemek elől. dolgozik a Rákóczi út végén, szemközt a vasútállomással az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkutató és Fúró Vállalata. Nevéből ma mór sejteni sem lehet, hogy egyike ez azoknak a ceglédi nagy vállalatoknak, melyeknek gyökerei a város talajá- I bői sarjadtak ki, régi ceglédi kútfúrók örökségeképpen. S ha J egészen pontosak akarunk lenni,, nem is önálló vállalat ez, j hanem csak az országos vállalatnak a ceglédi telephelye. [Neve az évek során többször is változott, a munkája, feladat I lényegében az maradt: kútfúrás. Az egész ország a munkahelyük, Szegedtől Győrig. S ez is az oka annak, hogy városunkban keveset beszélnek róla- Pedig áz üzemvezető szobájában ott díszük a falon a városi tanács méter- | nyi hosszú vörös zászlója, amin arany betűkkel hímezve ol- | vasható, hogy a város ipari üzemei között folyó munkaver- j senyben az elmúlt évben ők voltak az elsők, i — Fő feladatunk a termálvizek feltárása kétezer mé- ; tér mélységig. Ez köti !e kapacitásunknak mintegy hatvan I százalékát. Harminc százalék erejéig középmélységű ivó- és j ipari vizet nyújtó kutakat fúrunk, s a fennmaradó szabad ; kapacitást egyéb kisebb jelentőségű, de országos jellegű, i munkák veszik igénybe —, mondja Thoma Andor üzemve* i zető. Cegléden is ők tárták fel az elmúlt évben azt a két termálvizű kutat, mely percenkénti kétezer literes vízhozamával lehetővé teszi I majd a strandfürdő korszerűsítését, sőt fűtésre is ad majd hőenergiát. Tavaly karácsony táján két hét alatt meg a Dózsa Népe Tsz-ben fúrtak egy kutat, s most meg tárgyalásban vannak a Malomipari és Terményforgalmi Vállalattal is hasonló kút létesítése ügyében. A vállalat egyébként nagyobb szabású építkezésbe kezd jövőre. Jelenlegi irodaépülete városrendezési szempontból is elavult. Helyette három vagy négyemeletes irodaházat emelnek, s tíz lakást szándékoznak építeni a maguk nevelte szakembereknek. Az építkezés azért is sürgős nekik, mert a vállalat előtt nagy feladatok állnak a geothermikus hőenergia feltárásának országos programjában. Már jövő évben jelentősen bővül a termálvíz feltárási tervünk, az ország különböző részeiben mintegy huszonkét helyen végeznek mélyfúrásokat. Munkájuk eredményeit aligha lehet kifejezni csupán a tervben szereplő és a megvalósított forint összegekkel. Inkább az általuk feltárt vizekre telepített fürdők, üzemek s azoknak társadalomgazdasági jelentősége érzékelteti. Sőt, még a véletlenek is szerepet játszottak eredményeikben. Víz helyett olaj tört fel az emlékezetes tápéi mélyfúrás alkalmával. S mint az már közismert, az ottani Tiszatáj Tsz földjén talált olajmező egyike a leggazdagabb hazai olajlelőhelyeknek. A Gyulán feltárt termálvízre már egész medence-sorozatot kitevő modern — részben fedett — strandot építettek. A Vas megyei Bükk- ben 1962-ben feltárt termálvíz — nyolcezer literes percenkénti vízhozamával — gyógyászati szempontból vetekszik a franciaországi Vichy város világhírű fürdőjével. Idei mélyfúrásaik között említi meg az üzemvezető a szegedi Móra Ferenc Tsz-ben, a sarkadi kendergyárban, a szegedi textilművekben folyamatban levő vágy befejezett gazdag vízhozamű kutakat. Ezek mellett több középmélységü kutat fúrtak tsz-ekben is. Békés megyében például évente húsz kutat fúrnak átlagosan a megye termelőszövetkezeteiben. S ha ezeknek az ipari és mezőgazdasági termelés szolgálatába állított kutaknak társadalmi hasznosságát tekintjük, sejtjük meg, milyen mérhetetlen népgazdasági értékek rejlenek a mindösz- sze háromszáz létszámú kis ceglédi telephely évi negyvenhárommillió forintos termelési terve mögött. Ferencz Lajos NYÁRSAPÁT: Iskola, járda, villany, törpe vízmű Nagyon szeretheti a községet, s ezzel együtt mindennapi munkáját Farkas Lajos, a nyársapáti tanács elnöke. Lelkesedéssel beszél arról, hogy mi épül a faluban, milyen beruházások szépítik a nyársapátiak életét. — Jelenleg községünkben nagyon szétszórtan, hat helyen kilenc tanteremben folyik a tanítás — mondotta. Három iskola van külterületen. A nyilasi iskolában délelőtt, délután egy tanteremben folyik az oktatás. A róI natelepi és kisteleki iskolákban két-két tanteremben délelőtt tanítanak a pedagógusok, de mindhárom kültelki iskolában osztatlan tanítás nehezíti a nevelők munkáját. — Meg kell jegyezni, hogy az erősen szétszórt iskolákat műszakilag rendben tartani igen nehéz. Központosítjuk a tanítást a belterületen. A tanyavilágból behozzuk a felsőtagozatos osztályokat. Ezt feltétlenül megköveteli a szakoktatás. Ezen kívül rendszeresítjük az osztott tanítást. A központba irányított tanulók számára nagy segítséget nyújtanak a közös gazdaságok, amelyek vállalják a tanulók beszállítását. — Az újonnan épülő emeletes iskolában négy tanteremben, két foglalkoztató terem lesz és ezenkívül egy pedagógus részére biztosítunk szolgálati lakást. — Az iskola vízellátásához szükséges kutat már az idén elkészítettük községfejlesztési alapból. Az iskolaépítés megkezdéséhez a megyei tanács a községfejlesztésből ad félmillió forintot. — Nyársapát ugyeri része erősen lakott település. Az egy kilométernyire fekvő területen semmiféle közmű nincsen. 1966 első felében irtí- lanyt kapnak az ugyeriek is. — Éppen ma volt a köz- igazgatási bejárás, amelyen kijelöltük a transzformátor helyét, valamint a nagy és alacsony feszültségű hálózat nyomvonalát. Háromszáz- nyolcvan-négyszázezer forintos költséggel készül el a mintegy háromezer méteres villanyvezeték. A jövő évi járdaépítésre negyvenezer forintot irányoztak elő, amiből számításunk szerint körülbelül ötszáz méter korszerű betonjárdát készítenek. — A távlati tervekben szándékozunk az emeletes iskola részére épített kutat törpe vízműveli felszerelni és a százhúsz perc/literes kútra a község öt különböző helyén kifolyót szerelünk fel a lakosság jobb vízellátása érdekében — mondotta befejezésül a tanácselnök. I (—ssi—) VÁSÁR Albertirsa Községi Tanács VB értesíti a lakosságot, hogy október 3-án országos1 dilates kirakodóvásár lesz, melyre vészmentes helyről, szabály- szerű járlatlevéMel mindennemű állat felhajtható.
