Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-21 / 222. szám

mi MEGY ^■fap 1965. SZEPTEMBER 21, KEDD Üzem a lápon Kétszáznegyven hold futóhomok megjavítását tették lehetővé idén a zöldhaimi tó'zegkitermelők Az apró mozdonyok ziháló „tüdővel” húzzák a csilléket. A tözegbányászok öles lapá­tokkal dolgoznak, gumicsiz­májuk a talajvízben fürdik, testük pedig verejtékben. Ide nem kell dinamit, sem fejtő­kalapács. A külszíni fejtés egyenes fala mentén a lápré­teg engedelmesen leválik, s leválik a tőzegréteg is, csak az izmok erőteljes parancsára van szükség. — Szóval igy megy a tőzeg- bányászat ... — így... — válaszol Ecseri Janos, a Pest megyei Tőzeg- termelő Vállalat zöldhalmi üzemének vezetője. — Először lebontjuk a 60 centi vastag lápföldet, aztán a 200—220 centi vastag tözegréteget. A lápföld talajjavításra, a tőzeg talajerő-utánpótlásra szolgál. Ide kerül a kibányászott és megdarált gnyag a környék­beli termelőszövetkezetek földjére. Eddig 12 ezer köbmétert bányásztak ki, azaz körülbe­lül 720 vagont az idén. S 240 hold futóhomok megjavítását tették lehetővé. Két-három vagon egy hold átlagszükség­lete. Az éves tervteljesítésről ér­deklődöm. — Sajnos, azzal egyelőre rosszul állunk. 25 ezer köbmé­ter az idei előírásunk. Bizony az eredményt tekintve még nyár elején vagyunk. — Munkaerőhiányunk volt — mondja az üzemvezető. — Sőt még most sincs feltöltve a létszámkeret. Hja, a tőzegbányászat ke­mény, erős, kétkezi munka. Ide még nem hatolt be eléggé a gépesítés. — Azért nálunk is történt korszerűsítés — újságolja Ecseri János. — Ez nem volt azelőtt, ez a csörlőrendszer. Azelőtt lóval vontattuk el a csilléket, nem mozdonyokkal, s nem volt folyamatos a ter­melés. Ha teljesítik a tervet, több mint 500 hold homok megja­vítása válik lehetővé itt a ceglédi, s nagykőrösi határ­ban. (al) Csapágycsomagoló automata Az exportcsapágyak csoma­golására a Magyar Gördülő­csapágy Művek két mérnöke, Darin Sándor és Mezei Ferenc automata gépet szerkesztett. Az elkészített mintapéldány 46 féle csapágyat csomagol po­lietilénnel kasírozott celofán­fóliába. Az automata tíz em­ber munkáját végzi el, egy műszak alatt 10—12 ezer csap­ágyat csomagol. Debrecenben most a gép fejlesztésén dol­goznak. DÉRYNÉ A várossá alakulásának 600. évfordulóját ünneplő Miskol­con vasárnap a Nemzeti Szín­ház melletti pariiban ünnepé­lyesen leleplezték Schaár Er­zsébet szobrászművésznő „Dé­ryné” című szobrát. Törvényjavaslat a községi tanácsok hatáskörének bővítésére A szakrendszerű oktatás, a körzeti orvosi eliá.ás fejlesztése Út- és csatornaépítés a falvakban Dallos Ferenc nyilatkozata a tanácsok tizenötéves működéséről és a jövő feladatairól LOVASPARADE Befejeződtek a kecskémét lovasnapok. A négynapos program legnagyobb élmé­nyét a vasárnapi műsor nyúj­totta. Ezen a napon délelőtt A lo­vasiskolák látványos ugró csapatbajnokságát bonyolí­tották le. délután pedig a magyar ugróderbi nemzetkö­Államhatalmi szerveink, a tanácsok, jubileumhoz érkez­tek: 15 évvel ezelőtt járultak az urnákhoz a magyar válasz­tók milliói, hogy első ízben megválasszák a megyei, váro­si, járási és községi tanácsok tagjait. Az évforduló alkal­mából a Központi Sajtószol­gálat munkatársa felkereste Dallos Ferencet, a Miniszter- tanács Tanácsszervek Osztá­lyának vezetőjét és kérte, hogy a tanácsok eddigi mun­kájáról, fejlődésükről és jövő feladataikról adjon tájékozta­tást. — Hogyan értékeli a tanácsok másfél évtize­des tevékenységét? — A tanácsok a dolgozó emberek számára az állami és politikai élet olyan szerveze­tei és munkahelyei, amelyek csak a szocializmus viszonyai között jöhetnek létre. 15 év munkáját értékelve azt mond­hatjuk, betöltik azt a szere­pet, amelyért létrehozták: a tömegeket bevonták a dolgo­ELMtLT A NYÁR Fotó: Botfa zök képviseleti szerveibe. Több százezer tanácstag mű­ködött és működik, a tanácsok a politikai jogok gyakorlásá­nak színhelyei. — Melyek voltak a ta­nácsok működésének je­lentősebb állomásai? — Működésük az élet min­den lényeges területére kiter­jed, tehát eredményeik az or­szág egész életében jelentkez­nék. A tanácsok történelmi szerepet töltöttek be a mező- gazdaság átszervezésében, a termelőszövetkezetek megszi­lárdításában, valamint a spe­ciális kultúrák fejlesztésében. A könnyűipari termelés 10 százalékra terjed ki gazdálko­dásuk. Űj munkalehetőségeket teremtettek, hozzájárultak a közszükségleti cikkek választé­kának növeléséhez. Kulturális területen különösen eredmé­nyes volt tevékenységük az is­kolafejlesztés és a népművelés terén. — Az eddigi tapaszta­taiatokból milyen követ­keztetéseket lehet levon­ni az elkövetkező évek munkájára? — A kormány határozatot hozott arra vonatkozólag, hogy a tanácsok szervezeti életét és hatáskörét tekintve előre kell lépni. A fő törekvés: az ügy­intézés gyorsítása, bizonyos hatáskörök leadása, ezzel együtt a városi és a községi tanácsok ügyintézési körének bővítése. Igazgatáspolitikai irányelveket dolgozunk ki, hogy a tanácsok egységesen cselekedjenek az ügyekben. Ezáltal jobban összhangba ke­rül az egyéni és a közérdek, a helyi és az össznépi érdek, hatékonyabbá válik a taná­csok rendező és nevelő szere­pe. A testületek és bizottsá­gok munkájához új irányel­vek kidolgozása szükséges. Az ország lakosságának 60 szá­zaléka községekben él. Fontos kérdés tehát, hogy az alapfokú tanácsok milyen színvonalú munkát végeznek. Törvényja­vaslatot dolgozunk ki a közsé­gi tanácsok szerepe, feladata és hatásköre szabályozására. — A gyakorlati mun­kában melyek a közel­jövő feladatai? — Az egyik a mezőgazdaság irányításának fejlesztése. Ko­rábban szükséges volt pl. a termelőszövetkezetek belső ügyeiben a konkrét, operatív közreműködés, ma már erre nincs szükség. A termelés te­rületi kialakítása mellett töb­bet kell törődni a tsz-demok- rácia fejlesztésével, az emberi viszonyok javításával, az alap­szabályok érvényesítésével. További fontos feladatot jelent a tanácsok számára az állat- egészségügy, a növényvédelem, a legelőgazdálkodás javítása. — Hogyan alakult a tanácsok vállalati mű­ködése? — A párt decemberi határo­zatát a tanácsok teljesítették: a létszámot 3000 fővel, a bér­alapot havi egymillió forinttal csökkentették, a költségvetési megtakaritás évi 300 millió fo­rint. A további feladat, hogy gondos elemző munkával újabb tartalékokat tárjanak fel a termelékenység és a ta­karékosság terén. — A közscgfcjlesztés- ben jó eredmények mu­tatkoznak. Milyen kér­désekre kell összponto­sítani az erőket az elkö­vetkező években? — Továbbra is a vízellátás javítására, járda- és útépítésre, az oktatás és egészségügyi alapellátás javítására. Mi töre­kedni fogunk arra. hogy az ed­dig felhasználatlan pénzügyi eszközök számára biztosítsuk az anyagfedezetet. — Kulturális tekin­tetben melyek a legfon­tosabb teendők? — Az oktatás területén az általános iskolák színvona­lának emelése, a körzetesí­tés, a szakrendszerű okta­tás fejlesztése. Törekedni kell arra is. hogy a fiatalok idő­ben végezzék el az általános iskolát. Segítsék elő a ta­nácsok a pedagóguslakások felépítését. További feladat — a szakember- és szakmun­kásképzéssel összhangban — a középiskolai hálózat fej­lesztése. Az elkövetkező idő­szakban megalakulnak a nép­művelési tanácsok megyei és járási szinten. Ezek nyilván gyorsítani fogják a kulturá­lis célú eszközök összpon­tosítását és tájjellegű kul­turális centrumok kiépítését. Végül, de nem utolsósorban élettel kell megtölteni a meglevő művelődési háza­kat. — Egészségügyi, szo­ciálpolitikai feladatok is hárulnak a taná­csokra. Hallhatnánk ezekről is? — Legfontosabb teendő az alapellátás — a körzeti or­vosi ellátás — javítása. a megelőzés. az egészségügyi felvilágosítás. a tisztasági mozgalom fejlesztése és a termelőszövetkezetek köz­egészségügyi helyzetének ja­vítása. A szociálpolitikában a család- és ifjúságvédelem­re és a csökkent munkaké­pességűek foglalkoztatására kell nagy gondot fordítani. — 1966 új ötéves tervünk első esztende­je. Terveink megvaló­sítását hogyan segít­hetik legjobban a ta­nácsok? — A legfontosabb, hogy a munka és vezetés stílusa megfelelően fejlődjék. Ve­zetni nem lehet ösztönösei?, a vezetés ismeretét meg kell tanulni, el kell sajátítani, őszinte jó viszonyt kell ki­alakítani a dolgozó embe­rekkel és kritikai észrevé­teleiket hasznosítanunk mun­kánkban. Röviden szólva: szélesíteni kell a tanácsok demokratizmusát. B. I. GOLDMARK EMLÉKÜNNEPSÉG KESZTHELYEN Goldmark Károly zeneszer­ző halálának 50. évforduló­ja alkalmából vasárnap em­lékünnepséget tartottak Keszt­helyen. Az egykori Festetics- kaslély parkjában ez alka­lommal avatták fel a város nagy szülötte, Goldinark Ká­roly szobrát, a görög szárma­zású művész, Papachrilos Andreas alkotását. A Helikon könyvtárban kiállítás nyílt a zeneszerző életéről és mun­kásságáról. „FLORIDA“ HELYÉN „BUDAPEST“ A fogaskerekű végállomásá­val szemben, az egykori Flo­rida cukrászda telkén, a 41- es Építőipari Vállalat mun­kásai megkezdték a tizen­nyolcemeletes Budapest szálló építését. Egyelőre a területet készítik elő, cserjét irtanak és kerítést, felvonulási épü­letet állítanák fel. Négy katonatörténct — Khrrapp-phrrruuu, khrrr-\ app-phrrruu... — Aáááooohuuu .11 s — Hmmdúüü — a térképje-\ lekatérképjelekatérképjeleka- § térképjelekh — Achh huuuu megyekJ már ... na nnnaaa í l Állandó koncert: egy-egy\ horkantás, prüttyöngetö kifú-\ vás, orrhangú dünnyögésbe§ fuló indulatszó... A gyengébb^ idegzetnek altatót vesznek be van aki érdes kommentárt fűz\ egy-egy frivolabb álommeg-\ nyilvánuláshoz s a másik ol- i dalára fordul van aki tudo-$ mást sem vess az egészről, eí-$ alszik; van aki megbocsát a $ horkolóknak és némán szen-\ ved, amíg az álom el nemi nyomja. > Valamelyik napon — nem j régen — új ember érkezett a\ körletbe. Lefekvés előtt diszk-\ rét szerénységgel kérdezte horkol-e valaki itt, mert hogyl — bocsássunk meg neki — őt! zavarja... Mondtuk neki: bt-! zony vannak, akik olykor el-el\ horkantják magukat... Fejét \ csóválva, valami kis marti-! romsággal vonásain feküdt Ie,j s öt perc múlva úgy prüszkölt-] hortyogott-sivitott, hogy hét-\ próbás éjjeli koncertmeste-\ reink ültek fel rémülten \ ágyaikban: mi történt? Elsza-\ badultak a rossz szellemek?...] D. F. ! derűs epizódját meséli valaki a foglalkozás szünetében: „Volt a szakasznál egy amo­lyan vaddisznó őrmester Ju­tásról, aki már a kiképzés kezdetén ..kiszúrt” magának egy hórihorgas, szemüveges, hajlotthátú, esetlen, minden vezényszótól összerezzenő tu­dósképű hallgatót. Üzte-zavar- ta, okkal, ok nélkül; hosszabb lelki prédikációinak örökös főszereplője volt, s mindig a legnegatívabb, legdrasztiku- sabb vonatkozásban. Az őr­mester művésze volt a szónak, s a szerencsétlen növendéknek annyi rokonára utalt mar kü­lönböző helyzetekben és minő­sítésekkel. hogy senki sem tudta volna a családfát és ese­ményeit nyilvántartani. Egy ilyen mélyen elemző ti­ráda után a hallgató megbánt­va, a félő elnyomottak reszke­tő lázadásával szólt vissza: — Kérem, őrmester úr, ne tessék így beszélni velem. Én a polgári .életbén mégis csak a filozófia doktora vagyok ... Az őrmester — miként P. Howard légiós regényeiben — elsápadt, azután lilára válto­zott az arca, a szeme ki.neredt a nyilt lázadás hallatán és lát­tán. — Ügy! — hörögte vészjós­lóan. 1— Szóval doKior. Hát akkor én — s itt egy kacska- ringós káromkodás követke­zett — hát akkor én, Brezlák őrmester, mi vagyok? ... HANGOK Nyugovóra tért az alegység, aXszanak-álmodnak a katonák a hálóteremben. megfájdul a lába, gépkocsin utazik a lőtérre és harciasán szidja a géppisztolyát, amiért rosszul hord és nem talál a célba. A polgári életben pedagó­gus, most egyszerű Icatona. Teljesíti kötelezettségeit; az előadásokat szorgalmasak jegyzeteli, az egyéni foglalko­zásra előírt órákon csendesen tanul, bajtársaival megbarát­kozik, beszél munkájáról, ki- sebb-nagyobb problémáiról anélkül, hogy bárki elismeré­sét, vagy együttérzését várná.. A szemináriumi foglalkozáso­kon a kérdésekre precízen vá­laszol, ha még van mondani­valója. újra jelentkezik, ha el­lenvéleménye van, elmondja, vitatkozik, meggyőz, vagy el­fogadja a meggyőző ellenérve­ket. A menetben nem fárad; gyengébb fizikumú rajbeli társától átveszi a fegyvert és a lőgyakorlatokat „kivál&’-ra hajtja végre ... S a lövészet után a körlet­ben a hadfi sorakoztat: csat­tog, bokázik, harsányan kiált: — Az a hosszú ember a má­sodik rajban! Takarjon fel! És a hosszú ember, aki most csak egyszerű, csendes katona a szakasz második rajában, kihúzza magát és feltakar .., A DOKTOR ÚR A régi hadsereg tartalékos­képző tanfolyamának egyik GYEREKSZÁJ Megyek az utcán; két kis­fiam kísér a pályaudvarra, időnként rámnéznek, megnéz­nek újra és újra, tetszik ne­kik az egyenruhám. Ebben a- pillanatban két honvéd fordul a körútra, s pillantás, szó, mozdulat nélkül mennek el mellettünk. — Apu — szól az egyik gyerek némi indignációval a hangjában — miért nem tisz­telegtek neked a katonák? A két katona valóban elmu­lasztotta a tiszteletadást. Utá­nuk szóltam: — Elvtársak! A kisfiam kérdezte tőlem, miért nem tisztelegtek? Legyenek szíve­sek magyarázzák meg a gye­rekeknek ... A két katona nagy zavarba jött; tisztelegtek és eltűntek a járókelők forgatagában. PORTRÉK A polgári életben szabóse­géd, most hadfi. Hetenként kétszer ad önkéntesen vállalt szolgálatot; mindenütt ott van, intézkedik, a sorakozók- nál harsog-csattog; magánéle­te nincs, állandó témaköre: a katonai erények, a lelkesítés, a buzdítás. A szemináriumi foglalkozásokon csendes, sze­rény, tekintetében messzeme­nő egyetértés. A lövészet előtt ' zí Puissance díjáért álltak rajthoz a legjobb lovasok. A négynapos küzdelemben 12 lovasiskola 150 lovasa, s a lótenyésztő állami gazdasá­gok négyes, ötös fogatai „ve- télkpdtek”. Vasárnap délután nagy tet­szést aratott a magyar lovas népi együttes bemutatója

Next

/
Thumbnails
Contents