Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-23 / 224. szám

MST MEGYEI K/iíriao 1965. SZEPTEMBER 23, CSÜTÖRTÖK Kapjon-e zsebpénzt a gyerek? Túl voltunk már az összes ismerősökön és gyermekszáj históriákon, amikor társasá­gunk egyik tagja ezt kér­dezte: „Mondjátok, ti mennyi zsebpénzt adtok a gyereknek?” Mint vízbedobott kő nyo­mán a tó tükre, úgy gyű­rűztek szét a vita hullámai. Elsőnek a háziasszony tette le a garast: „Én minden hó­napban tíz forintot adok a gyereknek. Ceruzára, füzetek­re, egyéb iskolai kiadások­ra, s ami marad, mozira, édességre költheti.” A háziasszony fia tizenhá­rom éves. Tudta ezt a tár­saság egyik tagja is, „civil­ben” ügyvéd, s elképedt: „Tíz forintot? Egy hétre harmin­cat adok a srácnak! Hadd vegye meg magának, amit megkíván. Legalább nem ku- nyerál másoktól, és nem csencsel. Különben, nélkü­löztem én eleget — helyet­te is.” A srác, akiről szó volt, ötödikes. És havonta 120 forinttal gazdálkodik!... Már éppen el akartam mon­dani ellenvetéseimet, ami­kor ismerősöm, egy elvált asszony megelőzött. Szavai­nak erélyes gesztusokkal adott nyomatékot: „Százhúsz forint?” — fordult vádlóan az ügyvédhez. „Minek egy '§rsss/sssssssssssssssssssssss/sss/ss/sssss^ X T\. FIGYELŐ: | PEER GYNT | A vidéki patikussegédből lett ^ X író, a polgári realista dráma $ s megteremtője, Ibsen Henrik s § 1867-ben irta Peer Gyntjét, $ ^ hogy ezzel monumentális bú- ^ csüt vegyen a romantikus drá- ^ S mától. A színmű, melynek $ S alapja egy norvég monda, tel- ^ S ve meseclemckkcl, mélyen in- ^ ^ tellektuális. Szerkezetének $ ^ szétdaraboltsága is már tülmu- ^ ^ tat a romantikus dráma Viktor $ x Hugói zaklatottságán. S Peer Gynt, ez a hol népi ro- $ ^ mantikus, hol bolondnak tűnő, ^ § hol filozofikus eszmék felhői- $ ^ ben csapkodó hős, elhagyja $ ^ hazáját, anyját, a vőlegényé- $ S löl elcsábított menyasszonyt ^ x és szerelmét Solveiget, áb-$ § rándjai, önmaga kiteljesülbeté- s ^ se kedvéért. ^ ^ Végül csak saját egyénisége^ ^ érdekli, — s egy bolondok háza ^ ^ fellázadt lakói közt találja ma- ^ ^ gát, akik aztán igazán csak ^ S „az é n kútjában keményül- s ^ nek, fásulnak’-. A szín min- ^ ^ den szereplőjéhez egy-egy két- ^ ^ rec tartozik. Az individualiz- ^ ^ mus végső képlete, x Peer félember marad, akiről.^ x mint hagymáról, lehántolha- ^ § lók lelkesedés- és cél rétegei, s ^ „Gondolni, kívánni, akarni; ^ miért nem? s De megcselekedni! Nem, ezt ^ § nem értem!” — így meditált^ S már útja kezdetén is. s § Mindennek előre látva végét, s ^ semmit nem valósított meg. A ^ tenger hullámaiban az egy ^ $ szál deszkáért vele birkózó ha- ^ jótörött szavai az íróé is: ^ „Kegyelem: önnek könnyebb^ engedni S Az ön hiányát nem érzi x S senki.” x ^ Megöregedve, ifjúsága kisér- s ^ tő, szám un kérő árnyaiként s ^ megjelennek a gondolat- ^ gombolyagok, „saját fiai”, ^ x amelyekre nem szánt szenve- s dést cs egész életet. A köny-« ^ nyék, amelyek nem folytak cl. x ^ S megjelenik Gomböntö, hogy ^ ^ számonkérje — a választást. ^ Erték-kallódás ellenszere: X gomböntés. Peer ennyit ér. ^ X mint egy fületlcn gomb. Hogy x S eszméi, vágyai ne vesszenek a s § semmibe — beönthetik az em- X ^ beriség kollektív tudati nyers- ^ ^ anyagtartalékába. Tán a kö- ^ ^ vetkező nemzedékek kezdhet- ^ x nek vele valamit. ^ ^ Ibsen drámája nem élvonal- x § koztatott a társadalomtól. ^ ^ Nemcsak a népi paraszti, majd ^ ^ a később megjelenített kapi- ^ talista világpolgár-környezet S miatt, mely keretül szolgál. $ S Ismét a gomböntö mondja ki x ^ a végső szót: a kor nem alkal- ^ ^ más arra, hogy az egyén ki- ^ teljesedjék. J x Peer Gyntet mégis megvált- í x ják. Már kezdetben sem lehe- x 5 tett elpusztítani: „Erős! Nők 5 § álltak a háta megett.” Az író ^ ^ ebben a drámájában az enibe- ^ riség örök eszméihez kanyaró- 5* dik vissza. Szülőföld, szeretet, * x szerelem. „Tudsz jobbat?” —s S kérdezhetnénk mai zsargon- ^ S ban. Á megszépítő messzeség- ^ ^ ben elő hőst a gyermeki Sol- $ ^ véig igazolja, aki hitt benne. $ A debreceni színházi előadás í X televíziós tolmácsolásával nemi S érthetünk egyet. A képernyőn $ $ megjelent dráma összefolyt a ^ § néző előtt. A darab, mely ^ ^ hosszú, zaklatott — csak gon- $ ^ dolati szálait kifeszítve ért- 5 X hetö. Ezek a gondolati szálak 5 X azonban elbomlottak a néhol s $ kifogásolható szövegmondás- $ ^ ban, a szürke egyhangú disz- $ ^ letekben. Kár, hogy az előadási egésze nem követte azt a fajta? x koncepciót, amelyet a masz- s X kok és néhol a koreográfia: a^ X megértéshez hozzásegítő, szim- ^ $ bólikus jelzést. i ^ P. A. í gyereknek pénz? Én sosem adok az enyémnek. Otthon megvan mindene, ami az is­kolában kell, azt megve­szem, mire költse? Csak azért adjak neki, hogy per­selyben zsugorgassa, mint egy Harpagon-fióka? Arra még bőven ráér!” A társaság szempillantás alatt felbolydult. Ismerősö­met szűklátókörűnek, mara­dinak nevezték. Végül jó ba­rátunk, egy bennlakásos in­tézet nevelőtanára kért szót. Azzal kezdte, amiben — az előbbi asszonyt kivéve — mindenki egyetértett: igenis, adjunk zsebpénnzt az iskolás­korú gyereknek. Csupán az a kérdés, hogy mennyit? Mint a nevelés más kér­déseire — mondotta a tanár — erre sincsen recept. A zsebpénz összege sokmin­dentől függ: a család anyagi helyzetétől, a gyermek élet­korától, érdeklődési körétől, és így tovább. Vegyük — például az utóbbit. Feltétle­nül több zsebpénzt érdemel az a gyermek, aki megta­karított forintjait rádiócsö­vekre, könyvekre, színház- bérletre vaov szeretteinek szánt ajándékokra gyűjti, mint az, aki nyalánkságokra. Füag a zsebpénz összege a gyermek megbízhatóságától is: aki minden kiadásáról őszin­tén beszámol a szülőknek, in­kább megérdemli a pénzt, mint aki füllentésekkel pró­bálja kiürült perselyét iga­zolni. Mindez igaz, de még ez sem a lényeg. A lényeg az, hogy felhasználjuk-e a zseb­pénzt is, mint a nevelés eszközét? — folytatta tanár barátunk.— Igyekszünk-e ezzel is bizonyosfokú önállóságra, beosztásra, az igények és lehetőségek összehangolására nevelni a gyermeket. Az ésszerűen adagolt zsebpénz sokmindenre ta­níthat: lemondásra az elérhetetlen vágyakról, örömszerzésre, amit gyermekünk apró ajándékok­kal okozhat nekünk, s nem utolsósorban arra a felis­merésre, hogy az új ruha és a fémépítőjáték pénzbe kerül, azért megdolgoztak a szülők, tehát meg kell be­csülni. Az okos szülő arra is vigyáz, hogy gyermeké­nek „tőkéjét” ne csak ő és a rokonok gyarapítsák, ha­nem maga a gyerek is. Ki­sebb korban papír-, fém- és rongygyűjtéssel, később a nyári szünidőben végzett munkával. S végül egy jó tanács: sose honoráljuk pénzzel a kötél ességteljesítést! Nagy hibát követ el az a szü­lő, aki minden jó osztályza­tért forinttal fizet, mert ez­zel azt a tévhitet ülteti el gyermekében, hogy szívessé­get tesz, ha tanul. De ne jutalmazzuk pénzzel a szí­vességet sem, mert ez meg önzésre, haszonlesésre nevel. ny. é. Kontyos kunyhó Pásztorművészefi és viselefi kiállítás Újabb anyaggal bővítik a nemrég megnyílt hortobágyi múzeumot. A kiállítási te­remben megépített úgyneve­zett „kontyos kunyhó” a pász­torok felszerelési tárgyaival együtt hű képet ad a pusztán élő emberek életéről. A debreceni Déri Múzeum tovább bővíti ezt az anyagot: az évtizedeken át gyűjtött ér­tékes „pusztai anyag”-ból pásztorművészeti és pásztorvi­seleti kiállítást rendez. Külön­féle pásztorbotok, ostorok, be­rakott fafaragások mellett ősi hangszerek — citera és tam- bura — is szerepelnek a ki­állításon. Ezenkívül bemutat­ják az ott élő emberek erede­ti ruházatát, köztük a külön- 1 böző pásztorszűröket. VILÁGÓRÁK A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum anyagának legérde­kesebb tárgyal közé tartozik a két világóra. Mindkettőt Pus- kár József alpári kosárfonó­segéd készítette 1918-ban, il­letve a következő években, 16 évi börtönbüntetésének kitöl­tése közben. A különleges órá­kat alaposan megvisellek a hosszú évtizedek, s még alkat­részek is elvesztek belőlük. Hajmás Sándornak, a múzeum restaurátorának jóvoltából azonban rövidesen mindkét óra üzemképes lesz. Az egyiket — amely 16 or­szág fővárosának idejét mu­tatja egyszerre — már évek­kel ezelőtt rendbehozta, most pedig kijavítja a bonyolultabb összetételű. 24 állam idejét jel­ző világórát is. Az idős restau­rátornak a szükséges alkatré­szek beszerzése okozta a leg­nagyobb gondot: a fortélyos szerkezet fogaskerékhiányai- nák pótlására ugyanis csak az 50—60 évvel ezelőtti nagy in­gaórák alkalmasak, amelyek­ből viszont már vajmi kevés működik a környéken. Könyv a p AVAGY Parkinson második kiadása REZEDAARATÁS Mohács-szigeten nemcsak gabonát arattak az idén. ha­nem — egyebek között — rezedát is. A szigeten gazdál­kodó sárháti Új Üt Tsz ugyan­is magfogás céljára tíz hol­don különféle virágokat termelt ebben az évben. Az értékes magot Hollandiába és a Német Szövetségi Köz­társaságba exportálják. A Borverseny Tbilisziben 25 arany-, 30 ezüstérem Az idén a Szovjetunióban, a grúziai Tbilisziben rendezték meg az év legnagyobb szabású nemzetközi borversenyét, ame­lyen Magyarország is részt vett 65 borral, illetve konyakkal és pezsgővel. A magyar borok és egyéb italok hírnevüknek megfele­lően szerepeltek ezen a nem­zetközi rangsorsoláson, külö­nösen szép sikert arattak a történelmi borvidékeinkről küldött borok: a tokajhegyal- jai aszúk, továbbá az egri. debröi, badacsonyi borok, és a benevezett három csemegebo­runk közül is kettő nyert aranyérmet. A több, mint. ezer különböző HÚSZ tV UTÁN... ... ismét Budapesten lép fel Tatár György, aki a háború előtti években az Operaház nagy népszerűségnek örven­dő szólótáncosa volt. Tatár György 1946-tól él Kaliforniá­ban, s az ottani televízió, valamint az amerikai játék­filmek gyakori szereplője. A művészt október 1-én Ravel: Bolerójának fősze­repében láthatja az Opera­ház közönsége. bormintát értékelő zsűri a be­nevezett 65 magyar bor, illet­ve konyak és pezsgő közül 25-öt aranyéremmel, 30-at pe­dig ezüstéremmel tüntetett ki. különleges növények terme­lése holdanként tizenöt-húsz­ezer forintot jövedelmez a szövetkezeti gazdaságnak. A virágmagvakon kívül spenót­magot, továbbá zöldség, len­cse és burgonya vetőmagot is értékesítenek az idén. A sziget hovatovább a „magvak hazája” lesz. A Duna és a Ferenc-csatorna közé zárt terület mikroklímája és a humuszban gazdag ön­téstalaj igen kedvező a mag­hozó növények termelésére. Az első kiadást igen rö­vid idő múlva követte a második: tekintélyes, tízezret meghaladó példányban! Még így is „pult alól” kap­ható, csak törzsvevőknek, de közülük is sokan csaló­dottan távoznak, nekik már nem jutott. Tehát: megkezd­hetik a harmadik kiadás elő­készítését... Siker? Kétség­telenül az, de — legenda is. No meg — divat. A si­kert joggal megérdemelte — a legendánkra már nem szol­gált rá s még kevésbé a di­vatos felkapotitságra. C. Northcote Parkinson pro­fesszor könyvéről van szó, a Parkinson törvénye vagy az Érvényesülés Iskolája című műről. Mindig hajlamosak vol­tunk, vagyunk arra, hogy ér­tékítéleteinkben csak feke- tét-fehéret ismerjünk, a ho­zsannát vagy a feszítsd meg- et. így lett már-már „bibliá­vá” Parkinson könyve so­kak számára, hoilott — nem az. Rendkívül szellemes mű, essay, gúnyirat, szarkazmus­tól átitatott mondatok, a sza­tíra legnemesebb eszközeinek alkalmazása, de nem tu­dományos tanulmány — mint maga a szerző is hangsú­lyozza ezt — sőt. a minden­áron való tudományosko­dás, tehát az áltudományos­ság paródiája. Mégis: a vég­letes ítéletekre hajlamosak fellelték benne a ..bibliát", amelyből citálni lehet, amely „választ ad mindenre”, s a felsőfokokat ki-ki ízlése — és mértéktartása — sze­rint sorolhatja tovább. A kiérdemelt sikert gyanússá tudja tenni a ricsaj: kár len­ne, ha ez történnék Parkin­son na 1' ... Mert a profesz- szor már a könyv címével is — a magamagáról elneve­zett törvénnyel — fintort vág: s maga a mű is fintor nemcsak a bürokrácia elké­pesztő szövevényének létre­hozói, hanem általában a fontoskodók. a nagyképűek, a túlokosok szemébe. Ha leszűrjük a sí kér hul­lámainak habját, s magát a hullámokat vizsgáljuk, arra az érdekes megállapításra jutunk, hogy — nem statisz­tikai értelemben — minden társadalmi rétegben vlssz­Másodszór érik a Pannónia kincse" Jovós Gyula nagyberki sző­lősgazda által kinemesített Pannónia kincse csemegeszőlő Guruló fodrászkocsi A nyíregyházi fodrász KTSZ- nek átadták a budapesti Jár- mükészitő és Javító KTSZ új gyártmányát, a hideg-meleg vízzel ellátott, három kiszolgá­ló hellyel rendelkező guruló fodrászkocsit. A kocsi elsősor­ban azokat a községeket és na­gyobb tanyai településeket ke­resi majd fel, ahol nincs fod­rász. __ X T t t7- TV" t A filmszínházak rövidesen bemutat- 1 v 1 JK JK. 1 Walt Disney produkcióját, a Nikki című magyarul beszélő színes amerikai filmet. A film egy vad kutyáról cs egy gyámoltalan med- _______ vebocs kalandjairól szól a magas északon. , f ajtából a nagyberki szőlő­termelő társulás eddig mint­egy 90 holdnyit telepített. Az első évben beültetett öt holdnyi területen az idén már termést hoz­tak a szépen fejlődő tő­kék. Az augusztus elején érő nagy­szemű. kitűnő ízű és zamaté szőlőfürtökbői 100 mázsányit értékesítettek a kaposvári pia­con. E szőlőfajta érdekes tulaj­donsága, hogy a meghagyott oldalhajtásokon újabb fürtö­ket nevel. A második termés most érik. A másOdtermésből mintegy 50 mázsa szőlőre számítanak. hangot keltett ez a vékony­ka könyvecske, bár a vissz­hang erőssége természetesen erősen változó. Magyará­zata ott van, hogy nevetni mindenki szeret. Főként másokon. És még a „mi” bü­rokratánk is nevethet, hiszen Parkinson — az angol bü­rokratáról szól... Mert s könyv nevettet és elgondol­koztat. Gondolataink azon­ban mátr nem az angol hiva­tali mechanizmust veszik bonckés alá, s nem azon tör­jük a fejünket, hogy bár a tengerészek száma csök­kent, a tengerészeti minisz- térium tisztviselőinek szá­ma majd a kétszeresére nőtt,1 hanem azon, hogy: nálunk is van bürokrácia, s a „ma­gunk” bürokratáival mi a gondunk. És ez magyaráz­za a sikert: Parkinson úgy szól a rossz adminisztráció­ról, hogy gondolatokat éb­reszt, szórakoztat, de — fi­gyelmeztet is. i Balzac a bürokráciát „óriá­si, de törpék által mozga­tott birodalom”-nak nevezi.' Balzac óta sok minden tör­tént, de a bürokrácia — ma­radt. Szívósságának bizonyí­téka, hogy alapvetően meg­változott társadalmi körül­ményeink közepette is meg-, próbálja a továbbélést, s nem1 is egy helyen sikerrel. Ha1 tehát a „pult alól mért” Par- kinsont nem bibliaként fog- 'juk fel. hanem annak, ami' — a szatíra legnemesebbje, mert nevettetve leleplez és* tanít — akkor úgy tesszük le a könyvet, hogy nemcsak el­olvastuk, hanem belemagya- rázások nélkül meg is értet-' ■tűk. (m. o). menedékház A KIRÁLY-VÖLGYBEN A festői szépségű kőszegi hegyeket egész éven át szá­mos hazai és külföldi turista keresi fel. Különösen sokan látogatják a Király-völgyet, ahol a híres 700 éves szelíd- gesztenyefa látható, valamint a Szabó-hegyet, ahonnan gyö­nyörű kilátás nyílik Kőszeg­re, étterem és modern tu­ristaszálló is várja a vendé­geket. A nagy vendégjárásra te­kintettel, a kőszegi tanács és a földművesszövetkezet a Király-völgyben menedékhá­zat létesít. A menedékházban — melyet novemberben ad­nak át rendeltetésének — bü­fét is berendeznek. November elejére korszerűsítik a közvi­lágítást is a Szabó-hegyen és a környéken. Erre a célra mintegy 2 700 000 forintot kel­tének. 100 év Száz évvel ezelőtt adta ki az Osztrák Meteorológiai In­tézet az első időjárási tér­képét. Ezt a nevezetes év­fordulót tudományos szim- pózion keretében ünnepük meg Becsben szeptember 23—25 között. A meghívott magyar meteorológusok kül­döttsége szerdán utazott el a 100 éves testvérin tézmeny jubileumára. 5000 ÉVES TELEPÜLÉS KISKÖRÉN A magyar ré­gészeti kutatások történetében pél­dátlanul álló kö- korszakbeli tele­pülés szabályos rendszerét talál­ták meg Kiskö­rén. A második ti­szai vizilépcső építésének elő­munkálatai köz­ben a talajvizsgá­latot végző fúró­gép hozta felszín­re az első csont­vázat. Sípos Sán­dor kiskörei tanár bemutatta a lele­teket a Nemzeti Múzeumnak. Dr. Korek Jó­zsefnek, a Nemze­ti Múzeum főigaz­gató-helyettesé­nek irányításával az idei nyáron mintegy két hóna­pon át végeztek ásatásokat, ahol közreműködtek az egri, debreceni, miskolci és a szol­noki múzeumok munkatársai is. A feltárt lele­tek egy több mint 5000 éves telepü­lés életéről tanús­kodnak. A temet­kezések helyén IS csontváz, számos ékszer, közöttük farkasfogakkal összetartott, gyöngykagyló­ból készült nyak­ék, spondylus kagylóból készült karperec, derekat övező gyöngysor és gyöngyből ké­szült karosait ke­rült felszínre. A leletekből kitű­nik, hogy a temet­kezések alkalmá­val okkersárga színű földpáttal színezték be a fej egyes részeit és gyakran az egész testet. Utca-sorrend­nek megfelelő el­helyezésben laJ kógödröket Is ta­láltak, amelyek­ről megállapítot­ták, hogy azoh emberek és álla­tok elhelyezésére szolgáltak.

Next

/
Thumbnails
Contents