Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
V65. AUGUSZTUS 8, VASÁRNAP PCS T MEGYEI CÁCtrlap Mit „üzennek“ a kirgiz ba rla ngrajzok ? Kétezer évesnél régebbi barlangrajzokat találtak nemrég Dél-Kirgiziában, a Pamir és az Altáj-hegység nyúlványain. Röviddel azelőtt az archeológusok e barlangok körzetében kőbaltákra bukkantak. A kirgiz archeológusok által felfedezett barlangrajzok a Közép-Ázsiában talált, első, úgynevezett pikto- grafikus, tehát képjelekkel készült írások. A jelek a barlang sziklafalán vastag zuzmóréteg alatt voltak. E réteg lefejtése után tűnt elő a piktogram, amely összesen mintegy két négyzet- méternyi falfelületet foglalt el. Szomszédságában még néhány kisebb piktogramot fedeztek fel. E „rajzos üzenetek" ábráinak elemzése érdekes eredménnyel járt. A piktogramo- kon tátott szájú kígyókat, a napot jelző köröcskéket, a lakhelyeket és a mezőket feltüntető négyzetes alakzatokat látni. Kitűnt, hogy ezekkel az ábrákkal az egykori őslakók totemjeikhez, patrónusaikhoz, a kígyókhoz folyamodtak segítségért. Arra kérték a kígyókat, védenék meg lakóhelyüket és földjeiket a tűző napfénytől, s küldenének esőt a szomjazó vidékre. A piktogramok megfejtésénél nagy segítségükre voltak a A „gyémantváros" építése Szibériában, a 66. szélességi fokon, az Északi- sark közelében fekszik Jakutföld. Ezen a vidéken a tájat az év legnagyobb részében hó és jég borítja, s hónapokon át ki sem süt a nap. A fagyos vidék azonban igen gazdag: ezen a területen fekszenek a Szovjetunió legnagyobb gyémántmezői. Itt találták nemrég azt . g kéi hatalmas gyémántot is, amelyeket a Voszhod—2 hi- vójeléről neveztek el. A különös város építésének tervét készítette el a Ja- kut Gyémántkutató Intézetben egy építészmérnök csoportja a Kísérleti Tervezés Központi Kutató Intézetével együttműködve. Az új város: Ajkál, a gyémántipar 6000 dolgozója, geológusok, építészek, munkások részére készül. A város helyét már kijelölték: a magas, sziklás folyóteraszon kell majd építeni, mert bár a fagyos talaj itt sem munkálható meg köny- nyebben, a szikla viszont a tavaszi olvadáskor nem lágyul meg. A város tulajdonképpen több épület- csoportból áll majd. Nyolc, több emeletes épületből álló lakótömböt fedett folyosó kapcsol egységbe. Ez lesz majd az első városrész. A fedett utca teljes kényelmet és igen jó élet- és munka- körülményeket biztosít a város lakóinak. A városban, helyesebben a fedett utcákon állandóan 15 C fok körüli hőmérséklet uralkodik majd, mig kinn a szabadban gyakran mérnek —60 C fokot. Ajkál utcáin mindig világos lesz, pedig Ja- kutföldön az év hat hónapjában éjszaka van. Az épületeket természetesen minden kényelemmel : központi fűtéssel, vízvezetékkel és villanyvilágítással ellátják. A lakóházak földszintjén, az utcákról nyílnak majd az üzletek, raktárak és javítóműhelyek. Az épület- komplexum középső részén lesz az iskola és a kul- túrközpont hang- versenyteremmel, mozival, könyvtárral, sportcsarnokkal. Ajkál lakóinak kényelmes közlekedésére is elkészült már a terv. A gyémántfeldolgozóba vezető főútvonalat szorosan a fedett város szélén vezetik végig. A várost körülölelő körúton autóbuszjárat lesz. A megállók közvetlenül az épületek előtt lesznek, s a várótermeket még külön szélvédővel látják el és fűteni is fogják. Az építkezést kb. egy év múlva kezdik meg. Az előkészületeket azonban már megtették: első lépésként megkezdték annak a nagyfeszültségű távvezetéknek az építését, amely a viljui vízi erőművel köti majd össze Ajkált. Székely Miklós kutatóknak az Ősi kínai és egyiptomi hieroglifák. Az üzenetek, helyesebben a segélyt kérő folyamodványok abból az időből valók, amikor több évszázadon át nem volt ezen a vidéken csapadék, s szinte állandósult a szárazság. Alighanem ekkoriban történt, hogy kiszáradt az az ősi és tekintélyes méretű csatorna is, amely a Zeravsan folyóból merítette vizét. A folyót eredetileg gleccserek táplálták, ezek méretei azonban abban az időben lecsökkentek. Ukrán tudósok adatai szerint ebben az időszakban a Dnyepr is annyira kiszáradt, hogy könnyűszerrel át lehetett lábalni rajta. Képünkön: a piktogramok és cikkünk szerzője, V. Csej- litkó archeológus. Érdekességekről röviden Radiüizotópos nyomonkövetés A korszerű cukorrépater- mcsztési technológia a pontos vetésen alapul. A szemenként vető gép működésének megítélése szempontjából döntő a magvak távolsága a sorokban. Ezt az eddigi hagyományos módszerekkel nem lehet pontosan mérni. Cseh kutatók nemrégiben az elvetett cukorrépa magvak távolságának mérésére új módszert alkalmaztak. Lényege, hogy a cukorrépa magot megfelelő radioaktív anyaggal jelölik meg és szemenként vető géppel vetik el. A sorban így minden egyes mag önálló radioaktív sugárforrás lesz és ily módon ezeknek távolsága megfelelő műszerrel könnyen lemérhető. A módszer természetesen csak tudományos kutatás célját szolgálja. Az életbiztosítás múltja Már az egyiptomiak ismerték az életbiztosítást. A római birodalomban pedig a legkülönbözőbb egyesületek léteztek, amelyek a tagok temetéséről és adott esetben az özvegyekről és árvákról is gondoskodtak. A régi Róma egyik jogásza, Ulpinus, aki a második évszázadban élt, az ilyen ügyletek számára a várható élettartamokat is kiszámította: a húszévesek számára harminc, ’ a hatvanévesek számára öt évet vett tekintetbe. A római birodalom bukása után, hosszú évszázadok teltek el, mire az életbiztosítás újra komoly formában jelentkezett. Elsősorban a kereskedővárosok — főleg a tengeri kereskedelemmel foglalkozók — biztosították hajóikat, áruikat és embereiket is. 1369-ben Genuában irPEZSMATULKOK A VRANGEL-SZIGETEN A sarkvidék zord klímájához szokott pézsmatulok ma már csak Alaszkában, Kanada legészakibb részén és Grön- Iandon él. A szovjet és a kanadai szervek közt létrejött megállapodás szerint Kanada néhány pár pczsmatulkot szállít a Szovjetunió részére, hogy azokat a Vrangel-sziget- re telepítsék. Mivel a klimatikus viszonyok nagyjában azonosak Gszak-Kanadában és a Vrangel-szigeten, valószínűnek tartják, hogy a kísérlet sikerrel jár majd. A szigeten — amely igen nagy kiterjedésű — egyetlen ragadozó fordul elő, a jegesmedve, ez azonban inkább a partokon él és elsősorban fókákkal táplálkozik, így nem valószínű, hogy a pézsmatulokra veszélyt jelentene. ták le először ezt a szót szerződésben : életbiztosítás. Kőolajvezeték - kőolajból A Szovjet Műanyagkutalo Intézetben újfajta polisztirolt állítottak elő kőolaj alapanyagból. Mechanikai szilárdsága és kémiai ellenállása igen nagy, a belőle gyártott kö- olajszállító csövek és tartályok jól ellenállnak a korróziónak. Ugyanakkor azonban könnyen megmunkálhatok és hegeszthetők. Az ohtai Vegyipari Kombinátban megkezdték a különböző átmérőjű csövek gyártását. Új kristályüveg: a piroceram Lengyelországban, a saleni- cai üveggyárban új kristályüveget állítottak elő, a piro- ceramot. Az újfajta üveg érdekes tulajdonságokkal rendelkezik: könnyebb az alumíniumnál, keményebb az acélnál és kitűnően ellenáll a magas hőmérsékletnek. Motoralkatrészek, golyóscsapágyak, négyfeszültségű szigetelők gyártására is alkalmas. Plasztikus cement Űj építőanyagot állítottak elő Romániában, a plasztikus cementet. Rendkívül szilárd, rugalmas, könnyen szállítható, önköltsége pedig 50 százalékkal kisebb a hagyományos cementénél. További előnye, hogy ugyanúgy vágható, fúrható, mint a fa cs fajanszlapok helyettesítésére is használható. A plasztikus cementet először a nagyváradi vegyipari gyár építésénél alkalmazták. STRUCC PÁSZTOR A strucc igen erős, agresszív természetű állat. Ezeket a tulajdonságokat használják fel Dél-Afrikábán, ahol a strucc gyakran megmenti a juhokat a ragadozóktól. Már az is megtörtént, hogy a strucc autót támadott meg, mert vadállatnak nézte. MENNYIT FOGYASZTUNK? Az ember 70 év alatt több mint 60 000 liter vizet iszik meg vagy vesz fel ételekkel. Kiszámították, hogy több mint 11 000 kg szénhidrátot, 2500 kg fehérjét és ugyanany- nyi zsírt fogyaszt. Laboratórium a víz alatt Négy szovjet kutató a Krim félszigetnél vízalatti laboratóriumot állít fel, tizenöt méter mélységben. Olyan ennek a* „tartálynak” az alakja, mint egy óriási vasúti olajtankko- csié. A kutatók elsősorban biológiai, hidrológiai és geológiai vizsgálatokat akarnak a vízalatti laboratóriumban végezni, másodsorban megfigyeléseket kívánnak tenni arról, miként reagál az emberi szervezet az ilyen életféltételek- re. A le ősének védelmében A przevlaski ló — a ló ősének tekintik—, a műit században még vadon élt Ázsia hatalmas füves síkságain. Ma már csak állatkertekbcn található. A prágai állatkert nemzetközi tudományos összefogást kezdeményezett a még meglevő állatkerti példányok megmentése és továbbszaporitása érdekében. Ennek eredményeképpen 1959-ben és 1965-ben nemzetközi összejövetelt rendeztek a szakemberek, az első Prágában, a másodikat Berlinben, és különböző döntéseket hoztak. Többek között felmerült az a javaslat is, hogy vádló-rezervátumot létesítsenek. A przevlaski lovak törzskönyvét szintén Prágában vezetik: Jiri Volf, az állatkert tudós szakembere tartja nyilván a világ vadlóállo- mányát. Beszámolójából kiderült, hogy 1964-ben 110 przevlaski ló élt a világ állatkertjeiben. „HÍDHÁZ" Érdekes hidat tervezett a Brit Üvegipari Fejlesztési Bizottság. A 6 nyomsávos közúti híd egy hétszintes klimatizált épületet tart. A tervek szerint az épületben üzleteket, 120 ágyas luxushotelt, korcsolyapályát, kultúrházat, az épület tetején pedig nyilvános parkot és nyitott színházat rendeznének be. Az úttest és az épület üvegezett része között 300 gépkocsi részére létesítenének parkolót. A gyalogosok automata mozgójárdán közlekednének a hídon keresztül. A híd teherhordó szerkezetét, páros betontartók alkotják, amelyek négy ponton kábelekkel lesznek ráhorgonyozva a pillérekre épített betonszerkezetekre. A szokványostól jelentősen eltérő „hídház”-terv, amelyet egyesek a jövő hídjának neveznek, komoly vitát váltott ki az angol szakkörökben. Hazai gyomirtó szerek és a talaj mikroorganizmusa Magyar kutatók a soproni erdészeti egyetemen a gyomirtó szerek hatását vizsgálták, különös tekintettel a talajban élő mikroorganizmusokra. Ezek a vegyszerek elsősorban gyökérmérgek, s alkalmazásuk során közvetlen érintkezésbe kerülnek a talajban élő szervezetekkel. Jól tudjuk, hogy a talajban élő baktériumok, egysejtű állatok tevékenysége, életfolyamatai teszik „élővé” a talajt. Ezek szabályozzák a nitrogénellátást, befolyásolják a talaj termékenységét, szerepük tehát, igen jelentős és így nagyon lényeges annak megállapítása, hogy például a gyomirtó szerek alkalmazásával nem okozunk-e nagyobb kárt a talaj mikroszer- vezeteinek esetleges elpusztításával, mint amennyi hasznot a gyomok kiirtása jelent. A gyomirtó szerek hatását nemegyszer vizsgálták már — de mindeddig szabadtéri kísérletekkel. Ezzel pedig annyi külső tényező ellenőrizhetetlen hatását kellett volna figyelembe venni, hogy ily módon érdemleges eredmény nem születhetett. A magyar kutatók ezért nem a szabadban, hanem laboratóriumban vizsgálták a nálunk használt Hungazin PK és Hunga- zin DT gyomirtókat. (Az első hatóanyaga a svájci Atrazin-nak, a másodiké a svájci Simazin-nak magyar gyártmányú megfelelője.) A gyakorlatban használt töménység tízszeresét, sőt százszorosát is alkalmazták kísérleteiknél a magyar kutatók és kiderült a mikrofauna — ostoros egysejtűek, amőbák, csillósok, fonálférgek, kerekesférgek, medveál] atocs- kák — fejlődését, életét a gyomírtószerek nem befolyásolták, sőt esetenként még fokozták is életműködésüket. Tehát a magyar gyomirtó szerek a talaj élővilágára nem károsak. (K. I.) Különleges járművek ^ Az utóbbi években a techni- $ ka fejlődése olykor elkápráz- ^ tató eredményeket hozott. Va- ^ jón ezek után lehetséges-e egy- ^ általában valami rendkívüli- ^ ről beszélni a gépjárműtechni- S kában? Ha rendkívüli újdonság nincs is, napjainkban ^ mégis számos olyan különleges ^ gépjánműről adtunk hírt, ^ amely nehéz feltételek, példá- ^ ul tönkretett úthálózaton, rossz terepviszonyok $ ^ közepette is megállják a he- S lyüket, az ipar és mezőgazda5 ság legkülönbözőbb ágaiban. $ Ezek a járművek csakugyan ^ különlegesek és megérdemlik, ^ hogy közelebbről is szemügy6 re vegyük őket! ^ Kiváló terepjáró tulajdonsá- § gával tűnik ki a háromtenge- ^ lyű flexomobil. Ezt elsősorban !S armait hrtcnr nv »1S ^ vázkeret a középső tengely kö- 5 rül elforgatható és így két ^ mozgatható, egymással csuklóid val összekapcsolt részből áll. s § A háromtengelyű flexomobil felemelt hát& sórésszel 3 A menet közben felmerülő akadályok leküzdésére mind a jármű elülső, mind a hátulsó része a vezetőülésből hidraulikus szerkezet segítségével felemelhető s ezáltal a jármű vagy az elülső és a középső tengelyen jár felemelt farral, vagy a középső és hátulsó részt használjuk és így az elülső rész emelkedik fel. Harmadik lehetőségként felemelt középső tengellyel is járhat a gépkocsi. Természetesen a flexomobil mindhárom tengelyén is közlekedhet. A jármű felemelt elülső résszel meredek rézsüs árkokon, sőt 1,5 méter magas falon, törmelékhalmazon is képes áthaladni. A jármű úgyszólván helyben is meg tud fordulni. Az összkerékmeghajtású, 3 tonna súlyú flexomobilt 2,5 tonna hasznos terhelésre szerkesztették. Igen könnyű a felépítményt cserélni s ezáltal a legkülönbözőbb célokra használható a jármű: pl. nehezen megközelíthető építkezési helyeken, mint vontató. A flexomobil lényegesen zajtalanabb járású, mint a hernyótalpas jármű és jelentősen könnyebb is annál, minthogy nincsenek hernyótalpai. 120 lóerős benzinmotor hajtja meg, amelyet tíz fokozatú hajtómű visz át három tengelyre. Míg a felületes szemlélő számára a flexomobil aránylag még „normális” képet mutat, a mocsárjáró külső megjelenési formája már csakugyan a különlegesség érzését kelti. Ez a jármű új kísérleti típus, amely nemcsak a Vízen tud járni, hanem elsősorban a mocsarakon történő átkelés céljára szerkesztették. Ezt a különleges járművet s hosszanti oldalain elhelyezett két forgódob hajtja előre, amelyekre csiga formájú acélprofilokat hegesztettek. A jármű e csigák segítségével „fúrja át” magát a mocsaras területeken. Mivel oldalt elhelyezett dobok nagyságához mért fajlagos talajnyomás csekély, a jármű a lágy mocsárban is csak olyan mélyre süllyed, mint amekkora mélység a csigaprofilok kapaszkodásához feltétlenül szükséges. A henger alakú dobok egyben alkalmassá teszik a járművet arra is, hogy a víz felszínén ússzon, Az úszótesteket A különös alakú mocsárjáró biztonsági okokból olyan műanyaghabbal töltik meg, amely nem szívja be a vizet. így tehát a jármű akkor sem süly- lyed el, ha a dobokat kisebb sérülés éri. A dobok között helyezték el a teknő alakú hordfelületet, amely magába foglalja a 3,6 literes lökettérfogatú motort és az erőátviteli szerkezetet is. Ez a különleges jármű valamivel több, mint 1 tonna súlyú, hossza 4 méter. A prototípust 7 emberre vagy 500 kg teherre tervezték. A mocsárjáró jó utakon szintén közlekedhet, ez azonban az útburkolat megrongálódását eredményezné. E jármű fő erőssége, hogy olyan nehéz, mocsaras területen is tud haladni, ahol a kerekes és hernyótalpas járművek sorra csődöt mondanak. Mocsárban 16, vízen pedig 12 óra/kilométer a jármű sebessége, csúcssebességét pedig, amely 32 óra/kilo- méterre tehető, éppen a legmélyebb hóban éri el! L. L.
