Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

ZUZDABA VELE! Könyvet vásároltam az állami könyvesboltban. Di­cséret a figyelmes kiszol­gálásért. Köszönet a gon­dos csomagolásért. Aki szereti a könyvet, egy kicsit dédelgeti az új barátot, és csak azután te­szi a könyvespolcra. S e dédelgetés közben ért a meglepetés. A csomagoló­papíron sűrűn egymás mel­lé nyomtatott szöveg: Ajándé kozz onkönyvet. Nem, nem sajtóhiba ez most itt, dehogy! így áll ez a két szó — egybe írva a csomagolópapírra. Szinte hihetetlen, hogy ez az országos vállalat, amelynek feladata a köny­vek terjesztése, ennyire fittyet hány a helyesírás legelemibb szabályaira — a reklámszövegben. Zúzdába vele! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜI&NKIAPÁSA FÉNYBEN A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEöU is. Évfolyam, 221. szám 1985. SZEPTEMBER 19, VASÁRNAP | Kílentszáz előadás m ff ismeretterjesztési évadban VÁLTOZÁS A SPORTMŰSORBAN A közölt műsor így módo­sul: 13,30-kor ifjúsági előmér- kőzés, utána pedig (15,30 óra­kor) a Ceglédi Spartakusz és Tápiószele csapata mérkőzik. Pénteken este a Kossuth Művelődési Házban a TIT vá­rosi és járási elnöksége ülést tartott, amelyen Nyújtó Fe­renc elnök megnyitója után Mészáros István titkár ismer­tette a következő ismeretter­jesztési évad munkatervét. Az elmúlt évben a városban és a ceglédi járásban megtar­tott 700 előadással szemben — Munkád* és Lsz-akáűémiúk — Isnicreiter|eszíő filmek erre az évre 900 előadást terveztek. Gondoskodnak róla. hogy az első előadásokat rátermett és ALBERTIRSA i Nem kívülről várják a segítséget a Dimitrov Tsz-ben Misinka János, az albert- irsai Dimitrov Termelőszövet­kezet 2-es üzemegységének vezetője, nagy gondban van. Szeptember 25-ig be kell fe­jezni az ötszáznyolcvanöt hold rozs vetést. — Nem sok — mondotta —, de még csak a felénél, ha tar­tunk. A lengyel gyártmányú műtrágyaszóró gumihiány miatt mozdulatlanságra van ítélve. — Misinka elvtársnak telje­sen igaza van — mondotta Kulcsár Géza üzemgazdász. — Ilyen eseteknek nem volna szabad megtörténniük, öt esz­tendeje született meg a fel­sőbb szervek határozata, amely előírta a Dimitrov Termelő- szövetkezetben a teljes gépesí­tést. Ennek megfelelően min­den esztendőben jelentős be­ruházásokkal szaporítottuk a gépparkot. Hogy csak az idei beszerzést említsem: egy darab DT 54-es lánctalpas, négy Utos és természetesen sok ér­tékes munkagép — közöttük rigolekét, disztillert és 75-ös ekéket — kapott a gazdaság. A műhelyben a szakemberek — egy kivételével — kétezer forinton felül keresnek. Fel­emelték a traktorosok kerese­tét, hogy ezzel is serkentsük őket a minőségi munkára. — Ezek ellenére is lassú és vontatott a munka. Alkatrész- hiányra panaszkodnak a mű­helyben. A munka dandárja idején volt rá példa, hogy tíz gép állt, és a végtelenül szük­séges UE 28-as kijavítására pontosan hat hónapja várunk. A műhely nehézségeit elismer- ,W{ jük, de nemcsak kívülről kell várni a segítséget. A szak­vezetés a gépcsoport vezetőjé­től elvárja: úgy szervezze meg a műhelyben a dolgozók mun­káját, hogy reggel öt órától huszonegy , óráig mindig ké­szenlétben álljanak a trakto­rok kisebb hibáinak azonnali Bérleti műsorterv A Kossuth Művelődési Ház vezetősége — mint minden évben — az idén is kedvez­ményes színház-bérletet bo­csát ki. A műsor összeállítá­sánál — figyelembe véve az elmúlt év tapasztalatait — minden igényt kielégítő mű­sort állított össze. Az évad­ban hét előadást láthat a szinházkedvelő közönség. Ezek között szerepel opera, dráma, vígjáték, operett, m-agyarnóta- est, kabaré és az ŐRI rende­zésében tánczenei-est is. A fenti előadásokra 15 szá­zalékos kedvezménnyel áru­sítják a bérletet. Árát hét részletben lehet kifizetni. A bérlet meghatározott helyre szól. A bérletet az üzemek, vállalatok, intézmények kö­zönségszervezőinél és a mű­velődési ház irodájában lehet igényelni munkanapokon 8— 12 és 14—19 óra között. A bérlők az előadások pon­tos idejéről névre szóló érte­sítést kapnak. megjavítására. A műhelyben semmiféle magánmunkát nem lehet végezni, kivételes eset­ben is csak a termelőszövet­kezet vezetőségének engedé­lyével. A csoportvezető erköl­csileg és anyagilag felelős, ha a gépek műszaki hiba miatt állnak, ha üzemanyagról, szántóvasról, a munkagépek idejében való kiállításáról nem gondoskodik. A csoportvezető a területen dolgozó és a köz­ponti gépek üzemképességét köteles ellenőrizni. Az őszi munkák befejezéséig a tsz-ben vasárnapi műszakot tartanak. A munkát az elnökön kívül minden vezetőségi tag köteles ellenőrizni. — Ha a műhely dolgozói ezeket a szempontokat meg­szívlelik, akkor feltétlenül megjavul a gépek munkája és nem lesz semmi akadálya an­nak, hogy az őszi munkákat határidőre befejezzük — mon­dotta Kulcsár Géza üzemgaz­dász. —ssl A Hunyadi utca lakói járdát építenek maguknak csolta a Hunyadi utca lakói­nak a kérését, akik szívesen elkészítik, társadalmi munká­ban a járdát, ha a községi ta­nács anyagot ad és a munka levezetésére szakembert biz­tosít — Gyorsan számoltunk és ilyenformán megállapítottuk, hogy a társadalmi munkával elkészült járda négyzetmétere 32—34 forintba kerül, vagyis pontosan háromszor annyi jár­dát tudunk elkészíteni ugyan­abból az összegből. — A tanács természetesen örömmel fogadta a felajánlást- Rövidesen beszerezzük az anyagot és reméljük, hogy a Hunyadi utcaiak még ebben az esztendőben korszerű jár­dát kapnak. jól felkészült előadók tartsák meg. A Tudományos Ismeretter- ,, jesztő Társulat százharminc-§ hét előadója vesz részt a tsz- J és munkásakadémiák és egyéb | ismeretterjesztő előadások § megtartásában. * A városban 27, a járásban 34 üzem, termelőszövetke­zet és egyéb intézmény kötött előadásokra megál­lapodást a társulattal. A járásban erre a célra 24 000 forintot biztosítottak tiszteletdíjként, míg a városi előadások fedezésére csupán j 500 forint áll rendelkezésre. ’ Ezért itt elsősorban a rende­ző szervek feladata az anyagi­ak előteremtése, A jövőben jobban fel kell használni az ismeretterjesztő filmeket a szemléltetésben, hasznos útbaigazítást adnak a témajavasló füzetek is. Az előadások megfelelő szín­vonala érdekében a szakcso­portok vezetői esetenként módszertani tanácsokkal segí­tik az előadókat. S Már 1967-re terveznek Tizenötmillió forint művelődésre a ceglédi járásban KRESZ-TÁBLA, »REJTVE A Szolnoki út felől közele­dő forgalom végighalad a Szabadság téren és a gépko­csik igen gyakran beszalad­nak a Rákóczi úti úttest kö­zepéig. mert elkésve veszik észre, hogy a tér sarkán jobb­ról ott figyelmeztet a kötele­ző, elsőbbségadást jelző táb­la. Miért? Mert a táblát elta­karja egy odvas faderék — a gépjárművezetők elől. Ha másként nem lehet lát­hatóvá tenni a táblát, érde­mes még a fát is feláldozni, mielőtt valami sajnálatos közlekedési baleset kénysze­rít majd erre. —1 Tizennégy éve látja el a já­rás kulturális és oktatási intézményeinek gazdasági fel­ügyeletét Remete József, a járási tanács művelődési osz­tályának gazdasági felügye­lője. A nyári szünetet sem töl­tötte pihenéssel, mint a diá­kok és a pedagógusok. Negy­venegy iskola, hét napközi otthon, .tizenkét óvoda és a községi kultúrotthonok elő­készítése állandó munkát ad­tak nekk Nyári gondjai közé tartozott az iskolák ta- taroztatása, a tüzelőbeszerzés és a tankönyvek igénylése. Mint jó gazdának, minden­ről időben kellett gondos­kodnia. S nem is olyan könnyű 15 miilió forinttal gazdálkodni, A ceglédi já­rásban ennyi pénzt fordí­tanak egy évben oktatási és kulturális célokra. Ebben benne van az apparátusban dolgozók fizetése és a beru­házások összege is. A munkával együtt jár­nak a gondok is. Az al- bertirsai napközi fala kidő­léssel fenyeget. Még az idén rendbe kell hozni az e célra kapott 80 ezer forint pót­hitelből. A következő évben sorra kerül Albertirsán a Petőfi iskola felújítása is 900 ezer forintos költséggel. Eb­ben a községben 800 ezer fo­rintot szánnak az 1-es óvo­da felújítására 1966-ban. Jó segítségül szolgál a községfejlesztési alap, a politechnikai tanmű­helyek építéséhez. Dicsére­tes a községek segítőkészsége, melyről a jászkarajenői, kő- röstetétleni és törteli tanmű­helyek tanúskodnak. Zöld- halomban is íátadfak a. gya- kórláti ' szalíofetátást segítő iskolarészt, s még ebben az esztendőben elkészül Dán- szentmiklóson és Kocséron is. Folynak a munkák Abony- ban és a Jászkarajenőn épü­lő öt tanterem mindenkép­pen említésre érdemes. Áz építkezés költségeit „Kofá­ból” és állami támogatásból fedezik. A pedagógus lakások építé­se az óvodák és a tantermek bővítése . szerepel a további tervekben. Ahol az elmúlt év­ben — mint a ceglédi járás­ban — 3 millió forintot for­dítottak községfejlesztési alapból kulturális célra, ott előre kell járni a tervekkel is. A tervezésben már 1967-nél tartanak. Ek­kor kerül sorra az albertir- sai művelődési otthon és könyvtár felújítása. A polcok és fiókok tervdokumentációk tömegét rejtik, hiszen min­denre már évekkel előbb kell gondolni. Remete József munkája változatos, sokrétű. Megkér­deztem, melyik részét végzi 1 egszí vesebben ? — Az építkezés, felújítás sok bajjal jár, de végúl örülök, hogy az én munkám is benne van. Jó érzés az évről évre gyarapodó, szebbé váló intézményeket látni. Az iskolákban, napközi ottho­nokban az igényesebb kör­nyezet is alakítja a gyerekek viselkedését, rendre, a beren­dezés megbecsülésére neveli őket — mondotta befejezésül Remete József. (ta-ta) Szerdán: ANKÉT A NYUGDÍJASOKNAK A Szakszervezetek Szakma­közi Bizottsága szeptember 22-én, szerdán délután 3 óra­kor a Vasutas Művelődési Házban (Teleki utca 10.) a nyugdíjasok, rokkantsági jára­dékosok és özvegyi nyugdíja­sok részére ankétot tart. Elő­adó: Pólyák György SZTK- vezető és Kovács Gyula nyug­díjas csoportvezető. I Ilona már énekel % Ül, csak ül magábaroskadva a pádon. Meggörbülve ül, mintha a mindenség terhe nehezedne vállaira. Fejét oldalra ^ hajtja, egykedvűen néz a földre, vagy nem is a földre, csak a ^pad ülödeszkáin folyik szét a tekintete. Nem, a padot se látja, |mint ahogy nem, látja a szociális otthon udvarán a színes vi- \rágszigeteket se. Ültethetne ezekbe ő is képzeletbeli emlékvirá- \gokat, mint a mellette ülő hatvan-hetven éves őszhajú asszo- ^ nyok. De ö nem tud képzeletével emlékeket idézni. A világ leg- ^ szegényebb lánya ő; se képzelete, se emléke. És mindössze hu- ^ szonhárom éves. ^ Osztálytársai, akikkel öt éve sincs, hogy a ceglédi Török ^ János Mezőgazdasági Technikumba járt, szétrepültek a világba. ^Megszálltak a széles búzamezőkön, érett kalászokat simogat- § naik, mosolygó sárgabarackba harapnak, munkabrigádokat S vezetnek a közös gazdaságok végtelen határú földjein. Van, $ akinek éppen most terít illatos virág szőnyeget a lába alá a bol­dogító szerelem, mások éppen kincsük: kicsinyük fölé hajolnak. \ Hol vagytok ti egykori osztálytársak, kiknek hajfürtjeit \ lenge szél borzolja, s kiknek okos szavára száz meg száz hol- $dak terhesülnek meg a beléjük vetett magtól, hogy életet te­remjenek minden életre születettnek. Emlékeztek-e még Halasi pilonéra? A nyurga lányra, aki talán már akkor — maga sem ^ tudva róla — cipelni kezdte sorsa egyre kegyetlenebb jeleit. A tanulóra, akinek egy vészterhes napon láng lobbant agyára. \hogy fekete korommá égessen benne mindent, atnit szép fiatal Réveiben veletek együtt tudományból és az élet gyermeki örö- § met bői összegyűjtött. $ Halasi Ilona ma a világ legszegényebb lánya: se képzelete, 5 se emléke. Magábaroskadva ül a pádon. Féloldalra lehajtott fe­liét csak akkor emeli fel, amikor a nővér megsimogatja kezét, \ arcát. Tekintete szétfolyik a nővér arcán, ki tudja, látja-e biz- \ tató mosolyát, \ — Ilonkám, melyik a bal lábad? $ — Nem tudom —, hadarja szinte érthetetlenül. J — Ilonkám, melyik a bal kezed? $ •— Nem tudom ... g — Ilonkám, hol van a füled? i — Nekem nincsen fülem. De azért olykor énekel. Gyorsan, recitálva a népdal szö­vegét, megrázó diszharmóniába bontva az egykori dallamot. Igaza van hát: füle sincs már e világra. Egyetlen, amire vágyik az almáspite, amiből — ismétli egyre — háromszor is enne napjában. Ez az a lány, akit apja és annak élettársa hónapokig a fás- kamlába zárva tartott éheztetve, ruhátlanul egy megrohadt és eltetvesedett szalmazsákon... •k A Ceglédi Járásbíróság tárgyalótermében bontakozott ki Halasi Ilona korszerűtlenül kegyetlen balladája. Ilonát 1958-ban agyvelőgyulladással szállították kórházba. Három évig ápolták és javult állapotban néhány hónapig apjá­nak egy előző élettársa gondozta Csepelen. Innen 1962-ben visszakerült apjához, aki már egy másik asszonnyal élt közös háztartásban. Hogyan telt az elmebeteg Ilona élete ez év feb­ruárjáig, sejteni lehet későbbem sorsáról, amikor a féltetős, nem egészen két és fél méter hosszú és másfél méternyi szé­les fáskamrába száműzetett. A magát tisztán tartani nem tudó beteg lány alatt megrohadt a téglákra rakott deszkákon elterü­lő szalmazsák. Ezen az ágynemű nélküli vackon feküdt mezí­telen, egy rossz télikabáttal takarózva a szerencsétlen. Napi élelemül egy liternyi levest kapott, ereje fokozatosan elhagyta. A szomszédok juttattak volna az állati sorban tengődő beteg­nek ruhaneműt és élelmet, de apjának élettársa rájuk ripako- dott, s az adott ruhaneműt visszadobta. Az egyik szomszédasz- szony próbálta egyszer megszabadítani a felgyűlt piszoktól, de az asszony ezt is megakadályozta. Végül is a szomszédok és a gondatlan élettárs fia fordultak a városi tanácshoz, s így ke­rült Ilona a szociális otthonba június elején. A járásbíróság a tanúk vallomása és a tárgyalás egyéb adatai alapján gondozási kötelezettségük elmulasztásában bű­nösnek mondotta ki az apát, Halasi Sándort és élettársát, Csajági Józsefnét. Mindkettőjükre egyforma büntetést szabott ki: egy év és hat hónapi börtönt, s a közügyek gyakorlásától két évre eltiltotta őket. Az elítéltek fellebbeztek a felettes bírósághoz, de a társa­dalom ítélőszékéhez aligha. A virágos udvaron pihenő s a hófehér ágyneműben alvó Ilona viszont —, ha diszharmóniába bontja is a régi dallamot — néha már újra énekel... Ferencz Lajos — A községfejlesztési beruhá­zásoknak is van sorrendje és határa — állapította meg igen helyesen Márkus Béla, az al- bertirsai községi tanács el­nökhelyettese. Ez a megállapí­tás természetesen a járdaépí­tésre is érvényes, hiszen erre a célra minden esztendőben tervezünk egy bizonyos össze­get, lehetőségeinken belül. Eb­ben az esztendőben már ezer­ötszáz négyzetméter új beton­járdát készítettünk el. Megvették az anyagot, szak­emberekkel elkészíttették a munkát és ilyenformán egy négyzetméter járda pontosan száz forintba került. — Szeptember 11-én tanács­ülést tartottunk — folytatja az elnökhelyettes —, amelyen Malek Imre tanácstag tolmá­Tólh István felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents