Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-26 / 200. szám
Fél Szolnok megyét ellátja káposztával a törteti Aranykalász savanyító üzeme Három esztendeje annak, hogy a törteti Aranykalász Tsz-ben rekord mennyiségű téli káposzta termés volt. Tizenkét katasztrális holdon négyszáz mázsa elsőrendű káposzta lérmett holdanként. Ilyen hatalmas termésre a közös gazdaság vezetősége nem számított. — Nem is tudtunk hirtele- nében mit csinálni a rengeteg káposztával. — mondotta Fazekas Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. — Ezt a szédületes mennyiséget sem értékesíteni, sem szállítani nem tudtuk. Váratlanul segítségünkre sietett egy nagyszerű ötlet: tartósítani, kell a káposztát, mert különben a nyakunkon marad. Edényünk azonban nem volt a tartósításhoz. A Szolnoki Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál végül is találtunk elegendő huszonöt-öt- ven hektoliteres kádat. Ezenkívül pedig — s ez volt á legfontosabb — találtunk átverőt is. Két év óta mi látjuk el Szolnok megye felét savanyúkáposztával, s azóta nincsen semmi gondunk az értékesítéssel. — Az idén is tizenhét hold téli káposzta vetés termését savanyítjuk. Egyszerre ötszáz hektoliternyi edényben folyik a tartósítás. Üjabban pedig még egy saját műhelyünkben elkészített villanymeghajtású káposztagyalu- val tökéletesítettük az üzemet. Kezdődik a szilvaszüret A ránk következő napokban már megkezdődik a kék szilva szüret városunkban. Becslések szerint ebből a gyümölcsből mutatkozik a legnagyobb termés. Különösén az Öregszőlőkben lesz jelentős a felvásárolható meny- nyiség. A szezonra való felkészülést mutatja az is, hogy a íöldmüvesszövetkezet felvásárló kirendeltsége is helyet változtatott. A Budai útról áttelepült a Pesti útra. mert az áru nagyobb részét innen vásárolják fel. Ismét szerencse!... . . . ért két ceglédi lakost. A fatelep két dolgozója a 2Ö78 111 számú szelvényükkel négy találatot ért el. Nyereményük: 63 380 forint. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1065. AUGUSZTUS 26, CSÜTÖRTÖK Tócsák, tavak A héten hullott csendes eső is megmutatta, hogy utcáinkon a csapadék zavartalan lefolyásának útja nincs biztosítva. A vízlefolyókat benőtte a fű és a gaz, az átereszek eltömödtek, a kapuk előtti dudák hordalékanyaggal vannak telítve, s e körülmények miatt a lefolyó vizek megrekednek, tócsákat, tavakat■ képeznek. A város lakosságának elsőrendű érdeke, hogy öntevékenyen megszüntesse ezeket az állapotokat. Jó lenne viszont, ha a városi tanács szemlét tartana a városban, s oda hatna, hogy még az őszi nagy esőzések megindulása előtt városszerte kitisztítanák az árkokat, átereszeket. Répamag nyugati exportra Tizenötezer forint holdanként ~ Szépen fejlődnek a dugványok — Befejezték a magrépa aratását a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet 1-es üzemegységében százhárom katasztrális holdon termeltek az idén magrépát. Az értékes termelvényt ólomzárolt zsákokban adják át a Magter- meltető Vállalat tápiószelei kirendeltségének, ahonnan a megtermelt répamag mintegy hatvan százaléka exportra — elsősorban nyugati országokba kerül. A hazánkban termelt répamag ugyanis igen keresett cikk, egy mázsa répamagért mintegy ezerötszáz forintot fizetnek a világpiacon. — A megtermelt vetőmagA Kossuth Tsz 1-es üzemegységében húsz mázsa diny- nyét szedtek egyetlen délután. A fogat beszállította az aranysárgán színesedő dinnyéket az elárusító helyre. Tíz órakor azonban újabb szállítmányért telefonáltak és két órakor már a harmadik szállítmányért zörgetett a piaci pavilon vezetője. — Miért ilyen keresett a mi dinnyénk? Leghelyesebb, ha magától a dinnyéstől kérdez» meg, — mondotta Török István, a termelőszövetkezet 1-es üzemegységének vezetője. Kanyargós úton vágtatok ki a dinnyeföldre. A legjobbkor. Már a másnapi piacra szedik äz illatos sárgadinnyét, apa és fia a családdal. — Meddig tart a munkaidő? — kérdezem bevezetőA csányi dinnyés képpen. Kovács Vilmos, « dinnyés, csak mosolyog. — Munkaidő? Ameddig a munka kívánja, s még azon is túl. Mert amikor már megszedtük az érettjét, és régen besötétedett, akkor is járjuk a dinnye táblát, hogy elriasz- szuk a nyulakat. Az még ugyanis nem lenne báj, ha egy-egy dinnyébe belekóstol az alkalmatlan tapsifüles. A nagyobb baj az, hogy szeszélyesen húsz-huszonöt dinnyét' is megrág az ebadta. — Csányidk? — Igen! Dinnyés volt eddig minden rokonom. Apámtól tanultam a dinnyetermelést, ő a nagyapámtól vette át. Arra már senki sem emSzüretelik a magparadicsomot lékszik Csányon, ki kezdte el a községben a dinnyetenme- lést. — Van annak már tíz esztendeje, hogy egyet gondoltam és elindultam otthonról. Itt kötöttem ki a Kossuth Tsz- ben. Azóta minden esztendőben itt dolgozom, feleségemmel meg a fiammal, aki azóta innen házasodott. Aztán megtudom még, hogy négy éve már termelőszövetkezeti tag a Kossuthban és az év nagy részét, hét-nyolc hónapot, itt töltik a dinnyeföldeken. .. í. . — Hogy miiért olyan kapós a dinnyénk?. . kérdezi vigasza a csányi dinnyés. Nincsen abban semmi ördöngős dolog. A magon múlik minden. Éppen azért a csányi dinnyés idegen helyről nem szerez magot. Legfeljebb a,rokonságtól, de még onnan se szívesen. Az az igazán megbízható mag, amit az ember maga termel. Gondosan kiválasztjuk a legmegfelelőbb dinnyét. Annak a magját megszárítjuk és úgy tesszük el a következő évre. A dinnyés csak a dinnye magjáról szólott, én azonban úgy vélem, hogy sok múlik az emberen is, aki apai örökségben hordozza azt a nevet, hogy — „csányi dinnyés. —ssi. HA ELVESZETT, KERESSE A CEGLÉDI RENDŐRSÉGEN Riport egy talált táska ürügyén Negyedévenként harminc kerékpár hiába várja gazdáját Három hónapja, hogy a Törteli úton egy elveszett táska került a kezembe. Nem volt könnyű dolog megszabadulni tőle. Hasztalan próbálkoztam a tanácsnál, majd Kő- röstetétlenen és Abonyban. Nagynehezen este nyolc óra táján a Ceglédi Rendőrkapitányságon sikerült az alkalmatlan tárgytól megszabadulni. Az őrszobán jegyzőkönyvet vettek fel és azzal búcsúztam, hogy — viszontlátásra három hónap múlva. Rendelet van rá ugyanis, hogy áméhriyiberi a becsületes megtaláló igényt tart. rá, három hónap után — ha a tulajdonos nem jelentkezik — megkaphatja a talált tárgyat. Eltelt három hónap, kíváncsi voltam a folytatásra. A tulajdonos nem jelentkezett, úgy látszik, nem is álmodott arról, hogy valaki leadja a rendőrségen. A táskát tehát megkaptam. Ráadásul Papp Sándor rendőr százados érdekes tájékoztatást adott a talált tárgyakkal kapcsolatban. — Bizony elég sok holmit elhagynak az emberek. Gondatlanságból, figyelmetlenségből. Egészen különleges eset az elveszett, elhagyott, gyakran ellopott kerékpárok ügye. — A károsultak általában rémülten sietnek a hatósághoz. Vannak azonban igen szép számmal, akik örökre le is mondanak elveszett holmijaikról. Pedig igen sok becsületes ember behozza a talált tárgyakat. Jellemző például, hogy negyedévenként átlagosan mintegy harminc kerék- párnak nem jelentkezik a gazdája, s ezeket a Bizományi Áruházon keresztül értékesítjük. . — Igen helyes volt, hogy a talált táskát ide hozta a Ceglédi Rendőrkapitányságra — folytatja a rendőrszázados. — Ugyanis a járásból-minden elveszett tárgy idekerül hozzánk. Akár Törteiről, akár Kocsérról, vagy éppen Dán- szentmiklósról. Minden károsultnak azt ajánlom a figyelmébe, hogy a járásban elhagyott vagy elveszett tulajdonát a Ceglédi Rendőrkapitányságon keresse. Kezemben forgatom a táskát, Papp elvtárs rámutat: — Arra figyelmeztetem, hogy a táskát egy évig a jó gazda gondosságával meg kell őriznie, hiszen ha addig a jogos tulajdonos jelentkezik, vissza kell adnia. Természetesen, ha a táskát javíttatja, akkor az esetleg jelentkező tulajdonos köteles a költségét megtéríteni. ból egyetlen szemet sem tartunk meg — mondja Török István, az üzemegység vezetője. Minden évben új vetőmagot kapunk a vállalattól. A jövő évi magrépa- termeléshez szükséges vetőmagot jól előkészített és gondosan trágyázott, földbe, már a tavasszal elvetettük, és a dugványok igen szépen fejlődnek. November folyamán a dugványokat felszedjük, a burgonyához és a takarmányrépához hasonlóan prizmáz- zuk. Tavasszal a dugványokat kiültetjük a földekre olyanformán, hogy minden egy sor rózsaszín Béta-tet- rát három sor takarmányrépa követ; ugyanis a mag- répatáblán tulajdonképpen keresztezés folyik, minthogy ez a kétféle répa kölcsönösen porozza egymást. Az idei termés aratását befejezték és ha a tegnapi eső közbe nem S2pl, a cséplést is megkezdték volna a tsz- ben. —: Milyen termésre számítanak az idén? — kérdeztük. — A termés szép volt, s reméljük, hogy az idén is elérjük a kilenc és tíz mázsa közötti átlagtermést, ami a szövetkezetünknek megközelítően tizenötezer forint bevételt biztosít katasztrális holdanként. a ^ Kámán alatt simul a domb- § vidék az Alföldbe. A szélesre | táguló látóhatárban Apáca, § Tölös, Szarvas, Névtelen, Ger- ^ je, Cegléd és Bács zömök ^ templomának tornya látszott, ^ északnak feküdt Cserő, Ber- ^ cél és Szilas, közvetlen fölöt- ^ te pedig Máté, a Kerekegyhá- ^ zával. | Szép, piros életek voltak itt s hajdan, miket az idejött el- 5 lenség kioltott. A felgyújtott ^ faluk hamus, fekete puszták- ^ ká rontöítan foszlottak el esz- | tendők alatt. A földházak mé- \ igén most apró halmok dom- ^ borodnak, takarván a régi nép Sj pihenő hajlékait a kialudt- § tüzű kemencékkel. A nagyobb ^ halmok, a adnék és dombok ^ ormain, szentegyházak köveit ^ rejtegetik és a szétdúlt oltá- i rókát. A kövek és téglák a XI—XIII. században falak $ voltak, félhomályukban zso- § lozsmák zengtek és könyörgő ^ imák a békességért. A temp- ^ lomkertekbe bús halottak döl5 lek le, hogy örökké pihenje- | nek, ámde az ekék lekoptat6 tók a csontok földjét, s most Mezőgazdasági Kísérleti Intézet cég- s koponyák gurognak ki a balédi telepén az idén 23 holdon termeltek magparadicsomot. | rázdákból, az ősök csontjai — A szedés már a hónap elején elkezdődött, és eddig öt vagon- | ™*g™l’okébesenV°Vel otvozott r.al szállítottak el a kecskeméti magfeldolgozó üzembe. A ma- | ^ falvak gazdasági egységűt aztán az ország ellátására és külföldre is szállítják, a ^ ggfc voltak. Mindegyiknek visszamaradt paradicsomlevet pedig a konzerviparban hasz- annyi szántóföldje, amennyi »««**• m. - . szárú és a Sammarzinó — jó termest hozott. Holdanként -oO— | tartották földesuraikat és az 300 mázsa átlagtermésre számítanak. § egyházat, az ispánokat és a KÁMAN A Duna—T isza közi Tóth István felvétele hadsereget. A elősorolt faluk Üllőtől a Tiszáig, a Várkonybál kormányzott királyi, magán földesúri hatalmas birtoktesthez tartoztak ötszázadmagukkal. A mongol—tatár pusztítás után ez a telepítési rendszer felbomlott és az újrasarjadó élet egy-egy romfalu szedett népével 4—5—10—20 pusztán indult meg. Cegléd például hatvan pusztával gazdálkodott. Határa Irsától Rékasig és Tószegig terjedt. Belőle szakadt ki Erkusbuda, Abony, Törtei, legutoljára Bércéi, kevesebb-több romfaluval. A falvak képe előttünk van az ásatásokból. Majdnem mindegyiknek volt temploma, a feudalizmus ideológusával, a társadalmi rend hirdetőjével és őrzőjével — a pappal, ki az isten és a földesúr alázatára nevelte a népet. Az apró templomokat kerek kert övezte kerítéssel, ez volt a cínterem. A földházak, akárcsak a mai dinnyések putrijai, nem utcarendben sorakoztak, hanem közelebb-távolabb egymástól nagycsaládi bokrokban, a templomtól 30—500 méterre. A falvakon kivétel nélkül utak porzottak keresztül éspedig északnyugat—délkelet irányban, ahogy a Dunáról száguldó szél a dünéket kialakította és azok a víz és az ember útját kijelölték. Nem voltak a középkorban eldugott helységek, valamennyien bekapcsolódtak a minden irányú forgalomba, főképpen az ország fővárosába, a Budáról a Tiszára vezető vonalakba. Ezzel meg is magyarázható a mai Cegléd két budai útja: az alsón (körülbelül negyven- nyolc óta változott Pesti úttá, azelőtt az is „budai” volt) Cegléd, Bede, Nyilas, Ernyő, Kara népe járt a jenői révnek, a felső Budai úton Cse- rö, Kómán, Becs, Csengeri, Szőkehalom, Feketehalom, Besnyö, Törtei, Tetétlen és Púkra hadai Várkonynak. Az utakon ma is járunk, a pusztákon legeltetünk. A pásztorok tudják, hogy hol tisztítja magát a kincs, és mondják az öregek, akik ismét régi vén emberektől hallották: népek laktak arrafelé valamikor, akiket karddal öltek le a tatárok. A falu nevét is tudják, nem egészen kegyeletből, hanem azért, hogy eligazodjanak, kinek meddig szabad a nyájat ereszteni, hol kell fordulni, ez a bogárzó ehhez a pusztához tartozik, amaz jneg mán amahhoz. A pásztorok is kimúlnak, traktorok törik a DOLGOZNAK A KISÜSTÖK A határban levő kisüstökön megkezdődött az eperpálinka főzése. Az esőzések következtében az eperérésnek csak az utószakasza hozott kielégítő cukortartalmú termést A főzelék megállapítása szerint eperpálinkából ebben az évben gyenge eredmény várható. régi gyöpöt, de a dűlök őrzik az ősi neveket, és az odavaló tanyasiak megmondják, hogy merre volt a templom. Az már a régész dolga, ha van tapasztalata, szenvedélye és jó lába, hogy eligazodjon a mindenféle beszédeken. Kámán híre is eljutott hozzá, későn bár, de nem reménytelenül. Holott jártak erre mindenféle írástudók, amikor nagy esete volt annak, hogy templomot találtak a Kámán- ban. Történt pedig a jelen század harmincas éveiben, újságírói és egyéb értelmiségiek kíváncsiskodó jelenlétében, Kámán templomának ki- bányászása; a kilencszázéves kövekből és téglákból tanya épült, egy kis család örömének hajléka. Aki erre jár, keresse csak a Budai úton, — közel a vasúti átjáróhoz, balkéz felé — a Bíróéit szőlőjét, az a ház, amelyben most éppen talán tésztát gyúrnak, volt valaha tömjénillatú egyház kőfala. Kánaánban új telep van kialakulóban. Ügy is lehet, hogy idővel önállósul, hadd - maradjon meg az ősi neve, sőt, — ha nem telhetetlen a javaslatom — még a vasútállomás is őrizze a hajdani karamonok emlékét, kik háromszáz évig laktak itt a tájban, és akiket elpusztítottak iszonyú fegyverek, felperzseltek kegyetlen lángok. Hidvégi Lajos
