Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-16 / 218. szám
„A* ítéletet megértettem., •bűnösnek érzem magam** A Ceglédi Járásbíróság héten délután tárgyalta a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat volt személyzeti előadójának bűnügyét. Gyarmati Mihályné Pálvölgyi Erzsébet — mint arról már városszerte beszélnek — ajándéktárgyakat, kisebb- nagyobb pénzösszegeket fogadott el, valamint kölcsönöket kért és kapott a vállalat egyes alkalmazottaitól. Az este nyolc óráig tartó, húszoldalas jegyzőkönyvben megörökített tárgyalás főbb eseményei: A vádirat felolvasása után a vádlott nyilatkozott: — A vádat megértettem, bűnösnek érzem magam. A vádlott — kihallgatása során — vallomást tett hivatali ténykedése során elkövetett bűncselekményeiről. Az első nagyobb összegű kölcsönt — kétezer forintot — B.-nétől kapta, melyből a kölcsönző ötszáz forintot elengedett. B.-né ezután a mosogatólányi beosztásból pultosnak az egyik cukrászdába került. Egyébként — mint vallotta — az áthelyezés nem az ő közreműködésével történt. Ezután több háromszáz—ötszáz forint közötti pénzajándék elfogadását ismerte el a vádlott. Kapott azonban na- gyob összegeket is. Az egyik takarítónő két ízben ezer-ezer forintott kölcsönzött neki. Amikor vissza akarta adni, nem fogadta el, azzal az indokkal, hogy — vallotta Gyarmatiné — „nekem nagyobb szükségem van rá”. S még újabb ezer forintot adott a takarítónő, aki ezt követően „pult mögé került”. A számolni nem tudó asszonyt azonban hamarosan le kellett váltani ebből a besztásából, ami aztán Gyarmatiné bukását okozta. Amikor a vádlott OTP-há- zat vásárolt, több kölcsön, vett fel. Ezeknek törlesztésére tízezer forintot kért kölcsön az egyik önelszámoló bolt vezetőjétől. Ebből csak nyolcezer forintot „kellett” visszafizetnie. A többektől elfogadott nylon harisnyákról, ruhaanyagokról, pulóverekről, nippről, az ajándékba kapott tíz kiló zsírszalonnáról és a nyolcvan liter mustról is beismerő vallomást tett. — Cselekményem megbántam, nagyon szégyellem, engem mindenki rendes embernek ismert — vallotta még magáról. Harminc tanút hallgatott ki a járásbíróság. Volt közöttük olyan is, aki nem tudott kölcsönt adni, s három nap múlva kisebb forgalmú üzletbe helyezitek át. Ez azonban — mint a vádlott mondotta — nem volt összefüggésben a kölcsön megtagadásával. Egyébiránt a kölcsönt és ajándékot adó tanúk többsége hálából, vagy sajnálatból tette, amit tett, mert „tudták, hogy vádlottnak anyagi nehézségei vannak.” A bíróság tizenkét rendbeli, hivatali működéssel kapcsolatos, tiltot^ajándék elfogadása miatt kétévi börtönre Ítélte Gyarmati Mihálynét, s a közügyek gyakorlásától két évre eltiltotta. Egyben kötelezte a 9637 forint összegű „tiltott ajándék” befizetésére az államkasszába és elrendelte a bűnjelként lefoglalt tárgyak elkobzását. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és a védő enyhítésért fellebbezett. Ugyancsak fellebbezést jelentettek be az előzetes letartóztatást fenntartó bírósági végzés ellen is. m.) Október régéig tart a nagg kunt púiig Beszélgetés a megye első kombájnosával nagy szó ilyen megfeszített munka idején. — Sokat kellett hajrázni ahhoz, hogy ezt a szép eredményt elérje? — Nem! Mindig egyformán dolgoztunk. Igaz, hogy tisztában voltunk a teljesítménnyel, hiszen mindennap jegyeztük az eredményt. — Ennyi az egész? — Egy kicsit sok volt a süppedékes talaj, akadt dőlt gabona is. Dehát nehézség nélkül nincsen munka a mezőgazdaságban sem. — És a garas? — Majd azt csak szeptember derekán tudjuk meg, amikor meglesz az elszámolás. Eddig nyolcezer forintot hozott. És még valamit, ami nagyon jól esett: A Vörös Csillag Termelőszövetkezettől prémiumképpen megkaptam az egész évi fejadagot. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA JÁRÁS CEGLfeD VÁROS RESZ.ERE IX. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1965. SZEPTEMBER 16, CSÜTÖRTÖK Nyújtott műszakban csépelik és tisztítják a répamagot 11 uszíts tt hú mm-hu so*> nn *></*/ ragun magtermésre soúmitunak a Kossuth T'ermeiösoöretkeoetben A ceglédi Kossuth Tsz 2-es üzemegységében a répamagot csépelik a kombájnok. Teljes üzemben dolgozik az üzemegység központjában a három cséplőgép, amelyet a répamag tisztítására állítottak be. Százharminckilenc holdon termelnek magrépát, és tekintettel arra, hogy a munka már a huszonnegyedik órában van, lehet beszélni termésátlagról és arra is lehet következtetni, hogy mennyi répamagot szállít az üzemegység a tápiószelei magtisztító vállalatnak. Bakos Mihály üzemegységvezető régi szakember a répa és magrépa termelésben. Éveken keresztül dolgozott, mint üzemegységvezető, a Szolnoki Cukorgyár tószegi célgazdaságában és a Kossuth Termelő- szövetkezetbe is, mint az állat- hizlalás és a magrépa termelés szakembere került. — Három közös gazdaság foglalkozik nagyobb méretben a ceglédi határban a Vörös Csillag, a Lenin, és a legnagyobb vetésterületen a Kossuth Termelőszövetkezet — mondotta Bakos Mihály. A világpiacon nagyon keresett cikk a cukorrépával keresztezett takarmányrépa magja. Hazánk az északi mérsékelt égöv olyan szerencsés helyén fekszik, hogy nálunk a takarmányrépa nagyra fejlődik, és igen szépen hoz ez a kétéves növény. Általában a déli országokban a növény nem nő nagyra, a tőlünk északra és nyugatra levő országokban pedig nem köt magot. Ez a magyarázata annak, hogy az északi és nyugati országokban igen keresett a Magyarországon termelt takarmányrépa mag. — Lassan a befejezéshez közeledik a takarmányrépamag cséplése és tisztítása. Az első szállítmány —, százharminc mázsa —, már átadásra került és reméljük, hogy huszonhárom—huszonnégy vagon tisztított répamagot tudunk értékesíteni az idén. (—ssi) A Ceglédi Ősz szervezőbizottsága... ... kéri, hogy akiknek birtokában dedikált kötetek, irodalmi emlékek, levelek, régi ex-librisek vannak, a Homoki Helikon kiállítás időtartamára bocsássák rendelkezésükre. A szervező bizottság az átvett tárgyak épségéért és visszaszolgáltatásáért teljes felelősséget vállal. Cím: járási könyvtár, Cegléd, Szabadság tér 5/a. Főzik az aszfaltot — készülnek a járdák A MÉK Széchenyi úti felvásárló telepén túl, behemót fekete gépek zúgnak fojtó füstöt, lehelve magukból. A Betonépítő Vállalat gépei: a városunk járdáira terülő aszfaltot főzik. Magyar István építésvezető elmondja, hogy 25 főnyi gárdával és hat géppel dolgoznak éjjel-nappal. Már harmadik éve járnak Ceglédre járdát építeni. — A járdák alapanyagát Az úttest nem szemétdomb A Pesti útról méltóságteljes lassúsággal kanyarodik be a karcsú Trabant a Hollós utcára. A gödrös úttest nincsen nagyon ínyére. A vezető lépésben hajt, de még így is hányja-veti a kocsi a farát. Az utca derekán járt, amikor fülrepesztő durranás állította meg. A vezető kiugrik a kormány mellől. A bal első kerék tömlőjéből sziszegve szökik meg a levegő. Nem is nehéz az okát megtalálni. Arasznyi hosszú szög meredezik elő a köpenyből. — Hát még ilyesmi is lehetséges? Tessék nézni! Valóságos szemétdomb ... Igaza van. Az úttest gödreiben mindenféle üveg, cserép, bádogdarabok, ócskavasak, amiket egyetlen ház- tulajdonos meg nem tűrne az udvarán. A legegyszerűbb megoldás, ha kidobálja a kocsiút közepére. Mi ez, ha nem szabálysértés? nemeszúzalék adja, amelyet bitumennel főzünk össze. A főzést éjszaka végezzük, ennek során 230 C-fokra kell felmelegíteni a keveréket. A kész keveréket nappal szállítjuk ki az utcákba, ahol a lakosság által előre elkészített járdatestre terítjük le. Befejeztük az Iskola utcát és a MÁVAUT Kossuth téri parkolóhelyét. Dolgoztunk a Batthiányi utcában, a Széchenyi, Kossuth Ferenc utcában. Előreláthatólag november végéig maradunk Cegléden és addig körülbelül 20 000 négyzetméter járdát készítünk el. Beszélgetésünk alatt is zúgtak a gépek, főzték a fekete masszát. Egy autóról szenet lapátoltak le, „hadd egyenek” a kazánházi gépek. Bujáki Gyula Szaktudás 1. Évzáró tomavizsga. Nagy siker. A szülők szívből gratulálnak a tornatanárnak. — Gratulálok,. tanár úr! A gyerekek mind gyönyörűek voltak. Egyforma ruhában szerepeltek. Szabó volt. 2. Kultúrműsor. — Hazám, hazám, te mindenem! — énekli az operaház tenoristája Erkel Bánk bán című operájából. Az első sorból cingár férfi fixírozza az énekest. Annyira, hogy szinte zavarba hozza. Vége a számnak. A függöny legördül. Szünetben a férfi bekopogtat az öltözőbe. A tenorista elsápad. Valami baj van. Ijedten kutatja, hogy hol követett el valami hibát. Az idegen megtapogatja az énekes lapockáját. — Művész úr, ez a kabát itt slusszban húz! Ö is szabó volt. Ebéd helyett I Az utóbbi időben szokatlan versenyforma van kialakulóban egyes vendégláióipari ] egységek között. A különbó- \ ző fennhatóság alatt álló | műintézetek mintha nemes I vetélkedést kezdtek volna 1 egymással, melyikük tudja vendégeit különben bosszantani. Történt, hogy szombaton délben az egyik étteremben pirított májat rendeltem. Siettem, ezért bátorkodtam megkérdezni: — Tessék mondani, egy pirított sertésmáj mennyi időbe télik? — Amíg megcsinálják — hangzott az ingerült válasz. Ezután szerettem volna megkérdezni az üzletvezetőt, hogy mit jelent ez a szakmai tájszólás — mondjuk percekben kifejezve. Sajnos erre nem adatott lehetőség, mert éppen „termen kívül” tartózkodott. Egyik- ismerősöm a másik étteremben ebédet rendelt. Eltelt egy jó félóra, mikor a pincér ismét arra jött. A vendég reklamálta á rendelést. — Nálam ugyan nem rendelt semmit! — jött az elutasító válasz. De azért parancsoljon, rögtön hozom. Ilyen étvágygerjesztő válasz után áttértünk a harmadik étterembe, ahol végül egy hideg túróscsuszát sikerült elfogyasztani. A szerzett tapasztalatok sora ezzel még koránt sem zárult be. Lehetőleg korán járok ebédelni, amíg kisebb a forgalom. így történt legutóbb is. . Delet harangoztak éppen. Szerettem egy étlapot, kinéztem egy menüt, s vártam. Jó negyedóra múlva jött egy pincér, s megkérdezte, rendeltem-e már? — Miért, kinél kellett volna rendelnem? — érdeklődtem. — Az most teljesen mindegy — világosított fel. Ennek annyira megörültem, hogy rögtön kértem a negyedórája kiszemelt ételt. — Ez már elfogyott. Volt pedig ekkor egynegyed egy óra. Széjjelnéztem a helyiségben, hátha néhány nagyevő ceglédi polgárt felfedezek, akit-felelősségre vonhatok, miért ették el előlem kedvenc ételemet. Bizony még alig volt néhány előtt ebéd. Ebéd helyett most e sorokkal csillapítom éhségemet, mély nosztalgiával vágyakozva arra, mikor fogyaszthatok el tiszta asztalok mellett az étlapból kiválasztott meleg ebédet, amit figyelmes pincérek tesznek asztalomra. (ta—ta) NAPIRENDEN A VENDÉGLÁTÓIPAR — És ez itt az új ceglédi szálloda tervrajza . .. — De hiszen ezen nincs semmi. — Ön talán úgy hiszi, hog; az építkezésből lesz valami? (Lencsés rajza) Birkózóink szép sikerei Győrött 62 kg-ban 1. Bakos József. 7C kg-ban 1. Zelenka István. Pontversenyben: I. FTC 2i pont, 2. Ceglédi Vasutas SE 2i pont, 3. Győri ETO, 4. Győr Dózsa, 5. Szombathelyi Haladás. Az újabb erőpróba szeptember 19-én, délelőtt I( órakor lesz a művelődési házban. A felnőtt versenyzők teljes létszámmal indulnak, mivei ez válogató is lesz. kik indulnak a közeljövőben az NB Il-es bajnokságban. í A Ceglédi Vasutas SE bír- 1 kózói szeptember 12-én az í országos ifjúsági birkózó kö- ! töttfogású versenyen szere- i peltek Győrött. Az orszá- í gos versenyen tíz sportkör í 82 versenyzője indult. A me- ; zőny igen erős volt. A Ceg- S lédi VSE nyolc versenyző- ! jének nehéz mérkőzéseket i kellett vívniuk, nogy ered- ! ményt érjenek el. Mindén i birkózót dicséret illet, igen ! szép sikert értek el: 50 kg- ; ban 2. Ozsgyání Benő. 56 kg- \ ban 2. Pásztor József, 3. Virág ! Ferenc. 59 kg-ban Biró József, tunk, amelyből 16 mázsa köles került elő. Másutt még takarmányozásra is használható magot találtak a soha nem tudott, és véletlenül megtalált veremben. 1669-ben Brown nevű angol orvos járt vidékünkön és naplójában ezeket írja: „A lakosok a gabonát nem magtárakba, hanem földbe ásott vermekbe teszik, miáltal a tolvajok és az ellenség elől elrejtek”. Így találkozott a szükségszerűség a célszerűséggel a földművelő nép között. A praktikusság azonban sohasem fogy ki a parasztemberből. Erre hadd idézzünk a vermekhez kapcsolódó egy másik leírást: „.. .az Alföldön, elrettentésül a lakodalom előtt, két nappal a vermet kiszellőztetik, amelybe a rakonczátlankodót szép tsen- desen leeresztik. Humánus gondolkodás, mert a verem télen meleg, nyáron hűvös; al- hatik nyugton, de onnét addig ki nem jő, míg töredel- mességének és józanságának világos jelét nem adja.” így világosodik meg előttünk az ismert versike értelme is, amely — találó befejezésül — éppen ide kívánkozik: „A szerelem, a szerelem, a szerelem sötét verem. Beleestem, benne vagyok, »«in láthatok, nem hallhatok”. Dr. Ikvai Nándor Magtárak a föld alatt is belefért. A méret mindig a talajtól függött. Jó agyagos földe akkorát ástak, hogy egy ökrösszekér is megfordulhatott benne. Ilyenek voltak Isa- szegen. Itt nálunk — a talaj miatt — a feketefődi részen voltak csak vermek; 15—20 mázsát befogadó. Volt gazda, akinek 5—6 verem sorakozott a tanyája szélén. Számuk gazdagságot jelentett. A jó gazdát nemcsak igásállatok párjával vagy a hold földekkel, hanem a vermes búzával is emlegették. Ha a megtöltött vermet jól elzárták polyvával és lesároz- ták a föld színével egyformára, nemcsak tavaszig, de évekig is elállt benne a termény. Történetíróink sokszor csodálkozva adóznák hős eleinknek, akik a nagy háborúk és pusztulások idején, visszatérve a bujdosásból, mindig új életet kezdtek. Most már egyre biztosabb, hogy ennek az új életnek az alapja a föld alá, vermekbe rejtett mag volt. Ez jelentette a mindennapi kenyeret és a jövő évi termést biztosító vetőmagot. Néhány verem gazdája azonban sohasem tért vissza, gyilkos fegyver áldozata lett. A hajdúsági Ebes községben legutóbb 300 éves veremre akad„ ... itt a háború ... még be sem tapod- ták a búzát a vermekbe, mikorra itt lesz a tűz és a vér és a halai ...” Móricz Zsigmond írja ezeket a soroltat az Erdély trilógia harmadik kötetében a föld alatti búzásvermekről, amelyek egykor nagy divatban voltak a ceglédi földeken is. Ahogy a lovak lába alól, a nyomtatószérűkről összehúzták a gabonát, majd szélnek eresztve, megtisztították a polyvától, a télirevaló eleség meghagyása után, sorra teltek a tanya körüli, félreeső helyeken ásott körtealakú gabonásvermek. Olyanok voltak ezek, mint a szabadkémény, csak éppen a föld alatt — mondják a „feketefődi” adatközlőim. Egy kis kerek lyuk látszott az egészből, de ha lemászott az ember a létrán, tágas belvilágot látott, simára nyesett falakkal, amelyeket megtöltés előtt mindig erős szalmatűzzel kiégettek. A nyomtatást már „kipörkölve” várták ezek a föld alatti gabonaraktárak, amelyek még nem i is olyan régen, szerte az or- ; szágban használatosak voltak, i és némelyikbe 50 mázsa búza Csendes beszédű, végtelenül egyszerű ember Kovács Benő. Ha az utcán találkoznék vele, és nem ismerném, ki sem nézném belőle, hogy a Pest megyei kombájnvezetők között első lett az idei betakarításban. Amikor pedig szóba hozom neki a nagy versenyt, egyszerű természetességgel beszél róla. Nem érzem szavaiban a mérhetetlen erőfeszítést, a nyújtott műszakot, a kéthónapos hajrát, és azt, hogy a betakarítás idején egyetlen pihenőnapja nem volt. — Csodálkoztunk feleségemmel, amikor az újságban elolvastuk, hogy a versenyben ezerháromszáz vagon gabonát takarítottam be — mondja Kovács Benő. Nyilván hiba csúszott be a szövegbe. Csak százhuszonhárom vagon volt a teljesítményem. De hát ez is olyan eredmény, hogy első lehettem a megyében. Akad az országban jobb is, de talán az orszá- $ gos versenyben sem kell ^ szégyenkeznem az eredmé- ^ nyemmel. Különben pedig ^ ennél fontosabb az, hogy ^ a ceglédi Gépjavító Vállalat $ a megyei versenyben a három $ első helyezést szerezte meg. ^ Tóth kollegám lett a második^ és Babcsán a harmadik. Kovács Benő hosszan néz ^ maga elé. i — Hát akár hiszi, akár nem, ^ mi a versenyről nagyon ke- ^ veset beszéltünk egész idő ^ alatt. Legfeljebb otthon a ^ feleségemmel való tanako- ^ dás közben. Becsülettel ál I- ^ tunk oda a munkához. A kom- ^ bájnvezetők nemigen beszél- 4 getnek. A munka egész em-^ bért kíván. Vigyázni kell a ^ hatalmas gépre és arra, hogy ^ a sürgős és halaszthatatlan ^ munka haladjon. — Azt írja meg hogy , az ^ SZK—4-es nagyszerűen vi-^ selkedett. Egész idő alatt « én a műhelykocsit csak mész- 5; sziről láttam. Az pedig $------7-------7-----1 L OTTONYEREMENYEK | s A 34. heti lottó tárgynyere- % mény-sorsolásán négy sze- ^ rencsés ceglédi került a nyer- ^ tesek közé. A Delta tv, a tízezer fo- ^ rintos külföldi társasutazás és ^ a kétezer forintos vásárlási ^ utalványok tulajdonosai a I; napokban vették át a nyere- 4 ményeket. ^
