Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-31 / 204. szám
Akik mindig segítenek O rszágos jelenség, hogy a gabona be takarítási munkákban nemcsak a tsz- tagok, hanem a más íoglal- kozási ágakban dolgozók is részt vesznek, sőt az aratás-cséplés kézi és gépi munkájának tetemes részét ők végzik. Az erőgépek, különféle munkagépek, kombájnok vezetői és kezelői között, de különösen a cséplőbrigádok népes munkacsapataiban tömegesen találunk olyan dolgozókat, akik a hivatásszerű foglalkozásuk után őket megillető szabadsgidejüket áldozzák a mindennapi kenyér biztosításának, a ga- bonabetakarításnak megsegítésére. Az általános tapasztalait azt mutatja, hogy ezek a besegítő dolgozók szívesen vállalják a mezőgazdasági munkáknak ezt a legfontosabb, de egyben legnehezebb részét. Legtöbbjük évek óta vissza-visszatér ehhez a munkához. Igen sok helyen már összeszokott munkacsapatok állnak ilyenkor a gép mellé. K ülönösen ezidén. amikor a viszontagságos időviszonyok ellenére majdnem mindenütt az átlagon felüli eredményeket sikerült 'elérni, valameny- nyi munkahelyen töretlen munkakedvet, megelégedettséget és a jól végzett munka igazi öröm megnyilvánulását lehetett tapasztalni. Természetes, hogy ezek az emberek, akik a szabadság drága idejét áldozzák fel, lemérik a velejáró anyagiakat is. E téren is általánosan egyöntetű vélemény alakult ki, mely röviden így foglalható ösz- sze: valamennyien megtalálták a számításaikat és a következő esztendőre is biztosítani kívánják a helyüket. A z emberek nem félnek a munkától," vállalják a legnehezebbeket is, szívesen, lelkesen, kicsit becsületből és egy kicsit a becsületes ellenérték, a család mindennapi kenyerének biztosítása céljából. Látni kell azt a büszke örömet, mely kiül az arcokra, amikor átveszik a verejtékes munka eredményét, a zsákokba mért drága kenyérmagot. Ezek az emberek szeretik a földet, szeretik a mezőgazdasági munkát, de amint a nagy munka letelt, kicsi fájó szívvel hagyják ott a szérűn összekovácso- lódott munkacsapatot, a sok gonddal karbantartott gépet és mennek vissza a gyárba, üzembe és a többi munkahelyre. D icséret és elismerés illeti azokat a dolgozókat, akik megértik a hívó szót és áldozatos, önfeláldozó munkával segítik biztosítani az ország kenyerét. (Dr. Huszty) Harmincegy éves koromban láttam meg először a magyar tengert — a Balatont. Az vigasztalt legalább, hogy kisfiam kalauzolt. Végcélunkat azonban — az erdészüdülőt — nem találtuk sehogy sem. Már több mint három órát kerestük 'hiába, mikor megláttam az igazgatóság épületét, s oda mentem be felvilágosításért. Kedvesen útbaigazítottak, sőt, megtették azt a szívességet, hogy kocsival vittek el bennünket az üdülőbe. Ha tudtam volna, hogy ebből mi lesz, szívesebben kimentem volna gyalog is, fiam kezét fogva. De nem tudtam. Mikor megálltunk az üdülő előtt, még semmi különleges esemény nem történt. Bizonyára hozzászoktak már a kocsik érkezéséhez. De amikor felismerték a gépkocsivezetőt, s ráadásul kinézett és integetett a kocsi ablakán, az igazgatóhelyettes is, vad rohanásban érkeztek a gondnokék, felrántották a kocsiajtót és pillanatokon belül kényelmes helyet kaptunk. A csomagjainkat rámolgattam szét, mikor egy hang szólalt meg felettem: — Nagyságos asszony! Hogy tetszik a hely? A megszólítás megdöbbentett. Nagyságos asszony? Én? Gyorsan körülnéztem, hátha valami matróna képviseli a múltat valahol mellettem. Sehol senki. Csak a gondnok- nő állt előttem, mézédes mosollyal, alázatos testtartásban. — Minden nagyon jó! — mondtam kényszeredetten. Minden háromórában visz- szatért, érdeklődött, nagyságos asszonyomozott. Mindig azt vártam remegve: mikor kér protekciót. Kellemetlen helyzetemben csak egynek örültem. Hogy nem csókolt kezet. ^mondta:, egy csemete- kerti munkásad. Lejegyezte: —is— Javult a kenyér minősége A sülyi vásárlóközönség néhány napja örömmel veszi tudomásul, hogy kifogástalan a kenyér alakja, szép a színe, s ami a fő, kitűnő az ízp. Érdeklődésemre a kenyeret szállító gépkocsi vezetője elmondta, az örvendetes változás annak köszönhető, hogy egy hete magyar búzából sütik a kenyeret (králky) KEVÉS A TANTEREM Járásunkban 41 iskolában, 245 tanteremben, 484 pedagógus 12 959 tanulót oktat. Egy tanteremre 53 tanuló jut, ez rosszabb mint az országos (47), vagy mint a megyei (49) átlag. k PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1965, AUGUSZTUS 31, KEDD . ______________ L ehet egy „kicsivel" több n járda ? Maglód példát mutat a község fejlesztésben A Hazafias Népfront járási elnöksége augusztus . 26-án megtárgyalta a községfej le5z- tési tervek első félévi teljesítését. A járás községei az 1965-ös év községfejlesztési bevételi tervét 76 százalékra, kiadási tervét 55 százalékra, társadalmi munka tervét 90 százalékra, saját anyag felhasználási tervét 69 százalékra teljesítették. A bevételi terv teljesítésében legjobb eredményt Káva érte el, második helyen Maglód áll. A kiadási terv teljesítésében első helyre Maglód került. A társadalmi munka teljesítésében példamutatóan szép eredményt ért el Maglód, míg Csévharaszt, Gomba, Bénye elmaradt. A népfront járási titkárának beszámolója után a hozzászólók kifogásolták, hogy a nagyközségekkel együtt — egy színvonalon — értékelik a kisközségeket is. Neumann Mihály, a népfront járási titkára, válaszában elmondta, hogy a községeket népességük szerint — három kategóriába osztva — értékelik majd, így egyenrangú versenytársakhoz hasonlítják a teljesítményüket. Pilis 408 ezer forint értékű társadalmi munka vállalásával kapcsolatban megállapították, hogy erejükön felül vállaltak, LEVELESLÁDÁNKBÓL: Két hónapja nem ég.,* Nekem az a véleményem, ha egy dolgozó bejelentést tesz valamely érdekelt vállalathoz vagy szervhez, szóban vagy írásban, arra választ is . kellene adni, vagy a kérelemben, ha lehetséges, érdemlegesen intézkedni. Sajnos, ezt az Elektromos Művek üllői kirendeltsége nem teszi. Tudom, hogy Vecsés nagy község, oda a villanyszerelők óránként nem tudnak kijönni, ha bejelentés érkezik. De azért azt mégsem értem, hogy két hónap leforgása alatt ne tudtak volna intézkedni levelemre, amelyben közöltem, hogy Vecsésen. a Vöröshadsereg út 47. házszám előtt június 15-e óta nem ég a közvilágítást szolgáló villany. örülnék, ha kérésem két hónap után megértésre találna. A sajtó hasábjain megismételt kérelmem talán jobb megértésre talál, mint levelem. Darázsi Imre, Vecsés BARÁTNŐK (Tóth Ambrus felvétele) s a következő fél évben azt is meg keil nézni, reálisak-e a vállalások. Második napirendi pontként Maglód község népfronttitkára — József Sándor — számolt be arról, hogyan szervezték meg községükben a társadalmi munkát. Nemcsak általánosságban foglalkoztak a munkával, hanem részfeladatokra bontották, utcánként., házanként megtárgyalták. Tanácsülésen beszélték meg, mire van szüksége a községnek. A határozat után megtervezték a járdaépítést: hol csinálják, ki, mikor kapcsolódik be az építésbe? A munkát általában szombaton- vasárnap csinálták, de olyan ember is volt, aki arra az időre szabadságot vett ki, amikor a járdaépítésben rákerült a sor. Minden tanácstaggal egy népfrontmegbízott járta az utcákat, s együtt magyarázták meg az embereknek, hogy a köfa- alapból csak másfél kilométer járdát tudnának építeni, társadalmi segítség nélkül. A jó szervezés és a magló- diak segítőkészségének eredményeként öt kilométer járda épült meg a községben: 390 ezer forint értékű - társadalmi munkát végzett eddig a lakosság. MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Szemet szemért. Maglód: Né hagyd magad Pitkin (szélesvásznú). Monor: Az ötödik lovas, a félelem (szélesvásznú). Pilis: 101 kiskutya. Tápiósüly: Szemet szemért. Üllő: A Saint Tropez-i csendőr (szélesvásznú). Vecsés: Bűn (szélesvásznú). Mindent a gyermekekért Ez a jelszó vezényelte a pilisieket a jövő évi községfejlesztési feladatok ösz- szeválogatásánál. Egy új, 40 személyes bölcsőde építkezésének elkezdéséhez 395 ezer forintot kívánnak felhasználni. A három óvoda, valamint a Mária-telepi iskola bővítésére, felújítására, egyéb költségeire 410 ezer forintot költenek majd. Ezekmel- lett 10 ezer forintért úttö- rösátrakat kívánnak vásárolni. A községfeiiesztési alapból fennmaradó összeget a villanyhálózat bővítésére (100 ezer forint) (s könyvvásárlásra (15 ezer forint) költik. Pályaszéli jegyzet A szelei győzelemről A mérkőzésről: Már az első percben veszélyes hazai támadás futott végig az szelei pályán. Kiszel lövését azonban kapusunk, Varga Imre, nagy bravúrral szögletre öklözte. A 14. percben egy ártatlannak tűnő szelei támadás után a balszélsőhöz került a labda, aki Baracs- kay és Fitos hibájából a bal felső sarokba lőtt. A 30. perc aztán meghozta a ki- egyenlítést. Végh K. nagyszerű labdát kapott a jobbszélen. Egészen kikeveredett, csaknem az alapvonalhoz, s onnan, a kimozduló kapus fölött a kapu jobb sarkába lőtt. Nagyszerű csatárteljesítmény volt! Szünet után mintha kicserélték volna a két csapatot. A gyömrőiek uralták a pálya kétharmadát. A sze- leiek erejéből csak a védekezésre telt. Sok-sok kihagyott helyzet után a 75. perc hozta meg a második, s egyben győztes gyömrői gólt. Gudra nagyszerű csel- sorozat után lerázta magáról a védőket, középre keveredett, s nagy erejű lövése a kapufa belső éléről vágódott a hálóba. A játékosokról: Idegenben rég láttunk olyan jó csapatjátékot, mint amilyent a második félidőben produkáltak a „mieink”. Nagyon okosan tették a labdát, ötletesen, sziporkázóan játszottak. A második félidő alapján minden játékos dicséretet érdemel. A játékosok osztályzatai, amelyet több szurkoló véleménye alapján állítottunk ösz- sze: Varga II (4) — Baracskay (3) , Fitos (4), Fehér (5) — Tóth (4), Burján (4) — Varga l (3), Végh K. (4), Gudra (4) , Rádi (3), Dohnál (5). A játékvezetőről: Szabó II végig tárgyilagosan, nagyon jól vezette a játékvezetői szempontból nehéz mérkőzést. A szurkolókról: A csapatot Tápiószelére is csaknem száz gyömrői szurkoló kísérte el. A 90. perc után ismét felcsattant a megérdemelt taps. (gér) Javul a fejési átlag az ecseri Törekvő Tsz-ben „Dolmány" és „Citrom“ versenye Egymás mellett a múlt és a .ielen: a régi zsúptetős istálló és a 70 ‘méter hosszú, pa.’a- tetos épület, amelyben az ecseri Törekvő Tsz 82 szarvas- marháját gondozzák. — A csaknem egymillió forint beruházással épült istállót a növendékmarha állományunk fejlesztése érdekében építettük — mondja Verni Lajos állattenyésztési brigádvezető, — de a szükség nagyobb úr volt. Időközben növeltük szarvasmarha-állományunkat. s a régi épület szűknek bizonyult. Az istállóban külön boxok- ban elkerítve lakmároznak a tehenek. Fejük felett a na- cionálé: nevük, fejési eredményük, takarmány meghatározásuk stb. Minden tehén „érdeme” szerint egyedi takarmányozásban részesül. Itt is érvényesül .a „premizálási” rendszer. Dolmány és Citrom — a két legtöbb tejet adó tehén — például külön abrakot kap. Hallgatólagos, nagy verseny folyik közöttük. Jelenleg Dolmány napi 25 literes állagával szemben, Citrom „csak” 22 Litert produkál. De Citrom a íejlődőképesebb — mondják a fejők: Haraszti János, Huszar Péter, Bura Antal és felesége. Ök gondozzák, ápolják, fejik az állatokat, így ismerik egyéni tulajdonságait is. Az állatok szakszerű, lelki- ismeretes gondozása — jó kondicionálása — alapja a fejési átlag hétről-hétre való emelkedésének. A naponta vezetett kimutatásból megtudjuk: februárban 8,5 liter volt a fejési átlag — augusztusban pedig: 11,5 liter! Ez országosán sem rossz eredmény. A szép eredményben — a lelkiismeretes gondozói munka mellett — az is figyelemre méltó, hogy a tsz fokozatosan frissíti szarvasmarhaállományát. Februárban 48 tehénből 29 volt fejős, ma pedig 82-ből 45! A vásárolt szarvasmarhák — úgynevezett frissentejelők — ebben az időszakban adják a legtöbb tejet. Szót kell ejteni az állattenyésztők bérezéséről is: 1500 forinton alul szinte egyikük sem keres, mégis emberhiánynyal küzd a tsz. A munkaerő- hiány enyhítését próbálják a jövőben úgy megoldani, hogy a lovak volt istállóját :— lakásokká alakítják át. Így talán jobban gyökeret vernek a távoli vidékről jövő dolgozók. — A tsz tervében szerepel a tehenészet százas létszámra való emelése és az állatok gépi etetésének megvalósítása — mondotta a brigádvezétő, amit a mezőgazdász is alátámasztott. (H.) Kocsi teszi az embert? A „nemzetközi szoba" képesítés nélküli pedagógusa A SZOBA ATTÓL NEMZETKÖZI, hogy mindenféle ügyes-bajos problémával felkeresik azt, aki ebben a szobában fogad. Mondom, hogy egy kicsit belehallgatnék a beszélgetésekbe, s az idős, ősz hajú asszony, aki szerdán reggeltől — egyórás megszakítással — délután ötig fogad, ezt mondja, gyorsan üljek le. Nemcsak azért, mert így diktálja ezt az udvariasság és én a vecsési tanács igazgatási osztályán vendég vagyok, hanem azért, mert néha olyan problémákkal jönnek, hogy ő is megtörlj a szemüvegét, aztán újra felteszi, de hiába, a probléma is, meg a panaszt- tevő is változatlan. özvegy Kirtyán Sámuelné 11 éve dolgozik a tanácsnál, tud tanácsot, útbaigazítást adni, s tud és akar segíteni. Szerdán úgy kezdődött a napja, hogy bejött egy asz- szony a 15 éves lányával, akit a balatonfüredi rendőrőrsről hozott vissza Vecsésre, s aki rövidke életében másodszor lopott. A gyerek konokul hallgatott — ezek a félig gyerekek hallgatni szoktak — lehajtotta a fejét, s hallgatta az anyja sopánkodását, Kirtyán- né másodszor mondta el neki, ami először sem hatotta meg, hogy becsületesen kell élni, s akkor nem keli lehajtani soha a fejét, akkor nyugodtan nézhet az emberek szemébe. A gyerek anyja, amikor megtudta, hogy fiatalkorú lánya este tíz órakor kódorgott a füredi mólón, s lévén fiatalkorú és vecsési lakos, a rendőrőrsön szállásolták el, megkérdette Kirtyánnét: ő menjen le Füredre a gyerekért? S elcsodálkozott, mikor megtudta, hogy neki kell mennie, lévén ő a gyerek anyja. k MIT SZÓL MOST, néhány órával a beszélgetés után a szociális előadó az esethez? — Négy unokám van, a gyerekemet özvegyen neveltem fel, 15 éve dolgozom, de soha nem felejtkeztem el arról, hogy a gyereket nemcsak ruházni kell, nemcsak enni kell neki adni, hanem nevelni is kell. Nem akkor, amikor már megtörtént a baj, hanem születése pillanatától kezdve. A kislány ügyét kénytelen leszek átadni az ügyészségnek. k BARNA FIATALEMBER jön be, kezében két személyazonossági igazolványt szorongat. Kirtyánné kinyitja az igazolványokat, aztán ránéz a félszegen toporgó fiatalemberre és megcsóválja a fejét: maguk nem házastársak. Magának ez az asszony élettársa és nem a felesége. Ahhoz, hogy igazolást kapjon, két tanú kellene, akik az együttélést igazolják, de már dél van, és sietni kell vissza Kispestre a szülőotthonba, ahol gyereke született. A szülési segélyhez kellett volna a tanács igazolása. Megkapja az igazolást, a tanúk nem kellenek, s mehet vele Kispestre, ahol várja őt egy néhánynapos csecsemő ... A fiatalember viszi a papírt, s elmegy az asszonyhoz, aki anyja a gyerekének, de ő tulajdonképpen nem apja a gyereknek ... Csukódik utána az ajtó, és Kirtyánné megtörli a szemüvegét és csóválja a fejét. k AZTÁN JÖTT MÉG EGY tizenöt éves kislány, szájában cigaretta füstölgött, valami igazolást kért. Kirtyánné ránézett, aztán kiküldte, dobja el a cigarettát, s jöjjön be újra. Jött egy idős bácsi — igazolásért — a temetkezési segélyhez kell. Aztán dél lett. Féilg vége a munkaidőnek. Aláírt néhány tucat papírt, s amikor éppen nem volt ügyfele, elmondta, hogy néha ösz- szehúzódik a gyomra, ha hallgatja az embereket, a tehetetlenségtől. mert ő kiadhat igazolást, de összegubancolt emberi életeket nem tud kibogozni ... Deli Mária
