Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-25 / 199. szám

ALKOTMANYÜNNEP SZENTENDRÉN Húszadikán, tizenhat éves alkotmányunk tiszteletére, a tanácsháza nagytermében tar­tották meg az ünnepi tanács­ülést. Az ünnepi szónok Dömötör József volt, a Pest megyei MÉK igazgatója, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja. Gondolatébresztő beszé­dében többek között arról is .szólott, hogy a termelés or­szágosan 4%-kal emelkedett az első fél évben, a megyében pe­dig 10,3>/tí-kal. Szentendrét, mint a Duna­kanyar fővárosát emelte ki, s beszélt mind rohamo­sabb fejlődéséről. Fájdalommal állapította meg, hogy az árvíz Szentendre és környéke számára 16 millió forintos kárt okozott. A la­kosság megvívta az ár elleni harcát, és állami segítséggel a további felépülést is biztosí­tani fogja. Beszédét e szavakkal fejez­te be: „Ma már nemcsak a hatalom a dolgozó népé ebben az országban, hanem a 20 év munkájának minden ered­ménye és sikere is a dolgozó társadalom vagyonát képezi. Érdemes dolgozni, mert amit teszünk: mindent magunknak teszünk! Beszédét rövid műsor követ­te, majd Sziráki Ferenc ta­nácselnök kitüntetéseket és okleveleket adott át azok­nak, akik a nehéz napokban kiváló munkájukkal tűntek ki a fenyegető ár elhárításá­ban. A kitüntetettek: dr. An­tal Szilveszter, Bánhegyi Já­nos, Bognár János, Breszka Józifef; Caál László, Halasi Jó- zsefné, Hegedűs István, Hor­váth József, Molnár Béla, Pi- Zág János, Stiegler Gyula, Sza­badíts József, Wolff Lajos, llirlcás Sándor, Bőnisch János­áé, Hornyák István, Klinyecz Gyula, Krajcsovits Géza, Ku- sineszky Kornél, Mezei Bélá- né, Sándorfi Gyuláné, Szabó Judit, Szóbele András, Várhe­lyi Imre, Schindler László, Zsigmondi Éva. Sziráki Ferenc ezután a vá­rosi tanács határozatát is­mertette, amelyben köszönetét mondanak az aszódi fiatal honvédek­nek, a helybeli tiszti isko­lának, a szovjet katonák­nak, a vízügyi és tanácsi dolgozóknak, tűzoltóknak, mumUásőröknck, és mindén társadalmi szerv­nek a helytállásért, az ered­ményes ténykedésért. A munkás-paraszt szövetség megpecsételéséül Kató György egy remekbe készült, hatal­mas, új kenyeret nyújtott át a város két termelő­szövetkezete nevében Hegedűs Istvánnak, a papír­gyár igazgatójának. Az ünnepi ülés a városi kó­rus énekszámaival ért véget. Onódy-kiállítás Réti István volt a mes­tere. Tőle tanulta meg sze­retni a természetet, vagy vele született? Nem tudni. De bizonyos, olyan bensősé­ges, mély a kapcsolat, amit most már nem bonthat meg semmi. Ezerkilencszázhuszon- nyolcban alapították meg a Réti-növendékek a Szentend­rei Festők Társaságát. Az­óta itt él és dolgozik. Iliiétől: a város zeg­zugos utcái, a zöld kertek, a sárguló sziget, téli Duna. Megannyi mozaikja a város­nak. Mély érzelmi líra me­legíti piktúráját. Onódy Béla kiállítását szombaton délben •nyitotta meg Göllner Miklós les tómű vész. Köszöntjük a hatvanöt éves művészt. <B.) .•<ú***: j/t SZENTENDRE Onódy Béla festőművész alkotása Szeretet\ kőbe vésve , Égy álom megvalósult... A művész rövid időre megnyu­godott. Egy új gondolat ki- patianásáig. A zöld pázsit kö­zűit sárga szerpentinek kanya­rognak. A markáns Dózsa-fej szembenéz a lágyan hullámzó női testtel. A kert él és mozog. Vitat­kozó csoportok és csendesen beszélgetők! De' mindö jük szeméből elragadtatás csillog. Elismerés. Szép. Kell ennél több? A kis színpadon cseng a hang. Gounoud és Puccini, Chopin és Bartók muzsikája cseng, meg szó. Ünnepi mű­sor. A barátság műsora. Meghatott szavak. Sziráki Ferenc vb-elnök beszél. A va­júdásról. Az ötlettől a megva­lósulásig. S arról, hogy milyen öröm egy újszülött első oá, cá-ja. E'Z a rövid hangver­seny, pénteken este... A tömegben zömök ember szaladgál. Vendégeket fogad, kalauzol. Mindenütt ott vari és mindenki számára van ide­je. Mint eddig is. Az „anya ’. Kacs Béla szobrász. A sok szobor mosolyog. Be­szélni szeretne. De a kő az anyag, nem beszél. Vall he- lycLle a forma. A kőbe vésett szeretet... Bányász A polgári védelemről Városszépífők Azt még a legkonokabb pesszimisták, a legmegrögzöt- tebb szemeHenzős „örök-el­lenzékiek” is kénytelenek el­ismerni, hogy városunk évről évre fejlődik, épül és szépül. Bizonyítékok erre: az új épü­letek, a szépen rendbehozott műemlék jeilegü házak, köz­épületek, templomok, a han­gulatos városi és a fényárt nyújtó Duna-parti közvilágí­tás, a vízvezetékhálózat, az ízlésesen karbantartott par­kok. Ez utóbbiak gondját sok más egyéb fontos munkával együtt a Községgazdálkodási Vállalat „városi kertészete" viseli. A kertészei’ részleg fa­csemeték ültetésével, nevelé­sével, parkgondozással és ró- zsahajtatással foglalkozik. A HÉV-állomás közelében levő, 20 holdnyi faiskolában nem­esek gyümölcsfákat, hanem rózsatöveket, díszfákat és díszcserjéket is nevelnek”, el­sősorban Szentendre és kör­nyékének lakossága igényei­nek kielégítésére, de — külö­nösen díszfákból és díszcser­jékből — bőven jut a városi parkok szépítésére és külön­böző egyéb megrendelések teljesítésére is. A parkgondozás is a kerté­szeti részleg munkáját jel.n- ti: az ő kezük nyomán .,népe- sü'nek” be fákkal, bokrokkal, tarka virágokkal a parkok, te­rek, a Duna-part, a szép for­májú virágtartó-edényeket is ck „töltik” meg tartalommal: szemet gyönyörködtető ked­ves virágokkal... A parképí­tés a parképítő részleg felada­ta. Tizennégy állandó mun­kás dolgozik itt, főleg kőfara­gók. Most végzik az utolsó si­mításokat ez évi ..s’ágerü­kön”: befejezéshez közeledik a parkmúzeum építése. Ren­geteg erőt, ótletasséget, ener­giát kívánt ez a munka, me­lyet még megnehezített a rossz időjárás, a nehéz terep. De elkészült és alkotmá­nyunk ünnepén megnyitja ka­puit az érdeklődők előtt... A két részleg munkáját Szabó Imréné kertészeti ag- ronómus, műszaki vezető tart­ja kézben. Nemcsak irányít, tanácsot ad. hanem sokszor maga is beáll az ültetgetők közé. — Munkásgárdánk szere­Kifizették Az elmúlt számaink egyiké­ben írtunk arról, hogy segít­séget kapnak a kárt szenve­dettek. Azóta, bár rövid idő telt el, mór ki is fizették az ingósegélyt az arra rászoru­lóknak. Ez a hír adta a gondolatot, hogy megemlékezzünk néhány sorban és megköszönjük a munkáját azoknak, akik fá­radtságot nem ismerve, sza­badságukból időt szakítva részt vállaltak a társadalmi bizottság munkájából, s hoz­zájárultak ahhoz, hogy ilyen gyorsan jöhessen a segítség. N-evük: Hell Istvánná, Maros­völgyi Lajos, Kárász Attila. Pizágh János. Antal Szilvesz­ter, Járó József né, Halasi Jó- zsefné, Pala Károlyné és Hlatky Mihályné. Köszönjük. Többen érdeklődtek, milyen munkát végez a polgári vé­delem? Az ajtón felírás; be­lépni csak hivatalos ügyben! Megkértük a város polgári vé­delmi parancsnokát, mondja el röviden, milyen feladatot Iát el ez a szerv? — A polgári védelem fel­adata, hogy háború esetén, vagy elemi csapások idején a város lakosságát ért károk elhárításának munkájában a hatóságokat segítse. Feladata az üzemek termelésének és a lakosság ellátásának a bizto­sítása. Ezért szükséges, hogy az embereket felkészítsük fel­adataik ellátására. Ezért tart­juk a lakosságnak a tizenöt­órás tájékoztató oktatást is. Megindult a parancsnokság alá tartozó államigazgatási szolgálatosok kiképzése is. A polgári védelem beosztott­jai számára az oktatáson va­ló részvétel kötelező. A hon­védelmi törvény kötelezően előírja. Távolmaradás sza­bálysértési eljárást vonhat maga után. Aki a kiképzésre meghívót kap, feltétlenül, sa­ját érdekében jelenjen meg — fejezte be tájékoztatását a parancsnok. (tó) GRATULÁLUNK! Gräber Margit születés­napja alkalmával Munka Ér­demrend kitüntetést kapott. A szentendrei festők köré­hez tartozó művésznőnek mi is gratulálunk! Újságszemle — kommentár nélkül Mikrobuszt kapott Bács­lviskun megye két városa: Kiskunfélegyháza és Kiskun­halas. A két kiskunsági vá­rosban menetrend szerint köz­lekednek majd a mikrobuszok, •s főleg idegenforgalmi célo­kat szolgálnak. A Kőszegi hegyvidék egyik legszebb kirándulóhelyén, a Király-völgyben pihenőhelyet és büfét rendeznek be. A völgyben ugyanis mind na­gyobb a kirándulóforgalom. (Sztaravoda, Sztaravoda ...) A Turista 1965. 8. számá­ban Antalffy Gyula: Kis du­nai út című igen érdekes és városunkkal is foglalkozó cik­kében a képszerkesztő jóvol- lából a ..Szentendre” felirat fölé egy váci kép került. Viszont: a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata kiadósá­ban a közelmúltban megjelent „DUNAKANYAR” feliratú, 10 képből álló, 10 forintos színes képsorozatban hiába keresünk egyetlen szentendrei felvételt. Számos igen jellegzetes és odaillő fényképfelvétel között ott díszeleg az építők leányfa­lui üdülője, amely sem épü- letileg, sem tájilag nem a jel­legzetes Dunakanyar. A legkö­zelebbi kiadásban ott akarjuk látni valamelyik jól sikerűit szentendrei felvételt is! H. Gy. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Túrái Eszter. Melí- clier László, Kutasi József és Varga Agnes. Házasságot kötöttek: Csermely Zoltán Sándor és Antalóczy Mária Valéria, Barkóczi And­rás és Nagy Éva Mária. Hau- llk János és Herczegh Anna Er­zsébet. A MÓRICZ ZSiGMOND GIMNÁZIUM KüZH, no-&y augusz-ius 8 órakor a nappali tagozato­sok javítóvizsgáira, 28-án 6— 12-ig az utazási igazolványok lebélyegzésére, ugyanaz nap fél kettőtől este 6-ig tan­könyvárusításra kerül sor. 30-án 9—12-ig hivatalos órá­kat tart az igazgatóság. Az ünnepélyes tanévnyitót szeptember 1-én délután 5 órakor rendezik. A tanulók egyenruhában jelenjenek meg — kéri az igazgatóság, továb­bá azt is, hogy az énekkari tagok délután 4 órakor gyü­lekezzenek. A levelező tagozaton a javí­tóvizsgákat szeptember 7-én délután 2 órakor tartják. A levelezők teljes vizsgájának írásbeli részére szeptember 6- án délután 2 órakor a teljes vizsga szóbeli részére szep­tember 7-én délután 2 órakor kerül sor. Portrék Visegrádon - Ki kíváncsi Kőszegre? Visegrádon, a Mátyás ki­rály Múzeumban húszadikán Jékely Zoltán költő nyitotta meg Szalatnyay József fes­tőművész portrékiállítását. A kiállítás a múzeum épüle­tében (Visegrád, Fő u. 41.) na­ponta 9-től délután 5 óráig tekinthető meg, szeptember 12-éig. Többek között Bar­csán Jenő, Lyka Károly, Kodály Zoltán, Tersánszky, J. Jenő, Áprily Lajos és Dcrkovics Gyula portréi lát- ] hatók a gazdag anyag kere-í tóben. Az ország 53 városa kö­zött majdnem a legkiseb­bek vagyunk. Utánunk — kevés lélekszámkíilönbséggel — Kőszeg következik, amely környezetének és műemlé­keinek szépségével nagv ha­sonlatosságot mutat Szent­endrével. A kőszegi napok keretében az idegenforgalmi hivatal szentendrei kirendeltségénél szeptember 6-ig tartó ér­vénnyel 6 Ft ellenében ha­lársáv belépési engedéllyel ellátott, belépőjegyül szolgá­ló meghívók kaphatók. A hnr.g versenyekkel, műsorszá­SPORT A nagy meleg ellenére jól szerepeltek a járás sporto­lói a megyei spartakiáddön- lőn Dunakeszin. Tekében mindkét visegrádi csapot el­ső lett. A tahitótfaluiok ké­zilabdában * lettek elsők. A dunabogdányi röplabdás lá­nyok második helyezést ér­lek el. Az .atlétikai ver­senyben két. első és egy második helyezés született. (esik) mokkái, a Magyar Higiéni­kusok Társaságának vándor­gyűlésével színezett rendez­vények augusztus 15-től kez­dődtek, s a szeptember ne­gyedik! osztrák—magyar tu- tistabállal fejeződnek be. A belépős meghívók iránt máris nagy az érdeklődés. H. L. A Pmkámasika búcsúja Mióta közúti forgalmunk a kiszélesített Duna-parti műút­ra helyeztetett át, öreg „Fő” utcánk, az ősi Bogdányi utca teljesen elnéptelenedett. Augusztus tizenkilencedi­kén azonban, mint azt évtize­dek óta megszoktuk, tarkál- lott a forgalomtól. Városbe­liek csak úgy, mint pomáziak, budakalásziak, csobánhaiak, sőt ráckeveiek és lóréviek tar­tottak a Preobrázsenszka- tamplom irányába. Sátoros árusok; mézeskalácsszívek; tálcán végighordozott aján­dékbor és sörkimérés — és közben az ismert budakalászi tamburazenekar nagyszerű ütemére széles nagy körben ropták o szerb nemzeti tán­cot: a kólót! A templom ünnepe ez a nap, annak széles körű meg­ünneplése azonban túlnő az egyházi kereteken. A tánco­lok, s a köröttük ácsorgó tö­meg nagy része nem volt szerb, sem a görögkeleti val­lás híve — szentendreiek és környékbeliek voltak, akik ezen a napon itt emlékeznek, ünnepelnek és „fiatalodnak”. Barátomtól kezdve, aki har­minchét éve nem járt Szent­endrén, a városnéző karinthiai osztrák csoport tagjai vegyül­tek cl ott és barátkoztak. Va­lami különleges, Ignyátovics Jálcov megírta szentendrei varázsa ran ennek a napnak; aki belép az udvarra, felejti esetleges búját-baját, emlé­kezik a régi Szentendrére, köszönti a szépülő, fejlődő újat és egymás nyakába bo­rulással esküszik örök hűsé­get legszűkebb hazájának, a- soha cl nem felejthető, min­dig kedves Szentendrének. Egy középkori barát írásos krónikájában azt írja: Hol Szent Andrásnak, hol Bul­gáriának nevezik ezt a sok templomos, híres szőlőtermelő helyet. Hogy miért Bulgáriá­val;? Ma már nem tudunk bolgár telepeseinkről, de a szerb templomok eredetét il­letően tudjuk, hogy ezt a templomot, a török elöl Bosz­niából menekülők emelték.' Miközben elnéztem a tán­coló fiatalo1;al, sőt közöttük a sok „kevésbé” fiatalt is, faggattam az öreg helybelie­ket; magyarázzák meg végre; Ha a városnak hét szerb temploma volt, ma is van négy miért éppen ez a búcsú az, amelyről mindannyian tu­dunk és valláskülönbség nél­kül minden szentendreinek, s az ország minden szerbjének ünnepévé vált? Azzá vált az udvari tánccal, ezt követően este, a művelődési házban a nemzetiségi bállal, idén is, de minden évben?! S mint minden évben, most sem lettem okosabb! Elmond­ták. hogy talán azért, mert ezen a napon van alkalom — még nyár van — a szabadtéri népünnepély rendezésére. A Csiprovacska-templom Péter- Pál napján tartotta a búcsút; zsúfolt mezőgazdasági, aratási időben, a Pozsarevacska is olyan tájban, a Görög temp­lom a Fő téren márciusban, vagyis hidegben, és így to­vább. Másodszor meg, mint tud­juk, ez a szamárhegyi Taba- kos kereszt alatt álló temp­lom, 1690 óta a város legré­gibb, legtekintélyesebb és leg­gazdagabb céhének, a Tabako- sok Céhének volt az istenhá­za (bőrművesek, tímárok, bőr- iparosok). S ugyebár minden időkben a gazdag emberek tudtak megfelelően ünnepel­ni! Gazdag tabakosok, bos- nyák szőlőtermelők s azok ké­sói leszármazottjai pedig el nem felejtik ezt a napot, s ezt a „kólós”, zenés szép szokást. így maradt meg nekünk mindmáig hagyományos, na­gyon kedves, igazi szentend­rei ünnepünknek. H. L. tettel végzi munkáját. Sokan közülük már 5—fi éve nálunk dolgoznak, így már nagy gya­korlatra tettek szert, nyugod­tan mondhatni róluk, hogy szakmunkások. Külön dicsé­retes — munkaszeretetükön kívül — kiváló kollektív szel­lemük, amely nagy mérték­ben hozzájárul munkánk eredményességéhez — mon­dotta büszkén Szabó lmréné. További jó munkát kívá­nunk a városszépitök e kis csoportjának. Horányi Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents