Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-28 / 202. szám

MST tt teret yifrfap 1965. AUGUSZTUS 28, SZOMBAT A veszprémi női kórus első díjat kapott Arezzóban Csütörtökön este az olasz- országi Arezzóban. a nemzet­közi többszólamú énekkarok versenyében a veszprémi női kórus első díjat kapott. A ve­télkedő énekkarok négy kate­góriában indultak, az egyik kategória első díját kapta á veszprémi együttes. ÚJ ÉRTELMET KAPOTT A RÉGI NÓTA A tápéi szenzáció Dolgoznak az olaj (úrók Jugoszláv turné Pénteken, a néphadsereg központi klubjának színház- termében a Magyar Nép­hadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett Mű­vészegyüttese bemutatta mű­sorát, amellyel Jugoszláviá­ban vendégszerepei. A magyar katonaművészek első jugoszláviai előadásu­kat szeptember 5-én Sza­badkán tartják. Ezenkívül még tíz alkalommal lépnek a közönség elé. y'J FAVORIT Incrottio pierí A Szeged tőszomszédságá­ban meghúzódó Tápé népe ezelőtt is elég rátarti volt. Hiába terpeszkedett el a nagy Tisza-parti város határáig úgyannyira, hogy már teljesen összeépült vele — ha a jelző­tábla nem mutatná az aszfal­tozott országúton, nem is le­hetne tudni, hol végződik a város és hol a falu — Tápé megmaradt közigazgatásilag független, önálló községnek. A nótát, amelynek dallamá­val jelzik a harsonák a nagy­hírű szabadtéri játékok kez­detét, másképpen értelmezik Tápén, mint Szegeden. A tá- péiak szerint, akik a faluju­kat tartják a világ közepé­nek, Szeged csak azért híres város, mert Tápéval határos. Némi alapja kétségtelenül van ennek a magyarázatnak, különösen amióta a Tiszatáj Termelőszövetkezet káposz­tás területén vagy hetven méter magas sugárban feltört az olaj. — Ezzel is A keszthelyi Agrártudomá­nyi Főiskola halatonakali kí­sérleti telepén most érik a gyümölcskertek új favoritja, a piros héjú őszibarack. Az „incrottio pieri” elnevezésű olasz fajta, amely eredeti ha­zájában is újdonságnak szá­mít, kísérleti célokkal tíz év­vel ezelőtt .került a Balaton partjára. A kezdeti fajtakísér­leti eredmények nyomán öt évvel ezelőtt alakították ki az első tízholdas táblát a bala- tonakali telepen, ahol most fordult először termőre a ki­váló új gyümölcs. Az új fajta irdekessége, hegy héja Csák­iéin teljesen megpirosodik. lepipáltuk a várost — büszkélkednek most a tá- péiak —. mert mi meleg ví­zért csapoltattuk meg a föld mélyét és olajat találtunk, nem úgy, mint Szeged, „aki” vagy harminc-harmincöt esz­tendővel ezelőtt a város • szí­vében olajért fúrta meg a mélységet, de olaj helyett csak meleg vizet talált. Országos szenzációt keltett a nyár derekán a szédítő magasra lövellő tápéi olaj. A tsz valóban azért bízta meg a ceglédi vállalatot az új mély­kút fúrásával, mert szépen fejlődő kertészetének meleg­vízre lett volna szüksége. Amikor a fúrócsövek elérték már a kétezer méteres mély­aÖNYVESPOLC Ruth és Max Seydewitz: Hölgy hermelinne iOfr Remekművek tragédiája ur A Harmadik Birodalom gyalázatos történetének, tény­kedésének van egy kevésbé .smert, sőt, a nagyközönség előtt majdnem teljesen isme­retlen oldala: a gazdasági -ablás mellett végrehajtott — műkincsrablás. Ahová a né­met hódító hadsereg eljutott, ott azonnal megjelentek a különböző különleges oszta­gok, s mindazt, ami mozdít­ható volt, ami értékkel bírt, a birodalomba' szállították. Raboltatott Hitler, Gőring és Himmler, s raboltak a kisebb rangú nácik is. Mindaz, ami a népek nemzeti kultúrkincse volt, a nácik prédája lett, lajstromozott és ingyen elvi­hető vagyon, s a Louvre kin­cseitől a krakkói Wawelig. képek, szobrok, grafikák, sző­nyegek, bútorok, gobelinek kerültek ládákba, hogy a jö­vendő „Hitler múzeum” vagy Gőring kastélyának falait ékesítsék. A Harmadik Birodalom gi- gantomániás vezére elhatároz­ta, hogy a világ legnagyobb múzeumát létesíti Linzben, szűkebb szülőhazája „tisztele­tére”, s azt rablóit műkin­csekkel tölti meg ... Méltó módszer, már ami a fasiz­must illeti! Hitler külön sze­mélyi megbízottat nevezett ki — Posset, a Drezdai Állami Képtár igazgatóját —. aki elsőként „válogathatott” az elfoglalt területek valameny- nyi műkincsében, hogy azok javát a „Führer Múzeum” számára biztosítsa. Posse, megtagadva tudós voltát, készséges végrehajtója lett a führeri parancsnak, s sokezer műkincset raboltatott el jogos tulajdonosától, holott — ma­ga is jól tudta — a hágai egyezmény alapvető tétele a kultúrjavak, műkincsek mesz- szemenő tiszteletben tartása és védelme. De ahogy más­ban sem, úgy a műkincsek tekintetében sem tartották be a nácik a hágai egyez­ményt ... Posse mellett ott voltak a másik nagy rabló, Gőring megbízottai is. A ,há­tsísc jas Hermannf* maga Hitler is a feketepiacok királyának nevezte; a rablott műkincsek egy részét jő áron eladatta, az értékesebbeket pedig kas­télyaiban, vadászlakjaiban he­lyeztette el. Mint maga mon­dotta a nürnbergi perben — ő is múzeumot akart alapíta­ni. Rablott műkincsekből... E gyalázatos rablás hiteles' és igen alapos feldolgozása a Seydewitz házaspár könyve; megmutatja azt a módszeres­séget, ahogyan a nácizmus be­rendezkedett a rablásra, s azt a következetességet, aho­gyan kifosztották Lengyelor­szágot, a Szovjetunió meg­szállt területeit, Franciaország elfoglalt részét, de nem kí­mélték a „szövetségest”, Olaszországot sem, olyannyi­ra, hogy maga a Duce is kénytelen volt tiltakozni az olasz műkincsek elhurcolása: ellen. Egyetlen ország sem je­lentett kivételt, így helyet ka­pott a könyvben hazánk, a magyar műkincsek jórészének szomorú sorsa is. Kultúra — rabolva: így jellemezhetnénk a Harmadik Birodalom urai­nak viszonyát a kultúrához, a művészethez. A könyv szer­zői igen sok, a nagy nyilvá­nosság előtt ismeretlen doku­mentum feldolgozásával te­szik hitelessé művüket, sőt, igen sok fotókópiát is közöl­nek. A Hölgy hermelinnej Leonardo da Vinci világhírű képe, amelyet Lengyelország­ból raboltak el a nácik, meg­került, de műkincsek tömege tűnt el, s ma talán valame­lyik nyugatnémet nagyság villájának falait ékesítik a rablott képek — s műkincsek sokasága pusztult el, pótolha­tatlan értékek! A könyv átfo­gó és rendkívül alapos króni­kája a „remekművek tragé­diájának”, sok, jól sikerült reprodukciót is közöl a mű­kincsekről. A fordítás Tardy András munkája: sajnos, több pongyolaság rontja értékét. (Corvina Kiadó.) (m. o.) séget, a várt termálvíz he­lyet olaj tört föl olyan nagy erővel és tömegben, amilyen­re nem sok példa van az olaj­kutatások történetében. A meleg vízért fúrt kutat azon­nal átvette az Alföldi Kőolaj- kutató Vállalat, amely a Szegedtől mintegy húsz kilo­méter távolságban fekvő Üllés-pusztán végzett a közel­múltban eredményes fúráso­kat. Az itteni . kirendeltség dolgozói vették kezelésbe az új olajkrátert, és sikerült a kutat hamarosan elfojtaniuk. A vastag sugárban feltört olaj valósággal elárasztotta a környéket. Nem ment persze veszendőbe ez sem, össze­gyűjtötték, és heteken át a szippantó tartálykocsik egész légiója szállította a finomító­ba. Nyoma még ma is látszik. Feketék a háztetők. a fák és a gödrök vizének felületén is maradt belőle mutatóba. A szakemberek számára az olaj feltörése Tápén nem volt meglepetés. A négy évvel ez­előtt befejezett geofizikai mé­rések adataiból megállapítot­ták, hogy Szeged egész határa valóságos olaj- és földgáz- medence, Algyő és Tápé között észak­nyugat—délkeleti irányban a környezetéből kiemelkedő vo­nulat húzódik. Algyőn már korábban megkezdték a kuta­tófúrásokat. Tápéra is hama­rosan sor került volna. A víz­keresés közben feltört olaj így csak a tervszerű munka ütemét gyorsította meg. Az utas, aki az esti gyors­sal közeledik Budapestről Sze­ged félé, már a vonatabla­kából fölfedezheti a kivilágí­tott fúrókutak acéltornyait, amelyeken éjjel-nappal fo­lyik a munka. A meglepetés óta ugyanis az első kútról né­hány száz méternyire már két új fúrótorony épült és kezdődött meg alatta a szak­szerű, érdekes és minden pil­lanatban izgalmas munka. Az elsőt, az ős kutat, amelyből a várt meleg víz helyett tört fel az olaj, már megfelelően át­alakítva üzembe helyezték és azóta szakadatlan sorban szál­lítják belőle a tartályautófc a „fekete aranyat”. Az olajjal együtt értékes földgázt is ad a kút. Ezt egyelőre egy biz­tonságos távolságban fölsze­relt magas kürtőibe vezetik, amelynek szájánál elég. Éj­szaka hatalmas fáklyaként vi­lágítja meg a környéket az égő gáz. Később, természete­sen ezt is hasznosítják. Az őskúthoz legközelebb ál­ló fúrótorony egyik motarke- zelője Vass Imre. Három,' egyénként 450 és egy 700 ló­erős Diesel-motor parancsno­ka. A kisebb motorok forgat­ják a fúrót, amely már két­ezer méter melységben dolgo­zik, a nagy motor pedig 85— 90 atmoszféra nyomással hoz­za felszínre ebből a roppant mélységből a fúrófej forgása nyomán porrá morzsolódó kő­zeteket. A munka irányítója ebben a műszakban Madar Géza fú- rómester. Elmondja, hogy en­Az állatóvodában (Wormser Antal felv.) nél a toronynál is, mint a ; többinél, j ■v három brigád dolgozik fölváltva, hogy egyet- ! len pillanatig se szüneteljen i a munka. Minden brigád hét, : alaposan összegyakorolt tag-! bői áll. •; Szakszerűen elmagyarázza J a munkát A fúrófej a nor- § múlás rétegekben percenként J három-négy métert hálád füg- 5 gőleges irányban a mélység- $ be. Ha keményebb rétegbe j jut, ki kell cserélni az acél- 5 fúrófejet a drága gyémánt- í fejjel, amely már csak ötven perc alatjt halad egy-egy mé •; tért i — A munkát itt augusztus';; legelején kezdtük — mondja $ Madac Géza — és úgy szá- t mítjuk, hogy szeptember de-; rékán fejezzük be. Akkor ér- t jük el az előírt két és félezer t méteres mélységet Akadtunk t már betonkeménységű rété-1 gekre is. Jelenleg agyagmár- $ gában haladunk. Olaj a már ^ megfúrt magasabb, de a mé- $ ■lyebb rétegekben is van. Az idegfeszítő munkának áí-jj landóan sok a látogatója. Autón, motoron, kerékpáron, de gyalogosan is igen sokan randáinak ki ide, a tápéi me­zőre, hogy „föltekintsék” a nagyszerű munkát. Az acél- torony fölött két gólya ke­ring, szép, szabályos körökét írva az augusztus végi égre. Pontosan úgy, mint hosszú Századokon vagy ezredeken át' minden nyáron. Tápé szenzációja csak őket nem izgatja. Magyar László ' r Uj tudományág: a rádióasztronómia A Pravda pénteki számában Szergej Vernov ismert szov­jet fizikus megállapítja, hogy a Proton—1 jelzésű szovjet szputnyikem elhelyezett rend­kívül korszerű berendezések lehetővé teszik a gamma­kvantumok regisztrálását, ami egy új tudomány, a garrvma­asztronórma alapjait veti meí Akkor, amikor sikerült felfog ni ia világűr távoli részeibe érkező rádióhullámokat, í tudomány keletkezett: a rí dióasztronómia. A gammc sugárzás vizsgálata most í szakasz kezdetét jelenti mindenség megismerésében. Értékes későbizánci emlékek Szentendrén ä görögkeleti egyházmíívészetimúzeumban Szentendrének, ©nnek a romantikus hangulatú, mű­emlékekben gazdag város­nak egyik megtekintésre méltó nevezetessége az egy évvel ezelőtt megnyílt or­todox egyházművészeti mú­zeum. Országos viszonylat­ban is nagy jelentőségű mű­kincsek gyűjteménye vonja itt magára a figyelmet. Ért­hető hát, hogy nemcsak a szentendreiek, hanem a fővá­rosi és vidéki látogatók, sőt külföldiek is nagy szám­mal keresték fel már ezt a művészettörténeti szempont­ból is nevezetes kiállítást, amely a szerb püspöki szé­kesegyház és a püspöki pa­lota mellett levő épületben nyert elhelyezést. A székes- egyház műkincseihez, vala­mint a püspöki palota sok ezer kötetes könyvtárához és hírneves kézirattárához szépen hozzátársul ennek a múzeumnak egyházművészeti gyűjteménye. A kiállítás rendezője, So­mogyi Árpád művészettör­ténész, a fővárosi Iparművé- szeti Múzeum munkatársa vallásos tárgyú templon táblaképeket, az úgynev< 'zett ikonokat, amelyek az o todox egyházi festészet az gorú rendszabályai szeri; készültek, de magukon v ’selik az alkotásuk időszak, ban uralkodó festészeti s1 lusük vonásait is. A legr gibb és egyik legértékesel ikon a kiállításon az oro „vladirmti” Madonna-ki XV. századbeli másolai amely a székesfehérvári g rögkeleti templomból kéri a szentendrei múzeumba. Madonna-ábrázolások közi láthatjuk a konstxvntinápo, és kazárt típusú képeket, 1 vábbá az aranyvirágmint; XVIII. századbeli Madonr ikont a győri templomból, ciprusi Madonna kései rr soLata a szigetcsépi gcri keleti templomból, egyik 1« szebb ikonja a kiállításni Nevezetessége a kiállítású a dunaszekcsői és medii '„Pantokrátor”-ikon. A Pí tokrátor-képek Kriszti: mint a világmindenség ur kodóját ábrázolják. Meglepő látványt x,y tanak a kiállítás iparműi szett remekei is: a kelyh sorozata, az örökmécsesek, ezüst „kivot”-ötvös. műnk és azok az oltárkereszt amelyeket az Athosz-he, kolostor művészei aXkott puszpángfából faragott a kokkal díszítve. Ezek ! zött legszebb a grábóci lostor ezüst nagykeresz Meg kell jegyeznünk azt hogy Szentendrén is n ködték barokk stílusban d gozó délszláv ötvösök. A kiállítás nevezetessé a kézzel másolt liturgi könyvek, ilyet Szentend is készítettek. Az iparmű szeti alkotások között n kell említenünk a díszes állítású, ezüstveretes ev. géliumokat és szertári könyveket is, mint a kön; kötő és ötvösművészet mákéit. A díszes főpapi hák mellett pedig leköti gyeiműnket a Krisztus sír tételét ábrázoló kendő szí: tűfestése. Vajda Istvá: MA: EVADZARAS CSILLEBÉRCEN Ma zárja idei évad­ját a csillebérci nagytábor, amelyet nyolc és fél ezren né­pesítettek be a nyár elejétől. Lakói között ott voltak az út­törők országos atlétikai négy- tusaversenyeinek részvevői, az ifjú műkedvelők legjobb­jai, akiket a felszabadulási kulturális szemle vetélkedőin elért eredményeikért jutal­maztak, valamint az „Úttörő expedíció a jövőbe”-mozga­lomban kitűnt 120 őrs tag­jai. A július 17-én megnyitott nemzetközi „Béke és barát­ság” táborban tizenöt ország kisdiákjai töltöttek két héíet Csille­bércen. A külföldi pionírok a sátor­városból Balatonra utaztak, ahol ugyancsak két hétig vol­tak a magyar úttörőik Vendé­gei. Az idén nyáron — hozzáve­tőleges adatok szerint — több mint 150 000 pajtás campinge- zett az ország különböző vi­dékein. A Balatonon, a Mátrán, a Bükkön, a Mecseken és a többi népszerű nagy múl­tú kirándulóhelyen kívül külföldre is eljutottak az úttörők legjobbjai. Az idén nyáron a Szovjetunió­ban, Bulgáriában, Csehszlová­kiában, Lengyelországban, á Német Demokratikus Köztár­saságban és Romániában tá­borozott a kisdiákok egy-egy csoportja. évek hosszú során át vég­zett mélyreható kutatómun­kát a magyarországi szerb templomokban és az ezekben felfedezett művészeti emlé­kek összegyűjtéséből jött lét­re ez az állandó kiállítás. Amint belépünk a zeum ajtaján, az első terem­ben a ráckevei szerb templom gipszmodellje és művészi fal­festményeiről készült fel­vételek tűnnek szemünkbe. Ez a legrégibb m-agyarorszá-, gi szerb templom gót stilus-' ban épült a XV. században* amikor Ráckeve volt a ma­gyarországi pravoszláv egy­házművészet központja. A múzeumnak ebben a ter­mében láthatjuk a grábóci szerzeteskolostor templomá­nak gipszmodelljét is, A Tolna megyei grábóci kolos­tort a dalmáciai Dragovics- zárdából 1585-ben menekült szerzetesele alapították. Ezek-< nek később Szokolovisz Mo-, hamed török vezér adott menedékbiztosító okiratot, úgynevezett „fermóin”-t,, amely színes betűivel egyik érdekessége a kiállításnak, mint a török uralom idejé­ből fennmaradt emlék. Különösen megragadja fi­gyelmünket az első terem­ben Csernojevics Arzén pát- riárcha arcképe. Csernoje­vics ipeki pátriárcha, akii 1690-ben 37 000 szerb csa­láddal menekült hazánkba, a, ■török uralom alatt elpusz­tult Szentendrén telepedett le a menekültek többségé­vel és ettől kezdve Szentend­re lett a magyarországi pra­voszláv egyházi és kulturá­lis élet központja. A fest­mény mellett láthatjuk a főpap liturgikus könyvét és díszes festésű kéziratos ok­levelét, továbbá a Szentend­rén írt tabakos (tímárok) céhlevelet is. Végighaladunk a mú_ zeum termein, mindenütt a 'későbizanci művészet alapján1 felépült pravoszláv művé- szét emlékei kötik le figyel­münket. Érdemes közelebb­ről szemügyre vennünk a‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents