Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-18 / 220. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 820. SZ 1965. SZEPTEMBER 18, SZOMBAT 2000 hold felszántatlan — és közben 40 traktor „pihen“ Az elmúlt héten a járás tsz- eiben befejezték a cséplésf. A munka lassú ütemének az az oka, hogy a bényei és a vasa- di tsz-ben vontatottan haladt a munka. Most az ősziek elvetése a soron következő feladat. Nem könnyebb ez sem, mint a be­takarítás, de ugyanolyan fon­tos. Sajnos, a munkával máris elkéstek. Az ősziek alá 9412 holdat szántottak fel, de több mint 2000 hold felszabadult terület még megműveletlen. A tsz-ekben ugyanakkor 40 traktor áll és várja, hogy megjavítsák. A gépjavító ál­lomás gyors segítsége kelle­ne, hogy a gépek munkába állhassasak. Eddig 4000 holdon vetet­ték el a rozsot a járásban. Ki kell emelnünk — követen­dő példaként — a nyáregyhá­zi tsz-t, ahol 280 holdon befe­jezték már a rozs vetését. Csévharaszton 170 holdon ke­rült a földbe a rozs, az ecseri Törekvőben 125, a gyömrői Petőfiben 180 holdon. A maglódi Micsurinban vi­szont a 206 holdból még csak 30 holdon vetették el a ro­zsot, a péteri Hunyadiban 132 holdból 22 holdon, a vecsési Ezüstkai ászban 385 holdból 95 holdon. Nem vetették el az őszi árpát eddig az ecseri Tö­rekvőben, a kávai Haladásban, a monori Űj Életben, a tápiósülyi Vi­rágzóban, a vecsési Ezüstka­lászban. Pedig most már nincs mire várni. Ha bejön az őszi esős idő, akkor már késő lesz. A jó időt kellene kihasz­nálni- Jobb szervező munká­val kellene meggyorsítani a munkát Szervezzék meg a vasár­napi műszakokat, s gépjavító állomásunk is kö­vessen el mindent, hogy azok a tsz-ek, melyekkel szerződé­ses viszonyban van, maradék­talanul ki legyenek szolgálva üzemképes gépekkel. (A felsorolt adatok a hét eleji állapotot tükrözik.) (Sp enger) A Hegy esi-tanyán A 4-es számú műúttól egy kilométerrel távolabb, azzal páruzamosan terül el a Hegye- sii-tanya, melyet két oldalt a csévharaszii és a vasadi út ha­tárol. A tanya egy dűlőút mentén hosszan elnyúlva 40— 50 házból álló települést ké­pez. Nevét egyesek szerint a sík terepből kiemelkedő dombocs­ka, mások szerint egy Hegyesi nevű volt földbirtokos után nyerte. A múlt évben készült el villanyhálózata, mely ma már a dűlőutat is megvilágít­ja. Vagy húsz éve annak, hogy utoljára jártam erre, s most a kíváncsiság hajtott megtud­ni, hogyan látom mai szem­mel. Érdekes, egyben furcsa te­lepülés. Érdekessége, hogy a kopár, sík előtérből kiemelke­dik erősen fásított területe. Az udvarokon baromfiak kapir­gálnak. A kutak vizét meg­kóstoltam, megállapítottam, hogy az egészségügyi követel­ményeknek bizony nem felel­nek meg. Egy félreértés foly­tán — hogy villanyhálózatot kaptak — abban a hitben, hogy ilyen formán belterület­té váltak, egy-két tulajdonos új házat épített engedély nél­kül. Persze, ezért megbüntet­ték őket, mert engedély nél­kül sem bent á községben, sem máshol építeni nem szabad. A házak között járva, lát­tam, hogy egy üres telek előtt most is téglahalmaz van, nyil­ván építési szándékból, de ne­hezen tudom elképzelni, hogy az illető erre engedélyt kap­jon. Sétám közben több házba betértem, s kedves íogatatáso- mat emlékként megőrizve, óhajukat — egy közkút készí­tését — az illetékesek figyel­mébe ajánlom. (szűcs) Útjavításhoz segítséget kérünk A Hazafias Népfront Gyöm- rö községi szervezete felhívás­sal fordul Gyömrő község la­kosságához. a község válla­lataihoz és a iömegszerveze- tekhez, nyújtsanak segítsé­get a falu egyik utcájának rend behozásához. A község vezető szerveivel történt megegyezés alapján szervezetünk feladatul tűzte ki a József Attila utca fel­töltését. Ezzel elsősorban a Klotild telexnek áruellátási gondjain kívánunk segíteni, valamint — amennyiben megfelelő meny- nyiségű törmeléket sikerül kitermelni — el akarjuk ér­ni, hogy ezen az átmenő, hosz- szanti utcán a körülmények­hez képest normális útviszo­nyokat teremtsünk a forga­lom számára. A munkát szeptember 19- én. 26-án és október 3-án délelőtt végezzük. A törme­léket a lebontott Issekutz- kastélytól szállítjuk a Jó­zsef Attila utcába. Szervezetünk elnöksége ez­úton szólít fel mindenkit, hogy erejéhez, idejéhez mér­ten vegye ki részét a köz­ség érdekében végzett mun­kából. Külön kérjük azokat, akik lótartók, illetve fuvaro­zásból élnek és elsősorban érdekük az utak javítása, nyújtsanak segítséget. Ezúton mondunk köszö­netét a gyömrői Petőfi Ter­melőszövetkezetnek. a mag­lódi Micsurin Termelőszövet­kezetnek a felajánlott jár­művekért. Kérjük a község­ben a gépkocsival rendelke­ző vállalatokat, hasonló mó­don segítsenek nekünk a munkában. Mindazok, akik munkát ál­doznak a község érdekében, a községfejlesztésre fordítan­dó forintokat szaporítják, lehetővé teszik, hogy közsé­günkben hamarabb legyen korszerű járdaburkolat min­den utcában, hamarabb va­lósuljon meg a község teljes villamosítása. Az általunk javasolt mun­kához nyújtott segítséget a község minden lakosának előre is köszönjük. A Hazafias Népfront községi szervezete. VECSÉSI TURMIX Egyre szépülő üzlethálóza­tunk egy fővárosi viszonylat­ban is nagyon szépnek — és ami szintén fontos: korszerű­nek — mondható üzlettel gya­rapodott. A tanácsház mögötti még épülő üzletházban, meg­nyílt háztartási' üzlet, gazdag választékkal, ragyogó tiszta­sággal és — ezt is meg kell becsülni! — nagyon udvarias kiszolgálókkal várja vásárlóit. ★ A napokban két levelet kaptam: egyet Szegeden, egyet helyben, Vecsésen adták fel. És mit gondolnak, melyik levél tette meg hamarabb ezt az utat? Eltalálták: a szegedi (vagy önök is ismerik a pos­tát?). Szegedről egy nap alatt eljutott a levél, míg Vecsésről Vecsésre két teljes napig tar­tott az útja. Hm ... ★ Aki a rossz úton szeret jár­ni — annak egyre nehezebb dolga lesz^ Vecsésen. Itt is — Ott is kövezik az utcákat. Van vizünk (de milyen drága!), van járdánk — mondhatni mindenünk ... Mindenünk? No igen, zöldséget Pestről ho­zunk. ★ November 7-én a Népsta­dionban játszik a vecsési ti­zenegy. Rögtön megindult a tervezgetés a szurkolók kö­zött, mit vigyen magával a vecsési csapat? Vigyen zász­lót, új dresszt, új labdát, 1500 szurkolót síppal, dobbal, nádi­hegedűvel ... Ez az, amiben megegyeztek. Egy idősebb szurkoló megjegyezte: azért az sem lenne baj, ha a szívü­ket is magukkal vinnék! Lefogadom, hogy látta a bu­daörsi mérkőzést. ★ Van egy szórakoztató esz­közöm (bár én többet bosz- szankodom, mint szórakozom a műsorain), amely nem mű­ködik tökéletesen. Szóltunk hát az illetékes javító szerv­nek: nézze meg a készüléket és javítsa meg. Ez történt két hónappal ezelőtt, a mai napig semmi, úgy látszik, elfelejtet­ték. (Na, ezt nem is csodálom, hiszen egy nagy rohanás az élet, s olyan könnyen felej­tünk ...) Ma újból szóltam nekik és elhatároztam: addig nem mozdulok el innen a dió­fa alól, amíg meg nem javít­ják. Ezt hangosan is közöltem itthon, mire öcsém megje­gyezte: Jó, jó, de mi lesz té­len? Meg fogsz fagyni az ud­varon! Lapzártakor érkezett: Kint volt a szerelő! Még most is megrendültén ülök helyemen. Hát lehet bízni az emberekben? Keverte: Szalontai Attila Kirakatban jobb aludni? A Bosnyák téri csemegeboít vezetője június 13-án jelentet­te a szolgálatban levő rendőr­nek, hogy a bolt kirakatában két részeg férfi alszik. A rendőr felébresztette őket és igyekezett rábírni Czepf József és Fausztig József ve­csési lakosokat arra, hogy menjenek haza. Erre csak hosszas vita után voltak hajlandók. Botrányt okozó részegségért Czepf Józsefet 200, Fausztig Józsefet 500 forint pénzbír­ságra ítélték. HALLOTTUK... — Mióta Országhék a szomszédban laknak a gye­rekek állandóan ícéppise- lőst játszanak. — Most hol vannak? — Gyűlésen az Országh­házban. (—is—) MIT SZÓL EHHEZ AZ IDŐHÖZ? Mit szólok az időhöz? Néz­zen a képre! Tavasz óta egy­folytában álmélkodom. Nyá­ron elképedtem, most ősszel sopánkodom. Amikor még csak mutatóban esett, azt mondtam, rendben van, a má­jusi eső aranyat ér. De a júniusi, a júliusi, augusz­tusi?! — Az mit ér? — Nem kívánja, hogy meg­mondjam. Reggel elindultam bevásárolni a következő sze­relésben: nyári ruha — mert hátha kiderül —, esőköpeny, mert hátha esni kezd, pu­lóver, mert hátha hideg lesz, szandál, mert hátha meleg lesz. A napom azzal telt el, hogy levettem az esőköpenyt. Ek­kor zuhogni kezdett. Felvet­tem — elállt. Viszont feltá­madt a szél — erre felvet­tem a pulóvert — aztán le­vettem. Naponta négy ízben rajtam volt minden cuccom, s ugyanannyiszor kellett nyári­ruhára vetkőznöm. — Aztán jött az árvíz, ami­kor azt mesélték — az üzlet­ben, a fodrásznál, az ut­cán, a buszon —, hogy csak az marad élve, aki úszni tud. Tudok, de azért mégis va­lahogy rossz volt a közérze­tem. —' Attól kezdve úgy öltöz­tem mint egy árvízi hajós. Külön szatyor a zöldségfélé­nek, külön egy esernyőnek, esőköpenynek, cipőnek, ken­dőnek. És öltöztem, vetkőz­tem — ott ahol ért az eső. Kapualjban, autóbuszon, üz­(Tóth Ambrus felvétele) letben, utcán. Többször öl­töztem át naponta, mint az­előtt egy nagyhercegnő. — Zuhogó esőhöz — fél­cipő, vastag harisnyával, arc­ba húzott kendő. Szandál a szatyorban, a szatyrot szoro­san magam mellé szorítot­tam, hogy a nyári toalet­tem meg ne ázzon. És az egészet — magamat meg a nem túl esztétikus szerelést — lebontottam az öt évvel ezelőtti parapléval. — És mit szól ehhez az időhöz ? — Óvatos vagyok. Most süt. Gyorsan lekopogom, mert mit lehet tudni? Én pesszi­mista lettem ebben az év­ben. — Lassan itt van a vén­asszonyok nyara. Csak volt; hölgyem! Most van közép­korú, ám vonzó hölgyek nya­ra, van idősebb, ám elbá­joló nők nyara, van elraga­dóan hervadó nők nyara, van érdekesen őszülő nők nyara — de nincs vénasz- szonyok nyara! — És most mit szól az időhöz? — Ha esik, ha fúj — fel­vesszük vele a küzdelmet Nyári ruhában, orkánban, esernyő alatt. Mindig függetlenül az idő­től. Rátonyi Róbert, Fónay Márta Mondén A mendei művelődési ház kitűnő előadással nyitja meg a színházi évadot. Szeptem­ber 21-én, kedden este fél nyolckor a Fővárosi Operett­színház két kiváló művésze: Rátonyi Róbert és Fónay Márta látogat el Men déré. Vi­dám ősz címmel mutatják be zenés műsorukat. Közreműkö­dik még' Mikes Lilla. Konfe­rál: Gál Péter. Zongorán kísér Hadai Győző zeneszerző. Itt említjük meg, hogy a mendei művelődési ház 19- én, vasárnap évadnyitó bált rendez. A zenét a tápiósülyiek modem gitárzenekara szol­gáltatja. Irány: Sárospatak, Kisinóc, Szombathely A monori gimnázium osz­tályai az idén is országjá­rásra indulnak — három napra. Többek között Sárospatak­ra, Szombathelyre, Kisinóc- ra látogatnak, s a Balaton mellé is utazik egy-egy osz­tály. Indulás: a jövő héten, szerdán. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak és ismerősök­nek, aki< felejthetetlen férjem és édesapánk temetésén megje­lentek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, részvétükkel fájdal­munkat enyhítették özv. Bende Józsefné és családja MAI MŰSOR Mozik Ecser: Hajrá, franciák. Gomba: Minden megtörténhet. Gyömrő: A „Preludió” akció. Maglód.: Dél­től hajnalig (szélesvásznú). Monor: Egy szobalány naplója (szélesvász­nú). Nyáregyháza: Itt lakik a sze­relem. Pilis: Asszonyok faluja. Tá- piósáp: Vörös és fekete II. Tápió- stíly: A Tenkes kapitánya I. Úri: Tenkes kapitánya II. üllő: Nyug­talan nyár. Vasad: Minden meg­történhet. Vecsés: Háry János (szélesvásznú). • • Ügyeletes orvos Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Stark György (kefegyár), Üllőn dr. Leyrer Lóránd, Vecsésen dr. Simon Sándor tart ügyeletet vasár­nap. — Ügyeletes gyógyszer- tár Monoron a főtéri, Vecsé­sen a Bajcsy-Zsilinszky úti. MATOL PILISEN játsszák az Assz nek egyik kockáját onyok faluja című filmet, ameiy- mutatja be képünk. Hét végi sport jegyzet szerepelnek a különböző baj­nokságokban. Csapataink kö­zül Monor és Maglód sajnos kiesésre áll. Különösen a mo- noriak helyzete, érthetetlen, hiszen az előző években a csa­pat az élvonalban tanyázott. A maglódiakra is ugyanez vo­natkozik. A bajnokság a fi­nishez közeledik. Jó lenne, ha mindkét csapatunk „ráhajta­na”, s az idén sem lenne kieső labdarúgócsapatunk. Ehhez minden adottsága megvan az említett két csapatnak. (gér) dókét. Ideje már, hogy véget vessünk a sportszerütlenkedé- ssknek. Ezt pedig csak türel­mes nevelőmunkával érhetjük el. Ehhez a sportvezetők ak­tív segítsége is szükséges. Re­méljük, a szigorú büntetések elrettentik az izgága sportoló­kat és szurkolókat. Az „utolsókról“ Labdarúgócsapataink ebben az évben nem a legjobban . . *» A sportszerűségről ! Egyre több szó esik nap- : jajukban a sportszerűségről. ; Ennek oka elsősorban az, ; hogy az utóbbi időben egyre \ több botrányos jelenet játszó- ; dott le a sportpályákon. A Gyömrő—Uj hártyán mér­kőzésen a nézők nem értettek egyet a játékvezető egyik íté­letével. Mire az egyik szur­koló — volt labdarúgó — be­rohant a pályára, s állítólag megütötte a játékvezetőt. A megyei labdarúgó szövetség fegyelmi bizottságának dönté­se szigorú, de mindenképp ta­nulságul szolgálhat a gyöm- rőieknek. A pályát egy bajno­ki mérkőzéstől eltiltották, s a két pontot 0:0 gólaránnyal Uj- hartyán javára írták. Eddig a száraz tények. A gyömrői kö­zönség temperamentumát nem mérsékelte a szigorú döntés, a bíró azóta sem népszerű a gyömrői pályán. Jó lenne, ha a labdarúgást kedvelő gyöm- röiek törődnének a sportsze­rűséggel is. Egyre több sportszerűtlen­ség fordul elő a járási labda­rúgó-bajnokságokban is. A fegyelmi bizottság, igen he­lyesen, a legszigorúbban bün­teti meg a fegyelmezetlenke­Vélemény a Csikar-kön/vről (g. j.) Kétségkívül vonzó té­mát választott Fekete Pál sportújságíró, amikor a 75. válogatottsága után a pályá­ról véglegesen „levonult” Sán­dor Károly színes, izgalmas, konfliktusokban bővelkedő pályafutásáról megírta leg­újabb könyvét. A színes „tolláról” közis­mert szerző a feldolgozás ro­konszenves módjával hódítja meg olvasóit. Könyvében ugyanis az emberábrázolás élethű eszközeivel, az esemé­nyek kendőzés nélküli leírá­sával követi hőse életútját. Az igazi Csikarral találko­zik a könyv fejezeteiben az olvasó, a szókimondó, a bá­tor, a tréfát kedvelő, vakmerő, szellemes, melegszívű ember­rel; a válogatottságáért har­coló, eleinte mellőzött, csaló­dott, de a pályán oly sokszor újjászülető Sándor Karcsival, aki sok akadályon keresztül jutott el kivételes tehetségé­vel a népszerűségig, a sikerig. Sok érdekes útleírás — Csikar szemével és megjegyzéseivel — teszi színessé, fordulatossá a könyvet. Eredeti, s eddig nem közölt fényképek tarkítják Fekete; Pál lebilincselő könyvét, Sán-: dór Csikar regényes életraj- i zát. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents