Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

1D65. SZEPTEMBER 1<), VASÁRNAP PEST NEC kMsrlap ll Intelen (?) fö? BUNYÓ' ÖNKRITIKA SPORTRIPORTBÓL ^rV HS.K0M síin swmi MINDEN HIBÁBAN VAN VALAMI ROSSZ — Látod, nont ilyen mintájú anyásból csináltak ruhát ne­kem. Pásztor rajzai AMIKOS ADAMOT, a Tu­dás Fája című paradicsomi lap munkatársát az Űr — civilben a Paradicsomteremtési Válla­lat igazgatója — lángpallossal kiűzte az Édennek nevezett kertből, már tudta, hogy éle­tét és útját lángpallosok fog­ják kísérni. S nem is csalatko­zott! Amikor a görög seregek Tró­ja ostromára indultak, egy Aiachosz nevű görög zsurnalosz remek stílussal megvéste, hogy a trójai háború legalább kilenc évig tart majd és ez hallatlan sok pénzbe, falóba és könnybe kerül, ami nem ér meg egyet­len Helénát és drachmát sem. Stréberosz, a görög egyesített hadak propagandosz-felelőse, eljárást indított Aiachosz el­len, akit emiatt ledobtak a Taigetoszról, de szerencséjére Zeusz menet közben elkapta és így megérthette, amint kilenc év múltán igazat adtak neki... Amikor Caius Historicus ró­mai tollbíró megsejtette, hogy Caesart át óhajtják küldeni egyesek abba a világba, ahol tunika nélkül, de szárnyakkal járnak istenek, megírta lapjá­ban, a Mindennapi Fórumban. Brutus és Caccius perbe fog­ta, rágalmazásért elítélték, s aznap dobták az oroszlánok elé, amikor Caesarba belesza­ladt Brutus tőre. „Igaza volt Cassiusnak” — hörögte Caesar tunikája alatt, de akkor az KERESZTREJTVÉNY A RAKÉTAREPÜLÉS ATYJA igazságot már Leo Leonis és felesége emésztette a ketrec hűs sarkában. AMIKOR TOLLNAI de ge­nere Lantos Sándor megírta, hogy egy Kőmíves Kelemen nevű kőmíves megölte a fele­ségét és a holttestet az éppen felépülő Déva várában rejtet­te el. összeült a szent inkvizí­ció és a cikk nyomán kerékbe törette Tollnai de generét, s már hiába kapdostak a fejük­höz, amikor Déva vára mégis összedűlt és a holttest is meg­került, mert ama kőmíves már külországban épített várakat... .... mindezeket végiegon- dolva és hivatásától megitta- sulva vágott az útnak Pusz- páng Elek, az írj meg Mindent hírlap fiatal újságírója, hogy beszámoljon a lap olvasóinak az Üvegcserépgyár belső életé­ről. Amikor a portás széttárt karral, bocsánatkérő mosollyal kirúgta a gyárból, mondván, hogy éppen elege van az igaz­gatónak az újságírókból, Pusz- páng Elek felsóhajtott: — Te jó ég, csak nincs vala­mi baj ebben az üzemben? NEM VOLT! Üzem nem volt! Akkor már a portás mö­gül az egész üzemet ellopták. De ezt Puszpáng csak akkor tudta meg', amikor az írj meg Mindent hírlap szerkesztősé­géből is kirúgták, mert arra is képtelen, hogy egy üzembe bejusson. Valami bűzlik... GYERMEKEK VAGYÄLMA ^émejeAi — Szervusz, Katikám. Jaj, hogy vagy? — Szervusz, Zsuzsa. De miért jaj? Máskülönben: rosz- szul! — Hát ezért jaj. Mert én is. — Neked is ... — Igen. Jaj... — A te férjed is nyaral? — Nyaral bizony a hálátlan, s itt hagyott árván, egyedül. — Én is egyedül vagyok. Igaz, még csak két napja uta­zott el Lajos, de alig látszom ki a gondokból. — Az ágyazás ..-. — Kezdődik azzaL Eddig azt sem tudtam, hogy mi az. De most Lajos nélkül! — Nem ágyazok. Napok óta hever az ágynemű szanaszét. Csak mindig zárnom kell a szobát, nem fogadhatok ven­dégeket. — Na és a mosogatás. — Ne is emlegesd. Kész emberkínzás. Tönkre megy az ember keze, lepattog a kör­mömről a lak, és az a szag! ■— Bezzeg, amikor még a Lajos csinálta! — Régi szép idők . .. — Aztán a takarítás. Az aztán mindennek a teteje. — Eleinte még igyekeztem, de most már nem bírom to­vább. — Nálam is már akkora por van a zongorán, hogy azon levelezünk a leányommal. — Ez a legegyszerűbb. Min­den különösebb fáradtság nél­kül az ujjával irhát az em­ber. — A porba. Követendő mód­szer. — És a kínok-kínja, a leg­nehezebb tortúra, a főzés. — Jaj. Még rágondolni is j rossz. — Hőség, zsírszag. húsklop- j folás. tésztagyúrás, darálás ... — Jaj, jaj ... — Bezzeg, amikor még La- j jós csinálta! — Én már lassan örülhetek. — Hogyhogy örülhetsz? — Mert mindössze két nap, és vége az ágyazásnak, moso­gatásnak, takarításnak, fő­zésnek. — Miért? Te is elutazol? — Dehogy. Hazajön a La­jós! Tóth István rab. 47. Tivornya (ékezet felesle­ges). 49. Gyümölcskocsonya. 53. El­nyűtt, használhatatlan ruhadarab. 55. ül ellentéte. 57. Kicsinyítő képző. 59. O. F. 61. Női név. 63. Körbe jár. G6. Sakkjátszma vége, 6.9. Színházi eseményt élvező. 73. Mint a vízsz. 18. 74. Varrószerszám névelővel. 75. Fordítva: vízi ma­dár. 77. Tagadószó. 78. Olasz név­elő. 79. Személyes névmás. 8L Betű kiejtve. ★ BEKÜLDENDŐ: a vízszintes í, 44, 82; a függőleges 12 és 23. (K. J.) 5-1 KERESZT­HELYES REG­SZEPTEMBER REJTVÉNYÜNK SEJTESE: „Vesd a tudást, az erényt, nyoma megmarad Vessetek úgy, hogy a fáranozásto- kat áldja a nép.’* (Nyekraszov) KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Malatinszki László Pánd, Malom, — Molnár Jenune Vác, Széchenyi utca 4. — Papp Jánosáé Tápiusag, Kültelek. — Jakus Orsolya Vác, Sportbolt. — Sziklavári Erzsébet Dunakeszi, Molotov utca 6. — Szatner Erzsébet Szentendre, Vas­vári Pál u. 3. — Özv, Cserháti Józseíné Vác, Petőfi u. 4. — Bán Gusztávné Cegléd, Rákóczi u. 9. — Keresztényi Maria Bp. IX., Fe­renc körút 26. — Viragh József Csömör Táncsics u. 6. GYERMEKREJTVÉNY PAJTASOK! Harminc évvel eze­lőtt ezen a napon halt meg a vi­lághírű orosz tudós, az űrrepülés elméletének úttörője. A tudós ne­ve szerepel a mai rejtvény függő­leges 1 sorában. R " p. p> 'I" \h lő ■ ■ "■ : 10 H ^zarír is ■ Kp —m Hr i0 1 ír sau------------1 V ÍZSZINTES: 1. Magról kelt vagy nevelt fiatal fa. 6. Ezen a helyen. 7. Déli ét­kezés. 10. Ismételten eljár vala­kihez. 13. Kiss Rezső. 14. A Duna egyik fele? 17. A lehullott száraz falevelek tömege. 19. Becézett Ilonka. 21. A katonalovat így is nevezik a háborúban. FÜGGŐLEGES: 2. Az este közepe?! 3. Táplál. 4. Éppen annyi, amennyi szükséges. 5. Mutatószó. 8. Feketéslila bogyó­termésű cserje. 9. Becézett fiünév. 11. Mindkét szülője meghalt. Í2. Borzalmas erejű ázsiai vihar. 15. A Skandináv félszigeten élő egyik nép. 16. Félsziget a Fekete ten­gerben. 18. Édes Henrik. 20. A magyar ábécé negyedik betűje ahogy kiejtjük. Pajtások! A megfejtett nevet ír­játok le egy levelezőlapra és 1865. szeptember 20-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes me-fei- tők részt vesznek a szeptemberi jutalomsorsolásban. Az 1965. szep­tember 5-i rejtvényünk helyes megfejtése: Burgasz, Várna, Szó­fia. AZ AUGUSZTUSI NYERTFSEK NÉVSORA: Lantos József Kóka, Kassai út 19. — Kassai Etelka Vác, Temető u. 6/10. — Geng Ist­ván Erd, II., Ilona u. 38. — Po- zsár Edit, Nagykőrös, I., Ménesi út 2/a. — Varga Zsófia Diósd, Dózsa György út X. — Jánosi Ju­dit, Albertirsa, József Attila u. 14. — Varnyú Edit Cegléd, Szolnoki u. 41. — Fehér Mária Szigetszentmik- lós, Rákóczi u. 12. — Ifj. Farkas Misi Budapest, III., Söríözö u. 8. — Szabó Hona Zsámbok, László u. 60. — Ifj. Veszelák Ferenc Vámos- mikola, Szabadság u. 15. — Szői- lősi T. József, Tápiószele, Jókai u. 1. — Hlavicza testvérek, Tornáz, Kossuth Lajos u. 12. — Mészáros Mária. Nagykáta. Rákóczi körút 13. — Köffer Judit Monor, Lenin u. 48, A JUTALOMKÖNYVEKET POS­TÁN KÜLDJÜK EL. utóbusz... A kocsi -—JJ- elejében potrohos O' U öregúr szuszog, más- jel ülőhelyen. Mellet­te a fél hely üres. Válogatni nincs miben, „kis helyen sok jó ember élj ér"-alapon mel­léereszkedem. Éppen idejében, mert indulunk. A pilóta be­kapcsolja a rádiót, s a hang­szórókból valami befejezetlen szimfónia recseg felénk, disz­krét hang foszlány okkal ve­gyítve. , —■jm ejemben lázasan ker- ( í- getőznek a gondola­\ Jf _tok, s valamennyi ar­" ra irányul: hogy tud­nék kissé terjeszkedni, szom­szédomat valamelyest összébb­préselni? Különböző cseles praktikákhoz folyamodom, ám az öreg szilárdan strázsál őr­helyén, mint egy szfinx. Men­tőötletem támad: amilyen asztmásán szuszog, biztosan nem állja a cigarettafüstöt, tehát rágyújtok. Elhatározáso­mat tett követi, s egy •perc múlva szemtelenül pöfékelek az orra alá. Várom a hatást, s az nem is késik. Az öreg megszólal: — Szimfónia? — s legyint. — Az nem cigaretta: koporsó­szög. Fecskét szívjon. Az az igazi! Azzal már nyúl is a zsebé­be, az igaziért. Elegáns gáz- öngyújtójából tüzet csihol, s most már ketten pöfékelünk békésen. / “v genám, de a Fecske iszo- l __i nyúan büdös. Nem tu- , d óm, mivel preparál­hatta az öreg, de ilyen illatot utoljára akkor érez­tem, amikor a taktaladányi is- : tállóba belecsapott a ménkű, ; és tizenegy ló bennégett. Má- j sok is észreveszik, fintorog- j nak. A kalauz még a csomag- j tartókat is végigpásztázza te- \ kintetével, nem lapul-e idomt- ] tott görény valamelyik nylon- i cekkerben. Hirtelen a kocsi megáll. A \ vezető morogva lekászálódik, i valahonnét avítt zsákdarabot; ráncigái elő, s a kocsi alá \ bújik. Még csak ez hiány- < zott! A kocsi áll, a hangszóró a j sírig tartó szimfóniát recsegi,! az utasok fintorogva fészke- i lödnek, engem ájulás környé- \ kéz, s a kalauz már a vezető- \ ülés alatt keresi a görényt. $ — Defekt? — kérdi egy \ utas az alvégről. i — Tudj' a rosseb — feleli tömören a kalauz. Aztán to­vábbadja a kérdést a kocsi alá: — Baj van, szaki bácsi? A kocsi alól — mintha krip­tából jönne — dörmögő vá­lasz: — Kigyulladt valami, ér­zem, de nem találom, mi ég. — A Fecske! — szólok köz­be hányingerrel küszködve. f j zomszédom kikapja szá­\ jóból az igazit, megnézi, (X~ s elképedve szuszogja: — Hí, az anyja köcsö- git, a filteres végit gyújtottam meg. ny. é. Harminc évvel ezelőtt, 1935. szep­tember 19-én halt meg K. E. Cioikovszkij, a rakétaszerkesztés nagy úttörője, a világűrrepülés elméletének megalapozója. A tudo­mányos világ joggal nevezi öt a rakétarepülés atyjának. VÍZSZINTES: 1. Cioikovszkij ta­lálta fel és építette meg elsőnek ezt a berendezést, amely a repülé­si kísérleteknél nélkülözhetetlen. 13. Vadállat. 14. Számnév. 15. Azo­nos magánhangzók, l'/. Eveinek száma. 18. Kéz. 19. Betű kiejtve. 20. Tüzet fékez. 22. Azonos mással­hangzók. 23. Erdőben van. 25. Er­kölcs. 27. Város E'ranciaországban. 29. Vissza: íz. 32. Mogorva. 33. Gömbölyű. 35. Szín. névelővel. 37. Szennyest tisztic. 38. A bét vezér egyike. 39. Rokonság kezdete. 41. Vissza: tisztesség. 43. Skálahang. 44. Ezt is Cioikovszkij tervezte és szerkesztette meg elsőnek s meg­alapozta elméletét is (névelővel). 48. Kettős mássalhangzó. 50. Ver­lek. 51. A. S. 52. Vissza: testrész. 54. Kártyafigura, megfordítva. 56. Vissza: másolat. 58. Rokon. C0. Muszáj, szükséges. 62. Mázolok. 64. Eszakeurópai nép. 65. Jóncvelt- ség. udvariasság. 67. Kettős más­salhangzó. 68. Betű kiejtve. 70. Rang volt a janicsároknál. 71. Csodálkozást kifejező szó. 72. Ige­rag. 74. Névelővel: szörny. 76. For­dított kettős mássalhangzó. 78. Ügyiratot vesz számba. 80. Tüze­lő és építőanyag kapható itt. 82. Cioikovszkij készítette el. elsőként ennek (fémvázzal, robbanómotorral és áramvonalas törzzsel) leírását, rajzát és számításait. FÜGGŐLEGES: 2. Betű kiejtve. 3. Pakol. 4. ürügyed. 5. Ősrégi fegyver. 6. Becézett női név. 7. Indulatszó. 8. Kerti növény. 9. Lendület. 10. Égési melléktermék. 11. Roham vége. 12. A rakéták változó tömege és a rakétából ki­lövellő gázok sebessége közötti összefüggés matematikai leírásá­nak neve. 16. Nem olyan. 19. Etelt puhít gőzben. 21. Erdélyi város. 23. Cioikovszkij mondotta ki a vilá­gon elsőnek, hogy a rakéták meg­hajtására ilyen üzemanyagot keil használni. 24. ökölvívó mérkőzés színhelye (névelővel). 26. Omladék. 28. Tagadószó. 30. Időhatározó. 31. A könnyelmű. 34. Iskolai íróesz­köz. 36. Vágd a gabonát! 40. Dől, roskad. 42. Indulatsző. 45. Réten van. 46. Egyszerű kelet! ruhada­tanár megdicséri, akkor elvörösödik. Én per- j sze nem szoktam jelentkezni. Csak nem riva- 5 lizálok ezzel a Pöszmétével? Méltóságteljesen > ülök a padban, arcomon a jólértesültek biz- < tonsága és megbocsátó mosolya honol, ezt a ! múltkor már tükörben gyakoroltam. Ha Pösz- í méte felel, jóindulatúan és egyetértőén figye- ! lem, időnként bólintok. De nem jelentkezem.! Csak nem stréberkedek, mint ez a kis jelen- S téktelen kukac? ; Esti iskolába járok. A tanár feleltet. A Pösz- ä méte jelentkezik, de neki azt mondja, hogy i azok közül kér valakit, akiknek még nem hal- > lotta a hangját. Hát miért kíváncsi az én j hangomra? Az esti iskola nem operaház. És ! még ezt nevezik félelem nélküli életnek! Esti iskolába járok és jelenleg izzad aí talpam, mert a tanár többször rámnézett, 5 miközben azt kérdezte, hogy ki nem felelt $ még. Pöszméte persze nyújtózkodott, ez a kis $ senki, nekem meg ki van száradva a torkom, $ es a fejem üres, mint mostanában a Nép- $ stadion. A tanár meg szemez velem, de én $ nem nézek rá, gondterhelt képet vágok, hogy $ lássa: sok az én bajom. Súlyos családi és $ termelési problémák gyötörnek, nem érek rá $ ilyen bagatell dolgokkal foglalkozni, mint a $ Gay—Lussac-törvény, melynek hallatára el- ^ felejtem, hogy alapjában véve mindig tör-^ vénytisztelő ember voltam. A tanár már nem í néz, hanem a nevemen szólít. Messziről hal- ^ lom a hangom. Valamit arról dadogok, hogy^ tegnap este a világ kilencedik csodájának $ alaprajzán dolgoztam, ezért nem értem rá ... § Pöszmétét kéri, hogy segítsen nekem. Pösz- § méte pedig hadar, gesztikulál, közben a féreg $ bocsánatkérően rámnéz. A tanár megdicséri,^ és arra buzdít, hogy vegyek róla példát. Én! ^ Egy piti beosztottamról! Szégyen, gyalázat! ^ — Jobban utána kell nézni az anyagnak — ^ mondja a tanár. — Igen ... utánanézek ... — hebegem, és ^ komoly elhatározás születik bennem. Holnaptól kezdve jobban utánanézek ... ^ ennek a nyomorult Pöszmétének! Ősz Ferenc ^ I £ST! IMOMBA I rj - o I : Azért járok, mert egy bölcs azt mondta, ! hogy a tudás hatalom. Ezt mondta a szak- ; szervezetisem is, amikor az iskolára agitált. ! Az öntudatomra hivatkozott, így hát kényte- I len voltam beiratkozni, annál is inkább, i mert jelenlegi beosztásomban sem maradha- I tok meg, ha nem érettségizem le. Ügy kellett nekem ez a suli, mint a hátam- I ra a púp. Hát nem fel tudtam venni eddig is í a havi kétezrest annak ellenére, hogy a tri­denti zsinatról azt hittem, hogy valami buli, ahol oltári zajt csapnak. Azt sem értem, hogy miért kell nekem egy torony árnyékának hosszából és két szögből kiszámítani, hogy hány méter magas a torony? Ha nagyon érde­kel a torony magassága, megkérdezem az ide­genvezetőt. De azért járok az esti iskolába. Vannak a dolgoknak előnyei is, mert előttem a Katika, aki nagyon csinos, és ha feleltetik, olyan se­gélykérőén néz rám, hogy a fülem tövéig el­pirulok. Persze nem súgok, mert a tanár már az első órán kiadta a használati utasításban, hogy a súgás tilos, meg amit én ennek a Kati­nak súgni tudnék, az egyáltalán nem tartozik ide. Előttem két paddal oj a Pöszméte. Hát ez a tapintatlanság csúcsa. Ez a Pöszméte nekem beosztottam. Egy szürke kis slemilek. Miért kellett minket egy osztályba osztani. Eddig észre sem vettem ezt a Pöszmétét, de most egyre jobban útálom. A tanár akármit kérdez, ez máris kapaszkodik. Nyújtogatja ke­zét az ég felé, majd kiesik a pádból, és a szá­ja hangtalanul mozog, már magában mondja a szöveget. Olyan, mint a bekapcsolt tv, csak a hangot'kell ráadni. Ha kérdezik, akkor alig lehet lelőni. Ha a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents