Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

A C E G L É D 1 JA R Á • lf.5 IIIIIIIIW IX. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1965. AUGUSZTUS 8, VASÁRNAP A Tenkes kapitány- egyidőben Budapesttel Tizennégy esztendős a ceglédi ki körzeti mozi Délután hat óra. A vetítő­gép gondosan becsomagol­va. Mellette a hangszóró és bádogdobozban a film. Ké­szen van az indulásra a kis körzeti mozi, amely tizen­négy esztendeje, a múlt szá­zad ekhós szekéren közle­kedő színészeihez hasonlóan, viszi a kultúrát olyan he­lyekre, ahonnan hosszú ki­lométereket kellene gyalo­golni az érdeklődőnek, ha va­lami művészi szórakozást ke­resne. — Nyolc helyen vetítünk, — mondotta Kiss Ferenc, a kiskörzeti mozi fiatal ve­zetője. — Iskolákban, kul­túrtermekben és termelőszö­vetkezeti művelődési házak­ban. Az egész felszerelést visszük magunkkal, szinte percek alatt felszereljük a gépet és már kezdődhet is az előadás. ■— Minden héten eljutunk egyszer minden beszervezett helyre. Tekintet nélkül ar­ra. hogy milyen idő van. Akár esik, akár fúj, nyári hőségben vagy téli fagyban, a kiskörzeti mozi üzemel, hiszen a mi közönségünket nem zavarja az időjárás sze­szélye. — A nagy melegben arra is van példa, hogy a sza­badban játszunk. Nemrégen a Vörös Csillag ' Termelöszö- . vetkezetben szabadtéri . elő­adásban , vetítettük a Néma bankád című filmet. De ha­sonlóan nagy sikere volt a Kossuth Tsz 1-es üzemegy­ségében vetített Hajrá fran­ciák című angol vígjáték­nak. — A legfrissebb filmeket vetítjük. Minden héten két teljes műsort kapunk. Egy vadonatúj filmet és egy fel­újítást. Az utóbbi hetek legnagyobb sikere A Tenkes kapitánya volt, amelyet két héten keresztül vetítettünk és rendkívül nagyszámú közön­séget vonzott. — Általában nagyon sze­retik a kiskörzeti mozit, — folytatja Kiss Ferenc. — El kell ismerni, hogy ma már törzsközönségünk van és biztosan nagyon hiányozna, ha az üzemet bármilyen ok­ból szüneteltetnénk. A kis­körzeti mozi beindulás, óta soha nem tartott nyári szüne­tet, de arra sem volt példa, hogy az időjárás szeszélye miatt átmenetileg ne tartot­tunk volna előadást. Van azonban panaszunk is. A mozi megindulása óta rendszeresen tartottunk elő­adásokat a kenderföldi és szűcstelepi iskolában. A ken­derföldiek, a téglagyár dol­gozói szorgalmasan látogat­ják az előadásokat és hason­ló az eset a Szűcstelepen is. Július elseje óta mindkét helyen be kellett szüntetni a vetítéseket. Hivatalos in­doklás, hogy a mozi vetítés következtében rongálódik a két iskola berendezése. Per­sze , jogos és alapos a kör­nyék lakóinak kérdése, hogy miért csak ennek a két is­kolának a berendezésében tesz kárt a mozi. Ugyanak­kor — nagyon helyesen — tovább folynak az előadá­sok a gerjetelepi és kecskés- csárdái iskolákban. Reméljük azonban, hogy sikerül megnyugtató meg­oldást találni. A téglagyár vezetősége ragaszkodik a kenderföldi mozielőadások­hoz és ennek érdekében még áldozatot is szívesen hozna. Az üzem kultúrtermét, ha sikerülne hozzácsatolni a mellette levő helyiséget, ve­títésre alkalmassá lehetne tenni. A Szűcs-telepen vi­szont az új Cipőgyár kul- túrházában lehetne folytat­ni a filmvetítést. —ssl— Vasárnapi sütemények A Vendéglátóipari Válla­lattól szerzett értesülésünk szerint jövő vasárnaptól kezdve a Rákóczi üti alko­holmentes büfé délelőtt tíz órától délután egy óráig nagy választékban hoz for­galomba olcsó házi sütemé­nyeket. A rétesek négy faj­tája, túróslepény, almásle- pcny, teperiőspogácsa, kré- mes, estike, tojáshab készít­mények, sok más apró és egyéb sütemény között vá­logathatnak a vásárlók. Ezzel az új szolgáltatással — mondották a vállalatnál — a háziasszonyok vasárnapi sütési gondjain aláírnak köny- nyíteni elsősorban. Éppen ezért az alkoholmentes büfé­ben forgalomba nozott bár­milyen süteményt előre is meg lehet rendelni, s mi több: egész hónapra szóló megrendelést is elfogadnak. Pcntvhcn délben SRÁCOK A csemői Szabad Föld Tsz-ben lyek az előző évben a munka nyugodt menetét zavarták. A csapat egyik tagja. Karai János végzi a kazalozást nagy hozzáértéssel. Tréfásan a ka­zalrakás művészének neve­zik, minthogy az ő munkáját dicsérik a gyönyörűen rakott 350—400 mázsás kazlak. a Dózsa Népe Tsz-ben Is befejezték az aratást Mint jelentettük, a város termelőszövetkezetei a hét vé­gére ígérték az aratás teljes befejezését. Legfrissebb érte­sülésünk szerint pénteken délben a Dózsa Népe Tsz-ben is befejezték a búza aratását. — A kétszáznegyven hold őszi árpában tizenhét mázsás átlag termést értünk el, a negyven hold rozs termése most van cséplés alatt. Búzá­ból ötszázhetven holdnyi ve­tésünk volt, amiből kétszáz holdat a Bezosztája 1, két­százat a Fertődi, a többit pe­dig a Fleichman (F 481) tett ki. A Dózsa Népében egyéb­ként a szalmalehúzás és a tarlóvetés jóformán követte az aratást, mindössze csak a legutóbb learatott hetven hol­das búzatábláról nem húzták le még a szalmát. Ennek vi­szont az volt a következmé­nye, hogy lemaradtak a járulékos talajmunkákkal, mint­hogy az erőgépeket a szal­malehúzás és a szállítás vette igénybe. — Az erőgépeket a járulé­kos talajmunkákra csoporto­sítjuk és az a tervünk, hogy ebben a hónapban kétszáz holdon végzünk vetőszántást — fejezte be tájékoztatását Radosza Miklós elnök. (Tóth István felvétele) Gondolatok a felnőttoktatás segítéséről Az elmúlt időszakban a na­pilapok és szakfolyóiratok hasábjain egyre több olyan cikk jelenik meg, melyek fel­vetik a kérdést: a népművelés hagyományos formái mellett kialakulnak-e hitelességet ér­demlően olyan funkciók, ame­lyek korunk sokrétű, bonyo­lult művelődési feltételeit se­gíteni, illetve biztosítani tud­ják? A népművelési munka terü­letén — itt elsősorban a mű­velődési otthonok tartalmi munkájára és kisugárzó hatá­sára gondolok — az elmúlt évek folyamán részben a ha­gyományos formák, részben az irányító munka következ­tében, két alapvetően káros szemléleti mód alakult ki: Elsősorban vidéki művelő­dési otthonainknál az irányí­tó és társszervek a művelődé­si otthon munkáját, tartalmi értékelését a „látványos” pro­dukciók, rendezvények (kultu­rális szemlék, ünnepi műso­rok, ORI-rendezvények, bá­lok stb.) mennyisége és mi­nősége alapján határozták meg, a kevésbé mutatós, kis csoportokat rendszeresen fog­lalkoztató formáknak (TIT- munka, szakköri élet,, tanfo­lyamok stb.) kevesebb elis­merés és támogatás jutott. Jóformán alig telik ei év, hogy egy-egy — a maga ne­mében különben igen értékes, de csak meghatározott formák között érvényesülő — új nép­művelési irányelv vagy le­hetőség ne válna azonnal „mozgalom” jellegűvé (irodal­mi színpadi mozgalom, klu- bosítás, akadémiai formák stb.), s ne azt akarná ugyan­úgy megvalósítani az ezer la­kossal rendelkező művelődési otthon, mint egy fővárosi szakszervezeti művelődési ház. Az eddig elmondottak alap­• A szerző „Sajátos módszerek­kel . .c. tanulmányának beve­zető része. ÖT ÉV UTÁN... ... „A Magyar Népköztársaság nevében ...” A bíró hangja szürke volt, mint a tárgyalóterem porszagú falat. Keze még ösztönösen lapoz az iratokban, szeme átsiklik a sápadt arcú emberen, és pillanatra megállapodik a köny- nyes szemű nőn. Meleg van. Az alperes ünneplőbe öltözött sovány ember, mereven néz a bíró arcára, de gondolatai, ki tudja, merre járnak. Csak annyit érez az őt most körülölelő világból, hogy me­leg van, fullasztó ... Ilyen melefj volt akkor is, amikor Mária először ment fel hozzá. De az egészen más volt... Istenem, még csak öt éve, mennyire szerették egymást! Milyen jó volt össze­bújni abban a melegben. Semmi sem volt fontos, csak az, hogy szerették egymást, ahogyan még soha senki, és soha ilyen örökre. Meg is esküdtek rá, jó néhányszor. Csak öt évig tartott. A gyötrelem. S a szerelem. Ami talán nem is volt, s ami úgy elmúlt, hogy azt sem tudja, mikor lett vége. Csak a veszekedésekre emlékszik. A fél­tékenykedésekre, a gorombaságokra. Visszavágás — csak- azértis! Hideg étel, foltozatlan ruha... S hogy megütötte — ma is bánja. De már nem bírta. Soha egy nyugodt perc, egy kedves szó, egy barátságos mosoly. Veszekedés nappal, s éjjel a gyűlölet... Igen, igazán gyűlölni csak éjszaka lehet! Fekszik az ember és bámul a sötétbe. Pedig, de egyszerű volna kibé­külni. Csak átnyújtaná az ember a kezét a másikhoz ... Ha megtudná tenni, s ha a békülö kezek el nem löknék... Ha nem egy mártír, vagy egy sértett istennő feküdne ott! Ajaj... ha csak egyszer is odasimult volna az asszony, amikor ö békülni akart... De nem!... Az istennek se! És ő is hogy elvesztette a fejét. Nem, ezt még egy szent sem bírta volna idegekkel. Jobb így ... vége! Pedig milyen szép még most is ... az emlék. Meleg van. A fiatalasszony fáradtan nézi a sápadt embert: Ilyen meleg volt a házassági évfordulón is, amikor te­rített asztal mellett a hangulatlámpa meghitt fényében ján a felnőttoktatás és nép­művelés korszerű kapcsolatá­nak elemzésekor leszögezni kívánom, hogy a minden­áron való „mozgalmasitás” — a lehetőségek igen alapos fel­mérése nélkül — sokat árthat ennek az új formának. Tekin­tettel arra, hogy a népműve­lés egyre gazdagodó és sajátos lehetőségei közül a felnőttok­tatás korszerű segítése rendel­kezik a legkevesebb hagyo­mánnyal, e munka megterve­zése és megszervezése igényli az összes formák közül a leg­körültekintőbb felmérést. A felmérésnek feltétlen ki kell terjednie az alábbiakra: Területi adottságok. Üzemi, városi, zárt településű falusi vagy tanyavidékkel rendelke­ző községekben folyik-e fel­nőttoktatás? A felnőttoktatásban részt vevők bejáró munkások-e, és ha igen, akkor váltott mű­szakban dolgoznak-e; többsé­gében a termelőszövetkezet tagjai-e (átlagos életkor figye­lembe vétele)? Milyen a művelődési otthon kapacitása (korszerű berende­zés: kisfilmvetítő, dia, magne­tofon, televízió stb,)? Levelező vagy esti tagozat­ként indul-e be a felnőttokta­tás? A művelődési otthon, a TIT-rendezvények keretében, az addigi időszak folyamán alkalmaztak-e korszerű szem­léltetési lehetőségeket; van­nak-e hagyományai a műve­lődési otthonban a rendszeres és tartalmas szakköri és klubéletnek; a helyi TIT- csoport tagjai aktívan vesz­nek-e részt a művelődési ott­hon ismeretterjesztő felada­tainak megvalósításában? Működik-e a községben iro­dalmi színpad állandó jelleg­gel, a színpad vezetése és az évi műsorpoütika alkalmas-e a korszerű kisszínpadi formák bemutatására? Az alapos tervező munka és felmérés révén kiküszöbölhe­tő a népművelésben oly gyak- jelentkező buktató: a le­hetőségeken felüli célok kitű- minek következtében el- Í laposodik és tartalmát veszti, S> eredménytelenné válik ez a Í sokat ígérőnek beharangozott Í új művelődési forma. Márky Péter I -----­| \ fegyelmi bizottság határozata: azonnali elbocsátás várta a párját. Aki nem jött. A szomszédasszony látta egy­szer egy nővel. Kolléganő? ... De bolond is volt, hogy el­hitte. Vagy talán mégis igazat mondott volna ez az em­ber ...? Máskor meg kedvenc ételével várta ... Nem evett... „Nem vagyok éhes, — hallja most is az ideges szava­kat. Valahol már biztosan jóllakott. A kolléganőnél...? Hát lehet ezt a bizonytalanságot bírni! És a sok goromba­ságot ... — Igaz, sokszor felemlegettem, mindig ha valami nem tetszett... és ilyen ember mellett gyakran akadt, ami nem tetszett! Mosni, vasalni, csak cselédnek kellettem, szórakozni meg a barátaival járt a csirkefogó ... igaz, eleinte elvitt magával, de rendszerint összevesztünk. Min­dig csak költekezni akart ez az ember, amikor annyi min­den kellett volna még a lakásba. Azután már nem vitt se­hová ... — Pedig ... nem is olyan rossz fiú! Csak goromba a csirkefogó! Nem tud bánni velem. Oh, ha egyszer ölbe­kap és összecsókol, amikor veszekedtem vele. Erőszakkal is. De nem tette, pedig erre vártam mindig. Csak egyszer tette volna meg ... Az új hálóinget sem vette észre, amit pedig azért vettem, hogy... S akkor én eloltottam a kis- lámpát. Pedig dehogyis bántotta a szememet. Jaj, ha ak­kor átnyúlt volna, hozzám, hogy megsimogasson. — De nem! Az istennek sem! Csak morgott, hogy már olvasni sem hagyom. A gazember, pedig milyen jó fiú volt... Istenem, hogy ez lett belőlünk. S most milyen sá­padt, biztosan nem is reggelizett. .. Nincs, aki adjon neki. En már soha ... Jobb is, hogy vége mindennek, megtudja legalább, ki voltam neki... A napsugarak megcsillannak a bíró asztalán. Most döbben csak rá, hogy kettőjük jövendő sorsát önti szigorú formába a bíró: „... A bíróság a házasság felbontására irányuló kere­setet elutasítja, a felek házasságát hatályban fenntartja.” „ ... Mert a felek ... ma is ... szeretik egymást...” Egy ideig mozdulatlanul nézik egymást. Mi történt? Miért maradtak csak — ketten a tárgyalóteremben? Meleg van... Ilyen meleg volt akkor is, amikor elő­ször bújtak össze — azon a forró nyári délutánon, öt évvel ezelőtt. Dajka János 5 Ugyan mi baja volt Strázsi Í Sándornak, a Csemői Állami Í Gazdaság 2-es üzemegységé­iben dolgozó fiatal traktoros- Í nak? A tizennyolc év körüli Í fiatalember havonta kétezer- Í ötszáz forintot megkeresett, i Ebből a pénzből vidáman él- S hetett — s úgy látszik —, élt Í is. Jutott bőven a bögrecsár- Í dásoknak és azoknak a bol- Í toknak, ahol nem átallják ki- Í szolgálni az erőgépvezetőket. Í Strázsi Sándor kedden per- Í metlevet szállított a keverő Í toronyból a területre, ahol a ^ Micsurin-brigád szőlőt per- ^ metezett. A traktorvezető egy i kicsit mélyebben nézett a po- Í hár fenekére. A vezetése bi- Í zonytalan volt, s amikor Far- Í kas László brigádvezető ezért Í felelősségre vonta, vitatkozni Í kezdett és meg is ütötte a Í brigádvezetőt. ^ Fegyelmi eljárás indult el- ^ lene és alig huszonnégy óra ^ múltán megszületett a szigorú % határozat: azonnali elbocsá- S tás. Éveken keresztül sok baj 1 volt a cséplőgépcsapatokkal j — mondotta Lengyelfalvi Mi­hály, a csemői Szabad Föld Termelőszövetkezet párttit- j kára. — Sok felesleges, ér- , telmetlen vita zavarta a mun- ‘ kát, sőt, még arra is volt pél- ' da, hogy tettlegességre került . sor és sok időt elpocsékoltunk azzal, hogy az ellentéteket el- y simítsuk. ^ — Ügy határoztunk, hogy ^ az idén egészen különös ^ gonddal választjuk ki azt a ^ termelőszövetkezeti tagot, aki ^ erélyes, határozott és a csép- $ lőcsapatot úgy szervezi, hogy | azzal semmi bajunk ne le- § gyen. | — A választás Dajka Jó- ^ zsefre esett, aki a szőlészeti ^ brigád megbecsült tagja. Rá- ^ bíztuk a csapat megszervezé- ^ sét és egyetlen szempontul $ azt határoztuk meg, hogy | rend és fegyelem legyen a 5 munkában. | — Tizenhét tagja van a csa- ^ patnak. Egytől egyig olyan ^ ember, aki egész éven át jól § bevált a közös munkában. ^ Szorgalmasak, a kollektív ^ szellem kitűnő, és a jelek sze- § rint, sikerült teljesen felszá- molni azokat a hibákat, ame- 5; ■--------------------------------1 „ SZERELMES A NAP A HOLDBA" | címmel magyarnótaest lesz, ^ augusztus 19-én, csütörtökön ^ este fél 8 órai kezdettel a ^ Kossuth Művelődési Ház szín- ^ háztermében. Közreműködik: Vörös Sári, ^ Zala-Tóth Erzsébet, Mozsár ^ Imre, Vattai-Szabó Gyula ma- ^ gyarnóta énekesek, valamint ^ Sólyom Károly népi zenekara. ^ Jegyelővétel a művelődési ház ^ pénztárában,

Next

/
Thumbnails
Contents