Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-21 / 222. szám

CEßL A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI J APÁS ÉS CEGLÉD VÁCZOS Q ÉL SZfeRg" IX. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1965. SZEPTEMBER 21, KEDD Törik már a kukoricát ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben A ceglédi Vörös Csillag Tsz 2-es üzemegységében beérett már a heterózis kukorica és a hét végén a ceglédi határban első­nek kezdtek meg a ku­korica törését, nemcsak a közösben, hanem a ház­táji kukoricatáblákon is. — Szombaton befejeztük a százhét holdas heterózis ku­koricatáblán a négy sorban vetett apakukorica törését — mondotta Kónya Mihály nö­vénytermesztési brigádvezető. Tervük szerint kedden akar­ták folytatni a kukorica töré­sét, de a huszonnégy órás eső lehetetlenné tette a munkát. Mihelyt az időjárás engedi, az anyakukorica törésével ■ Szombat estig százhét hold, * Azonnal let akar it gáti a szarai kukoricaszár azonnali beta­karítására. Tudják, hogy a jó minőségben betakarított kukoricaszár hasznos takar­mány, s a holdanként mint­egy hatvan-hetven mázsára tehető szármennyiség — ré­paszelettel silózva — kitűnő tömegtakarmányt ad. Az ed­dig letört kukoricatáblákról már teljesen letakarították a kukoricaszárat is. Szakkörök és tanfolyamok A Kossuth Művelődési Házban ebben a hónapban orosz, angol, és német nyelv- tanfolyam indul. Az orosz nyelvtanfolyam még szerve­zés alatt áll, az angol és né­met kezdők részére hétfőn volt az első előadás. A ba­lett-tanfolyamra járó haladók a héten kezdik meg a tanu­lást. Ugyancsak a héten kez­dődik a fotó és a harmonika szakkör foglalkozása is. Meg­kezdi működését az Irodalmi Színpad, a Képzőművészeti és a bábszakkör is. A tanfolyamokra és szak­körökre jelentkezni lehet a művelődési házban. Egy kis városnéző séta A szakosítás során, sok egyéb mellett, a Kossuth Ter­melőszövetkezet 2-es üzem­egysége föíeladatul kapta az állathizlalást. Ez az üzem­egység veszi át hizlalásra a többi üzemegységekben ne­velt szarvasmarhákat, vala­mint a sertéstenyésztés sül­dőit, A hizlaláshoz megfele­lő épületek és szakképzett gondozók állnak rendelkezés­re. Bakos Mihály, az üzem­egységvezető, éveken keresz­tül dolgozott a Szolnoki Cu­korgyár híres szarvasmarha hizlalójában. — Az 1-es és a 4-es üzem­egységekben tuberkulózis mentes szarvasmarha-tenyész­tés van. Negyedévenként az állatorvos tuberkulin vizsgá­latot végez minden szarvas- marhán. A gyanús állatokat a tenyésztésből kiemeljük és ide kerülnek hozzánk hizla­lásra. Itt apadóra fejjük őket és befogjuk hizlalásra. Ugyan­csak hozzánk kerül hizlalás­ra a szarvasmarha-tenyész­tés bikaszaporulata is. — A járvány az állományt megviselte, de a nyári zöld­takarmányozás óta a súlyfel­vétel elérte a régi átlagot. Vannak olyan istállóink, amelyekben már megint napi száztizenöt-százhúsz dekás a súlygyarapodás. Az állatok naponta négy kiló abrakta­karmányt és harminc kiló zöld és szálas takarmányt kapnak. — Termelőszövetkezetünk 1-es üzemegységében jól mű­ködő sertéstenyésztés van. A termelőszövetkezet sertéshiz­lalási éves terve ezernégy­száz darab és mi ennek a tervnek a teljesítéséhez szük­séges. alapanyagot az l-es üzemegységből kapjuk. A sül­dők harminc-negyven kilós súlyban kerülnek hozzánk. 1.8 kilóval kezdjük a takar­mányozást és ez a hizlalás -végére eléri a .3.5—8.8 kilót. Kizárólag fehér hússertést aüLÉDBERCEL: Épül a korszerű sertéshízlaló és az itatásos borjúnevelő — Állattenyésztésünk évek óta férőhelygondokkal küzd — mondotta Balázs Antal, a ceglédberoeli Egyetértés Tsz elnöke. — Az idén nyolcszáz- tizenhárom sertést hizlalunk és a fejlesztésnek egyetlen akadálya a férőhely. Hasonló a helyzet a szarvas­marha-tenyésztésben. Az ita­tásos borjúnevelést kizárólag azért nem tudták megvalósí­tani, mert eddig nem volt er­re megfelelő helyük. Pedig régóta szerepel ez is a tervük­ben. — Nem vagyunk azonban türelmetlenek. A múlt évben másfél millió forintos költség­gel teljes gépesített szarvas­marha-istállót építettünk. — És az idén? — Az állattenyésztés köz­pontjában serény munka fo­lyik. A Ceglédi Építőipari Vállalat hétszázezer forintos költséggel építi a korszerű há­romszáz férőhelyes sertéshiz­lalót. Nem tétlen azonban a ter­melőszövetkezet építőbrigádja sem. Saját erőből félmillió fo­rintos költséggel végre megfe­lelő helyet biztosítottunk az itatásos borjúnevelésnek. Az építés költségeihez száznyolc­vanezer forintos állami támo­gatást kapunk. Már előre úgy terveztük az építkezést, hogy jövőre újabb épületet eme­lünk és ezzel százhúsz férő­helyre szaporítjuk az itatásos borjúnevelést. — A munka serényem fo­lyik. November 30-ra elkészül a borjúnevelő és utána azon­nal benépesítjük a fiatal álla­tokkal az új létesítményt 630 ZENEISKOLÁS A ceglédi zeneiskola az or­szág egyik legnagyobb és leg­népszerűbb iskolája. Az idei tanévre 630 tanuló iratkozott be, ami százalékos arányban országos viszonylatban is ki* emelkedőén magas szám. +S+P+O+R+T+ A tsz gyermeke Inkább csak tréfásan mondják a ceglédi Vörös Csillag Tsz 2-es üzemegységének dolgozói, hogy Szalonnás Ferenc — kanász. Nevezhetnénk korszerűen sertéstenyésztő­nek, sertésgondozónak, hiszen az ö munká­ja felmérhetetlen távolságban van attól a meghatározástól, ami általában a kanász­ról a köztudatban él. Mert mi volt valami­kor a kanász? Korán reggel tülökkel éb- resztgette a falut. Kihajtotta a csűrhét a legelőre, egész napon át vigyázott, hogy kár ne essen a jószágban és amikor bees­teledett, szépen Hazahajtotta a kondát. Hol van ettől Szalonnás Ferenc, akinek gondjára kétszáz sertést bíztak, anyaállato­kat, süldőket és hízókat! S még így is van valami rendhagyó az ö életében is. Negyedik esztendeje annak, hogy a fia­talember megfogadta a termelőszövetkezet vezetőségének, hogy tovább tanul. így irat­kozott be ötvenhatodmagával a ceglédi Mezőgazdasági Technikum levelező tago­zatára. A jelentkező társak közül har- minchatan nem bírták az iramot, vagy el­kedvetlenedtek. Szalonnás Ferenc válto­zatlanul kitartott a tanulásban és eddig minden osztályt kitűnő eredménnyel vég­zett el. — Nézegettem az idei érettségi tételeket —, mondja. Ügy hiszem, hogy sikerül kitű­nővel leérettségiznem, — Es aztán? — Tovább akarok tanulni. Bízom abban, hogy felvesznek a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem levelező tagozatára. — Kap-e valami segítséget a tanuláshoz? — kérdezem. — A termelőszövetkezet vezetősége, de a munkatársak is mindenben támogatnak. Hetenként két délután szabad vagyok, ami­kor a technikumba megyek előadásra. A ti­zennyolc napos tanulmányi szabadságom mellett a vizsgák előtt még további két hét szabadságot kapok. Munkatársaim mindig készséggel elvégzik helyettem a munkámat, amikor iskolába kell menni. — Mikor tanul? — Munka után. Minden este tizenegy óráig. Szalonnás Ferenc megérdemelten kapja majd kézbe az érettségi bizonyítványt. S ha majd sikerül az egyetemre is eljutnia és ott diplomát szereznie — boldogan mond­hatja el, hogy a közösség faragott belőle ■mbert. S így nézve nem is olyan rendha­gyó Szalonnás Ferenc esete. Hiszen ma or­ágszerte százan és százan indulnak el gy a tsz gyermekei, s térnek vissza a kö­zösségbe szakemberként, hogy visszafizes­sék, amit rájuk áldozott a szövetkezeti nagy család. —Rik— KÉZILABDA NB II. Ceglédi Építők—Szeged 19:18 (11:10) Szeged, 1000 néző. Vezette: dr. Tóth. Ceglédi Építők: Csendes, Pánczél, Jónás, Monori, Bu- jáki, Tukacs, Hörömpő. Csere: Nagygyörgy, Bálint, Sz. Tóth, Török. Góllövők: Tukacs 5, Mo­nori—Hörömpő 3—3, Jónás— Bálint, Pánczél, Bujáki 2—2. A ceglédi fiúk kezdték a já­tékot. Az első támadás azon­ban sikertelen maradt és a hazaiak az ellentámadásokat szép góllal fejezték be, 0:1. Ezután a vendégek percei következtek és már 5:2-re vezettek, amikor a szegedi csapat erősíteni tudott és néhány perc elteltével 5:6, majd 5:7-re alakult az ered­mény. Ekkor öt gólt lőtt az Építők legénysége, amire csak eggyel válaszoltak a sze­gediek, így 10:8-ra mi vezet­tünk. A félidő végéig a hát­ralevő pár percben nem si­került a hazaiaknak ezt a hátrányt ledolgozni. Fordulás után a szegedi csapat lendült előbb játék­ba és két gólt szerez egy­más után. 11:12. A ceglédi fiúk a kieséstől is félve mindent megpróbálnak, és si­kerrel. Ismét ők vezetnek 15:12-re. A szegedi együttes, akárcsak az első félidőben, ismét rákapcsol és a befe­jezés előtt öt perccel 16:17 az állás. Jónás révén egyen­lítünk, de a vezetést ismét a szegediek szerzik meg, 17:18. Az egyenlítés Monori látványos góljával ismét si­kerül, sőt Jónás a tőle meg­szokott hatalmas erejű lö­véssel védhetetienül gólt lő. A védelem jól zár és a sze­gedieknek nem sikerül gólt lőniük. A jó teljesítményt nyújtó ceglédi csapatból kiemelke­dik Tukacs öt góljával, va­lamint Jónás erőtől duzzadó játékával. (forgács) LABDARÚGÁS Ceglédi VSE—Elektromos 2:0 (1.0) Latorca utca 300 néző. CVSE: Hamza, Cseh — Oláh, Juhász, Csontos — La- borcz, Csurgai, Kökény, Jó- zsa, Pintér, Darázs. Mintegy kétszáz ceglédi szurkoló kísérte el csapatát a sorsdöntő mérkőzésre. Az el­ső perctől kezdve a helyes taktikát alkalmazó ceglédi csapat irányította a játékot. Kökény, Csurgai és Pintér révén egymás után vezették a veszélyesebbnél veszélye­sebb támadásokat. A 25. percben Kökény átadásával Csurgai kiugrott és védhetet- lenül lőtt a kapuba. 1:0. To­vábbra is a ceglédi csapat játszott fölényben. A 70. percben újabb góllá érett a ceglédi csapat nyomasztó fö­lénye. Ekkor Pintér labdáját értékesítette a jó góllövő for­mában levő Csurgai. A ceg­lédi csapat a játék minden részében jobb volt ellenfelé­nél, nagyobb arányban is győzhetett volna. Jók: Csontos, Pintér, Kö* kény, Csurgai, Darázs. (kecskeméti) ASZTALITENISZ NB II. Dunaújvárosi Kohász- Ceglédi VSE 12:8 A dunaújvárosiaknak job­ban jött ki a lépés, bár a döntetlen igazságosabb lett volna. Gergye ragyogó játék­kal minden játszmát meg­nyert. G. Bíró még kettőt, Farkas és Nyíri egy-egy mér­kőzést nyert. EGYÉB EREDMÉNYEK: Teke NB II. Ceglédi Bányász —Szegedi Postás 6:2. Megérdemelt győzelmet aratott a Bányász. Női kézilabda, megyei baj­nokság. Ceglédi Építők—Fót VSE 6:2. Gyikóné irányítá­sával biztosan nyertek a ceglédi lányok. Vízilabda: Kossuth Kupa Ceglédi VSE —Budapesti Postás 9:4. Ökölvívás: Területi bajnokság, Szol­nok. Ceglédi VSE—Szolnoki MTE 12:8. A ceglédiek győ­zelmét Jakab, Semetka, Bar­ró, Hörömpő, Pataki és Telek nagyszerű küzdelemben har­colták ki. Különösen ki kell emelni Jakabot, Barrót és Hörömpőt. Aktuális alku — Elvonó kúrára küldöm. — Doktor úr! Nem lehetne várni még egy kicsit. Szeret­nék mégegyszer utoljára be­rúgni — az idei murciból. (Lencsés rajza) Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, ismerősöknek, szomszédainknak, barátainknak, akik felejthetetlen jó férjem, sze­retett fiúnk ifj. Kordái János te­metésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, virágot helyeztek. Ifj özv. Kordái Jánosné, id. Kordái János és neje folytatják a munkát, melyet törés után azonnal az átvevő üzembe szállítanak, ahol minden átadott mázsa anyakukoricáért százhu­szonöt kiló szokványkuko- ricát kapnak cserébe. Érdemes megjegyezni, hogy a termeltető hibrid üzem a heterózis kukorica cimere- zésért holdanként 300 forin­tot fizet, amit a kukorica­termelést végző tagok kap­nak meg. A termelőszövetkezet az idén nagy gondot fordít a 2500-3000 forintot keresnek havonta a ceglédi Kossuth állatgondozói hizlalunk, amelyek között gyakran akad olyan állat, amely egy hónap alatt hu­szonnégy kilót is gyarapszik. Tíz-tizenegy hónapos korban adjuk át a sertéseket a fel­vásárlónak. Ekkor már az állatok elérik a száztíz-száz- tizenöt kilós átlagsúlyt. — Persze, az etetés még nem minden. Nagyon fontos a jó és helyes gondozás. Gondozóink jó munkát vé­geznek, de nem is panasz­kodhatnak a keresetre. Álta­lában hatvan-kilencven mun- kaegységet kapnak havonta és ez megfelel kétezerötszáz- háromezer forintos havi jö­vedelemnek — mondotta be­fejezésül Bakos Mihály. (—ssi) A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, a városi KISZ-bizottság kérésére lehe­tővé tetté, hogy a nemrégen alakult ifjúsági tánczenekar a nagy nyilvánosság előtt is be­mutatkozhasson. Erre a legal­kalmasabb hely a Kossuth Ét­terem. Az ünnepélyes bemutatko­zás ma este lesz 7-től 10 óráig. Az ifjúsági tánczenekamak ez a bemutatkozás egyben fő­próbája is, mert a dunakanya­ri tánczenekari fesztivál előtt itt akarnak számot adni fel­készültségükről. A KISZ és a Vendéglátó­ipari Vállalat szeretettel vár­ja a kellemes szórakozást igénylő fiatalokat a gitár­együttes bemutatkozására. Ma este a Kossuth Étteremben bemutatkozik a Szimbola ifjúsági gitáregyüttes Városnéző sétára hívom meg lapunk olvasóit, hogy együttesen nézzünk meg né­hány idegenforgalmi látvá­nyosságot. Gyülekezzünk a városi tanács épülete előtt. S lám, mindjárt itt is van lát­nivaló. Az épület főbejáratá­nál olvashatatlanságig elfa­kult csúnya táblák láthatók. Maga a fal vakolásra és fes­tésre szorulna. A kenyérbolt kopott cégtábláját már levet­ték. Ök már észbe kaptak, s mint hallom, új cégtábla ke­rül a helyére. A tanácsházába belépve, ri­deg fogadtatásban részesü­lünk. A lépcsőházban is, lám, két-három elárvult „el­sősegély” plakát található. Nem ártana a kecskeméti ta­nácsháza példájára itt is a helyi ipari vállalatok, tsz-ek termékeit kis vitrinekben el­helyezve, bemutatni a város első épületébe érkező hazai és külföldi vendégeknek. Ezekután sétáljunk ki a Szabadság térre, a Rákóczi út felé. Az ostornyeles lámpák alatt meghúzódó házak hom­lokzatára semmiképp sem il­lik az az utcatábla, amelyen a Rákóczi út „Rákóczy”-nak van írva. Ugyancsak nem il­lik bele ebbe a miliőbe az Órás Ktsz papírból készült cégtáblája, illetve annak ron­gyos maradványa sem. Innen pillantsunk vissza az üyegbolt előtti dohánypavi­lonra. Ugye, milyen avult, kopott, ideje lenne kicserélni egy modernebb formájúra, vagy addig is újra kellene festeni. Lapunk egyik számában megjelent cikk szerzője irta, hogy az utazó ember min­dig szívesen emlékezik visz- sza az olyan városokra, ame­lyekben jó vendéglátásban volt része. Helyes ez a meg­állapítás, azonban a Szolnoki út és a Batthyány út sarkán levő cukrászda nem hagy semmi kellemes emléket — az utca sarkán létesült sza­badtéri illemhellyel. Leg­alább egy spanyolfallal kerí­tenék el ezt a sarkot. Ez . a látványosság igen alkalmas arra, hogy — az erre járó külföldiek — primitívségünk hírét messze túlvigyék az országhatárokon. Aligha vá­gyakozunk erre. j Sétánk további részén js, sajnos, a város számos ut- j cája egy elhanyagolt falu képét idézi. És, ugye, kedves j városnézőim, milyen egyszerű lenne a fejünk felett lógó te­tőcserepeket megigazítani a Körösi út 7. szám alatti épü­leten? Itt is, ott is a lakó­házak udvaráról a nagy mo­sás utáni szennyvíz folydogái ki az utcára. Az Ady Endre utcai DÁV központi irodájá­nak tetőzetén hónapok óta egy ketté törött tv-antehna veszélyezteti a járókelők tes­ti épségét. Máshol kettésza­kadt, rozsdaette esőcsatorna lóg, s nemcsak esztétikailag csúnya, de veszélyezteti is a járókelők testi épségét. De ne járjuk végig még­se az egész várost. Álljunk meg egy szóra. Ugye, mi­lyen egyszerű volna mindeze­ket eltüntetni, megszüntetni? S ugye, nemcsak az állam építette új épületek teszik szebbé városunkat, hanem az emberek gondossága is a maguk házatáján? (lencsés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents