Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-29 / 203. szám
1965. AUGUSZTUS 29, VASÁRNAP "“KKiriun A három és fél ezer éves üveg ELEKTROTECHNIKAI ÓRIÁSOK Sibaris és magnetometer A régészeknek új eszköz áll rendelkezésükre, amelynek segítségével régi települések, városok helyét, sőt alaprajzát is pontosan meghatározhatják. Ez az eszköz a rendkívül érzékeny mágnességmérő, magnetometer, amely a földmágnes- ségnek 1 milliomod résznyi változását is érzékeli. Lehetővé teszt hogy föld- vagy vízrétegen keresztül is megállapíthassák a régi települések pontos alaprajzát,'az épületeket, a kövezett utakat, esetleges emlékműveket, mert ezek — különböző anyagokból lévén — mind másként térítik ki az érzékeny műszer mutatóját. Az egykor lakott területek mágneses tere más, mint az „érintetlen" területeké. Ennek a módszernek segítségével találták meg olasz és amerikai régészek Sibaris város helyét. Sibarisról tudjuk, hogy lakói kényelemszeretők, sőt élvhajhászók voltak. Berzsenyi a Magyarokhoz című versében „Rut sibarita váz”-1 emleget. Az ismert települést i. e. 510-ben a szomszéd város, Croton hadserege megsemmisítette. A magnetometer adatai szerint Sibaris az Ion tenger partján feküdt, kb. 5 km! területen. Jelenleg 5 méteres vízréteg borítja. K. J. Mitterhofer faírógép. III. Amenemheí jogara — Kiemelt mesterség Kómában - És a magyarok: Az üveget, ezt a csodálatos anyagot, amelynek alapanyaga a kvarchomok, az egyiptomiak találták fel. A legrégibb üvegtárgy III. Amenemhet fáraó (középső birodalom) üvegjogara volt, amelyet a berlini múzeum őriz. Az egyiptomiak még szabad formázással készítették üvegtárgyaikat, homokmagra sodorták, vagy a mag köré öntötték az üveganyagot. Illatszeres üvegcséket formába is sajtoltak és agyagformába is öntöttek. A meleg üveganyagot kézzel formálták ékkövekké, gyöngyökké. Az egyiptomi üveg keresett árucikk lett, s az' akkori világnak legjelentősebb „üvegvárosa” Alexandria volt. Az üvegfúvó pipa forradalmasította az üvegkészítést. Pontosan nem tudjuk, kik találták fel, mindenesetre a Földközi-tenger keleti partjának valamely részén, feltehetőleg Szíriában, kerek 2000 évvel ezelőtt alkalmazták. Ez a pipa tette lehetővé a nagyméretű. vékonyfalú üvegedények készítését. Ezáltal válhatott az eddig fényűzési célokat szolgáló üveg használati cikké. Az üvegműves igen megbecsült iparos volt már a legrégibb időktől kezdve. Tudjuk, hogy Rómában kiemelt mesterségként tartották számon, amelyet nemcsak örökölni lehetett, de mindenféle közadóktól is mentesült. A római birodalom már igen fejlett üvegiparral rendelkezett, a legkülönbözőbb célokra gyártottak üvegedényeket, kezdve a finom kis illatszeres üvegcséktől a szoptató üvegeken keresztül, a nagyméretű halotti urnákig. A római birodalom bukása után az üveggyártás — a fújt üveggyártás — hosszú időre lehanyatlott. Színes síküveget készítettek nagy mennyiségben, főleg a gótikus katedráitok számára. Nyugat-Euró- pában a középkor folyamán érvényben riíaradtak az üvegművesek előjogai, s a gyártási titok megőrzése érdekében mindenkor ragaszkodtak a mesterség öröklődéséhez. Érdekes megemlíteni, hogy hazánkban nehezen indult meg az üvegművesség. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy az ötvösművészet igen magas fejlettségű volt. A magyarok érthető módon a fém, a fa és bőr palackokat és ivóedényeket részesítették előnyben a törékeny üveggel szemben, s a középkor elején sokkal szívesebben használtak nemesfémet edények készítésére, mint egyéb anyagokat. Az üveg iránti bizonyos fokú közöny szinte napjainkig fennmaradt, A fújt üvegedények gyártása a XIV. században újjáéledt. Ezek az üvegedények aránylag egyszerűek voltak, és csak a XV. század utolsó negyedében született meg Velencében a díszes üvegek gyártása. Az üveggyártásnak a fújt üveg készítés csak kis része. Hosszú volna elmondani a hengerelt, az öntött üveg történetét. Majdnem bizonyos, hogy ez az ősi anyag, amely nélkül a kémia, a fizika, az orvostudomány fejlődése elképzelhetetlen, a jövőben egyre fontosabb szerephez jut. Az építészet, a közlekedés- technika egyre több és újabb formában használja fel az üveget és valóban joggal mondhatjuk, hogy az üveg az eljövendő korok nyersanyaga. Koroknay István A Szovjetunióban az elektromos energia termelése és felhasználása egyre nagyobb méreteket ölt, A leningrádi XXII. Pártkongresszus Gyárban készítik a krasznojarszko- jei vízierőmű 508 000 kilowattom óriás vízturbinát, amelynek egyes elemei is óriások. Nyolc méter átmérőjű forgórészének súlya kb. 200 tonna. Megmunkálását 19 méteres befogó nyílású karusszelesztergán végzik. A turbina- alkalirészek hőkezelésére felépítették Európa legnagyobb gázkemencéjét. Ugyancsak nagyszabású feladatokat jelent a termeit elektromos energia nagy távolságra történő szállítása. Jelenleg 750 kilovoltos váltóáramú távvezetékek építésén dolgoznak. E munka megoldását a Szovjet Villamoseijergia- ipari Tudományos Kutató Intézet vállalta. Az 508 000 kilowattos turbina forgórésze közben. megmunkálás Mekkora a villámok ereje? A vakokon akartak segíteni.. Érdekességek oz írógépről A zseniális Kempelen Farkas, a kitűnő mechanikus és konstruktőr nemcsak sakkautomatát szerkesztett, hanem egyik, bécsi barátja vaik lánya részére írógépet is. Nem véletlenül említettük éppen Kempelen művét: az írógép- készítés ötletét az a segíiö- szándék adta, hogy vak emberek számára tollat helyettesítő eszközt, gépet szerkesszenek. Ilyen készüléket szerkesztett 1833-ban az amerikai Búrt, tíz évre rá a francia Foucault, az amerikai Charles Thubler, majd néhány évvel később a francia Pierre, 1855- ben pedig az angol Alfred Bach próbált vakok részére segédeszközt készíteni az íráshoz. Az írógép első szabadalma megelőzte mindezeket a kísérleteket. Angliában Henry Mül jelentette be már 1714- ben mechanikai irókészülékét, amely a tollat pótolja és a kézírást kiküszöböli. De sem ez. sem az előbb említett írókészülékek nem szolgáltak kiindulópontul az igazi írógéphez. Az első valódi ■ írógép-szabadalom alig százesztendős. 1867-ben egy amerikai nyomdász, Lathan Shales és egy mechanikus, Charles Clidden szabadalmaztatták írógépüket. Ez a készülék már annyira használható volt, hogy némi javítás és tökéletesítés után 1869-ben a Remington és fiai cég már elkezdte gyártani az első Remington-írógépeket Ezeken még csak egyfajta betűvel lehetett írni: csak nagy betűkkel. Yosit, aki a Sholes-féle gépet tökéletesítette és gyártásra alkalmassá tétté, 1880-ban — kiválva a Remingitom-cég kötelékéből —, Caligraph néven olyan gépet kezdett gyártaná, amelyen már kis és nagy betűvel egyaránt írhattak. Ezután új és új típusok jelentek meg és csakhamar több írógépgyár létesült — egyelőre csak Amerikában. A kilencvenes évek végéig Európában nem gyártottak írógépet, csak a századfordulón jöttek létre a német és francia írógépgyárak. Ez annál különösebb, mert Európa első írógépe megelőzte az amerikait. Egy ács és asztalos találta fel, szerkesztette meg ezt az első valódi írógépet 1864-ben. Peter Mitterhofer-nek hívták a feltalálót, aki 1822-ben a Meran melletti faluban született. Négy különböző modellt szerkesztett, nagyrészt keményfából. Égjük gépe fennmaradt és a drezdai egyetem tulajdonában van. A készülék 15 kilogramm. Mitterhofer modelljei mai megítélésünk szerint alkalmasak lettek volna sorozatgyártásra és semmiben sem maradtak. az amerikai gépek mögött. De a feltaláló a maga idejében semmiféle érdeklődést nem tudott felkelteni találmánya iránt. Mitterhofer teljesen feledve 1893-ban szülőfalujában halt meg. Megállapították, hogy hazánkban a lecsapó villámok száma évenként mintegy 300 ezerre becsülhető. Az idei zivataros nyár ezt az átlagot bizonyára felülmúlja. Sok emberben felmerülhet a kérdés: vajon nem lehetne-e azt a hatalmas energiát, amelyet a villámok képviselnek, valamiképpen hasznosítani? Hogy a kérdést megítélhessük, idéznünk kell a villámkutatás néhány eredményét. A iégkör elektromos jelenségeinek vizsgálata — amelynek a villámkutatás egy részét képezi — régóta foglalkoztatja a kutatókat. Tisztázták a villámlás lényegét, leírták kísérő jelenségeit és igen sok mérést végeztek. Megállapították például, hogy a villámlás a levegő különböző vastagságú, a milliméter századrészétől néhány centiméterig terjedő vékony csatornáiban zajlik le; ezekben pozitív ionok és előle trónok rohannak, amelyek izzásba hozzák a levegőt. S mi ezt az izzó levegőt látjuk villámnak. Megmérték, mekkora a villám haladási sebessége, s azt találták, hogy az legalább 100 —200 kilométer percenként. De a kutatóknak ez nem volt elég, azt kellett tudniuk, hogy milyen gyorsan, változik a villamos feszültség és áramerősség a villámban, valamint mekkora e változás? A villámban lezajló villamos kisülés (amíg a feszültség hirtelen felugrik és nullára csökken) néhány milliomod másodpercig tart. És az időtartam kezdetén 10—20 maLlió volttal növekszik a feszültség milliomodmósodpercenként, és hasonlóan meredeken ugrik fel az áramerősség is átlagban 6000 amperral milliomodmásodpercenként. A kialakult áramerősség — a mérések szerint — a villámok 50 százalékánál nagyobb, mint 15 000, 10 százalékánál nagyobb, mint 50 009 és minden századiknál nagyobb, mint 100 000 amper. Kiszámították: a hatalmas áramerősségek következtében a villámcsatornában 10 000— 15 000 fok hőmérsékletnek és 100 atmoszféra nyomásnak kell lennie! De miért nem lehet ezeket a hatalmas áramerősségeket valamiképpen „befogadni” és hasznosítani? Mert rendkívül rövid időtartamú áramlökésekről van szó. Az átlagos 15 000 amper erejű villám egy percen keresztül csupán egynegyed amper állandó áramot adna! Ezzel pedig még egy kávét sem tudnánk megfőzni. D. Űj berendezés az ultranagyfeszültségű távvezetékhez. Hordozható műanyaglégcsarnok A mezőgazdasági termények biztonságos elhelyezése sok esetben okoz komoly gondokat. Nemrég külföldön és legújabban hazánkban is határozott mérethatárig kedvező körülményeket nyújtanak a termények elhelyezésére. A szállítható lég- csarnok egy fél hengerből és két negyed gömbből álló térséget zár körül. A felszerelésnél a műszálakból készült csarnokburkolatot szétterítik a csarnok helye fölött. A határvonal úgy rögzíti le a burkolatot a földhöz, hogy lehetőleg légmentes zárás keletkezzék. Ezután kompresszorokon keresztül — amelyek a csarnokon kívül helyezkednek ei — levegőt táplálnak be, így túlnyomás keletkezik, a csarnok felfúvódna és kialakult a terménytároláshoz kívánt légtér. A csarnok formaadósánál tekintettel vannak arra az alapelvre, bogy a lehető legkisebb felülettel a legnagyobb térfogatot kell elérni. A hordozható légcsarnok a könnyebb előállítás miatt különálló elemekből készül. A felületeket össze lehet varrni, ragasztani vagy forrasztani egymással. A felületek összeillesztésének helyét, hogy légmentesebben zárjon, még egyszer egy csíkkal átragaszthatják. A levegő kiszüremlésének megakadályozására a csarnok bejáratát zsilipként alakítják ki. Minél nagyobbak a csarnokok, annál jelentéktelenebbé válik a levegőveszteség a bejáratoknál. A bejáratok és a zsilipek beillesztése a csarnokburkolatba különleges gondosságot igényel, A hordozható légcsamokok hasznosítási lehetősége igen sokoldalú. Felhasználásukra nagy jövő vár, különösen a mezőgazda- sági termelésben. Ligeti György Az ujjlenyomatok az orvostudomány szolgálatában Az ujjlenyomatokat eddig elsősorban a bűnüldözés során hasznosították a rendőrségi szervek, a tenyér vonalaiból pedig a tenyérjósok „olvasgattak”. Az utóbbi időben azonban az Orvostudomány is fokozottabb mértékben figyel fel azokra a rendellencsségekAz NDK fővárosában levő Charité kórházban a közelmúltban röntgensugárral egy i, e. 600 táján bebalzsamozott fiatal egyiptomi lány múmiáját világították át. A vizsgálat során olyan csontbetegséget észleltek az orvosok, amelyekről eddig azt hitték, hogy nem pusztított az ókoriak soraiban. A múmia röntgenezés több évtizedes múltra tekinthet vissza. Rcy Moodie amerikai orvos például 1931 óta röntgenez rendszeresen egyiptomi és perui balzsamozott múmiákat. A közelmúltban a British Múzeum egyik kollokviumán rámutatott arra. hogy a múmia röntgenezéssel számos ókori betegséget derítettek fel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a múmia röntgene- zés során felállított diagnózisoknál igen óvatosan .kell eljárni, mert nemrégiben például ilyen, röntgenképekre alapított diagnózisokkal az orvosok melléfogtak. Ókori csigolyaelváltozásokat észleltek néha. Ezek, mint az utóbbi gondos kísérletek kiderítették, a mumlfikálással (bebalzsa- mózással) kapcsolatos elváltozásók voltak. Tehát nem szervi betegségek, hanem a bebalzsamozott halottak tetemében az évszázadok folyamán beállott kiszára- dásos és egyéb bomló folyamatok következtében jöttek létre. re, amelyeket az emberi ujjlenyomaton és tenyérrajzon lehet kiolvadni. Neves amerikai és más országok orvosai szerint például az ujjlenyomaton megfigyelhető rendellenességek szoros összefüggésben állnak egyes veleszületett betegségekkel, mint pl. a Down-kórral, szívbetegségekkel, idegrendszeri elváltozásokkal, skizofréniával stb. Az Egyesült Államok Virgínia államának egészségügyi hatóságai a közelmúltban 5000 kórházi betegről vettek ujjlenyomatokat — rendőrségi szakemberek közreműködésével —, azzal a céllal, hogy az ujjlenyomatokon megfigyelhető bizonyos betegségre utaló rendellenességeket tanulmányozzák. Röntgenezik a múmiákat
