Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-18 / 194. szám

Nyugdíjas vasutasok az árvízkárosultakért Szamosvölgyi Imre, a vas­utasnyugdíjasok elnöke mon­dotta: — Közismert, hogy idő­sebb nyugdíjasaink nyugel­látása alacsony. Éppen ezért megható, hogy az idős bá­csik és nénik kis nyug­díjaikból adtak össze 1795 forintot az árvízkárosultak megsegítésére. Úgy hiszem, hogy áldozatkészségükért el­ismeréssel kell szólni róluk, hiszen öregségükben maguk is támogatásra szorulnak. Száztíz kötet könyv még nem könyvtár Segítséget vár a Petőfi Tsz KISZ könyvtárosa — Olyan területen vagyunk — mondotta Vrbán Albertné, a termelőszövetkezet KISZ- szerveze tépek könyvtárosa — ahol minden házban bot van és ahol elég sok házban bög­recsárda működik. Érthető, hogy ez alaposan megnehezí­ti a munkát, amikor arról van szó, hogy a fiatalokkal kulturális téren foglalkoz­zunk. — Ez a legsúlyosabb gon­dunk. Fáradozásunknak azon­ban, reméljük, meg lesz az eredménye. Nemrégen meg­tartottuk első klubdélutánun­kat, melyen tizenkilenc fiatal vett részt és igen jól szóra­kozott. Társasjátékot játszot­tak, lemezjátszóra táncoltak és élvezettel hallgatták a te­levízió műsorát. Egyetlen csepp szeszes ital sem volt, jó- előre gondoskodtunk üdítő italról. — Sajnos, fiataljaink nem olvasnak. Igaz, hogy nincs is könyvünk, amit olvasásra ajánlhatnánk, hiszen mindösz- sze száztíz kötetünk van és ezeknek is egy része mezőgaz­dasági szakkönyv. Ami kevés szépirodalmi könyvünk ■ van, azt már unalomig olvasták. — Érdeklődés biztosan len­ne. A televízió előadásain mindig igen népes számban vesznek részt a fiatalok. Szinte végszóra kapcsolódik bele a beszélgetésbe Csala István, a termelőszövetkezet elnöke. — Szívesen segítünk — mon­dotta. — Ha a fiatalok igény­lik, örömmel áldozunk né- hányezer forintot a kulturális alapból könyvvásárlásra. S ha még a városi könyv­tár is segítene a könyvek vá­lasztékának a növelésében, le­téti könyvtárral bizonyára rákapnának az olvasásra a Petőfi Tsz fiataljai is. A Ceglédi Bányász tekézök nagyszerű sikere A Ceglédi Bányász tekézői vasárnap részt vettek Buda­pesten a Gázművek által ren­dezett Fellegi Kupa verse­nyen. Tizenegy sportkör ver­senyzői vetélkedtek a győze­lemért. A ceglédiek a csapat- versenyben első helyen vé­geztek. megelőzve a tavalyi kupa védő Vízművek csapatát és a rendező Gázmüveket. Egyéniben 1. Tóth Imre Ceg­lédi Bányász 439 fa, 3. Dávid László CegLédi Bányász 430 fával. — sz — Zöldtrágyázás kétszázötvenhét holdon Vetik a rozsot a törteli Aranykalászban C E GLEDI J Á RÁ * É.S C E G L É D V Á R:Q S R ÉSZ É R E IX. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1965. AUGUSZTUS 18, SZERDA Évi és a halak Évike második napját töl­ti a nagynéninél. Igyekszik valamiben segíteni. Ügyetlen- l<edik a seprűvel, hadoná­szik a portörlövel... és órá­kig bámulja az akvárium díszhalait. Most lát először akváriumot. A nagynéni korsó vizet hoz, hogy beleöntse a méte­res akváriumba. Évi elcsodálkozik. — Minek tetszik nekik vizet adni, Herminka néni? Hiszen még a teg'aapit sem itták meg. Lottózók figyelem! A lottóiroda ünnepi nyit- vatartása: augusztus 19-én: 7—19 óráig, 20-án: 8—12 óráig, 21-én: zárva, és 22-én: 14.30—17 óráig. Szántási verseny csemői Rákóczi Tsz-ben Győztes: Steák János — Községi verseny szeptember 5-én Vasárnap délelőtt látványos szántási verseny volt a csemői Rákóczi Tsz-ben. Az erőgép­vezetők zárt rendben vonul­tak ki a Nyári dűlőbe. A gé­pek ragyogtak a tisztaságtól. — A területet gondosan vá­lasztottuk meg — mondotta Szalltay István tsz-elnök. A tíztagú bizottság nyolc versenypontot állapított meg: tiszta, üzemképes erőgép; jól beállított munkagép; nyílegyenes barázdaveze­tés; hibátlan összevettetés és szétvettetés; a mélység egyöntetű tartása; forgó felszántás; láblaszcgés és A negyedik forduló után Az MHS ceglé­di kispuskásai a Béke-kupa ne­gyedik fordulójá­ban szép ered­ményt értek el. A negyvenhét bene­vezett lövészlvlub között a ceglédi csapat jelenleg az előkelő hatodik helyet mondhat­ja magáénak. Képünk Cseh Györgyöt, a ceg­lédi csapgt leg­eredményesebb lövőjét ábrázolja. Ottohál felvétele a munkára fordított idő legminimálisabbra való leszűkítése. A részt vevő traktorosok sorsot húztak. Kilenc óra hu­szonnégy perekor Kiss Ferenc, a legfiatalabb erőgépvezető, indult a nyolcas táblán, a tsz legöregebb gépén. Négy perc múltán startolt József István az egyes táblán, majd három­negyed kilenc előtt öt perccel felzúgott Steák János erőgépe a hármas táblán. Körülbelül ugyanebben az időben lódult meg Kaszab József erőgépe a négyesen. Egymás mellett versenyzett Fokti László és Faragó László. Mindketten a Nagykőrösi Gépjavító Állomásról jöttek a tsz-be, amikor a gazdaság több erőgépet vásárolt az üzemtől. Két perc különbség­gel indultak, de csakhamar felzárkózott Faragó gépe és ettől kezdve jóformán egymás mellett haladt a két verseny­ző. Tizenkét óra négy perckor Czakó Dénes startolt, őt kö­vette az indulásban Szebenyi Károly, majd Ottohál Károly tizenkét óra huszonegy perces starttal volt a sereghajtó. A bizottság tagjai egész idő alatt szorgalmasan figyelték a munkát. Babos József elnök­kel az élen jegyzeteltek. Tizenhárom óra negyvenhat perckor befejeződött a ver­seny és rövid megbeszélés után a bizottság elnöke érté­kelte a részvevők eredmé­nyeit. Eszerint Steák János hibapont nél­kül végzett az első he- , lyen. Három hibaponttal lett má­sodik Fokti László és hét hi­baponttal harmadik Rózsa­völgyi Sándor. Az első és má­sodik helyezett ébresztő órát kapott, a harmadik helyezett­nek díszes kefekészletet adott át Szalkay István elnök. Andó Antal, a községi párt- bizottság titkára, a verseny végén bejelentette, hogy a jó példán elindulva szeptember ötödikén megrendezik községi szinten is a szántási versenyt, amelyre meghívják a község mindhárom termelőszövetke­zetének, valamint az állami gazdaságnak a traktorosait is. SPORT ökölvívás Szegedi Vasutas—Ceglédi Vas­utas 11:9 Nem jól sikerült a ceglédiek visszavágója Szegeden. Vere­ségük oka az voít, hogy a sze­gediek versenybíróról nem gondoskodtak és az edzőjük vezette le az összecsapásokat. Részrehajló ítélkezéseinek az lett a vége, hogy a ceglédiek . levonultak és tíz percig szünet volt. A sportszerűség győzött, és a ceglédiek hajlandók vol- í tak kiállni, ha tárgyilagos itél­- kezés lesz, A mérkőzések kö­- zül kiemelkedett Semetka és i Homoki nagyszerű, kulturált t üldözése. Rabi döntetlent, míg ■ Fazekas győzelmet érdemelt s volna igazságosan. w. Eredmények: Rabi—Sitka $0:2, Halmi veszt Vence ellen, i §0:4. Semetka kétszer is leterí- $ tette Gondit, mégis vesztes 5 $ lett, igazságtalanul. Ekkor vo- -$nul ki. 0:6. Lukács győz Var- -§ga ellen, 2:6. Hörömpő—Tóth s találkozóan Tóth győz, 2:8. i§Sóki veszt Martó ellen, 2:10. -$Farkas—Z semberi döntetlen, 1 $3:11. Pataki I. győz Román el­eien 5:11. Homoki győz Szűcs ; $ ellen, 7:11. Pataki II. győz Ti­■ $ már ellen, 9:11. ' $ Ez a mérkőzés felkészülés ' $ volt a szeptember 5-én bein- ’ ^ dúló területi bajnokságra, ök- 1 § lözőink aug. 28—29-én Nagy- ' kőrösön az Arány János Em- ' $ lékversenyen vesznek részt 4 1 S ifi és 10 felnőtt benevezésével. | sz­. $ TEKE: J $ Megyei spartakiáddöntő " | Cegléden $ A kiírás szerint augusztus 13- ’$én rendezték meg Cegléden . ^ az Építők kitűnő négyes ,te- . ^ kepályáján. öt járás 35 íeg- ; ^ jobb tekézői vettek részt. A ’ > tekeversenyben Pest megye . 5 egyéni csapatbajnoki címéért . $ folyt a küzdelem. A mezőgaz- $ dasagi csoportban 1. Szentend- ' $ rei járás (Láng, Honfi, Ma- $ Gyár) 5ti9 fa. 2. Ceglédi járás, , $ (Mondok, Oláh, Szabó) 524 fa. $3. Váci járás (Helinbai, Din- $ ka, Goroba) 343 fa. 4. Aszódi já- ’ $ rás. Egyéniben 1. Honti, 214, $ Magyar 202. 3. Mondok (Ceg- ^ léd) 193 fa. $ Egyéb csoportban. 1. Szent- $ endrei járás (Oláh, Bologa, $ Bosznai) 615 fa. 4. Dabasi já- $ rás 608 fa. 5. Váci járás 543 4 fa. Egyéniben. 1. Bohán $ (Aszód) 231 fa. 2. Hamos $ (Szentendre) 228 fa. 3. Bologa í (Cegléd) 225 fa. JÖN! CSAK 4 NAPIG! • JÖN! augusztus 22—23—24—25-én este fél 8 órakor a Vörösmarty téren. CIRC 0 MEDRANO ITi Európa legnagyobb utazócirkusza UIA 12 világszám — oroszlánok — elefántok — csimpánzrevű — keleti fakir. Biztosítsa jegyét, váltsa meg előre a művelődési ház pénztáránál. Félreértés ne essék, nem azt a rozsot vetik, amely a jövő évi kenyerünket biztosítja, ha­nem arról a rozsvetésről van szó. melyet zöldtrágyának szántanak be a jövő év máju­sában. — Százharminc holdas nagyüzemi új telepítésű sző- i lónk és százhuszonhét holdas ; új telepítésű gyümölcsösünk ta- \ lajerö-visszapótlásáról ezen a! praktikus módon gondosko-1 dunk — mondotta Fazekas\ Sándor, a termelőszövetkezet! elnöke. Termelőszövetkeze-: tünk szervestrágyatermelését; a cukorrépa-, burgonya-, ku-; koricatermelésben használjuk < fel, és nem tudjuk nélkülözni > a termő szőlőben sem. ! — Az idén már kipróbáltuk! ezt a módszert. Az új telepítő- i sű szőlőben hatvan holdon at- \ kalmaztuk, igen jó ered- \ ménnyel. — Most az egész új szőlőte-; lepen és a gyümölcsösben is 5 zöldtrágyázunk. Négyszázöt-j venhét holdon gondos talaj- S előkészítést végeztünk. Szán-: tottunk, disztillereztünk, foga-; soltunk és a napokban meg- \ kezdődött a rozs ^vetése. A \ gyümölcsösben holdanként > hatvan kiló, s szőlőtelepen! negyven-ötven kiló vetőmagot: használunk fel. — Mire az első hó leesik, a s rozsvetés szépen beborítja a j talajt, kellően bokrosodik, és« tizenöt-húsz centiméter magas 5 lesz. Májusra pedig már a! másfél-két métert is eléri. A! beszántás előtt műtrágyával,! szuperfoszfáttal és pétisóval | szórjuk meg, és ezután kerül: sor a beszántásra. — Az idén alkalmaztuk | először az új gyártmányú ta-! lajmarógépet, amely a zöld-! trágyát annyira tökéletesen! bemunkálja a földbe, hogy: olyan a terület, mint a frissen\ elgereblyézett talaj. — A kétszázötvenhét hold; zöldtrágyázását különben tel-< jes egészében állami támoga-j tásból végezzük. — Amellett, hogy a talajt: ilyenformán szervesanyaggal' gazdagítjuk, van még egy nagy előnye ennek a rozs vetésnek: az, hogy ezzel a módszerrel kultúrnövényeinket megvéd- jük a gyakori homokveréstől — fejezte be tájékoztatását Fazekas Sándor. SSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSS/SS/SSS/SSSSSSS//SSSSSSSSSS/SS/SSSSSSSS/SSfSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SSSSS/SS/////SSSSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSS> G yurka-dom btól a Tátráig II. Néhány nappal később ven­déglátóm jóvoltából egy kö­zép-csehszlovákiai kis város­ka vezetőivel sikerült talál­koznom. Ez a város lélek­számút tekintve fele akkora mint Cegléd, de a közigaz­gatásilag hozzátartozó járás községeinek és lakóinak szá­ma jóval nagyobb, mint a ceg­lédi járásé. Adottságaik per­sze mások. Mezőgazdaságuk­ban az állattenyésztés a fő ágazat, szinte mellékes csak a növénytermesztés. Több órás beszélgetésünk és sze­mélyes tapasztalataim alap­ján választ kaptam mindar­ra, amire kíváncsi voltam. Mint már említettem, rend­kívül fegyelmezett, szorgal­mas és szerény emberek lakják e vidéket. Egyéni bol­dogulásukat, jólétüket szí­vós munkával szerzik meg. Ösztönzi is őket a premizá­lás, amely a munka szinte minden egyes fázisára ki­terjed. A fiatalság korábbi „kocsi vagy kicsi” szemlélete most már általában olyan, hogy a házasságkötések után elsődleges a kicsi és csak ezután kerülhet sor a ko­csivásárlásra. Ebben a kis városkában és a hozzátar­tozó járásban, 1965 első fe­lében több, mint 1700-an születtek. A házasságkötések száma is emelkedést mutat. Egészségügyi körzeti központ működik, négy olyan kór­háza van a járásnak, ahol összesen több. mint 2000 be­teget ápolnak A járási szék­hely építészeti, közgazdasá­gi, egészségügyi és állatte­nyésztési szakközépiskolával rendelkezik, s ezek mind­egyike 10—14 tantermes, mo­dern iskola. A lakásprob­léma egészen elenyésző. A meglevő lakások 40 száza­léka a felszabadulás után épült. A nagyarányú építke­zés mellett feltűnően sok az egyéni építkezés is. És ami lényeges, hogy erre nagyon sok kedvezményt, kölcsönt és építőanyagot is kapnak. De lehet családi házat az építőüzemeknél is rendelni. Egy kerámia építőtömbök- bői készült négyszobás, köz­ponti fűtéssel ellátott, tera­szos családi ház beköltözhe­tően százezerötszáz korona. Az átlagos fizetések nagy­jából megegyeznek az it­teni keresetekkel. Járásuk területén 2860 személygép­kocsi-tulajdonost és több mint 14 ezer motorkerékpár-tulaj­donost tartanak nyilván. Fe­le akkora városban, mint Cegléd, nyolc élelmiszer- és három húsbolt van. Ruhá­zati, cipő és iparcikk bolthá­lózatuk viszont több, áru­készletük választékosabb, ki­szolgálásuk gyorsabb és ud­variasabb. Három cukrászda közül csak az egyikben van presszógép. A „feketézés” huszadrangú élvezet. Négy filmszínház, hat üzemi, il­letve intézményi kultúrköz- pont és klub működik. Ezek­ben a főleg értelmiségek­ből álló helyi színjátszó csoportok vállalkoznak a „Hamletnak nincs igaza", vagy Fejes Endre: „Rozsda- temető” című színdarab elő­adására is. A város központi parkja tizszerte nagyobb, mint a mi Lenin parkunk. Apró kis ta­vakban vízinövények pom­páznak, hattyúk úszkálnak, de van külön csónakázó tavuk is és a szabadtéri színpadon majd minden este van sport­vagy kulturális rendezvény. Nyugalmas életüket ilyen­kor az idegenforgalom zavar­ja meg. De most már nem azt kérdezik a külföldi és főleg a magyar turistáktól, hogy mi van eladó, hanem azt, hogy milyen új viccet hoztak ma­gukkal, vagy milyen az időjá­rás maguknál, mert le aka­runk rándulni egy pár napra a Balatonhoz. Hosszan tartó beszélgeté­sünk során egy kérdésben azonban nem sikerült közös nevezőre jutnunk. En ugyanis azt állítottam, hogy Magyar- országról azért utaznak ilyen­kor sokan Csehszlovákiába, hogy a hozzánk utazó cseh­szlovák turisták elférjenek. Ök viszont azt állították, hogy a balatoni túráikat csupán azért csinálják, hogy helyet adhassanak a magyarországi vendégeknek. Arról viszont bölcsen hallgattunk, hogy ök legalább úgy szeretik a ma­gyar bort, mint ahogyan mi szeretjük a piheni sört. Ott-tartózkodásom utolsó napján az egyik papír-, író­szer- és játékáruboltban vá­sároltam. Negyvenöt koronás aktatáskámat jól megtömtem papírszalvétával, müanyagbo- rílású mappákkal, ami pedig nem fért a táskába, egysze­rűen a hónom alá csaptam és indultam az állomás felé. Út­közben egy idősebb ember ál­lított meg: „Ugye, Magyaror­szágról való?” Meglepődtem, és megkérdeztem, hogy miről ismerni fel az ideérkező ma­gyarokat. Egyszerűen azt fe­lelte, hogy az odavalósiek nem vásárolnak össze ennyi ha- szontalanságot — és a hónom alatt levő holmikra mutatott. Az állomás felé haladva egy feltűnően csinos, nagyon jól öltözött fiatalasszonyt nem le­hetett nem észrevenni. Na, végre — gondoltam magam­ban — legalább odahaza eldi- csekedhetem, milyen csinos és jóképű csehszlovák nő „akadt az utamba”. Ez a csinos fia­talasszony azonban pár lépés­sel odébb, beszállt a CH 25— 76-os rendszámú kocsiba. Visszafelé jövet a határon is­mét láttam a kocsit s benne a fiatalasszonyt: igyekeztek ha­za Magyarországra. A vámőrök a bőröndömben levő fél rúd téliszalámit cso­dálták meg a legjobban. Lo­soncon vettem, hogy — ha már a kiutazásomkor nem is —, de legalább a visszautazá­somkor kéznél legyen ez a magyar—csehszlovák turista- forgalom elmaradhatatlan szimbóluma. Lencsés Gábor (Vége.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents