Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-11 / 188. szám
:Zshf£*rto£ HALASZ JÁNOS századparancsnok, a budai járási mun- kásőrzászlóaljtörzs kiképző munkatársa 34 éves, termetes fiatalember. A Mechanikai Művek asztalosműhelyének csoportvezetője. Feleségével és 8 éves lányával Budapesten lakik. Magam sem rég ismerkedtem meg vele, s nem is tudom, mivel tudnám őt tömören jellemezni. Ami rövid beszélgetésünk után megmaradt bennem, az egy kemény, szorító kézfogás, amivel fogad és elbocsát, a mindig tréfára kész kedély, a mozdulat, ahogy kicsit feszesen, de közvetlenül odaáll a fényképezőgép elé, s a frissen csillanó szemek ahogy izgatottan, újra átélve mesél a nehéz szentendrei napokról. — A lakásunk ablaka a Dunára néz, s egy reggel, amikor kitekintettem, már nem láttam a sétányon álló padokat, ilyen magas sohasem volt a víz. Ügy terveztem, aznap nekifogok átfesteni az ajtókat, ablakokat, de a műhelyben már elrendelték a munkásA legszebb bók Kálmán a kislányát küldte haza Londonból, hadd ismerje meg Pestet, meg a visegrádi nagymamát. Az osztrák Gölték viszont, művészemberek lévén, kizárólag a Dunakanyar kedvéért ütötték fel, igen komfortos sátrukat ' özv. Kelemenné kertjében. | Kaptam a telefont. Hogy milyen szép odakint, érik az őszibarack, jöjjek ki a hét végére. Értettem a szóból. öreg barátnőm nehezen boldogulhatott a sebes angolsággal beszélő unokával. Ö ugyanis csak a néhány legfontosabb magyar e kifejezés birtokában volt: — Szervusz nagymama, paprilcás csirke.’ csástár; zsemle, twist, rádió, tévé. Így lettem idegenvezető. A ! bubifrizurás 16 éves Loui- I se-nek angolul, Liesbe- théknek németül magya- j ráztam Mátyás király és ] Beatrix termeit, a kutat, i amelyből, mint mondják, J nemes magyar és itáliai borok folytak. Úgy érzem — komoly tiszteletet ébresztettem a nagy magyar reneszánsz uralkodó és kora iránt. A szellemi munka reakciója — egészséges kirándulókról lévén szó, a hirtelen támadt éhség. Igyunk kakaót. S következett az udvarias sorbanállás. Végre odakerültem az eladóhoz. Halkan mondtam: Hányszor kétdeci kakaót stb. S ekkor ... Megszólalt mellettem egy idősebb néniké, rámcsodálkozva . .. — Istenem, lelkem, de szépen beszél magyarul... G. Molnár Edit ] őröknek a riadót. Szén ten dré- j re megyünk. Én lettem az 53 ] fős csoport parancsnoka. A ; feleségem Madarason nyaralt a gyerekkel, véletlenül tudtam ! értesíteni. A LEGNEHEZEBB NAFOKj BAN érkeztünk Szentendrére. i A sziget nem volt még kiürítve, j s a vízmérnök pontosan meg- i mutatta, hogy három napon be- i lül meddig emelkedik a Duna. I Víz alá kerül minden falu. Amikor Szentendrén átrobogott a teherautónk, kis szorongás fogott el, mindenütt sáncok, zsákgyűrűk, és lázas rohanás. Később, amikor kiértünk a Duna-partra, már elszorult a szívem: házmagas, vékony zsákfalak alatt vitt az utunk, a Duna vize a fejünk felett rohant. És zuhogott az eső, vastag sugárban, olyat sosem láttam. i A férfiaknak a gáton volt a ! helyük, a nőket Leányfalura ; kellett átköltöztetni. Nem ! akartak jönni. Nem hitték, hogy itt néhány nap múlva víz alatt lesz minden. Az epret féltették. A dúsan termő, öklömnyi kövér epret, ami most olyan ízetlen volt az örökös esőtől, mint a víz. AZ (ÍREGEK ELBÚJTAK A HÁZAKBAN. Koránynál másnap már elragadott egy részt az ár. Csónakkal hordtuk ki őket. Egy reggel jelentették, hogy az egyik elöntött házban két öreg a padlásra bujt. Amikor értük mentünk, tiltakoztak. Volt egy kenyerük, es magukkal vittek egy vödör vizet. Hát ezzel akarják az ár végéig kihúzni? Micsoda balgaság: — vittük őket. A másik házban egy öregember 400 rántani való csirkével költözött a padlásra, le nem akart jönni. Érte mentünk egy ladikkal. A házak közt rohant a viz. Amikor észrevettem, hogy a csáklya nem éri a feneket', kicsit megijedtem. Ha valami baj lesz, Váradi Pista barátom csak kihúz, gondoltam, s később derült ki, hogy nemcsak éh> ő sem tud úszni- Most már" nevetünk rajta, hogy mindketten a másikban bíztunk. 1 A KÖLTÖZTETÉS NAGYON KATONÁSAN HALADT, a rendre pedig, hogy az elhagyott házaknak és értékeknek baja ne essék, éjjelnappal vigyáztunk. Látja, ilyenkor már a derűsebb percek jutnak inkább az ember eszébe, pedig az a hat nap nagyon kegyetlen, kemény hat nap volt. Négy óra alvás, négy szolgálat, Ez volt a szabályzat. Mégis alig aludtunk a 24- ből egyet. A gát olyan volt, mint a szivacs, elmesélhetét- len az a nyomasztó hangulat, ami akkor kerülgetett, amikor éjszaka rajta jártam, s úgy éreztem, nem bírja el lépteim súlyát, leroskad, szétmállik, s engem elragad a víz. Amikor apadni kezdett a Duna, búcsút mondtunk a szigetnek, mi már megtettük a kötelességünket. A járási párttitkár és a járási munkás- őrparancsnok köszönő szavai i — most már melegen — meg- ] dobogtatták a szivemet. I Halász János ezért a szentendrei hat napért korményki- tüntetést kapott. MOST NAP MINT NAP I AZ ABLAKBÓL NÉZI ME- j GINT A DUNÁT. Már neki- ! fogott az ajtók, ablakok átfes- i lésének. — Az emberek, a szigeti em- ! berek milyenek voltak maguk- j hoz? j — Szerettek minket. — Akadt-e jó ismeretség. | maradt-e barátság? j — Sokan meghívtak, vissza- j várnak bennünket nyaralni, ha [ I újra szép lesz a vidék. —- El- ! i jöjjön am! — többször is a lel- j í kcmre kötötte Gyurka, a kör- j zeti rendőrmegbizott. Hogy is , hívják... milyen Gyurka?! i Nézze, nem is tudom. Nekem már caak Gyurka marad. Dozvald János | Forgalomszámlálás Budapest öt gócpontján Budapest több pontján volt már közúti forgalomszámlálás, amiből kiderült például, hogy a Tanács körút a legforgalmasabb útvonal és túlzsúfolt a Soroksári út, de arra nem kaptak adatokat, hogyan is kellene irányítani csúcsidőkben a közlekedést, a dugók e1 kerülésére. Éppen ezért a Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága intézkedett. hogy a jövőben Budapest forgalmas útvonalain, gócpontjain és kereszteződéseiben folyamatosan vizsgálják a közúti forgalom alakulását, A Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága Budapest közúti forgalmának folyamatos megfigyelésére és részben megszervezésére az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem útépítési tanszékét kér-' te fel. Az egyetem már kidolgozta a számlálások és mérések módszereit s Buda- j pest utcáin, terein, kereszteződéseiben. többféle vizs- í gáiódást végez. Viták a fogamzásgátló pirulák körül Angol orvosok több esetet is ismernek, amikor a fogamzásgátló pirulák huzamosabb szedése növelte a vérben a trombózist okozó úgynevezett ,,7. számú faktor” jelenlétét. Dr. Leon Poller hematológus egy manchesteri kórházban negyven nőnél állapította meg. hogy a pirulák háromhavi szedése után jelentékenyen növekedett vérükben a tényező, amely hajlamossá teszi a vért rögök képződésére. Semmelweis-centenárium Pénteken kezelődnek az ünnepségek Kint az udvaron lepel alatt i áll már a szobor — anya gyér- j mekkel. Fent az emeleten ‘ munkások dolgoznak. Lázas munka, utolsó simítások. Az egykori Semmelweis szülőházban, a nagy tudós halála 100. | évfordulójának emlékünnepsé- ! geire készülnek. — Itt, ez a szoba, ahol i ülünk — mondja dr. Fekete Sándor professzor, a Semmel- j weis múzeum igazgatója —, j annak idején Ignác édesapjá-! nak vegyeskereskedése volt. Az évfordulón — augusztus 13—14-én — ünnepi tudományos ülés lesz a Magyar Tudományos Akadémián. A fő témák az úgynevezett I iatrogén ártalmak, fertőzések, | — amelyeknek a világon egyik i legnagyobb ellenharcosa volt Semmelweis Ignác. Iatrogén! ártalom tulajdonképpen azt je- jenti: olyan ártalom, amely az orvos közvetítésével jut el a j beteghez. Ebben a témában! r készül előadásra Fekete pro- j ; fesszor is: Iatrogén ártalmak j a szülészet- és nőgyógyászatban. Mint már köztudott — a legsúlyosabb iatrogén ártalmak egyike a gyermekágyi láz volt. Ezt, s ennek ellenszerét fedezte fel annak Idején a világhírű magyar tüdős. Semmelweis felfedezése előtt még a legjobban vezetett szülészetinőgyógyászati intézetekben is a szülőanyák két-három százalékát pusztította el a gyermekágyi láz, de volt, hogy ez az arány harminc százalékra is felszökött. A gyermekágyi láz még ma is ismert fogalom, vagyis százezer szülő nő közül 4—6 anya hal meg ennek következtében. Pusztította azonban más is a szülő nőket. A századforduló után — 1910 körül Európa-szerte elterjedt a francia szülészek módszere: erőszakos műtéti beavatkozást ajánlottak a szülések meggyorsítására. A szándék jó volt. az eredmény tragikus, úgyhogy a módszert egy évtized múlva már sehol sem alkalmazták. Ezekről a kérdésekről is szól majd a professzor előadásában. dfe vajon találhatók-e még ma is iatrogén, vagyis orvos okozta ártalmak a szülészet-nőgyógyászat területén? Fekete professzor a Thali- domid-botrányra emlékeztet: i | i i ó-l is S — Nyugat-Németországban igen elterjedt volt a Thalido- mid és a Contergan nevű nyugtató használata. Sajnos, már késő volt, amikor rájöttek, hogy a nyugtatót szedő terhes asszonyok fejlődési rendellenességgel szülték meg gyermekeiket. Végtagelkorcsosulás, szívfejlődési zavarok, szemlencse homály — ezek voltak a legáltalánosabb tünetek. — Sajnos, a kórházak zsúfoltsága, s egyes helyeken a megfelelő higiénia hiánya ma is fenyegeti a szülő nőket. A csecsemők bőrbántalmai is gyakran a higiéniának nem megfelelő kezelés következményei. Amire Semmelweis Ignác tanítása ma is figyelmeztet: gj’akran a legegyszerűbb eszközökkel, a tisztaság követelményeinek szigorú betartásával elejét lehet venni a fertőzéseknek, a komplikációknak. A gyermekágyi láz megfékezése óta nagyot haladtunk előre, de ez éppenséggel nem jelenti, hogy az orvostudomány megfeledkezhetne arról, amit Semmelweis tanított. Sárdi Mária Nyári képeslapok 1963. AUGUSZTUS 11, SZERDA A TÁTRA VIDÉKÉN Mintha Erdélyben járnánk: az égretőrő, sűrű fenyvesek között fenyőfából ácsolt öreg templomtorony A hegy mélyén a jaksinai cseppkőbarlangban: jéghideg hegyi patak rohan évezredek alatt vágott rejtett alagútjain Morskic-Oko. Kétezerötszáz méterig nyúlnak a hegyek. Előző nap itt havazott. Most. délután ötkor naplemente utáni sötétség — zuhogni kezd az eső A cseh—lengyel határállomáson: tíz perc, — negyedóra: s a magyar IBUSZ-utasok továbbhajtanak — Lengyelhonba Tóth Gy. íelv. / KITÜNTETÉS HAT NAPÉRT GYURKÓ GÉZA: VILÁGNAPTÁR Julius Caesar és Gergely pápa után néhány esztendővel, ismét napirendre került a naptár reformja, mert beigazolódott, hogy hiába okosko- dott mind a két naptárkészitő, 3323 év múlva ismét egy nappal több lesz az az idő, amit a föld a nap körüli keringésre fordít. Nem beszélve arról, hogy tűrhetetlen rendetlenség tapasztalható a napok, hetek beosztásában, az egyik év hétfőn, a másik meg éppen szombaton kezdődik, van olyan hónapunk, amelyik 28 napos, hogy négyévenként 29 napos legyen — egyszóval: van itt zűrzavar éppen elég. inden ésszerűsítés- 71 M~ nek őszinte híve j \/m vagyok, én voltam az, aki annak idején megszavazta a négy évszakot, s ugyancsak ott találhattak azok soraiban, akik a tervszerű tájékozódás megteremtésére megszervezték az égtájakat, az utcaneveket, a termelőszövetkezeti mozgalmat és az ipari átszervezést. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy éber figyelemmel, alig lankadó lelkesedéssel várom, olvasom a híreket, i milyen is lesz az a világ- naptár, s ha lesz, elkészül-e 1967. január 1-ig, mert a naptárkészítés tervében való lemaradás egészen 1978-ig vetné vissza ezt a nagyszerű kezdeményezést. S miután alaposan áttanulmányoztam a javaslatokat, s még annál is alaposabban meghánytam-ve- tettem magamban a világnaptár adta lehetőségeket — fel kell emelnem tiltakozó szavamat! endkivül károsnak ítélem meg azt a kezdeményezést, amely szerint ugyan minden év, s minden hónap 1-ével kezdődne és ugyanazon a napon, de az első napot még további kétszer harmincegy és egyszer harminc nap követne; a naptárreform szerint hosszú évszázadokon, évezredeken keresztül. Mert tisztelt bizottság, megértem én a növekedés nehézségeit, tudomásul vessem, hogy a hat- és négyórás munkanapok, illetőleg az öt-, vagy négynapos munkahetek nem vezethetők be azonnal. kell még arra a „történelmileg egyazon” időig várni. De, hogy én már most tudjam, hogy 3192-ben sem lesz kétnapos munkahónap, hogy én már most úgy tekintsek előre a kommunizmus legesleg- felsöbb fokára, hogy dolgozhatom, ahogy akarok, a fizetés napját nem követi a másik fizetési nap, hogy nekem egyhavi bérért 3192-ben is egy hónapig kelljen dolgozni, — még ha naponta kevesebb órát is — nos, kérem, ez abszurdum, nos, kérem, ez teljesen feleslegessé teszi ezt a világnaptárt. ^ s nekem ne jöjjenek majd 3323 év múlva, S ' amikor amúgy is * megint egy nap differencia lesz, hogy tényleg újból reformot kell csinálni! Csináljuk azt meg, most, egyszer és mindenkorra. Hát nem igaz? Akkor már esetleg nem érnék rá!
