Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

«sr megyei iSüHap 1965. AUGUSZTUS 21. FENTEK Terhességvizsgálat — három óra alatt Keletnémet tudósok olyan immunológiai vizsgálatot dol­goztak ki, amely mindössze három óra alatt eldönti a vi­zeletből. hogy fennáll-e a ter­hesség, vagy nem. A drezdai szérumtermelő vállalat az új kísérleti anyagot „Gravimun” néven mutatja be először az őszi lipcsei vásáron. Az eddigi terhességi vizsgá­latokhoz apparátusok kellet­tek. a szokásos biológiai tes­tekhez pedig évente mintegy 30 000 fehér egeret, békát és egyéb kísérleti állatot hasz­náltak fel. A „Gravimun” se­gítségével az anyag hozzáadá­sával kémcsőben két-három óra alatt pontos eredményhez lehet jutni. 626 ezer vagon helyett 900 ezer Átvészeltünk néhány hi­deg telet, bár a tavalyi eny­hesége már kárpótolt ben­nünket az előző fázásokért és tüzelőgondokért. A sze­szélyes időjárás most arra fi­gyelmeztet, hogy időben készüljünk fel a téli hónapokra, mert idő­jós legyen a talpán, aki megmondhatja; hideg, 106 millió forint állami segítséggel 2200 új családi ház A gödöllői, a távi. az aszódi és a szentendrei járásban építkeznek a legtöbben Az a nagy sikerű akció, amelynek keretében az állam jelentős segítséget nyújt a családi házak építéséhez, ez idén változatlan ütemben to­vább folytatódott. Pest me­gyében az év első hat hónap­jában az Országos Takarékpénz­tár mintegy 2200 családi KÖNYVESPOLC Kosztolányi Dezső: ELBESZÉLÉSEK A lírikus Kosztolányival szinte vetekszik irodal­mi értékben, mondanivalója gazdagságában, s érettségében g#jMvellista Kosztolányi. Sót, ahogy a több ezer oldalas gSBjj reményt lapozzuk, két­ségünk támad, vajon nem időtállóbb, elmélyültebb és tömörségében kifejezőbb-e prózai életműve? A kötet­ben az ifjúkori kísérletektől kezdve tanulmányozhatjuk stílusának és mondanivaló­jának mindegyre mélyülő gazdagságát, témáinak sok­színűségét, humánumát í nemegyszer ízes, érett hu­morát. Különösen Esti Kor- nél-ciklusának egyes darab­jaiban adja maradéktalanul lényének jobbik felét, gyak­ran keserű öngúnnyal ke­vert igazmondását, érett böl­csességét. A legnagyobb di­csérete a prózaíró Kosztolá­nyinak, hogy írásait kévéi kivétellel ma is frissnek mainak érezzük, mint min den igaz írót, aki nem < pillanatnak élt és dolgo zott. Jó munkát végzett í Magyar Helikon Könyvki adó a kötet megjelentetésé vei. Karel Capek: KRAKATIT fps a furcsán hangsó sz JEL egy titokzatos, nagyha tású robbanóanyag elnevezi se. Feltalálója Prokop mér nők, a regény hőse, aki is meretlen hatalmakkal küsz ködve harcol szinte megszól loltan gyilkos találmánya si heréért s egy sejtelmese■ fantasztikus nőideál meghc dításáért. A regény a fan lasztikum és a kalandossá határán lebegve mégis reá lis és elhihető cselekmén keretében ábrázolja a felta láló küzdelmét a jóért és rossz eilen. A detektívtör térietek izgalmát vegyíti lélektani ábrázolás valósác, hű elemeivel, abban a sajá tosan vonzó stílusban, mel a világhírű csehszlovák ír legvonzóbb adottsága. A olvasó valóban szédülve é lenyűgözve teszi le végül könyvet s ha nem is döntheti el, vajon milyen kategóric ba sorozza ezt a műve mégis izgalmas és maradar dó élményt jelent számára különös ízű. gyakran grotesz humorú, ízig-vérig Capel regény olvasása. (Eurój Könyvkiadó) (P. p.) ház építéséhez nyújtott összesen 106 millió forint kedvezményes, hosszú le­járatú kölcsönt. A saját erőből készülő, kertes családi házak hálózata úgy­szólván Pest megye minden részében tovább terebélyese­dik. Sokan az állami segítség igénybe vétele nélkül kezde­nek hozzá a házak alapozásá­hoz. a falak felhúzásához. A kifizetett kölcsönök alapján azonban következtetni lehet arra, hogy mely járásokban épül idén a legtöbb családi ház. A gödöllői járásban 275. a váciban 205, az aszódiban 165 és a szentendreiben 116 új ház építéséhez nyújtott az első félévben kölcsönt az OTP. Az elmúlt másfél hónap alatt tovább nőtt a kérelme­zők száma és a takarék- pénztár még 10 millió fo­rint hitelt folyósított. Az év további részében a ta­valyihoz hasonló összeg áll a hitelkérők rendelkezésére. Külön foglalkozik az OTP az árvíz következtében meg­rongálódott házak felépítésé­hez, kijavításához nyújtandó kölcsönökkel. A takarékpénz­tár megyei igazgatósága idő­ben felkészült ezeknek az igé­nyeknek a gyors kielégítésére, a kérések azonban csak las­san és részletekben érkeznek egy-egy városból és községből. Emiatt a kérelmek elbírálá­sa és a hitelek folyósítása is késedelmet szenved. vagy enyhe lesz-e az idei telünk. — Akár enyhe, akár hideg lesz a tél, nem árt, na a tür zelö időben a pincébe kerül — kaptuk a figyelmeztetést a Belkereskedelmi Miniszté­rium TÜZÉP-iőigazgatóságá- nak vezetőjétől, Somogyi Sándortól. — Az ellátás so­ha ilyen kielégítő nem volt még, mint az idén. Az el­múlt években az okozta a gondot, hogy a szénbányá­szat ellátja-e a kereskedel­met. Az 1961—62—63-as ke­mény telek váratlanul értek bennünket. A bányászok va­sárnapi műszakokat tartot­tak, hogy’ ellássák a lakos­ságot elegendő szénnel, de még ez is kevésnek bizo­nyult. A tapasztalatokon okul­va a szénbányászat már ta­valy bővített tervvel dolgo­zott, ezért lényegesebb ellá­tási probléma nem is adó­dott. Igaz, hogy enyhe is volt a tél és megnöveked­tek a kereskedelem készletei, de a bányák is nagyobb készlettel rendelkeznek, mint eddig bármelyik évben. Míg 1960-han 626 ezer vagon tüzelő volt a ke­reskedelem forgalma, az idén 900 ezer vagon tü­zelő kerül a TÜZÉP-te- lepekre. — Hogy folyik az eladás? — kérdeztük. — Sajnos, elég lassan. A TÜZÉP-telepeken az első fél­évben kevesebbet — 425 ezer vagon tüzelőt — adtak el, mint a múlt év első fe­lében. Ennek oka egyrészt, hogy a tavalyi első negyed­év nagyon hideg volt, más­részt, ha az emberek előre- létóak is. bizonyos gátjai voltak eddig a vásárlásnak. Például sok helyütt az árvíz miatt sokáig állt a talajvíz a pincékben, nem tárolhatták a tüzelőt. A falusi lakosság az elhúzódó mezőgazdasági munkák miatt még nem ért rá, de a cséplés után szep­tembertől már remélhetőleg vidéken is megkezdik a vá­sárlást. Minél előbb kezdik, annál jobb, mert a tüzelő nagy tömegű cikk, és a szál­lítási torlódás problémákat okozhat. Azonkívül az a szén, amelyik pincében van, job­Együttes erővel (Kotroezó felvétele) SZITAKÖTŐ PALIKA Odonatológus Újszilváson 6000 rovar a gyűjteményben Szitakötös Palikának becé­zik az Üjsailvási Állami Gaz- I daság dolgozói Benedek Pált, a Mosonmagyaróvári Agrár- tudományi Főiskola végzős hallgatóját, aki most féléves gyakorlati idejét tölti közöt­tük. A 22 éves mérnökjelölt már gyermekkorában elje­gyezte magát az odonatológiá- val, magyarul a szitakötő- tannal. Ezzel az ágazattal ha­zánkban öten foglalkoznak. Benedek Pál fiatal kora elle­nére komoly tekintélyt szer­zett köztük, mért már gazdag kutatói múlt számos felfede­zés fűződik a nevéhez. Töb­bek között a hazánkban élő 62 szita­kötő fajtából hármat ő fe­dezett fel. Az ifjú kutató Újszilváson is szorgalmasan gyűjti a szi­takötőket. Néhány hónaié alatt több százzal gyarapítot­ta gyűjteményét, amely a leg­nagyobb az országban: mintegy 6000 rovar sora­kozik katonás rendben feltűzdelve gyűjtőtömb­jein. Benedek Pál elmondotta, Rogy a szitakötők hasznos állatkák, ban tartja az állagát, mint j a szabadban tárolt. Kevésbé porlad szét a pincében, egyben marad, mert kevesebb levegőt kap. Vidéken, különösen tanyá- ! kon, az őszi esős időben i nehezebbé válik a szállítás, ; ezért is jobb, ha még most, i száraz időben viszik haza a i tüzelőt. Ez természetesen a j közületekre is vonatkozik. A figyelmeztetés nem azért < hangzott el, mintha attól tar-! tanának, hogy a tüzelő a te-! lepeken marad. Erről szó! sincs, hiszen az évről-évre: növekvő keresletet bizonyítják i azok a számadatok, amelyek- i be bepillantottunk a TÜZÉP; Főigazgatóságon. Hogyan is j alakult a tüzelővásárlás az! utóbbi években országszerte?; A beszédes számok szerint! 1964-ben az egy lakásra jutó11 átlagos fogyasztás Budapes­ten 25 mázsa, vidéken pedig általában 20 mázsa volt. Az előző években kisebb igény mutatkozott, mintegy 15 má­zsa tüzelő fogyott átlag egy lakásban vidéken. — Vajon mivel magyaráz­ható a vidéki lakosság emel­kedő tüzelőfogyasztása? — Ennek több oka van — válaszolta a főigazgató. — Az országban évente 55—56 ezer lakás épül, amelyeknek csak kis része távfűtéses, vagy központi fűtése«. Másrészt fa­luhelyen régebben nagy mennyiségben használták fel tüzelésre a mezőgazdaság, a fakitermelés hulladékát. A falvak életében bekö­vetkezett változások a tü­zelőanyag megválasztásá­nál is megmutatkoznak. A lakáskultúra vidéken is ter­jed. és vele együtt növeked­nek az igények. Szépen be­rendezett már a falusi laká­sok nagy része, és ezekben már másképpen fütenek. Bármilyen is lesz tehát az idei tél, még a növekvő ke­resletet is kielégiti a szénbá­nyászat, a kereskedelem, és ha a lakosság megfogadja a jó tanácsokat, és a tél beáll­ta előtt hazaszállítja a tüze­lőt, saját érdekein túlmenően segítséget nyújt a TÜZÉP szállítási és raktározási gond­jainak megoldásához is. V. A. Mielőbb szeressük be a tüzelőt! A növekvő fogyaszlásról és a téli ellátásról nyilatkozik a TÜZÉP-főigazgatósáft vezetője | mert pusztítják a levéltetve- ! két, a legyeket, a szúnyogo­kat. A szitakötő kitűnő, rend­kívül gyorsan repülő rovar. Néhány évvel ezelőtt Észak-Afrikában és Svéd­országban élő szitakötőket fogott hazánk területén, valószínűleg a szelek is segí­tették utazásukat. Azt vi- ■ szont már az ifjú odonatoló- gus sem tudta megmondani, hogy miért nevezzük szitakö­tőnek a finomszárnyú rovaro- : kát, az angolok ugyanis- re­pülő sárkánynak, a németek pedig vízi kisasszonynak hív­ják. TETOVÁLÁSI DIVAT JAPÁNBAN Japánban tombol a tetová­lás divatja: minden évben megtartják „a legszebb teto­válás” versenyét. Sok ver­senyző testén valóságos „mű­vészi alkotások” láthatók, el­készítésükhöz olykor két év is kell és persze nagy béketűrés és kitartás a szenvedő alany részéről. SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSJ ' V""S‘rS/SSSSfSSS/'SSSSSSSSSSSSSS/SSS//SSSSSSSSSSSSS//SS/SSS/SSSS/SSSSSSSS/SS/S/SSSSfS/SSSSSSSS'SS/-SSS/SSSSSS/SfS/S/-SSSfS/SSSSSSSS sQjoii, honnan lőttem én? Vasárnap délelőtt csend­je a modern, hangulatos kis mémöklakásban. Apu — mi mást tehetne? — mackó­ban nyugszik a hintaszékben, s az Ország-Világot bújja. Anyuról valahonnan a kony­ha felől hoz hírt az edény- § csörömpölés. A kisebbik szo­bában a nyolcéves Agika motoszkál. Egyszerre kapja magát, felugrik és berob- § ban a nagyszobába, apja mel- | lé perdül. ^ — Apu! — csipogja szélse­besen, — mondd, apu, én honnan kerültem ide? A férfi szemüvegéhez nyúl, lassan, körülményesen leve­szi, s ránéz a kislányra. Sza­kasztott úgy, olyan vontatot­tan, ahogy a gyárban szok­ta, amikor az igazgató rap- portra rendeli, ha valame­lyik műhelyben valami nem a legjobban sikerült. A má­sodik kérdést már felfog­ta. Nagyonis pontosan fel­fogta. Átcikázik az agyán: „Igen, hát végtére Ági ne­gyedikes maholnap, s ö már régen számított erre a kér­désre. Mit tegyen? Megke­rülje? Nem, azt nem sza­bad. Agika akkor másutt keres felvilágosítást. A gó­lyamese ugyan soha nem dí­vott náluk, dehát éppen ez az! Ágika most már aligha éri be azzal a tömör magya­rázattal, hogy, a kórházból hoztunk haza’, amit egy-két éve még szó nélkül elfo­gadott. Igen, itt a pillanat, minden szülő életéinek iz­galmas és szivet érintő pil­lanata, amikor szemébe kell néznie gyermekének és na- gyon-nagyon emberien szól­nia vele. .. Mert ez a kérdés már nagyon tudatos volt, ez a kérdés már úgy hangzott, hogy ez az apróság valahol már hallott valamit — gon­dolta apu és a csiszolt agyú emberek módján, Ágira mo­solyogva, szempillantás alatt dönt. — Hát, nézd, kislányom..'! látod körülöttünk ezt a cso­dás világot? — Látom, apu. — A sok szép lepkét, a madarakat, a virágokat? — Látom, apu. — És ... szereted a virágo­kat? — Persze, hogy szeretem. — No és mit gondolsz, a szép virágok honnan kerül­nek a kertünkbe? A kislány összeráncolja okos homlokát. — Hát... a kertészetből. — Igen, a kertészetből. És oda honnan kerülnek? — Azt nem tudom. — No látod. Az úgy van, hogy ... szóval a virág sem lesz a semmiből. Van a vi­rágnak, tudod, porzója ... meg van bibéje .meg izé .V. kocsánya ... egyszóval ahhoz, hogy egy virág legyen, ahhoz két virág kell. Érted? — Azt nem tudom... De honnan jöttem én ide, ebbe a lakásba? — Ejnye, hát azt magya­rázom, Ágikám ... Nézz csak ki az ablakon. Látod ott a lepkéket? — Látom, apu. • — És azt is látod, hogy min­dig két lepke kergetőzik egy­más körül? <■ — Jé, tényleg, még soha nem láttam. — Pedig igy van, kislá­nyom. Nagy és szent dolog ez — emelkedik apu hirte­len az emberiség évmilliói­nak végtelen távlatai fölé. — Amit itt látsz, ez az örök, nagyszerű és talán legszebb dolog az életben. Itt és így ismétlődik meg újra és újra a teremtés. — A micsoda? — ómul el Ágika. — Hát a teremtés — ma- gyarázza az ihletett atya. — Szóval, ugyanis, ez itt a lényeg, ezt kell megértened. — Mit? — A teremtést, a szaporo­dást. Szóval hallgass végig — mondja apu és homlo­kán baljós ránc jelenik meg, jelezvén valami belső emó­ciót, meg azt, hogy már kezd elege lenni a felvilágo­sításból. Határozottan az az érzése, mint amikor tavaly eltévedt a Bükkben és mind kilátástalanabbul kóválygott a sötétedő erdőben. — Hallgatlak, apuci — kez­di Ágika elölről — de azt még mindig nem értem, hogy... — Mit nem értesz!? — ... azt, hogy honnan ke­rültem én ide, ebbe a lakás­ba? — Nem erről beszélek még, csak a teremtésről, a te­remtésit! — futja el a mé­reg aput és jó hangosan ki­kiált a konyhába. — Elza! Elza, gyere csak, kérlek! Gyere be és hallgasd meg, mit akar ez a cókmók tudni! Anyu bevonul, konyhaké­szen, kötényben. Villámgyor­san megérti, miről van szó, s egy-két pillantást vált fér­jével. Hirtelen valami ün­nepélyesség szállja meg, hisz’ nocsak, ez a nap is elérke­zett, bár jobb lett volna, ha nem éppen a főzés kellős közepén érkezik el, de ha nem lehet halogatni, hát nem halogatja. Sebtében meg­igazítja magát, leül és az ölébe vonja Ágikát. — Tudod, kis aranyom, te lassanként már nagylány le­szel és olyasmiket is meg kell értened, amiről eddig még nem hallottál — fog hoz­zá asszonyi tapintattal. — Például nehogy azt hidd, hogy amire most kíváncsi vagy, az valami különleges dolog. Az igazán minden­napi, emberi dolog. Lásd, anyuka és apuka sem len­ne itt, ha ... — köszörüli meg a torkát —, vagyis, ha az nem volna, vagyis ha ne­künk nem lett volna anyu­kánk és apukánk. És jobb is, aranyvirágom, ha tőlünk tudod meg, mintha a töb­biektől, ott a strandon, meg az iskolában. — De anyuci — görbül sí­rásra Ágika szája —, én tő­lük, vagyis róluk már meg­tudtam. — Megtudtad? — döbben meg anyu. — Igen, megtudtam. De öl- mindig csak magukról be­szélnek. Arról, hogy ők hon­nan kerültek ide ... Apu, aki eddig oly ügye­sen engedte g* a terepet ne­jének. nem állhatja tovább. — És mondd — kérdezi —. ők honnan kerültek ide? — Hát a Kovács Juti a~ Pestről, a Géczy Baby pr dig Verőcéről. Merthogy 6’: annak idején ki voltak tele pitve. És ti is mondtátc?: hogy az ötvenhatos zűrbe elvittetek engem valahová. ' azután költöztünk ide. É* szóval én honnan kerültem ide. ebbe a lakásba ? ? ? — is­métli makacsul a kérdést. Megkönnyebbült sóhaj a válasz. Anyuka szeme ne­vet, apuka szeme nevet. Apu fütyörészni kezd és bekap­csolja a televíziót. Ma mén nem dőlt össze a világ, s mire a képernyőn vége a bábszín­háznak, már el is felejtették az egészet. Firon András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents