Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-07 / 185. szám
1965. AUGUSZTUS 7, SZOMBAT FEST HEOYEl 's~MirhMn A soroksári tangazdaság kísérletei Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezésére az Alumínium Alkalmazástechnikai Központ alumíniumszerkezetű gördíthető növényházat készíttetett. A hat hajós, 18x21 méter alapterületű növényház, betontömb alapozású alumíniumtárcsán és alumínium- csőből összeállított acéltengelyű görgőkön gördül. A gördíthető alumínium növényházat a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságában állították fel és az idén kora tavasszal megkezdték kipróbálását. Márciusban salátát, retket, karalábét ültettek el és neveltek benne. Április közepén csőrlővel 25 méterrel odébb gördítették paradicsom nevelésére. Május első harmadában a paradicsom annyira megerősödött, hogy már szabad földben nevelhették tovább, ekkor ismét tovább gördítették a házat paprika nevelésére. A próbát ősszel tovább folytatják, ekkor karalábét, retket, esetleg salátát hajtatnak benne. Végleges véleményt majd csak az őszi hajtatások után mondanak róla. A most befejezett értékelés annyit máris megállapít, hogy a gördíthető alumínium növényházi rendszerrel lényegében három növénycsoportot lehet, a korai szabadföldi zöldségeket két- három héttel megelőzve, beérlelni és piacra vinni nagy mennyiségben. Ez igen nagy előny a kisebb kapacitású, közönséges fakeretes üvegházakkal és másfajta hajtatóházakkal szemben. Az eddigi próbák adataiból kiszámították, hogy a tavaszi háromszakaszos kihasználással értékesíthető korai salátából, retekből, karalábéból, paradicsomból és paprikából négyzetméterenként 25— 30 forint a bruttó bevétel. Őszi karalábé, retek, esetleg saláta hajtátásával pedig további 20—25 forint négyzetméterenkénti bevételre lehet számítani. rxTi: mit ha v Három hónap: 15 ezer királynő Kabalák ádámkosztümben Egész évben szivacs A posta jelzi: a telefonnál Székely Árpád műszaki vezető a Zsámbéki Vegyes Ktsz- ből. — Mit hoz a nyár Zsámbé- kon? — Embereink nagy része szabadságot kért a betakarítás idejére. De azért így sem állunk tétlenül. Annyira nem, hogy három hónap alatt — segítségünkkel — 15 ezer királynő jött a világra. — Ez aztán jeles! — A kívánság mindössze annyi volt, hogy az eddigieknél kisebbek legyenek. így hát 7600 kisebb garnitúrát szállítunk — sakkból. — Szolgáltatások? — Általában rendben. Csak a fodrászok dolgozlak kevesebbet, mint remélték. Mit tegyünk, úgy látszik kevesebben kértek új frizurát. Annál inkább pucér kabalát. — ?!... — Tulajdonképpen fából való kabalababák. A rendelő iparművészeti vállalat, aztán felöltözteti kéményseprőnek, turistafiúnak-lánynak. Valamennyi autódísz lesz, kripton égőt reklámozva a kezében. — Valami egészen friss hír? — Jókor a kérdés, most érkezett a rendelés jövőre: 2 millió fémszivacsot igényel a külkereskedelem. Ha minden jól megy, lehet belőle három is. Dehát bővebbet erről csak vakáció után! t. B0R01IMPIA, 1965. Győztes: Varga Sándor A két elnevezés — Alsógöd, Felsőgöd — vízrajzi vonatkozásokban éppen ellenkezik a valósággal. Alsógöd magasabban fekszik, mint Felsőgöd. Telepítési vonatkozásokban viszont valóban Alsógöd az alsó és Felsőgöd a felső, sőt egyéb szempont is akad, melyben Alsógöd alulmarad. Például a községfejlesztésben. Felsőgödöt úgy emlegetik a járási tanácsnál, mint kivételesen szép példát, Alsógödre pedig panaszkodnak. A tényeket a Váci Járási Tanács községfejlesztési csoportja tárja elénk: Kapacitása sem kielégítő. Al- sógödön a közvilágítás egyenlő a nullával. A művelődési ház igazgatója panaszkodik, hogy nem mernek este elmenni a fiatalok a művelődési házig. A járási tanács erélyes fellépése kellett hozzá, hogy a község vezetői — a bölcsőde építés mellőzésével — most végre napirendre tűzzék az utcák korszerű kivilágítását. A tanácselnök véleménye szerint sem sokáig halogatható már a központosított vízellátás'megoldása. A járdaépítés, csatornázás is sürgető feladat. Elhanyagolt a művelődési ház. Korszerű autóbusz megállóhelyekre van szükség. A beruházási gondok nagy része ugyan az idegenforgalmi szempontokat szolgálja, mégis helytelen arra várni, hogy | ezeket a kívánkozó anyagi áldozatokat, majd mind az állam hozza meg. Az alsógödi tanács sokat számít az állam gazdasági támogatására. Kevés a község pénze? Felsőgöd és más községek gyakorlata a példa rá, hogy törődés áldozatvállalás esetén az anyagi korlátok nem jelentenek át- léphetetlen akadályt a fejlődésben. A lakosság segítségét kell igénybe venni. A lakosság persze, csak úgy lelkesedik az áldozatokért, ha az eredményeket is látja. Horribilis vállalkozásokkal — egyelőre a bölcsőde gondolata is annak bizonyult — kár kockáztatni a közslg egyenletes, közmegelégedéssel övezett fejlődését. Dozvald János Munkájában zavartuk meg látogatásunkkal Varga Sándort, a Pest megyei borverseny győztesét. — Bizonyára nem ez az első kitüntetés, amit kapott? — Az első elismerő oklevelet tíz évvel ezelőtt kaptam, majd 1959-ben a következőt. 1961-ben pedig « járási borverseny második díját nyertem el. — Tehát fokozatosan emelkedett egyre magasabbra, míg elérte ezt az első díjat. Milyen borral került az élre? — A január 18-án Nagykőrösön rendezett versenyen a 16.7 maligán fokos olasz riz- linggel indultam. Megvallom, az első díj meglepett egy kicsit, bár számítottam valamelyikre. Nem véletlenül lett Varga Sándor a győztes. Már gyermekkorában érdeklődött a szőlőtermesztés iránt, s apja nyomdokain járva, 1954 óta foglalkozik szőlő- és borter- mesztéssol. A gyakorlat mellett a szakkönyveket is böngészi, tehát tudományos módszereket is felhasznál munkájában. — Hogyan ért el ilyen kimagasló eredményt? — Először is a szőlőtermesztésnél nagyon gondos munkát kell végeni. Idén például hétszer permeteztem és kétszer poroztam be. Persze az sem mindegy, hogyan permetezünk. A lényeg: alapos munkát végezzünk, ne siessük el. A szüretelésnél pedig ellenőrizzük a cukortartalmat. A szőlőgondozásnáí augusztus a döntő hónap. Varga Sándor amellett, hogy kitűnő gazdaember, a tsz-ben is megállja a helyét. A tápiószőllősi Petőfi Tsz tagjaként idén 206 munkaegységet vállalt, pedig akadt bőven munkája a 600 négyszög- öles háztájiban is. — Mit ígér az idei termés? — A sok csapadéktól a pe- ronoszpóra nagyon elterjedt, emiatt a szőlő egy része elszáradt. Ezért erős közepes termésre számítok. Nemcsak a családja fogyasztja a bort, hektóval vásárolják a környék lakói is. Ez érthető, hiszen a „varga- bort” szerte a megyében szeretik. Sz. A. „A lényeg az, hogy jó alaposan permetezzük és ne siessünk vele.. (Foto: Gábor) A kép befejezetlen - várja alkotóját A ház valamikor nagyon szép lehetett. Ma ablakszemei vak- sin homálylanak, csengője tétován berreg. A szobákban várakozón állnak a bútorok, a falakat borító festmények várják a csomagolást. Költözik a ház gazdája, Vezényi Elemér festőművész. Odahagyja dunakeszi otthonát. Nyolcvankét évének több mint a felét itt élte le. Innen emlékezett vissza Ipolydamásdra, Surányra, a Dunakanyarra, amelyekről legszebb művei születtek. A szót nehezen hallja. Ö azonban boldogan mesél. Arról, hogy soha nem készült festőnek, nem sejtette, hogy különleges talentum bujkál bene. Huszonegy éves volt, amikor tanulmányai során megismerkedett egy különös, lenyűgözően nagy tudású emberrel: Herman Ottóval, az akkor már híres ornitológussal. Mester és tanítványa együtt járták az erdőket, mezőket, tanulmányozták a vadak, különösen a madarak életét. Vezényi Elemér egyszer úgy érezte, meg kell örökíteni mindazt, amit lát, a mozgás ezernyi változatát. Amikor első vázlatait megmutatta a szakembereknek, azok azonnal megbízták egy vadászati szakkönyv illusztrálásával. Az iskolai tankönyvekben az ő rókáin derült, vaddisznójától féit az aprónép. A festészet lett élete központja. A tanulás fáradságos évei után alkotóereje csúcsán festette a Mezőgazdasági Múzeum nagy tablóját, a magyar pásztoréletet. A világháború után másik nevezetes baráthoz kötődött sorsa. Megismerkedett Kit- tenberger Károllyal. Együtt indultak Afrikába, egyikük puskával, másikuk ceruzával vadászott az állatok királyára. Csakhogy Vezényi Elemért hamarosan leterítette a — szúnyog. A kinin tartotta benne a lelket. Négyhónapi betegség után fájó szívvel vett búcsút barátjától, s a vará- zsos afrikai kalandok színhelyétől. Hazajött. Neve mind ismertebbé vált. A Magyar Vadászszövetség albumban adta ki kétszázhatvan ceruzarajzát, amelyek mind az ember—állat örök küzdelmét ábrázolta. A festőállvány most is ott áll az ablak előtt. A Retye- zátban látott medve emeli éppen ütésre mancsát. A kép befejezetlen. A palettán elszürkültek a színek. A mester szemén hályog tompítja ragyogásukat. Talán nem sokáig. Mert aki egész életét a kék ég, a zöld fák, a vakító fehérségű havas tájak között töltötte, nem nyugodhat bele az időleges vereségbe sem. Nyolcvankét évesen műtőasztalra feksz'k! — Őszre ismét dolgozom — így búcsúzik. Keressenek majd meg Alsógödön a fiamnál. Addigra új képet festek... (komáromi) aä Kökörcsin esete * a meseautóval Kökörcsint fatális véletlen rántotta ki az ismeretlenség és szürkeség homályából. Mert Kökörcsin jelentéktelen kis emberke volt. A tömör népi mondással jellemezve: nem osztott, nem szorzott, nem sok vizet zavart. Szürke kis irattáros volt. Egy délután földi sikerekről ábrándozva bandukolt az utcán, amikor hatalmas, hosszú, fekete kocsi állt meg mellette, kökörcsin nem akart hinni a fülének, amikor a kocsihoz szólították, hogy vezesse el őket a város néhány megtekintésre méltó pontjához. Teljesítette a kérést, így egy órán keresztül a csodálatos autóköltemény ablakából tekingetett kifelé és állta az egyszerű gyalogosok irigy pillantásait. A rádióhullámoknál is fürgébb kisvárosi közvélemény önkéntes társadalmi hírszolgálata szárnyára vette a hirt: Kökörcsin egész délután egy óriási kocsiban utazgatott. Voltak, akik tudni vélték, hogy az autó az egyik miniszteré. Kökörcsin persze minderről semmit sem tudott. Másnap reggel csekélységének tudatában osont be a vállalat kapuján és azt hitte, hogy a káprázat játszik vele, amikor a portás nemcsak hogy fogadta köszönését, de kimászott a kuckójából és megkérdezte tőle, hogy jól aludt-e? Az pedig tudvalevő dolog volt, hogy a portás csak osztályvezetőn felül bújik ki fülkéjéből és legföljebb az igazgató álma után érdeklődik. Aztán még furcsább dolgok is történtek vele. Többen támogatását kérték különböző ügyekben. Délelőtt őt küldték referálni az igazgatóhoz, aki meglepetten észlelte Kökörcsin hirtelen előrelépését, valamint azt, hogy milyen értelmesen beszél. Még aznap újra be- küldték az igazgatóhoz egy panasz továbbítására, amit el is intézett. Az igazgató örömmel vette tudomásul, ennek az eddig félrevonult embernek hirtelen aktivizálódását. Kökörcsin egy nap alatt közéleti ember lett. A gyors intézkedés csak szilárdította tekintélyét. Micike, az imádott és elérhetetlen Micike, randevút Ígért neki. Berkenye megkérte, hogy intézze el a lakásügyét. A vállalati labdarúgó-csapat intézőjéül választotta, pedig soha nem volt még futballmecs- csen, mert utálta a zajt és félt, hogy leverik a kalapját. Osztályvezetője, aki eddig tüntetőén mellőzte, most barátságosan érdeklődött hogyléte felől és szemére hányta, amiért még nem látogatta meg otthonában. Még aznap felkérték egy esküvőre tanúnak és szocialista névadóapának. Munka utánra többen meghívták egy kis konyakozásra. Kökörcsin boldogan ült a presszóban a nagy társaság kellős közepén. Itta a konyakot és örömmel nyugtázta az emberek elementáris erővel feltörő szeretetét. — Hogy nem vettük észre, hogy ilyen rendes ember vagy — ölelgették és Kökörcsin.. ez a buta, szerencsétlen Kökörcsin, annyira elérzékenyült, hogy közlékenységében azt is elmesélte, hogy milyen kellemes kocsikázásban volt része. Később csak az tűnt fel neki, hogy nagyon egyedül maradt. Másnap a portást már nem érdekelte az álma és tegnapi barátai nem fogadták köszönését. Azt' beszélték, hogy ez a Kökörcsin tolakodó, okvetetlenkedő karrierista. Osztályvezetője közölte vele, hogy a tegnapi meghívás egyelőre nem aktuális, mert előreláthatólag ebben az évszázadban nem lesznek otthon. Berkenye felkérte, ne avatkozzon más ember lakásügyeibe, Micike pedig végzetes memóriazavarba esett a megbeszélt randevúval kapcsolatban. Kökörcsin máig sem érti, hogy mi hozta és mi vitte el oly hirtelen az emberek barátságát. Mert Kökörcsin egyszerű ember, aki nem ért a mesékhez és a meseautókhoz.., Ősz Ferenc Korai saláta, paradicsom és paprika a gördülő növényházban Százezrek talonban i~ r I A-J i az idén már | telsogod I eddig másfél kilométer járdát épített, az anyagáron kívül ez egy fillérbe sem került. A község nyolc fuvarosa társadalmi munkában szállított, a lakók pedig ástak, alapoztak, lefektették a kőlapokat. Ezenkívül parkosítottak, felújították a strandot. Kétszázezer forintot ér ez a munka. S amiben egyelőre nem is a forintérték a döntő, létrehozták a Felsőgödi Ivóviztár- sulatot. A felsőgödi kutak 60 százaléka kemény, szénsavas, legtöbbször fertőzött vizű. A magasan fekvő Alsógöd nem küszködik ilyen problémával, a kutak vize jó, sok helyen házi motorszivattyú viszi a lakásba. Az alsógödiek tehát elvetették a központi vízellátás gondolatát. Felsőgöd így egyedül fogott az eredeti közös elképzelések megvalósításához. A háromkutas vízhálózat _ 8 millió forintba kerül. Felét az állam fizeti, egymilliót az üdülők, vállalatok, a község lakóira pedig 3000 forint esik fejenként, amit tíz évi, havi 25 forintos törlesztésben lehet kifizetni. Amíg Karvász Kálmán mérnök és Krajcsi Pál technikus elvégezte a falu talajszinti felmérését, addig a községfejlesztési állandó bizottság és a tanácstagok megszervezték a tagságot. Jelenleg a lakosság 90 százaléka az ivóvíz társulat tagja. Huszonhét kilométeres csőhálózatot fektetnek majd le. A három kút maximális napi teljesítménye egymillió liter víz lesz. Ha a kért OTP- hitelt megkapják, tavasszal már fúrják a kutakat. A tervek készen állnak. A tervezést, s a társulat szervezési és adminisztratív feladatait négytagú kollektíva végzi. Üzembe helyezéséig ők a felsőgödi vízügy motorjai. Ez a vállalkozás az egész község egységes akaratát s közügyek Iránti lelkesedését hordja magában. S mintegy az egészet példázza a négytagú kollektíva egyik tagja, Szerencsés József bácsi munkája. — Hetven éves nyugdíjas ember létére olyan munkát végez, hogy egyetemet végzett embernek is becsületére válna — mondja a tanácselnök. — Pedig egyszerű postás volt, aki a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság műszaki főellenőreként ment nyugdíjba. Most egy fél évszázad után derült ki, hogy milyen kiváló mérnök lehetett volna belőle. Végtelenül szerény és szorgalmas 500 forintot kap ezért a munkáért, de reggeltől estig a terveken dolgozik. Mondhatnánk, hogy Szerencsés bácsi, ritka szerencsés eset. Pedig Szerencsés bácsiban Felsőgöd közszelleme testesül meg. A község fejlődésének számos jó motorja van, s mert lelkes emberek töprengenek a gondokon, nem egyszer még az anyagi korlátok sem szabnak határt a tervek megvalósulásának. Ezért halad olyan gördülékenyen a községfejlesztés. Mátéké János elnök nem ijed meg az akadályoktól. Ha kevésnek bizonyul a község pénze, akár telkeket bocsát a tanács eladásra, hogy a kiadásokat fedezni tudják. Seier Sándor, a községfejlesztési állandó bizottság elnöke mindenkit megnyer a közös ügynek, mindent megszervez, mindent előteremt. Ha mégis előfordult a járdaépítés során, hogy fizetni kellett egykét szekér fuvarért, a lakosok gondolkodás nélkül a pénztárcájukba nyúltak.---------, ----- egészen I AlSÓÜÖdÖn más szel--------------------- lemű a községfejlesztés. A község évi bevétele 220 ezer forint. Mire költi a tanács ezt a pénzt? Nemrég egészségházat építettek. Két évig tartalékolták rá a községfejlesztési alapot. Az idén bölcsőde felépítését vették tervbe. A több milliós költség felét az államtól remélték megkapni. Ez az építkezés újabb öt évre kötné le a község bevételét, vagyis öt éven át semmit sem kapna a lakosság. A bölcsőde emellett csak negyven család gondját oldaná meg. — Az egyszerűbb megoldást választják — mondják — a váci járási köfa-csoportnál, — öt évig nincs gond a községfejlesztéssel. Ez az egy feladatra koncentrálás viszont égető hiányosságokat okoz más területen, melyekkel előbb-utóbb úgyis szembe kell nézni. Alsógödre a Dunakanyar gyors ütemű fejlesztése folytán egyre nagyobb gondok nehezednek. Nincs a községnek egy étterme, ahol a vendég, vagy átutazó megebédelhet. Elavult a község villamosításának jelenlegi színvonala.
