Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-15 / 217. szám
CEGLÉD - A RADIOBAN A Petőfi rádió hétről hétre 1 más és más tájegység, város, J művelődési problémáiról, fejlődéséről és lehetőségeiről kö- J zol színes képet. Győr, Veszp- j rém után az elmúlt szombaton 20 óra 40-kor hangzott el a terjedelmes ceglédi riport. A rádióriporter foglalkozott a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság, a helytörténeti kutatók, a múzeum, a zeneiskola tevékenységével. Szó esett a középfokú oktatás tanterem- hiányáról és a járás kulturális munkájáról. Egy szavalat és egy zeneszám egészítette ki a szép műsort, amely egyben a megrendezésre kerülő „Ceglédi ősz” kulturális eseményeire is felhívta a figyelmet. CEGLÉDI PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Táskaszanatórium a Gubody utcában Az iskolai év kezdete óta nagy forgalom van a Lábbeli- készítő KTSZ Gubody utcai szíj jártó részlegében. Több százra tehető azoknak az iskolai táskáknak a száma, amelyek a sok használat következtében megrongálódtak, varrásai elfeslettek, s amelyeket idehoztak javításra a szülők és a diákok. A kis javítóműhelyben halomszámra hevernek a gyógyulásra váró beteg táskák, amelyeket — úgy látszik — elég későn vittek a táskaszanatóriumba a diákok. BALLAGNAK A BÖLCSODESEK CEGLÉDI JÁRÁS CEG1.É.P VAROS RfeSZ.ERE IX. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1965. SZEPTEMBER 15, SZERDA Tőzeggel javítják a homokot a ceglédi Alkotmány Tsz-hen Kétszázhetven vagon szervestrágya — Száz holdon zöldtrágya — Régi parasztigazság, hogy a homokon az egyetlen úr a trágya —, mondotta Gombos Tamás, az Alkotmány Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. Már pedig a mi ezerötszázhu- szonhat holdnyi területünkön egy tenyérnyi fekete föld sincs. Végig csupa homok, nem egy helyen az első szélfúvásra megmozdul a tábla. Ezen a talajon eredményesen gazdálkodni csak úgy lehet, ha megfelelő módon trágyázunk. — Ebben az esztendőben még a múlt évi talajerő gazA néni bevásárolt. önkiszolgáló-kosárral a karján végighaladt a bolt polcai mentén. Egyik helyen rövidébb, a másik helyen kosz- szabb ideig időzött. Aztán odakanyarodott a pénztárhoz. Huncut mosoly a pénztárosnő arcán. Fürgén rakja az árukat ki a kosárból és közben hangosan mondja. A csomag vaj öthatvan, két kiló kenyér hét forint, tíz deka nápolyi kettőnyolcvan. És igy tovább. Kattan a pénztárgép minden beütésnél. A végén az eddiginél hangosabSZARKA ban: és egy csomag Terv négy forint. — Az asszony felkapja a fejét. — Micsoda cigaretta? — Az, kedves néni, amit a zsebébe dugott. • — Nem dugtam semmit a zsebembe. — Nézze csak meg, ott van a zsebében. Reflex mozdulat. Az asszony kirántja a zsebéből a zsebkendőt és vele együtt pattan a földre a csomag cigaretta. — Ezt máshol vásároltam. — Lehet, de én láttam, amikor a zsebébe nyomta a csomagot. Nézze meg a másik zsebét is. önkéntelenül belehalász a zsebébe a néni. Onnan is kikerül egy csomag cigaretta. A pénztárosnő beüt még négy forintot. Az asz- szony méltatlankodva fizet. — Legyen nyugodt, bebizonyítom, hogy a trafikban vettem. Majd írást hozok. Záróráig az asszony nem tért vissza sem írással, sem anélkül. Közelebb a fogyasztóhoz Három termelőszövetkezet a kispesti piacon A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetnek esztendők óta jól működő elárusító pavilonja van a kispesti piacon. A kispesti vásárlók megszerették a Ceglédről érkező árukat, szívesen vásárolják a mindig frissen érkező terményeket és tegyük hozzá: mindig a minőségnek megfelelő áron. A választék bővítése érdekében a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet is betársuit az „üzletbe’9. Hasznos ez a Dózsa Népének is, de jól jártak a peremváros vásárlói is. S hamarosan harmadik társ is akadt. — Újabban megnövekedett a kereslet a kispesti pavilonban. Ezért csatlakoztunk mi is a ceglédiekhez — mondja Fazekas Sándor, a törtei! Aranykalász Tsz elnöke. — Együttes erővel még több és választékosabb árut tudunk nyújtani a kispesti gyárak, üzemek dolgozóinak. — Mindhárom termelőszövetkezetnek megvan a maga profilja az értékesítésben. Mi elsősorban paradicsommal és czeczei paprikával társultunk. A Nagykőrösi Konzervgyár szívesen vásárolja paprikánkat, paradicsomunkat a szerződés keretében, de jut belőle a kispesti piacra is. Ezenkívül az a tervünk, hogy savanyító üzemünk termésének egy részét is a kispesti piacra visszük. A többit változatlanul régi üzleti területünkre, Szolnok megyébe szállítjuk. — A tél folyamán majd burgonyát, különféle kertészeti terményeket, zöldségféléket viszünk a piacra. Reméljük, hogy Kispesten is népszerű lesz a törteli savanyított káposzta, savanyú paprika és a zölden savanyított dinnye. — Programunk: közelebb a fogyasztóhoz, s ezzel jól járnak a gazdaságok, de a fogyasztók is, akikhez így gyorsabban jut el a friss áru az asztalukra. dálkodás következményeit viseltük. Ez meg is látszott terméseredményeinken. De eltökélt szándékunk, hogy az idei esztendővel lezártunk egy korszakot és merőben más körülmények között akarunk tovább dolgozni. A tavalyihoz képest legalább huszonöt százalékkal nőtt a tsz állatállományaJelenleg hétszázhetvennyolc birkájuk, száznegyvennyolc szarvasmarhájuk és harmincnégy lovuk van. Ez a szám körülbelül kétszáz számosállatot jelent. A legszerényebb számítás szerint is az évi trágyatermelés meghaladja a kétszáz vagont. — Jó kapcsolatot tartunk a Nagykőrösi Konzervgyárral —, mondja tovább a főmezögaz- dász. Szerződés keretében termelünk paprikát, paradicsomot, zöldborsót, a feldolgozó ipar számára. Végre elértük azt, hogy a gyártól hetven vagon kitűnő minőségű sertéstrágyát kapunk. A trágyaszállítás már folyik. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk, a zöld trágyának. ötven holdon magsomkórót vetettünk. A homokon ez a legkedvezőbb talajjavító növény. Másik ötven holdon somkórót vetettünk, amit tavasszal beszántunk. ötven katasztrális hold futóhomok javítására szerződést kötöttek a Talajjavító Vállalattal. Holdanként háromszáz mázsa tőzeget terítenek el és utána öt mázsa műtrágyát szórnak el. A talajélet beindulása előtt még nyolcvan mázsa istállótrágyát terítenek el egy-egy holdra. — A legszerényebb számítás szerint is háromszáz vagon trágyát tudunk minden esztendőben elszórni és reméljük, hogy ilyenformán a jövő évtől kezdve három évenként alapos trágyázást kapnak a földek —, mondotta tájékoztatása végén a fömezőgazdász. (—si) Ceglédiek az újítók kiállításán Új kazalozási eljárás - Takarékos dugványültető gép A most befejeződött mezőgazdaság újítási kiállításon két ceglédi újítás is szerepelt. Az egyiket a cifrakerti, a másikat a kecskéscsárdai állami gazdaságból küldték Budapestre. A cifrakerti újítók — Kalász Dezső és Ring István — a kazlazás folyamatának meggyorsítása érdekében a csővázas szalmalehúzó felhasználásával dolgoztak ki korszerű kazlazási módszert A módszer szerint a kaza- lozandó szalma közvetlenül az elevátorok etetőgaratjához húzható, s ezzel négy toló erőgép és tdlóvilla feleslegessé válik. Az új szervezés szerint stabil motorok táblánkén- ti áthelyezése, a motorokhoz tüzelőberendezések, viz biztosítása is feleslegessé válik, így a kazalozó az előre lefektetett kazalfenékre áll, kdfe- szíti és fel bakói ja a 100 méteres kábelt és a kazalozás megindítható . A kazalozó gépeknél alkalmazott motorkezelői létszám feleslegessé válik, csupán egy gépész szükséges a négy kazalozó üzemeltetéséhez. A Kecskéscsárdai Állami Gazdaság igazgatója, T. Tóth János, a tavaszi munkák egyik legnehezebbikét, a dugványültetést könnyítette meg újításával. A gép takarmány- és cukorrépa, sárgarépa, petrezselyem, takarmány murok és egyéb gyökérfélék ültetésére alkalmas. Házilag bármely kovácsműhelyben elkészithe- tő. A gépi dugványültetés a kézi dugványozáshoz képest mintegy ötven-hatvan százalékos költség és hatvan-het- ven százalékos kézi munkaerő megtakarítást eredményez. A ceglédberceli bölcsődéből hat „kisöreg” ballagott át aa óvodába. Előtte érzékeny búcsút vettek Kovács Pálnétól, aki három évig gondozta őket Ottohál Vilmos felvétele Telefon az árokparton Térképezik a Cegléd határán átvonuló gázvezeték vonalát Karcsún ível a beton bekötőút a Kossuth Termelő- szövetkezet 1-es üzemegyesé- ge felé. Szombat délután, az úton nincs forgalom, a környéken is minden csendes. Az út szélén ágaskodó műszer mellett fiatalember gugol és jegyzetfüzettel a kezében áll egy fiatal lány. Észre sem veszik, hogy megállók mellettük az úttest szélén. A fiatalember telefonon beszélget az árok partján. A szokatlan látványt percekig figyelem. Nézem a különös műszert és látom távolabb egy terepjáró gépkocsi mellett hasonló berendezés ágaskodik. A fiatalember Pálinkás László, a Térképészeti Vállalat technikusa, a lány pedig Panyik Anikó, aki a jegyzőkönyvet vezeti. — Itt halad már keresztül az ország egyik legnagyobb ipari gázvezetéke, amely a hajduszo- boszlói gázfinomítóból szállítja az ipari gázt a főváros nagy üzemeinek. — A vezetékben már „folyik” a gáz és a Térképészeti Vállalat feladata a terület pontos feltérképezése. A munka hónapok óta folyik és a kétszáz kilométeres távolságon még jó ideig dolgozhatunk. A feladat sürgős, ez a magyarázata annak, hogy még vasárnap is dolgozunk. Újból cseng a telefon. A másik technikus jelentkezik, a gépkocsitól: — Halló, mérés! Panyik Anikó maga elé simítja a jegyzőkönyvet. A technikus diktálja az adató-, kát. TEVEOES? Karrierekről beszélgettek a társaságban. Volt aki a közismerten jól kereső orvost emlegette példának. Akadt, aki a termelőszövetkezeti elnök gyarapodásán háborgott. Valaki ujjal rámutatott a társaság egyik tagjára, aki éppen csak egyszerű gebines. A vita elfajult a gebines terhére. Egy lila orrú, vörös arcú ötvenes, aki biztosan kitűnő vendéglátóipari tapasztalatokkal dicsekedett; még azt a kemény kijelentést is megkockáztatta, hogy némely gebines izé ... ugye ... ugye? Az érdekelt szigorúan végignézte az értelmetlenül vádaskodót, majd önérzetesen válaszolt. — Téved, kérem! Én csak sört mérek! Radnóti-kiállítás a múzeumban A Kossuth Múzeum havi kiállítássorozatában a mártírhalált halt kiváló magyar költő, Radnóti Miklós emlékének áldoz. Főként fotókkal, reprodukciókkal, és könyvekkel szemlélteti a vasárnap megnyílt kiállítás, a széplelkű poéta tragikus sorsú életét. A kiállítás megnyitásán szép számú közönség vett részt. A költő életművét Velkey Imre gimnáziumi tanár méltatta. Röviden : Kijelölték a végleges helyét a ceglédi új bölcsődének. A jövő évben kezdődik meg az építkezés a Szolnoki út és a Borz utca sarkán levő telken. Ugyancsak befejeződött az épülő IX. kerületi modern élelmiszer üzlet helykijelölése, közvetlenül a kenyérgyár szomszédságában. MICSODA ASSZONY... Egyetlen kép nem volt a lakásukban... A falak csupaszon meredeztek. Még az esküvői képük is a szekrény alján sárgult, gyúródott. Képügynök botorkált be az irodába. Hóna alatt mappa. Az osztályvezető engedélyével kiborított a legközelebbi íróasztalra egy halom rézkarcot. — Hathavi részlet, kérem! Egy vasat sem kell előre kifizetni. Te,ssék választani. Szőnyi István, Szabó Vladimír, Elekfy Jenő. A rézkarc a modern lakás legszebb dísze. Filléres keretben is ragyogóan mutat. A kollégák vállukat vonogatták. Egyedül ő lépett közelebb. Először kedvetlenül nézegette a rézkarcokat. De hozzátette: minden kötelezettség nélkül. Háromszor is megnézett egy finom balatoni tájat Félretette. Csakhamar odakerült melléje két ragyogó akt is. — Való az ilyesmi huszonötéves házasok lakásába? — kérdezte, maga sem tudta, kitől. Aztán meglepődve vette észre, hogy tizenkét képet is kiválasztott. Egyenként nézegette, melyiket lehetne kihagyni. — Igaziad van, Tihamér! Egyszer kell vásárolni, de akkor jól bele kell markolni —, bíztatták a kartársai. Az ügynök is nógatta. Megadta magát és aláírta a megrendelést. — Alig száz forint havonta —, nyugtatta a szervező, miközben kezébe nyomta a golyós tollat. Felesége megmeredt, amikor meglátta a tizenkét képet. Idegességében a haját cibálta. — Ezer dologra jobban kell a pénz és beállít nekem ezekkel a vackokkal. Vidd innen, amíg ki nem dobom. Se egy rongyom, se egy cipőm, egy gramm tüzelő nélkül megyek neki a télnek. j A férfi ismerte az asszony túlzásait. Nem szállt vele vitába, mert akkor el kellett volna mondani, hogy az akasztós szekrény az asszony ruháival van tele. Hat pár cipője van, ami még nem is volt a lábán. A tüzelőre való pénz pedig egy összegben ott van a szekrényben. — Micsoda ember! — kiáltotta az asszony, és kirohant a konyhába. Elgondolkozva ment visszia a hivatalba. A délután nagy részét arra használta fel, hogy kartársainak jobbra-balra ajánlgassa a rézkarcokat. Volt, aki mosolygott, mások a fejüket csóválták. Hatan végre megígérték, hogy átvesznek egy-egy képet. öt órakor csoportban indultak el a képek megtekintésére. Az asszony meglepődött, amikor seregestül dúródtak befelé. A férfi egyenesen a szobába vezette őket. Kirakta a rékamiéra, az asztalra, a székek lapjára a képeket. A munkatársak érdeklődéssel nézegették. Az első vevő Sárosi volt. Rámutatott két Szőnyire: — Ezeket átveszem! Példája tovább ragadt. Cserepes azon tanakodott, hogy kettőt vegyen, vagy hármat. A nagy zsibongásra az asszony bedugta fejét a nyitott ajtó résén. — Gyere, csak, Tihamér, egy pillanatra! Az ember bocsánatot kért és kisietett. — Mit csináltok ott benn? — Hát eladom a képeket. Kapkodnak értük. Az asszony elsápadt. — Meg vagy bolondulva? Huszonöt évi házasság után végre lenne néhány rendes kép a lakásunkban, te meg dobra vered. Semmit! Egy darabot el nem adunk! Szó sem lehet róla! Az ember elsápadva hallgatta. Visszaindult a szobába és halkan morogta maga elé: micsoda asszony... micsoda asszony.,; Rik—
