Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

J kMu'IoP 10 1965. SZEPTEMBER 19, VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink igazolványával és lakóbizott­sági igazolással bizonyítsa, hogy a betegellátásra szorulót közös háztartásában tartja el, és annak semmiféle kerese­te, jövedelme (nyugdíja) nincs. Ezt az igazolást álta­lában három hónap után meg kell újítani. Az igazolás alapján a családtag naptári évenként 90 napon át jogo­sult a betegségi biztosítás ke­retében díjtalan kórházi ápo­lásra, egyéb betegségbiztosí­tási szolgáltatásokra — ter­mészetesen táppénz és egyéb segélyek kivételével. Terhes nőnek akkor sem lehet felmondani, ha a felmondás közlése­kor terhessége nem volt orvosilag igazolt. „Állásomat a vállalat fel­mondta, pedig már akkor ter­hes voltam. Az orvos ezt ké­sőbb állapította meg. Érvé­nyes-e a vállalat felmondá­sa?” — kérdezi S. I.-né olva­sónk levelében. A Legfelsőbb Bíróság kol­légiumi döntése szerint, ha a terhességet orvosilag későbbi időpontban állapítják meg, de az orvos megállapítása sze­rint már az a felmondás köz­lésekor is fennállott — a fel­mondás érvénytelen. Panaszával forduljon a vál­lalati munkaügyi döntőbizott­sághoz. Más vállalathoz ki­rendelt dolgozó kárát, amelyet munkakörében eljárva szenvedett, a kirendelő vállalat köte­les megtéríteni. S. A. abonyi olvasónk írja, hogy a sütőipari vállalatnál van alkalmazásban és ideig­lenesen kirendelték egy má­sik vállalathoz. Balesetet szen­vedett. A két vállalat között véget nem érő levelezés fo­lyik a felelősség kérdésében, a dolgozó azonban a mai na­pig sem kapott egy fülért sem. Olvasónk kérdezi — ho­va forduljon panaszával? A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a dolgozó más vállalatnál is . köteles munkát végezni, ha azt a vál­lalat igazgatója elrendelte. Ebből pedig az következik, hogy a dolgozó munkáját a másik vállalatnál is a. kiren­delő vállalatnál fennálló mun­kaviszonya alapján végzi. Ha ilyen körülmények között, a dolgozó munkakörében eljár­va kárt szenved, az ebből ere­dő igényét a kirendelő vál­lalattal szemben érvényesít­heti, mintha a kárt, a kiren-. delő vállalat okozta volna. Természetes azonban, hogy a kirendelt vállalat a másik vállalattal szemben megtérí­tési igénnyel léphet fel. Pa­naszával a kirendelő vállalat munkaügyi döntőbizottságá­hoz forduljon. Dr. M. J. A megye egészségügyi problémáiról a megye főorvosa Kellene még Ötven körzeti orvos — Mikor lesz Vácott és Cegléden új kórház ? Költözködés előtt a megyei kórház belgyógyászata - Orvosetika Nincs járvány — Sok az ételmérgezés m Bővíteni kell a bölcsődéket és szociális otthonokat Sokszor írtunk hasábjain­kon az egészségügy fejlődésé­ről. Ezúttal nem arról aka­runk beszélni, hogy felszaba­dulásunk óta mennyivel több orvos gyógyít Pest megyében, s hogy gyors egymásutánban hány egészségügyi intézmény keletkezett, hanem a problé­mákról, amit az egészségügyi hálózat húszesztendei fokoza­tos bővítése ellenére bizony még akadnak. Ezekről beszél­gettünk dr. Békés Zoltánnal, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjével. Köztudomású, hogy az orvosi körzetek számának növelése nem tartott lé­pést megyénkben a beteg- biztosításban részesülők és a lakosság számának né­hány év alatt végbement, ugrásszerű emelkedésével. Remélhetö-e egyhamar, hogy a betegellátás javulá­sa érdekében kialakul a megfelelő arány, s megszű­nik egyrészt a körzeti meg szakorvosi rendelők várószobáinak túlzsúfolt­sága, másrészt az orvosok túlterheltsége? — Valóban nagy erőpróbát jelent a megye összes egész­ségügyi dolgozói, természete­sen elsősorban az orvosok számára a biztositottak szá­mának növekedése. Körzeti és szakorvosi rendelőink orvo­sai általában jól megállják he­lyüket. Igyekeztünk viszont a szűkre szabott .lehetőségek ha­tárain belül új orvosi körzetek kialakításával, tizennégy ren­delőintézetünkben pedig a szakrendelések óraszámának növelésével fokozatosan eny­híteni a zsúfoltságot és a túl­terhelést. Az egészségügyi há­lózat előző években történt növekedését figyelembe sem véve, csupán 1963. januárja óta huszonhárom új orvosi körzet működik, és a szakor­vosi órák száma napi kétszáz óránál több, mint 1962-ben volt. Ugyanezen idő alatt a mai napig harminccal növel­tük a fogorvosok létszámát. Már csaknem minden körzet­ben van ápolónő, sőt anya- és csecsemővédőnő is. Úgyhogy — a további fejlesztés szüksé­gének hangsúlyozása mellett — a betegellátás jelenleg ki­elégítő. De hogy a jó betegel­látás és az ezzel járó körzeti gondozómunka megvalósuld hasson, ahhoz még mindig to-t vábbi negyven—ötven körzeti' orvosra lenne szükség me­gyénkben. A biztosítottak és a la­kosság számának emelke­déséből következik, hogy egyre többen szorulnak kórházi ápolásra. Elhelye­zésükre viszont nincs ele­gendő kórházi ágy. — Ez a való helyzet. Pest megye kórházi ellátottsága az egész országban a legalacso­nyabb, ezer lakosra mindössze tizennégy ágy jut, szemben az országos harminöt ágyas át­laggal. Budapest kórházai ugyan jelentős segítséget nyújtanak a megye betegei­nek elhelyezésében, de ezek a kórházak ma már szintén any- nyira túlzsúfoltak, hogy tőlük még nagyobb segítségre nem számíthatunk és ennek követ­keztében a kórházi ápolásra szorulóknak ágyat csupán a legsürgősebb esetekben bizto­síthatunk. Különösen nehéz a helyzet a mindössze 130 ágy- gyal rendelkező váci kórház­ban, de a megyei Semmelweis Kórház szintén kénytelen tö­megével felállítani pótágya­kat Evek óta hallunk mér a váci és a ceglédi új kór­házak építéséről. Mi az oka, hogy még egyikhez sem fogtak hozzá? — A ceglédi kórház építés- tervezői nem számoltak a reális anyagi lehetőségekkel, túl magas költségvetést irá­nyoztak elő, emiatt át kellett dolgoztatni a terveket. így — bár ebben az ötéves tervben szerettük volna megkezdeni az építkezést — erre most már nem kerülhet sor, csak a következő ötéves terv folya­mán. Más okpk miatt nem in­dulhatott meg eddig a váci kórház építése sem. 1966-ban kezdik meg építését Ez a két négyszázhatvan-négyszázhat­van ágyas új kórház azonban csupán a két város és közvet­len környéke kórházi problé­máját oldja meg. Az egész megyéjét viszont csak egy nagy, új megyei kórház épí­tése Budapesten, amire azon­ban optimális számításom szerint 1970. előtt aligha ke­rülhet sor. A föld alatti vasút épít­kezése miatt a Semmel­weis Kórház Rákóczi úti szárnyát jövő év május el­sejével ki kell üríteni és a legjobb esetben csak 1967 februárjában lehet szó ar­ról, hogy ez az épületrész ismét használható legyen. Történt-e végre valami megállapodás a kiürítendő rész elhelyezésére? — Igen. A napokban meg­egyeztünk a Fővárosi Tanács­nál, hogy átmenetileg meg­kapja a megye a kétszázágyas Kállai Éva utcai továbbkeze­lő kórházat. Itt helyezzük el i Semmelweis Kórház kétszáz ágyas belgyógyászati osztá­lyát A Rákóczi úti front to­vábbi hatvan ágyának pedig i Semmelweis Kórházon belül szorítunk helyet Szabadjon megkérdezni, milyen pillanatnyilag a megye egészségügyi hely­zete? — Ezzel kapcsolatban elő­ször rossz hírről számolok be. ftmi esztendők óta egyetlen­egy esetben sem fordult' elő, ez évben a megye egyik ré­szében vérbaj ütötte fel a fe- iét. Tizenegy új fertőzést ál­SZÉRÜSKERTBEN Fotó: Kotroczó lapítottunk meg, de sietve hozzáteszem, hogy a veszedel­mes betegség terjesztőjét, egy nő személyében gyorsan meg­találtuk, akit kórházban he­lyeztünk el. Áldozatait szin­tén. Ezzel azután el is szige­teltük a bajt, megelőztük to­vábbterjedését. Minden egyéb fertőző betegség ez idén még szórványosan is kisebb szám­ban jelentkezik, mint az elő­ző években. Járvány pedig a szokásos télvégi influenzán kívül ez évben nem volt. Étel- mérgezések sűrűbb előfordu­lása miatt ellenben nagyon határozott intézkedéseket kel­lett tennünk. Megállapítha-' tóm, hogy az üzemi konyhák higiéniája általában nem ki­elégítő. Szeretnénk az orvoseti­ka kérdéséről is hallani vé­leményét. — Etikai szempontból év­ről évre határozottan javul a helyzet. Hozzájárult ehhez a túlzsúfoltság enyhítése is, mind kevesebb a súrlódás be­teg és orvos között. Termé­szetesen ahogy más foglalko­zást űzőknél, az orvosok kö­zött szintén akad magatartás és anyagiasság szempontjából megtévedit ember. Az etikai bizottság meg a fegyelmi ta­nács minden bebizonyult eset­ben, különösen az egy-két visszaesővel szemben súlyos ítéletet hoz. Ennek javító-ne­velő hatása pedig gyakran megmutatkozik. Megemlíte­ném ezzel kapcsolatban a me­gyénkben dolgozó egyik or­vost, akit két ízben is el kel­lett marasztalni és aki azóta példaképe lett a jó orvosnak. — Végül kérdezés nélkül beszélnék még a gyerekekről és az öregekről. Megkezdtük egyelőre a városokban a gyer­mekszakorvosi körzetek felál­lítását. Ezt a későbbiek fo­lyamán a nagyobb községekre is kiterjesztjük. Az állami gondozottak otthonainak túl­zsúfoltsága feltétlenül sürgős bővítést és fejlesztést tesz in­dokolttá. A bölcsődék fejlesz­tésénél jobb a helyzet. Köz­ségeink és városaink igyekez­nek a meglevőket bővíteni és újakat építeni. Nagy segítség, hogy az állam minőén új böl­csődei hely költségéhez húsz­ezer forinttal járul hozzá. — A magukra hagyott idős emberek szociális otthonba való elhelyezése nagyon ne­héz probléma. A megyei szo­ciális otthonok mintaszerűek, a gondozás, ellátás, elhelye­zés mindegyikben kifogásta­lan. Mmden rendben lenne, csupán a meglevő, mintegy ezerhatszáz hely túl kevés. Jelenleg is négyszáz igényjo­gosult várakozik arra. hogy bejuthasson valamelyik ott­honba. Éppen ezért a most következő ötéves terv idősza­kában, amelyik otthonban csak rpód kínálkozik rá, bő­vítjük az elhelyezési lehető­séget. Addig is fejleszteni kí­vánjuk az öregek napközi otthonait, ami ugyan csak részmegoldás, de kisebb költ­séggel jár, tehát könnyeb­ben és gyorsabban megvalósít­ható. A megye egészségügyének első őre, orvosi nyelven szól­va, felállította a diagnózist. Ha pedig az orvos megálla­pítja, hogy mi a baj, köny- nyebb a gyógyítás. Sz. E. BIZTOS JÖVEDELEM A SZERZŐDÉSES DOHÁNYTERMELÉS Magas beváltási árak — természetbeni juttatások ingyenes védőszer — permetezési költségtérítés _ Kössük meg mielőbb AZ 1966. ÉVI DOHÁNYTERMELÉSI SZERZŐDÉST Kes/yssss*ss*sssssssssssrs*rsssssssssssssss*. . . 1 A JO VEZETŐ I | ES A I I HOZZÁSZÓLÁSOK | ^ $ ^ A jó vezető nemcsak tar- § ^ talmuk szerint vizsgálja a $ ^ termelési értekezleten el- ^ ^ hangzott bírálatokat, ha- $ % nem azt is megnézi, ki ^ ^ mondja. ^ Előfordul, amikor a bí- ^ ^ rálát így hangzik: ^ — Azt hiszem, jó lenne ^ ^ megnézni, rendben van-e § i minden a szerszámkiadó- ^ í ban. Tegnap is említette ^ 5 egyik szaktárs, hogy kés- ^ ^ ve kapott meg egy kör-§ ^ reszelőt. Elnézést kérek, 8 ^ hogy ilyen hosszúra nyúlt $ ;J a hozzászólásom, s ^ ^ A jó vezető a bírálóra ^ ^ tekint és arra gondol: ^ X 8 — Már megint szemét- ^ $ domb az a szerszámkiadó. ^ ^ Ha még ez a Fakó Ferenc i ^ is kifogásol valamit, ott 8 ^ komoly baj lehet. Még ma ^ ^ alapos vizsgálatra utasítom $ !; az ellenőröket. § § $ $ Kerecsen Pál, a széplel- ^ ^ kű technikus így beszél: ^ ^ — A műszaki rajzok kö­^ zött találtam egyet, ame- ^ ^ lyen kisebb pontatlansá- ^ ^ gok voltak. Bocsánatot ké- ^ ^ rek a rajzolóktól, de arra ^ ^ kérem őket, hogy valami- ^ 8 vei gondosabban dolgozza- ^ $ nak, nehogy pótmunkára ^ ^ küldjenek vissza néhány 8 ^ géprészt. Az sem lenne 8 ^hasznos, ha véletlenül a^ 8 rajzok miatt adódna se- S |lejt... S | A jó vezető ismét gon- ^ 8 dolkodik: $ 8 ^ — Gyáva ember ez a Ke- 8 ^ recsen, soha senkit nem 8 ^akar megsérteni. Tudom. ^ ^ most is azt akarja monda- ^ ^ ni, hogy felelőtlen fuserá- ^ ^ lók dolgoznak a rajzirodán. ^ 8 No. majd jobban utána né- 8 8 zünk. > s ^ A harmadik felszólaló ^ í Bikay János, az eszterga- ^ ^ műhely technikusa. Dörgő ^ ^ hangja betölti a tágas he- ^ $ lyiséget: ^ X % — Kedves elvtársak és ^ $ szaktársak! ^ — Mégiscsak felháborító. ^ ^ hogy népi demokráciánk ^ 8 20. esztendejében, a szocia- ^ $ lista építőmunka közepette, ^ ^ a kommunizmus küszöbén, ^ ^ amikor pártunk Központi ^ ^ Bizottságának irányelvei, a 8 8 szaktanács plénumának ^ ^ határozatai, a KISZ felhí- $ $ vásai oly élesen aláhúzták ^ § a takarékoskodás és a ^ ^ munkaidőkihasználás fon- ^ ^ tosságának jelentős kérdé- ^ ^ sét, még mindig előfordul- $ ^ hat, ami a VIII. lakatos- § ^ műhelyben annyira meg- ^ ^ döbbentett. Több mint egy ^ 8 órán át figyeltem az embe- ^ ^ reket és láttam, hogy ez- 8 $ alatt többen beszélgettek ^ ^ egymással, sőt olyan, ma- ^ ^ gát dolgozónak nevező | ^ egyén is akadt, aki ezalatt 8 ^ kétszer gyújtott cigaretta- ^ ^ ra. Határozott Intézkedést ^ 8 követelek a munkafegye- 8 ^ lem megsértőivel szemben. § ^ s ^ A jó vezető gondolatai- ^ ^ ban ezúttal is gyorsan ha- ^ ^ tároz: s ^ $ — Igaza van ennek a Bi- 8 ^ kaynak. Elbánunk a fe-1 ^gyelmezetlenckkel. Holnap^ ^ reggel berendelem és kér- § ijdőre vonom: miért őgyel-& S v § gett több mint egy óra ^ ^ hosszat a lakatosműhely- ^ ^ ben, amikor semmi keres- ^ ^ nivalója nincs ott? K. A. | .8 S SfssssssMS/rsssmssfSfSfWfffsMfm. \ Elmaradt jövedelem megtérítése üzemi bal­eset esetén. K. J. szigetújfalui olvasónk üzemi balesetet szenvedett és táppénzes állományban van. Kérdezd: a táppénz és a tel­jes havi bére közötti kü­lönbözeiét követelheti-e a vállalattól? Olvasónk rövid levelében nem közölte velünk, hogy a vállalat tevékenysége, ahol dolgozik, a tényleges műkö­dése során mire irányul. Leveléből kitűnően üzemi baleset történt, és munkálta­tója akkor mentesül a kár megtérítése alól, ha a balese­tet a dolgozó szándékos ma­gatartása idézte elő. A ko­rábbi rendelkezésekkel szem­ben az újabb szabályozás a dolgozót kívánja előnyösebb helyzetbe juttatni, amikor nem tőle, hanem a vállalat­tól kívánja meg annak bizo­nyítását, hogy felelősség a baleset bekövetkezéséért nem terheli. A 2/1964. (IV. 3.) Mü. M. számú rendelet sze­rint a dolgozó követelheti a munkáltatótól azt a kárt, amely munkabére elvesztésé­ben, vagy csökkenésében je­lentkezik. Az elmaradt mun­kabér megállapításánál az átlagjövedelmet kell figye­lembe venni. Az átlagjövede­lembe az olyan rendszeres szolgáltatás nem számít be, amelyben a dolgozó csak a munkavégzés esetén részesül­hetne. (Pl. védöétel, védőital, munkaruha, védőruha stb.) Az eseti jellegű jövedelem sem alkalmas az átlagjövede­lembe való beszámításra. (Pl. célprémium, jubileumi juta­lom). Az a juttatás is számítá­son kívül marad, amelyet a dolgozó költségtérítés címén kapott. Ha a dolgozó elma­radt munkabére meghatáro­zott összegű havidíj, akkor a sérelem előtti legutolsó havi­díját, ha pedig változó ösz- szegű munkabérben része­sült. abban az esetben a meg­előző hónapban, illetve hét napot meghaladó időszakra eső elszámolás esetén tizen­két hónap alatt elért jövedel­met kell figyelembe venni. A fentiekben ismertettük a rendelkezés lényegét. Olva­sónknak tanácsoljuk, írásbe­li kérelemmel forduljon mun­kahelyének vállalati döntő­bizottságához, és kérje a táp­pénz és átlagkeresete közöt­ti különbözetet. Rövid leve­léből az állapítható meg, hogy jogos az igénye. Hogyan kerülhet vissza jogos tulajdono­sához a lefoglalt bűn­jel. L. J. kókai lakos Írja. hogy a közelmúltban egy álfény­képész járt a községben, és bekeretezési ürüggyel csa­ládi fényképüket is elvitte. A szélhámos embert a rend­őrség elfogta, és ügyében a, bíróság már ítélkezett is. Ol- ] vasónk kérdezi: — hogyan i kaphatja vissza a családi i fényképeket? Ha a biróság nem intézke- i dett. hogy a lefoglalt fény-1 képeket adják ki, akkor ol- j vasónk utólag kérje a csalá- \ di képek kiadását, az ügyben j elsőfokon eljárt bíróságtól. \ Munkaviszonyban nem állók betegségi ; biztosítása. Nyugdíjas vagyok, önálló i keresettel nem rendelkező 1 testvéreimet is eltartom. Kér- i dezem — jár-e az én jogo- i mon testvérem részére tár- i sadalombiztosítási 6zolgáita-: tás? ; Gy. K. nagymarosi olva- • sónk kérdésére közöljük, j hogy a nyugellátásban része- ■ sülő személy és családtagja, ■ a biztosítás szolgáltatásaira j ugyanazzal a feltételekkel és j mértékben jogosult, mint a : munkaviszonyban álló dolgo- : zó és családtagja. Családtag-: nak kell tekinteni azt a 60. i életévén felüli személyt is, i akit a nyugdíjas közös ház- i tartásában tart el. A biztosi- ; tási szolgáltatásokra nővé-: re, minthogy keresete,# jőve- : delme nincs, jogosult. Arra a kérdésre pedig, hogy j be kell-e előzetesen az igényt j jelenteni a társadalombiztosí- : tási szervnek, közöljük, hogy i ilyen kötelezettség nem áll j fenn. Amikor nővérének ilyen : igénye felmerül, nyugdíjas:

Next

/
Thumbnails
Contents