Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

TUDJA-E ... hogy egy nap, azaz 24 órában, 220—230 vonat ha­lad át állomásunkon, tehát minden hét percre egy vo­nat jut?! ■k ... hogy a Rákóczi-te- lepen még mindig látható egy, a második világhábo­rúban robbant gránát töl­csére? ★ ... hogy a Szilháti utcán a tavalyi felhőszakadás óta sem autóval, sem sze­kérrel végig menni nem lehet? ★ ... hogy a bazársort nem bontják, hanem tataroz­zák? ■k .,. hogy Monor legro- mantikusabb, legszebb, egyben legritkábban lá­togatott része a Forrás- dűlő? ★ ... hogy a Gombára ve­zető út gépállomás mellet­ti két oldalán kilométer­nyire hosszúságban méter magas fű van kaszálat- lan? (szűcs) l. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 206. 1065. SZEPTEMBER 2, CSÜTÖRTÖK Harminchárommal több ipari tanuló A legnépesebb szakmák: szobafestő, fodrász, szabó Magócsi János temetése ma délután két órakor lesz a monori római katolikus te­metőben. A BENYEI NÉPFRONT TSZ-BEN jól fizet a vöröshagyma. Az eddigi betakarítás azt mu­tatja, hogy a tervezett 50 mázsával szemben 60 má­zsás termés lesz. — Megkez­dődött a lucerna harmadik kaszálása. ■— Űj górét kell építeni az idei kukoricater­mésnek. A tsz vezetői a 14 mázsás májusi morzsolt ku­koricával szemben 16 má­zsát várnak holdanként. SZENTENDRÉRE LÁTOGAT szeptember 12-én a vecsési tűzoltózenekar, ahol részt vesz a fúvószenekarok megyei ta­lálkozóján. A monori Ady úti általá­nos iskolában szeptember 1-én Magócsi Károly igazga­tó nyitotta meg ünnepélye­sen az iparitanuló-iskola új tanévét. A múlt évi 283 tanu­lóval szemben a most megin­duló új tanévben eddig már 316 ipari tanuló iratkozott be, és a jelentkezések szerint még néhány pótbeiratkozásra lehet számítani. A tanulók szakma szerinti megoszlásá­nál érdekes jelenség, hogy a villanyszerelő és mű­szerész szakmákban csök­kenés mutatkozik, viszont jelentősen növeke­dett az autószerelők száma. A legnépesebb szakmák: a szobafestő tanulók létszáma 37 (ebből 11 elsőéves); fod­rász 35 (14 elsőéves); szabó 23 (9 elsőéves). Meglehetősen kevés a kőművestanulók szá­ma: 14 (5 elsőéves); a cipész szakmára pedig csak egy tanuló jelentkezett. A be­iratkozott elsőévesek között eddig hat érettségizett tanuló van. A pótbeiratásra jelent­kezettek között még két érett­ségizett tanuló van. Az ipari tanulók zöme ma­gánkisiparosoknál, ktsz-ek- nél, tanácsi és egyéb válla­latoknál tanulja a szakmát. Sajnos, kihasználatlan helyek is maradtak. A Monori Állami Gazdaság­nál 19-ből csak 11; a Ve­csési Állami Gazdaságnál hétből három van betöltve. A járás tsz-ei közül csak három nevel tanulót. A 21 szakmai csoporthoz tartozó tanulók kilenc osz­tályban tanúinak. A szak­mai oktatást mérnökök, tech­nikusok és szakmunkások (mesterek) látják el; a köz­ismereti tárgyakat pedig a tárgyaknak megfelelő képe­sítésű tanárok tanítják. A két főhivatású mérnök-tanár közül Hegedűs Ferenc me­zőgazdasági gépészmérnök, Petrik Sándor pedig energe­tikus gépészmérnök képesí­téssel rendelkezik. A tanulók felkészültségét illetően megállapítható, hogy az idei elsőévesek átlagos tanulmányi eredménye jobb a tavalyinál, (Dr. Huszty) Negyven év a katedrán A gombai iskolában az 1965—1966 ■ tanév megnyitó értekezletén egy • i nyugdíjba vonuló kartársat búcsúztat­tak, aki 40 évet '-töltött el becsületes, lelkes munkával a katedrán. Csicsmányi Jenő | vonult jól megérdemelt nyu­galomba 40 év fárasztó, lan­kadatlan, eredményekben gazdag nevelő-oktató mun­kája után. Töretlen szálfa alakjával, derűt sugárzó, szép kék sze­mével, ránctalan arcával egy­általán nem kelti egy nyug­díjba vonuló idős ember be­nyomását. Csak a hangja árulkodik a rendkívüli alka­lom, rendkívüli érzés hul­lámzásáról. Meg-megcsukló hangja, amellyel felel az őt búcsúztató szíves, szeretettel­jes szavakra. Az igazgatója, kartársai, sőt a tanács elnö­ke is szinte egyformán fe­jezték be beszédjüket: „Visszavárunk iskolánkba, Jenő bácsi! Dolgozz tovább nálunk! Nem nélkülözhetünk téged az ifjúság nevelésé­ben!” Szem nem maradt szárazon, amikor az őszülő tanító meg­fogadta: visszajön, s min­denben segít, amiben tud. (Tugyiné) MAI MŰSOR Mozi Űri: A színésznő szerelme. EGY KIS PIHENŐ Véradásra készen a szabók; a pedagógusok; a kereskedők Gyomron szeptember 7-én rendezik meg — mint már hírül adtuk — az első önálló községi véradónapot. Az üze­mekben, intézményekben, tö­megszervezetekben folyik a véradók szervezése. Nagyon szép eredményt értek el ed­dig a szabó ktsz-ben, a Kos­suth iskolában (itt csaknem az egész tantestület jelentke­zett), a kereskedelmi dolgo­zók körében. Folyik a szer­vezés a vasas és a szolgáltató ktsz-ben, a Petőfi Tsz-ben, az egészségügyi dolgozók köré­ben és a lakosság minden ré­tegében. Azok, akik nem helyben dolgoznak, s* nem tartoznak egyetlen társadalmi szerv kö­telékébe sem, a1 községi tanács hatos számú szobájában je­lentkezhetnek bármely nap. Csapatvezetők Királyréten A fő téma: az úttörőmozgalom jövő évi feladatai Sűrű fákkal övezve, csörge­dező patak mellett találtuk meg Királyréten a Pest me-' gyei KISZ-vezetőképző tá­bort. Éppen vidám csoportok készültek az előadóterembe. A tábor két vezetője: Kovács Gizella, a ceglédi járás úttö­rőtitkára és Hankó István, a gyömrői úttörőház igazgatója elmondta; — A tanfolyam háromna­pos. Résztvevői: a ceglédi, a monori, a szobi járás és Nagy­kőrös város csapatvezetői. Fő téma: az úttörőmozgalom jö­vő évi feladatainak megbe­szélése. Eddig a múlt év ta­pasztalatait csak járási gyű­léseken vitattuk meg. Most a táborban közösen és elmé­lyültebben tudnak foglalkoz­ni a vezetés helyes módsze­reivel. Arra törekedtünk, hogy mindenki jól érezze magát és gazdag tapasztalatokkal tá­vozzon. — Jelenleg milyen jellegű előadást hallgatnak a részt vevők? — Szabó Ferenc, az Orszá­gos Úttörő Elnökség titkára tart előadást a pedagógia, a nevelés fontosabb tényezői­ről, amelyek szerepet játsza­nak az úttörőkkel való fog­lalkozásban. — Hogyan „viselkednek” a hallgatók? — Nem lehet panaszkodni rájuk. Még az iskolaigazga­tók is diákokat megszégye­nítő csendben hallgatják az előadásokat. Beszélgetésünket, „ellen­tétben az elmondottakkal”, ajtócsapkodás és hangzavar szakította meg. Vége az elő­adásnak. Többen vészes iram­ban törtetnek a pinpongasztal felé. Egy piros nyakkendős csapatvezetőt szólítottam meg. — Honnan érkezett? — Németországból! __ ... ? — Fodor Évának hívnak. A monori járás tizennyolc út­törőjével voltam csereüdü­lésen Németországban. — Mire panaszkodnak az itt eltöltött idő alatt? összeráncolja homlokát. Gondolkodik. — Az időre! Ennél nagyobb panasz ne érje a tábor rendezőit. (Toplak) A GYÖMRŐI GAZCSERETELEP NYITVATARTÁSI IDEJE az alábbiak szerint módosul: hétfőn és szombaton fél nyolc­tól 11-ig; kedden, szerdán, csü­törtökön és pénteken dél­után fél háromtól hatig le­het a gázpalackokat cserélni. VECSES-ERD 2 :0 (1:0) Érd, 300 néző, Vezette: Pintér. Nagyszerű vecsési támadással kezdődött a mérkőzés: egy jól be­ívelt labdára Kári ugrott fel leg­magasabbra, fejéről védhetetlenül szállt a hálóba a labda, a játékve­zető azonban, nagy meglepetésre, nem adta meg a teljesen szabá­lyos gólt. Ez a döntés megzavarta a vecsésieket — több veszélyes ér­di támadás futott a pályán és Bo­gár több alkalommal is csak bra­vúr árán tudott menteni. A félidő közepén B. Nagy edző megváltoz­tatta a csatársor összetételét Ma- kovecz húzódott ki jobbszélre és Kári lett a középcsatár. A 36. percben megszerezte Vecsés a veze­tést. Trasszer 17 méterről védhe- tetlen szabadrúgást küldött a bal felső sarokba. A második félidő elején kiegyensúlyozott mezőny­játék folyt, s a 15. percben nö­velte előnyét a vecsési együttes: Szűcs 16-osról küldött erős lövé­sét az érdi kapus „bevédte”. Egy­re kíméletlenebb, durva játék folyt a pályán, az érdiek szinte pankrációt csináltak, durvaság durvaságot követett. Előbb Szűcs sérült meg és elhagyta a játékte­ret, majd Makoveczet állította ki a játékvezető. A kilenc főre fo­gyatkozott vecsésiek ellen nagy lendülettel támadtak a hazaiak, de a vendégcsapat védelme áttörhe- tetlen falnak bizonyult és még ki­lenc emberrel is a vecsésiek dol­goztak ki gólhelyzeteket — az eredmény azonban már nem Vál­tozott. Nagyon durva (a vecsési együt­tes szinte minden tagja sérülten jött haza) találkozón, az éllovas vecsésiek nem különösebben jó játékkal is biztosan győztek és je­lenleg 35:l-es gólarány pontokkal vezetnek csoportjukban, ötszáz­negyvenhárom perc óta érintetlen ismét a vecsési háló. Az érdi ta­lálkozón Bogár, Trasszer, Leimet- ter, Kári és Mercz nyújtotta a leg­jobb teljesítményt. Vecsés ifi—Érd ifi 1:1 (0:0) Az első helyezett érdi ifi ellen megérdemelten szerzett pontot a lelkesen küzdő vecsési gárda. A gólt Néma szerezte jól eltalált szabadrúgásból. Jók: Bajkó, Varga és Néma. (szalontai) PILIS—ECSER 9:1 (2 :0) Pilis kezdte a játékot. Az első percekben óriási iram alakult ki. Az ecseri kapu csakhamar ve­szélybe került, de vagy a pilisi csatárok hibáztak, vagy a vendé­gek védelme mentett. Később fel­jött Ecser és néhány szép táma­dást vezetett, de a pilisi védők nagy biztonsággal mentettek. Egy gyors ellentámadás során Pilis megszerezte a vezetést, majd a félidő befejezéséig növelték elő­nyüket. Ebben a játékrészben jó iramú mérkőzést láthatott a kö­zönség, ekkor még a rangadó jel­leg mutatkozott. A második félidő hatalmas iram­mal, nagy pilisi fölénnyel indult, amelyet két hazai gól jellemez. A mérkőzés sorsa már ekkor el­dőlt. A jó napot kifogó pilisi csa­tárok teljesen felőrölték a vendé­gek védelmét. A játék egyoldalú lett. A megzavarodott ecseri véde- delem mellett tetszés szerint ér­hették <^1 góljaikat. A mérkőzés vége felé Ecser ll-esből szépített. Végeredményben a helyzeteiket jól kihasználó pilisi fiúk teljesen megérdemelten győzték le a rosz- szul alkalmazott lestaktikával ját­szó ecseri csapatot. A játékvezető néhány hibától eltekintve, jól ve­zette a mérkőzést. Góllövők: Polgár (3), Berecki (2), Buránszki, Gál, Kollár, Csikós, ill. Duray (ll-esből). Jó ^z egész pilisi csapat. Ecser- ből különösebben senki sem tűnt ki. Pilisi ifi—Ecser ifi 3:1 (1:0). (O.) MAGLÓD-ÚRI 1:2 A kiesés ellen küzdő Maglód kezdte jobban a játékot. Az úriak azonban hamar átvették a játék irányítását. Erőnlétileg is felül­múlták a maglódiakat, főleg a má­sodik félidőben. Igaz, a helyzetek alapján Maglód is megszerezhette volna a két pontot. Ezt bizonyít­ja az, hogy még az utolsó perc­ben is nagy gólhelyzet adódott az úri kapu előtt, de a belsők hibáz­tak. Végeredményben a lelkesen küz­dő úriak megérdemelték a győzel­met. A maglódiak sok helyzetet hagytak kihasználatlanul. Veresé­gük azt jelenti, hogy nagyon ne­héz lesz az idén bentmaradni eb­ben az osztályban. Ahhoz az kell, hogy idegenben is szerezzen pon­tot a csapat. <g-) ÉVADNYITÓ BAL lesz a monori művelődési ott­honban szombaton este nyolc órakor. A zenét a közked­velt „Zenit 5” zenekar szol­gáltatja. LE VHÍjEZŐK TANÉVNYITÓJA A monori gimnázium igaz­gatósága közli, hogy a levele­ző hallgatók tanévnyitója ízeptember 7-én, délután öt Irakor lesz. A tanév 13-án cezdődik. s Hallgat az írógép \ \ Sok-sok dosszié a birodalma, ügyfelei pa- \ naszt tesznek vagy érdeklődnek: mi van az \ üggyel? Ilyenkor, ha megmondhatja, félrete- \ szí a lajstromok egyikét Horváth Mária, elő- \ veszi az aktát és megmondja, hogy az ügy 5 be van fejezve. \ Ha nem nyilatkozhat, az ügyészhez küldi \ az ügyfelet, s az érdeklődő a küldözgetés el- \ lenére sem panaszkodhat, mert az ügyész ép- \ pen a szemben levő asztalnál ül. 1940-ben 5 kötött ismeretséget a paragraf usokkal, a mo- \nori főszolgabírói hivatalban, 1947-től 1953-ig \ a járási bíróságnál dolgozott, 53 óta az ügyész- ! ségen. ­\ Szeptember elsején volt huszonöt éve, hogy l iktatja az aktákat, hallgatja a kihallgatáso- \ kát és „fejből” tudja a hozzájuk benyújtott \ ügyeket. Azt mondja, az irodavezetőnek min- $ denről kell tudnia, ami az irodában bent van. J Mi van bent? Egy csomó sárga fedelű akta | sok-sok nagy könyv. A hivatalos ügyiratok \ mögött pedig tanúk, sértettek, vádlottak, ha l nem vékony papírlap képviselné őket, az a $ rengeteg ember száz ilyen kis szobába sem \ férne be. \ Ezért találja érdekesnek a munkáját, mert minden ügy új is, meg megszokott is. A lopás lopás, de mindig más követi el, s mindig más­tól lop és mindig mást. A legérdekesebb ügy? A negyedszázad leg­izgalmasabb dossziéja? Ilyen nincs. Illetve van, minden akta a legizgalmasabb volt, ami ebben a szobában lakott, itt iktatták valame­lyik könyvbe. Inkább korszakolni lenne érde­mesebb az aktákat. 1944-ben voltak a lóügyek. Panaszkodtak, hogy az ostrom alatt eltűnt a lovuk, aztán felbukkant, valakinek az olda­lán, aki jogtalanul nevezte magát a jószág gazdájának. Aztán a ló kiment a divatból, s jöttek a begyűjtési ügyek. — És most? — Sajnos, sok az eltartási ügy. Odébbáll a férj, az apa, s otthagyja a feleségét, a gyere­keket egy fillér nélkül. A bíróság megítéli a tartásdíjat, de akkorra eltűnik újra az apa, vagy egyszerűen nem fizet. Ezeket tartja a legszomorúbb ügyeknek. ★ Most hallgat az írógép, vár benne a sűrűn gépelt papírlap — talán kihallgatási jegyző­könyv. Mert huszonöt évig ő hallgatta a val­lomásokat, s most ő vall magáról — a mun­kájáról. Mert öl: ketten egyek. (deli) : A FÉLŰTRÚL VISSZAJÖTT EMBER KÖNNYEN BOMLIK a beszéd fonala ismerősök közölt utazás- közben. Unaloműző időtöltés a jól ismert táj monotonságában, melyben szárnyaszegetten, bé- nultan potyognak le a magános gondolatok, míg el nem tűnik minden a bóbiskolás álomtengerében. Ezt elke­rülendő, adom a szót útitársamnak: — Olvastad az újságot? — Nem, miért? — kap maga is a szón, mert jól­lehet tárgyalásra megy, de ma csak valami „sima” ügy lesz, amin nem érdemes útközben rágódni. — A rádió is bemondta. Borzalmas autóbaleset volt tegnap a balatoni úton. Eddig már hat halottja van a szerencsétlenségnek. — No igen, mert mennek, mint az őrültek. En is vezetek, mentem m,ár magam is nemegyszer százassal, de mindig éreztem, hogy őrültség, istenkísértés, szágul­dó hazárdjáték, mely vagy sikerül vagy nem. És sok­szor nem sikerül. Csak egy óvatlan pillanat és vége mindennek. IGEN, EZT ÉN IS MEGTANULTAM. Talán még nem későn. — S amikor kérdőn néz rám, hozzáteszem: — Vagy nem hallottad? — s mutatom magam. Csak akkor lett figyelmes kínos merevségű tartásomra. Az­tán elmondtam a gyakori emlegetésben tömörre csiszo­lódott esetemet. — Tudod, ez olyan „sikerült” eset. Annak az autó­nak mindegy lett volna, hogy hová vág engem. Nem sokon múlt, hogy én is rontanám a rendőrségi sta­tisztikát. — Hogy történt mégis? Ügy, ahogy a többi: egy óvatlan pillanat, gondolatzsúfolt vagy gondolattalan ál­modozás és az ember néz és nem lát, vagy már csak nagyon későn. Tudod, én most a félútról vissza­jött ember döbbenetével szeretném elmondani minden­kinek: emberek, vigyázzátok, sokkal jobban vigyázza­tok magatokra! — Egyébként — zárom egy kicsit keserű mosoly- lyal a vallomást —, azt hiszem, ismered azt a kedves francia sanzont, melynek refrénje így szól: „Ne légy hát álmodozó, mert élni szép, élni jó!” EBBEN MÉLYEN EGYETERTHETTÜNK, mert utána sokáig nem szólt egyikünk sem, csak a lüktetve suhanó fákat néztük az út mentén. Fekete János SPORT Győzelem az érdi „pokolban"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents