Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

Iskolát és járdát építenek Vendégeket várnak Zwiksuból 150 ismeretterjesztő előadást terveznek Mi újság Vecsésen? Radványi Barna: BA TOR A tanácselnök egy bonyo­lult lakásügyet bogozgat, már a tanácskérő sem érti ponto­san a helyzetet: ö kinek a helyére ment, s ki költözött az ő lakásába, de végül minden kiderül, az is, hogy felesleges volt aggodalmaskodni az asz- szonynak, őt nem lehet ki­tenni. Egy apró sóhaj, s következ- hetem én, nem lakásüggyel, hanem egy kérdéssel: mi új­ság Vecsésen, mit építenek év végéig, milyen szórakozási le­hetőséget biztosítanak a köz­ség lakosságának az év hátra­levő részében? Július elsején a Ceglédi Épí­tőipari Vállalat szemrevéte­lezte az egyelőre még üres parcellát, ahol 1066. augusztus húszadikán 4-\-l tantermes is­kola áll majd. Most már egy halom építőanyag jelzi, hogy a munkálatok megkezdődtek, s azok a gyerekek, akik 66- ban cseperednek iskolás kor­ba, új iskolában kezdhetik meg a leckeírásos, feleltetéses életet. Ebben az évben a köz- ségt'ejlesztési alapból hétszáz­ezer forintot „építenek be”, s a következő évi alapból fe­dezik a befejezési munkálatok költségeit. Abba az albumba, ahova az év négy legjelentő­sebb létesítményének képét ragasztják be — azóta, mióta a községfejlesztési alap léte­zik — nyilván ott lesz az új iskola képe is. Arra az oldalra, ahol a 65- ös év eredményeiről számol­nak be, máris betervezték a járdaépítés mozzanatait meg- örőkitö képeket. Eddig két ki­lométer járdát építettek, év végéig még kettőt akarnak. A ^ terep rendezését, a betonla- ^ pok lerakását 20—25 főnyi ^ nyugdíjas munkacsapat vég- ^ zi. ök brigádnak vallják ma- ^ gukat, 63-ban szerveződtek § azzá. két év óta járják a köz- § séget, munkájuk nyomán el- ^ tűnnek a kátyúk, s mögöttük > a betonjárda szürke csíkja 1 húzódik. Ha a járdaépítést s* befejezik, a MÁV-ál!omss mellé költöznek, ahol a MAV- tól vásárolt betontalpakkal rakják 1« «3 utat. A községfejlesztési alapból két orvost, két pedagógust, és egy védőnőt taníttat a község. Az egyik orvos most tölti gya­korlóévét, a következő évben már hazajön Vecsésre, gyógyí­tani. A felszabadult ösztöndí­jat egy pedagógusjelöltnek adják, aki szeptembertől Sze­geden lesz „gólya”. A kulturális élet legérde­kesebb eseménye kétségtele­nül az augusztus 21-i hang­verseny lesz. A Zwikaui Käthe Kollwitz Oberschule nívódíjjal kitüntetett kilenc­ven tagú együttese látogat el Vecsésre, s énekel — ha az időjárás szereti aznap a ve- csésieket — a szabadtéri szín­padon. A következő népművelési évben 150 ismeretterjesztő előadás megrendezését terve­zik. Dr. Anghy Csaba „Afri­kai gyűjtőúton jártunk” cím­mel tart előadást. Szepesi György Japánról beszél. Mol­nár Gábor, a brazíliai őserdők romantikus világával ismerte­ti meg a hallgatókat, Dezséry László finnországi élményei­ről számol be. (deli) Harminc mázsa búza holdanként Meggyorsítják a járulékos munkákat as állami gazdaságban A Monori Állami Gazdaság­ban már le ván aratva az ár­pa és a búza. A rozsban, a na­pokban állt be a gazdaság öt kombájnja. A pándi üzemegy­ségben volt a legjobb a búza­termés. A szovjet fajtájú Be- zosztájából a holdankénti át­lagtermés 25 mázsa. Volt olyan 37 holdas tábla, amely­nek a holdankénti átlaga 30 má­zsa és 46 kiló volt. A kalászosok mellett meg­kezdődött a borsó cséplése is. Az elkövetkező napok leg­fontosabb tennivalójának a szalmalehúzás és a kazlazás meggyorsítását, a tarlóhántás és másodvetés mielőbbi el­végzését tekintik. A munkák meggyorsítása érdekében to­vábbra is szorgalmazzák a szántótraktorok két műszak­ban, illetve nyújtott műszak­ban való üzemeltetését. A kombájnosok versenyé­ben továbbra is Rakusz József vezet 46 vagonos teljesítésével. A további helyezések: 2. Bányát Sándor, 3. Jangyik József, 4. Fejős István, 5. Földvárszki Ferenc, 6. Bálint József. <m. j.) Sok még az aratnivaló Gyomron Kél kombájn napi teljesítése 5—6 hold Amikor beléptünk a gyöm- rői Petőfi Tsz elnöki irodájába, nagy munkában találtuk a „vezérkart”. Hayih Ferenc el­nök. K. Nagy László főmező­gazdász, György Károly fő­könyvelő és Varga Imre, a köz­ségi tanács elnökhelyettese rögtönzött beszélgetésre jött össze. A téma: az aratás és az egyéb munkák értékelése. — Még mindig 230 hold aratnivalórak van — mondja az elnök. — Ez mind rozs, az ár­pa és, búza aratását már befe­jeztük. Eleinte „másfél” kom­bájn dolgozott a gabonafölde­ken, jelenleg pedig két és fél. Bármennyire Is furcsa, két kombájn napi teljesítése 5—6 hold. Gyakori a fogaskerékíörés a kombájnoknál, s a lassú munka ennek tudható be. A járási operatív bizottságnak csak köszönettel tartozunk azért, mert adott egy újabb kombájnt, s még kettőt ígért. Ha megkapnánk a két újabb kombájnt, akkor is csak au­gusztus 15—20-ra tudunk vé­gezni a nagy munkával. A főmezőgazdász alig várja meg, míg az elnök befejezi mondanivalóját, s máris foly­tatja. — A szalmalehúzás az ara­tással párhuzamosan, jó ütemben halad. A kombájnki- szolgáló-brigád, amelynek tag­jai Péteriek, igen jó munkát végez Szenyán Ferenc vezeté­sével. De dicséretet érdemel Ollári Mátyás kombájnos is, aki eddig csaknem 20 va­gon gabonát takarított be. Megérdemli a dicséretet Ra- kita Sándor is aki aratógépé­vel 150 holdnyi gabonát vá­gott le. Ezután György Károly ve­szi át a szót: — Eddig már száz mázsa uborkát adtunk le a konzervgyárnak, s elmondhatjuk: az asszonyok, Füstös Mihályné vezetésével, dicséretes szorgalommal dol­goznak. A napokban meg­kezdte a paradicsomos brigád is a folyamatos szedést. G. J. A vasárnap fotója PILISI TÁJ, MŰEMLÉKKEL (Kútvölgyi Mihály felvétele) TAVIKAT Pénteken délután az aratást teljes egészében befejeztük a vecsési Ezüstkalász Tsz-bcn. Szőlősi Ferenc elnök A cég reklámja Már több alkalommal ír­tunk a monori Petőfi utcá­ban levő romházról. Meg­írtuk, hogy a ház életveszé­lyes. A tetőzetet és a meré­szen ívelő kéményt lebon­tották, de a falak még áll­nak. Az utcai ajtó fölött ott hivalkodik még a cég­tábla is: Virág és Kézi­munka Szaküzlet. A porladó falakon bőven burjánzik a gyom. Lehet, hogy ez a cég reklámja? (—is—) KÉT AUTÓBUSZ AZ UNIVERSIADÉRA A monori MÁVAUT-kiren- deltség két IKARUS—55- ös autóbuszt bocsát az UNIVERSIADE rendező bi­zottsága rendelkezésére. A két busz, a nagy világverseny­re összegyűlt főiskolai és egyetemista sportolók szál­lítását végzi majd. Ügyeletes orvos Vasárnap Gyömrőn dr. Ba­logh Sándor, Monoron dr. Páify Ferenc, Vecsésen dr. Nagy Lajos tart ügyeletét. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen a Dózsa György úti. I PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 186. SZ 1965. AUGUSZTUS 8, VASÄRNAP A kereskedelemben, a vendéglátásban törődjenek többet az egészségügyi előírásokkal Tanácsülés Gyomron MAI MŰSOR Mozik Ecser: A Tenkes kapitánya. I. Gomba: Miért rosszak a magyar filmek? Gyömrö: A csillagok alatt. Matiné: Kopaszok bandája. Maglód: Mi olaszok és a nők (szé­lesvásznú). Monor: Hattyúdal (szé­lesvásznú). Matiné: Timur és csa­pata. H: Napfény a jégen. Nyár­egyháza: Talpalatnyi föld. Pilis: Dühöngő ifjúság. Matiné: Megle­petés a cirkuszban. Tápiósáp: Aranyfej. Tápiósüly: A tizedes meg a többiek. Űri: Hamlet I—II. Üllő: Húsz óra (szélesvásznú). Ma­tiné: Görbe tükrök birodalma. Vasad: Szörnyetegek. Vecsés: V—H: Riói kaland (szélesvásznú). Matiné: Amig az ember él (széles­vásznú). Gazdag József elnökleté­vel tartotta meg e havi ülé­sét Gyömrőn a községi tanács. Az első napirend az egész­ségügyi állandó bizottság beszámolója volt. A napi­rend vitájában a legtöbb fel­szólaló azzal foglalkozott, ho-gy boltjainkban, vendég­lőinkben nem tartják be né­hol a legelemibb higiéniai követelményeket sem. Ádám- ka János felszólalásában többek között elmondotta, hogy a kenyérben gyakori a „talált tárgy”, amely azt bi­zonyítja, hogy a pékségben nem a legtisztább körülmé­nyek között dolgoznak. Egész­ségi szempontból gyakran kifogásolható a kenyér minősége. Szóvá tette azt is, hogy a fa­lusi italboltban évek óta megoldatlan a folyóvizes öb­lítés, a kutat fúrják, de víz nincs. Gergely László járási tanácstag nehezményezte, hogy egyes üzletek tisztasá­gát 4—5 hónapon keresztül nem ellenőrzi az illetékes or­vos. Kürti József né megyei tanácstag szóvá tette, hogy a 107-es (Ketterer-féle) bolt élelmiszer árusítására nem alkalmas, mert raktára nagyon nedves. A vállalat ígérte, hogy zöld­ségbolttá fogja átalakítani. Miért késnek ígéretük be­váltásával? Gondos István egyes ut­carészek gondozatlanságát tette szóvá, s javasolta, hogy a községi szabályrendelet értelmében indítsanak eljárást a köz- tisztaság szabályai ellen vé­tőkkel szemben. Tóth István azt reklamálta, hogy a Tán­csics úti körzeti orvosi ren­delőnél nincs illemhely a be­tegek részére, s ez rengeteg kellemetlenséggel jár. A hozzászólásokra a keres­kedelmi szervek jelenlevő képviselői, valamint Kovák Margit áb-elnök adta meg a választ. A tanácsülés jóváhagyta a járási tanács határozatá­nak végrehajtására készített intézkedések tervezetét, va­lamint a költségvetés módosí­tását. Az egyebek tárgyalásánál félszólalt Gál Jánosné, a Vöröskereszt járási titkára is, kérve a tanácstagok segít­ségét a szeptember 7-i vér­adónap jó megszervezéséhez. wss/ssss/ss/ssssssssssssssssssssss/sssss s FELEMÁS $ ? ^ A Patterman és a Kos- ? ^ suth utca sarkán, Mono- ^ § ron, van egy államosított ^ \ ház, amely most, a vas• $ i műszaki bolt átalakítása- $ $ val, kívülről is új köntöst ^ ^ kapott. Szép ez az új „kön- % \ tös”, csak az a baj, hogy % ^ rövidre sikerült, amolyan í § háromnegyedesre. Ameny-% ^ nyit a bolt foglal le belőle, $ ^ ott új a csatorna, új a pi- -J ^ ros vakolat, a maradék ré-$ > szén, a főtéri oldalon pedig $ S megmaradt a levert vako- ^ í lat. a piszkos szürke fal- % ^ részletek, a korhadt csa- 4 § torna. i \ í ^ Jobban kellett volna ( ^ kooperálnia a tanácsnak a ^ vállalattal, s az állami há- $ S zak karbantartására bizto-% S sitott összegből a kimaradt % 5 részt is rendbe kellett vol- ^ ^ na hozni egyidejűleg, hogy$ ^<7 maga felemásságával ne % flenne ilyen hivalkodóan f 5 árulkodó. í ^ Mert bizony a mi taná-$ i esünk munkájában még í, i elég sok az ilyen „felemás” í S intézkedés! 2 ^ (-nyi) \ $ í /////////////////////////////////////////, MEGYEI LÖVÉSZVERSENY lesz vasárnap reggel 8 órakor a monori lőtéren 10—10 fős csapatok részvételével. EZT OLVASTUK: Lebukott a maszek „utasellátó" A Tápiómente írja: Jóságos arcú, idős bácsika Gáspár János Tápiószecső, Szabadság út 33. szám alatti lakos. Annak ellenére, hogy otthon is eltölthetné az idejét, inkább vonatozik. Halk szavú ember Gáspár bácsi. A vonaton a szavát is alig hallani, ahogy odasúgja az utasoknak: „Pálinkát tes­sék, pálinkát". Ö a maszek „utasellátó”. Úgy gondolko­zott bizonyára: — A munkás­vonatokon nincs se büfékocsi, se étkező, viszont az emberek szomjasak, segítsünk hát raj­tuk! Segített. Mérte a pálinkát. Pedig nem szabad. Ezért bün­tetés jár. Ez volt a véleménye a sza­bálysértési hatóságnak is s ezért büntették meg a napok­ban Gáspár Jánost 800 forint ra. AKI TABU Csendes Bendegúzné, született Macera Esz­ter elméletben állatgondozó a „Türelem ró­zsát terem” Tsz-ben — gyakorlatban ő volt a tsz tabuja, s azt a funkciót töltötte be, me­lyet halászó-vadászó eleink idejében a totem­állatok. Totem volt, mert óvakodtak még a nevét is kiejteni, csak körülírták imigyen: az az asz- szony, aki éber őre a közvagyonnak, s halált megvető bátorsággal ostorozza a vezetők, be­osztottak, tehenek, borjak hibáit. Tabu volt — mert ezeket a hibákat nem­csak élőszóban, hanem írásban is ostorozta, s idejét nem kímélve hozta a legeslegfelsőbb szervek, az egész magyar sajtó tudtára. A ré­gi Macera családból származó Esztert az tet­te totemmé, hogy tabu volt. Ez a tény viszont a tsz vezetőit tette ingerültté, mert ök nem voltak totemek, sem tabuk_ s az aratás kel­lős közepén idejüket nem kiméivé válaszol- gattalc a felsőbb szervek felszólításaira, fo­gadták a sajtót — s kaptak gyomorgörcsöt, magas vérnyomást, a vércukor szintjük pedig virgonc szöcskeként ugrált le-föl. Néha ki­dőlt közülük egy-egy, de az ottmaradottak hősiesen állták az ostromot — nyilatkoztak, leveleztek, s Macera Eszter láttán az agyvér­zés kerülgette őket. Eszter önérzetes volt, „szeme volt a hibák meglátására, s füle annak meghallására”. S amíg a tehenek bánatosan cuppogtak a latyakos alomban, a borjak takarmányt kö­vetellek Eszter legmacerább művét alkotta arról, hogyan támadt rá a brigádvezető, amint megtekintette a sáros, ázott ürgeként besorjázó állatállományt. Azt mondta neki, durva s társadalmunk humanista szellemétől merőben idegen hangon: — így kell kinézni az állatoknak?! Eszter nem méltatta válaszra, de kérdi ő a Legfelsőbb Minisztériumot, a Filmhíradót, a Sajtót: lehet igy beszélni az emberekkel?! 1965-ben, a szocializmus alapjainak lerakása után, mikor minden ember egyforma?! Hogy lesz szocialista ember, ebből az elvetemüli, emberségéből kivetkőzött brigádvezetöből? Amig Eszter rótta a sorokat — (miközben Csendes Bendegúz, a férj elfordult, hogy ne is lássa neje tevékenységét) — az elnök szélütötten hanyatlott az asztalra, illetve csaknem szélütötten, mert ebben a pillanat­ban értesült arról, hogy az istálló állatállo­mányának fele Eszter munkájának eredmé­nyeként kilehelte lelkét. Az elnök is csaknem kilehelte, mert máris látta az újságírók, s felettesei hadát, amint napokra megszállják a tsz-t, s idézik Eszter legújabb tudósításá­nak csattanós mondatát: Ki a felelős? De ha látja a születő alkotást, kellemes csalódás érte volna, mert Macera Eszter leg­újabb müvének zárósorait ihelte papírra ab­ban a pillanatban. amikor az istállóban ked­ves jószágai lehelgették kifelé a lelkűket. Ezt írta Eszter a hófehér papírra: „Zárom soraimat József Attila örökszép mon- datával, melyet jó lenne, ha a tsz vezetői is megszívlelnének: — „Dolgozni csak ponto­san, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. Deli Mária Bár vaksötét volt fent az égi sátor — temetőket járni voltam bátor. Ha lélekké vált bennem egy pohár bor — istenekkel vívni voltam bátor. Részegen az igazság borától — emberrel is voltam vívni bátor. Köröm mégis kivetett magából — jaj, mert félni sosem voltam bátor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents