Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-24 / 198. szám

Hét országba szállítják Nagykőrös termékeit ix. évfolyam, m. szám 19Ö5. AUGUSZTUS 34. KEDD Komámasszony, hol az olló? Kihívás — folytatás nélkül - Sajátos módon versenyeznek a konzervgyár I. és II. telepének címkéző üzemei Május 10-én termelési ér­tekeidet volt a konzervgyár­ban, amelyen igen életképes javaslat vetődött fel. Helyes lejiné, ha az I. és II. telep címkéző gépei a munka jobb kihasználása és a csomagolás önköltségének csökkentése ér­dekében versenyeznének. A versenymozgálmat nagymér­tékben megkönnyíti az, hogy mindkét telepen ugyanolyan teljesítményű címkéző gépek dolgoznak. — A II. telepen nem sokáig tétováztak. Frissen megfontol­ták a javaslatban rejtőző le­hetőségeket. Három portban, hevenyészetten megfogalmaz­ták a versenyfeltételeket. Azokat belecsapták egy bo­rítékba és rövid úton elküld­ték az I. telep címére. Dicsé- retreméltó gyorsaság, amihez végtelen türelem is párosult, hiszen — amurt azt félfüllel hallottuk — még mindig csak várják a II-esek az I. telep ide­vagy odavonatkozó vála­szát. Lássuk azonban az erem másik oldalát. Vajon hogyan vélekednek ugyanerről a kér­désről az I. telep címkéző üzemében? — Való igaz, hogy megkap­tuk a II. telep versenykihívá­sát — mondotta Bélteki La­jos, műhelyvezető. — Nagyon enyhe kifejezést használok, ha azt mondom, hogy a kihívás nem volt teljes. Abban a for­mában mi nem fogadhattuk el. — Az is igaz azonban, hogy m űhelybizottságunkkal kar­öltve, megfogalmaztuk a mi versenykihívásunkat, azt sür­gősen meg is küldtük a II. te­lep raktárvezetőjének, aki a kihívást aláírva, címünkre \ issza is küldte. Kihívásunk világos, egyértelmű és véle­ményünk szerint jó alapot je­lent a versenyhez. — Sajnos, azonban a ver­senykihívásra mind a mai napig semmiféle választ nem kaptunk, hiába javasoltuk, hogy üljünk össze és figyelmesen beszéljük meg a feltételeket. — Annyit még mondhatok — tette hozzá befejezésképpen Bélteki Lajos — mi ragaszko­dunk a versenykihíváshoz. Nálunk a versenyszellemnek megfelelően folyik a munka, már június elseje óta és augusztus végén feltétlenül megcsináljuk az első kiértéke­lést. (A kérdés nyitott ma­radt — a választ várjuk! — a szerit.) Naponta mintegy húsz va­gon indul- el a nagykőrösi Vasútállomásról, Nagykörös és környéke termékeivel a környező országókba. — Az egyik legjelentősebb exportcikkünk a vörösszilva — mondotta Antal Dániel, amelyből hét-nyolc vagon­nal szállítunk el Csehszlo­vákiába. Sajnos, a pajzstetü fertözöttség folytán a nyugati államokba nem tudunk be­lőle szállítani. Hiába volt a sok felhívás, a termelők nem permeteztek kellőképpen, s így a termés jelentős részét csak belföldi fogyasztásra és szeszipari célra tudjuk át­venni. — Az idei hűvöse esős idő­járás folytán megkésett a dinnyeszezon, mégis jelen­tős exportot csinálunk belő­le. A sárgadinnyéből is nagy tételeket exportáltunk. s most a Sugár Bébi görög­dinnyéből naponta hat-hét vagonnal szállítunk el Bel­giumba, Angliába, Finnország­ba, Svédországba és Csehszlo­vákiába. — Folyik a csipmentes je­her paprika és paradicsom exportja is n Német Demok- ratikus Köztársaságba és Nyugat-Németországba, de termelőszövetkezeteink eddig kevés árut szállítottak. A paprikából á kocséri termelő- szövetkezetek hoznak be je­lentősebb tételeket, az ex­portparadicsomból pedig az Arany János Termelőszövet­kezet szállít rendszeresen, s legutóbb a Szabadság Terme­lőszövetkezet egyszerre hat- százkilenc láda paradicsom beszállításával segítette eiő exportunkat. (kopa) Sárrétudvariak a konzervgyárban A minap a sárrétudvari Rá­kóczi Termelőszövetkezet ker­tészetének huszonnyolc dol­gozója tekintette meg a kon­zervgyárat. Néhány év múlva Debre­cenben is épül konzervgyár és előreláthatólag ez a termelő- szövetkezet is a leendő gyár­nak szállít majd terményeket. De addig a mi konzervgyá­runk részére termelnek — ezért is látogatták meg az üzemet. A sárrétudvariak végigjár­ták az üzemrészeket, ezután pedig ebéden látta vendé­gül őket a konzervgyár. Piszkos kirakat - az ünnep tiszteletére Vályogvetők Terven felül 35 vagon gabonája termett a Szabadság Termelőszövetkezetnek Az idei gabonatermésről be­szélgettünk Szegedi Jánossal, a Szabadság Termelőszövet­kezet főagronómusával. — Az idei gabonatermésünk — mondotta — a várakozáson felül sikerült. A kalászosokból a tervezettnél mintegy 35 va­gonnal több termést takarítot­tunk be. — A napokban teljesen vég­zünk a csépléssel. A tarlókról a szalmalehúzást is befejez­tük, s a szükséges talajmun­kák folynak. Ezzel kapcsolat­ban meg kell jegyeznem: az a múltkori híradás, hogy a Szabadság Termelőszövetkezet hétszáz hold szalmalehúzással lamaradt, téves információn alapult, tekintve, hogy abban az időben csak háromszáz holdról nem volt még lehúz­va a szalma, mert a jó ter­més folytán termelőszövetke­zetünknek a tarlókról kétszer- annyi szalmát kellett letaka­rítani, mint a többi termelő- szövetkezetnek. OO A Csíkvár dűlőben kis kunyhóra lesz figyelmes az árrá járó. Előtte nyelvét ló­gatja a kutyus, az út mellett jókora malac élvezi a szabad­ságot. Halka László portája ez. — Kilenc éve vetjük a vá­lyogot itt a Dózsa Tsz földjén. Mióta az eszem tudom, min­dig ezt csinálom — mondja a hatvannégy éves ember. Minden ezer vályog után húsz forintot fizetnek a ter­melőszövetkezetnek a földért. Az idén húszezer vályogot ve­tettek a közös gazdaságnak, nyolcvanezret pedig egyéni megrendelésre készítettek. — Reggel három órakor még nincs meleg, inkább ek­kor dolgozunk, és délben ab­bahagyjuk a munkát — mondja Kolompár Rozália, aki már évek óta szorgalmas segítsége Halka Lászlóiknak. Bizony nem könnyű mester­ség az övék. Mi a titka a jó, időálló vá­lyognak? — Elegendő töreket kell hozzáadni, s jól átmunkálni a Tolvaj a teakonyhában Egy üfvg bárért bukott te a megrögzött visszaeső Fagyi a sztár A konzervgyár ebédlőjében fagylaltpultot állított fel a földművesszövetkezet. Palásti Ferencné szorgalmasan ada­golja az ízes hűsítőt ebéd­idő alatt — mintegy 30—40 kiló fagylaltot árul naponta. (Godány felv.) Hatszor állt már a bíró­ság előtt Szabó Ambrus. Ki- sebb-nagyobb szabadságvesz­tés-büntetést kapott és négy esetben vagyon elleni bűn- cselekményekért vonták fe­lelősségre. Utolsó büntetését most ja­nuárban töltötte ki és két hónap múlva elhelyezkedett az állami gazdaságban. De nem sokáig bírta a becsüle­tes életet. Március 14-én be­ment az Arany János utca 29. számú ház nyitott kapu­ján, majd átmászott a kerí­tésen a Rákóczi út 28. szá­mú ház kertjébe. Az volt ai szándéka, hogy szétnéz az! Egészségügyi Szakiskolában! és valami, a kezébe kerülői holmit elemei. Sorra járta az iskola fo- § lyosóit. Minden ajtót megnyi-j lőtt. Utoljára beóvakodott az! intézet igazgatónőjének Iaká-! sóba. Hamarosan rátalált a i teakonyhára. Ott talált né-! hány literes üveget, bennük S bort. Gyorsan cselekedett, \ egy üveg bort zseb revág ott. \ Az iskola igazgatónője i azonban észrevette, hogy azi épületben idegen mászkál. 5 Férjével el is indult a hivat- i lan vendég keresésére, dej sehol nem találták. A férj \ gyanút fogott és ki akartai nyitni a teakonyha ajtaját.! Az ajtó azonban nem enge-i dett. Valaki belülről húzta a \ kilincsel. Azonnal telefonáltak a! rendőrségre. Szabó Ambrus! megsejtette a csapdát és ki- \ ugrott az ablakon. A szom-! széd udvarban lakók azon-; ban éppen a kertben tar­tózkodtak és ez meggátolta Szabót a menekülésben. Köz­ben az iskola igazgatónőjé­nek férje az elősiető tanu­lókkal elfogta a menekülésé­ben megakadályozott tol­vajt. Az üveg bort Szabó Amb­rus közben kiejtette a zse­béből. A városi bíróság vissza­esőként elkövetett lopásért vonta felelősségre és nem jogerősen kétévi szabadság- vesztésre ítélte. Kolompár Rozália sarat — adják a tanácsot. Ha van elegendő sár, órán­ként kétszázhúsz-kétszázhar- minc új vályog várja szára­dását, Tavaly nyáron száz­nyolcvanháromezer darabot készítettek. — Hány házat tudott volna már építeni abból a vályog­ból, amit életében megcsinált? — kérdezzük. — Bizony jómagam sem tu­dom. Az biztos, hogy egy-egy nyáron megcsinálunk annyit, amely tíz családi ház felépí­téséhez elég — feleli Halka László. Közben a következő napi földet készíti, hogy holnap se legyen fennakadás, s friss vá­lyog kerüljön a megszáradtak helyére. Szöveg: Szentpéteri Kép: Pavolek Már régóta figyelem a 130- es önkiszolgáló bolt kiraka­tait. Bizonyára másoknak is feltűnt — akik ott vásárolnak, vagy arra járnak-kelnek —, hogy „művészi” rendetlenség uralkodik a kirakatban. Emel­lett por, piszok, elhullott le­gyek, apróbb bogarak tete­mei. Régóta figyelem azzal a céllal, hogy megírom. De mindig letettem a tollat. Hátha éppen azon a napon jón a kirakat megváltója, illetve a kirakatrendező, ami­kor megjelenik a cikk. Hónapok óta nem előzött meg — így lesz, ami lesz, megírom. Annál is inkább, mert amit augusztus 20-án, >i kora reggeli órákban lat­iam e kirakatban — a cse­mege résznél — nagyon el­szomorított. A megszokott port, pisz­kot, döglött legyeket még te­tézte a kirakat „ünnepi de­korációja”. Vagyis a cit­romtartóban pontosan négy kisebb-nagyobb rothadt cit­rom díszelgett, a kirakat pár­kányán a jobb sarokban az aljáig legyűrt zsákocska, né­hány marok földimogyoróval, mellette egy láda teteje ék­telenkedett — és mindez a puha porban, piszokban. Nagyon szomorú látvány volt az ünnepi díszben pom­pázó város kellős-közepén ez a „díszes” kellékekkel deko­rált kirakat. Szomorú és gusztustalan látvány. Persze, ezt szoktuk meg a bolttól. (—gh) Hurrá! Folyik a meleg víz! Pezsgősüveg dugója ugyan még nem pukkant annak örömére és megünneplésére, hogy a központi fodrászüzlet­ben a kétszázliteres villany­bojler ontja magából a me­leg vizet — de ami késik, nem múlik, ennek is eljön az ideje. Mert bár nyolc hó­napja díszeleg a sarokban a bojler, de csak csütörtök óta örvendezteti áldásaival a fod­rászokat Jó munkához idő kell, ezt mindenki tudja. Azért is tar­tott több mint fél évig a már felszerelt bojler üzembe állí­tásai?!), de még nincs vége. Ugyanis a vízcsap végéről hiányzik a szórófej — majd csak felszerelik azt is a követ­kező fél év leforgása alatt A pezsgő dugója majd ak­kor pukkan — a teljesen kész bojler örömére. Szspíembef 14-én: megnyitó a zeneóvodában Négytől hatéves korú gyer­mekek részére szeptember ti­zennegyedikén, délután két órakor lesz a zeneóvoda meg­nyitása a művelődési otthon­ban. A gyermekeket a központi óvodában lehet beiratni. HÉTNAPOS ROMÁNIAI ÜT Az IBUSZ októberben tíz alkalommal indít hétnapos társasutazást Romániába. Az autóbusztúra alkalmával Nagyvárad, Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely, Csíkszereda, Békás, Gyilkos-tó szépségeit láthatják meg a részvevők. A társasutazás részvételi di­ja ezerötszáz forint. Előkészítő tanfolyam felnőtteknek Előkészítő tanfolyam indul a művelődési otthonban, a dolgozók iskolájába jelentke­zők részére. A tanfolyam augusztus 29-én indul és szeptember 6-ig tart. Az elő­adások délután hat órakor kezdődnek. Augusztus 29-ig lehet jelent­kezni a dolgozók iskolájába, illetve az előkészítő tanfo­lyamra. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Az út kezdetén. Egy fiú ta­lálkozása az élettel, az első szerelemmel. Magyarul be­szélő szovjet film. Széles­vásznú. Kísérőműsor: 12. Világhír­adó. Előadások kezdete fél hat és nyolc órakor. Köszönetét mondunk mindazon testvéreknek, rokonoknak, jóisme­rősöknek, akik szeretett édes­apánk, illetve nagyapánk temeté­sén részt vettek, fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek, sírjára ko­szorút és virágot helyeztek. Gyászoló Gál család órakor a nagykőrösi vasútállomáson — Hallottad? Fekete Pétert ki­nevezték a Répa­retek-mogyoró Termelőszövet­kezetbe főmező­gazdásznak. Ért­hetetlen! — Miért érthe­tetlen? Talán nem is tudod, hogy a sógora a mező- gazdasági osztály vezetője? — Ez igaz! De jobban számít az, hogy az elnök lá­nyának csapja a szelet, jó néhány esztendeje. — Gyerekkori szerelem! Nem számít. Sokkal fontosabb, hogy a kedves papa és a tsz párttitkára pertu barátok. — No és? Ba­rátság, az barát­KINEVEZÉS ság. Együtt kár­tyáznak. Együtt járnak meccsre. Betérhetnek egy pohár borra. Sok­kal fontosabb, hogy Péter ke­resztapja a mi­nisztériumban van. Két sor elég a kinevezéshez. — A, mesebe­széd! — Törődnek is a pestiek a vidéki rokonokkal. De a kedves mama! Biztosan nyaká­ba vette a várost. Eljárt minden il­letékesnél a fiúka kinevezése érde­kében. Önála nem lehet kitérni. Amit akar, meg­csinálja! — Lehet, hogy a tűzoltóparancs­nok protezsálta. — Vagy az ügy­védi munkaközös­ség vezetője. — A gimnázium igazgatója. — Bocsánat, hölgyeim! Enged­jék meg, hogy megjegyezzem, Fekete Péter évek óta a Répa-retek- mogyoró Terme­lőszövetkezet ösz­töndíjasa. Az idén ! végezte el a Gö-I döllői Agrártudo­mányi Egyetemetj kitüntetéssel. Egyhangú cso-j dálkozás. — Érdekes! Gon-I dől ja, hogy ezért! nevezték volna ki! a te r melöszövet- j kezeibe főmezö-\ gazdásznak? !

Next

/
Thumbnails
Contents