Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

A közeli években leszerelik a vezetékes rádiókat A Minisztertanács a legutób­bi hetekben úgy döntött, hogy megszünteti a vezetékes rádió rendszerét. A vezetékes rádió­szolgálatot 1950-ben honosítot­ták meg Magyarországon, töb­bek között Monoron és Vecsé- sen is. A 15 évvel ezelőtt épített vezetékek és berendezések már elavultak és sürgős felújítá­sukra lenne szükség. Ez pedig több mint 100 millió forintjá­ba kerülne a népgazdaságnak. Az illetékesek úgy vélik, he­lyesebb, ha ezt az összeget, az­zal az évi húszmillióval együtt, amely a vezetékes rá­diók fenntartásánál többletki­adásként jelentkezik, a Kos­suth- és Petőfi-rádió adásának javítására, a műsorsugárzás minőségének fokozására for­dítják. A Minisztertanács határoza­tát három—három és fél év alatt hajtják végre, a jelenleg működő berendezések elavulá­sától függően. A posta úgy ter­vezi, hogy az erősítőket és hangszórókat — többnyire hangos híradó céljára — könyvjóváírással átadja a he­lyi tanácsoknak. Ezenkívül mintegy 3000 erősítőt és 200 000 hangszórót a Művelődésügyi Minisztériumnak ajánlottak fel, az oktatás segítésére. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1965. AUGUSZTUS 17, KEDD Vontatványcsatlakozó az NDK-ba Kormánykerékaz NSZK-ha Mire költik a kulturális a jóléti az igazgatói A járási népi ellenőrzési bizottság augusztus hónapban vizsgálatot folytatott. Az el­lenőrző időszak: 1961-től 65- ig. A vizsgálat célja: annak megállapítása,'mire költik kul­turális, szociális keretüket a vállalatok, művelődési ottho­nok, tsz-ek? Monor, Maglód, Vecsés köz­ség kulturális „háztartását” ellenőrizték. Általános meg­állapítása a NEB-nelc, hogy a vizsgált kulturális intézmé­nyekben a mai követelmé­nyeknek megfelelő, kistermi, szűkebb körű foglalkozta­tásra lehetőség nincs. Sem több kisebb helyiséggel, sem megfelelő berendezéssel nem rendelkeznek. A községek vál­lalatai, szövetkezetei „távlati” kulturális tervet nem készíte­nek, a kulturális alapot — ke­vés kivétellel — Néhány beruházást érdemes külön is megemlíteni: a mo- nőri Kossuth Tsz 1962—63— 64-ben összesen 47 ezer forint­tal rendelkezett, ebből klub- helyiséget építettek, televí­ziót vásároltak. A monori XJj Élet Tsz 1963-ban 6 ezer fo­rintért televíziót vásárolt. A Maglódi Gépgyár az igazgatói alapból kultúrtermet épített társadalmi munka „felhaszná­lásával”. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalatok, tsz-ek a szociális-kulturális alapnak csak egy részét fordítják kul­turális célokra. A vecsési Zöld Mező Tsz 1964-ben 89 ezer forint kultu­rális alappal rendelkezett, melyből csupán 6300 forintot költött kulturális célokra (te­levíziót vásároltak). Henyén sikerült idejében, s nagyobb szemvesz­teség nélkül befejezni az ara­tást. A kalászosok jól fizettek, őszi árpából 20 mázsa híján meglett a terv, búzából há­rom, rozsból is három mázsá­val termett több holdanként a tervezettnél. A Terményforgal­minak 14 vagon szemester­ményt adott át a tsz. Másodve­tésük csak 17 hold van, mert elegendő szálas takarmánnyal rendelkeznek. A Gyömrői Vas- és Fém- ipári Ktsz ebben az évben teljes egészében áttért az árutermelésre, lakossági szol­gáltatást egyáltalán nem vé­geznek. Az átállás nagy fel­adatot ró az itt dolgozókra — mondotta Kocsis István, az üzem műszaki vezetője, majd hozzátette: — A megnövekedett fel­adatok több, precízebb mun­kát követelnek üzemünk dolgozóitól. szeptember első napjaiban át­adjuk rendeltetésének. Leltár — de meddig? A gyömrői gyógyszertár több napig zárva volt leltár miatt. Az orvosságért a bete­gek kénytelenek voltak Mag­lódra vagy Monorra menni. Jó lett volna, ha ügyeletet is tartottak volna a gyógyszer- tárban a leltározási idő alatt. TÁVIRAT Augusztus 14-én, szombaton a kenyér- és takarmánygabo­na cséplését befejeztük. Csévharaszti Egyetértés Tsz vezetősége — Mit gyártanak jelen­leg? — Legnagyobb keletje a modern, kétküllős kor­mánykeréknek van. Ebből az idén harmincezer darabot gyártunk. A kor­mánykereket az országban egyedül mi készítjük, mi látjuk el az Ikarust, a Cse­pel Autót és a Vörös Csil­lagot is, többek között. — Külföldi megrendelés? — A napokban kaptuk az értesítést, mely szerint a nyu­gatnémet Henschel-művek je­lentette be igényét a kor­mánykerékre. A tárgyalások folynak. — Nem éppen újdonság, de nagyobb mérvű gyártása eb­ben az évben kezdődött. A négyhengeres, egységes le- vegőszűrőrőt és a vontat- ványcsaüakozókról van szó. Levegőszűrővel is mi látjuk el a hazai autóipart. A von­tatvány csatlakozók jó híre már külföldre is eljutott. A napokban várjuk az NDK- ból a levelet, amelyben az egyik ottani vál’alat ielenti be vásárlási szándékát. — A jövő évi megren­delések? — Szinte hihetetlen, de így igaz: mármost nem Iuk, dunk újabb megrendelést e'- fogadni. A napokban vol­tunk kénytelenek visszamondani egy há­rommilliós hazai meg­rendelést. De ezenkívül is több válla­latnak jelentettük, hogy a jövő évre újabb megren­delést nem tudunk már el­fogadni. — Az ok? — Sajnos, üzemünknek nincs biztosítva a továbbfej­lődése. Pedig, ahogy azt előzőleg felmértük, ötven­százalékos terjeszkedésre vol­na mód. A féléves terv? — Tavalyelőtt „kiváló szö­vetkezet” lettünk, tavaly azonban elvesztettük ezt a címet. Féléves tervünket 104 százalékra teljesítettük. Külön örvendetes, hogy a termelékenység nyolc száza­lékkal emelkedett az elmúlt év hasonló időszakához ké­pest. — Egyéb probléma? — A szövetkezet gépellátá­ÜDVÖZLET TATÁRÓL A Monor és Vidéke olvasóinak küldik a Tatán táborozó monori úttörők. Góré épül a sápi és a sülyi tsz-ben Tízvagonos górét épít Tápió- sápon és Tápiósülyön a Tö- VÁLL. A munkálatok jelen­legi állásáról Zima Károly épí­tésvezető a következő tájékoz­tatást nyújtotta: — A tápiósápi Petőfi Tsz- nél az alapozás már elkészült Nemsokára sor kerül az ács­munkákra. A sülyi Virágzc Tsz sűrűpusztai tanyáján pe­dig most rakjuk le a górt alapjait. A górék hossza mind­két helyen 36 méter, szélessé­ge pedig 1 méter 70 centi lesz Az oldalakat drótfonallal, a tetőzetet meg palával fedjük be. — Az előregyártott vasbeton pillérek már Gyömrőn van­nak. A többi szükséges anyag is mind rendelkezésünkre áll, a munkák hamarosan befeje­ződnek. Mind a sápi, mind o sülyi tsz-nél a górékat már Búcsú az öreg diófától AZ UDVAR KÖZEPÉN áll az öreg diófa, ehet vagy százesztendős. Hatalmas lombko­mája hús árnyékba burkolta az egész ud­vart, sőt a háztető jó részét is befödte mesz- szenyúló ágaival. Igaz, hogy egy kissé besöté- titette a konyhát és a verandát, a szélmozgatta ágak sokszor megborzolták a háztetőt, de az öreg fa mégis tartozéka volt az udvarnak, nél­küle a házat már el sem lehetett képzelni. Emellett hálás is volt az öreg fa a türelemért és szerétéiért, évről évre bőségesen ellátta a ház lakóit finom, jó dióval. A BÜSZKE DIÖFA akkor hajthatta az első ágait, amikor a magyar szabadság megszüle­tése után a nemzet első önnálló lépései kezd­tek izmosodni. Látott a büszke fa nyugalma­sabb, békés időket, átélte a két világháborút és a forradalmakat. A felszabadulásért ö is hozott áldozatot, néhány ágát magával ragad­ta az alatta átvonuló front vihara és harci forgataga, de dacolt az emberek és elemek háborújával. Kiheverte a sebeit, pótolta az elveszett ágakat és látszólag egészségesen emelte ismét a magasba terebélyes, büszke < koronáját. Sok madárnak is adott nyugalmas ^ otthont, melyek a dús lombozat közt hűsfész két raktak maguknak. Évek óta egy harkály- ^ család is befészkelte magát a fába. Kereplő- ^ szerű kopogtatásával megtalálta a fa belső ^ korhadásának indulópontját és a szabályos, ^ kör alakú nyílás kifaragásával a fa odvas tör- zsebe fészkelte be magát. Sok kis harkály ta-^ nulta meg az öreg diófán a kopogtatás mes-\ térségét ... Aztán jött az éjjeli vihar és zivatar, egy ^ forgószél belekapaszkodott a hatalmas lomb- ^ korona tárt karjaiba. A szegény öreg fa már ^ nem bírta ki a szilaj körtáncot, hatalmas recs- ^ csenéssel ott tört ketté, ahol a harkálycsalád S tanyázott... AZ UDVAR VILÁGOS LETT, de elvesztet- \ te legszebb díszét. A napsugár most szabadon ^ jön be a konyhába és a verandára, de minden ^ egyes fényrezdülése az öreg diófa emlékét idé- ^ zi. A harkálycsalád tagjai azóta minden nap S visszatérnek a facsonk tetejére. Vajon mit ^ gondolhatnak a kis buksi fejükben? Milyen hatalom dúlta fel az ő nyugodt otthonukat? ^ A facsonkon kopogtatnak tovább, bizton ha- ^ marosan új otthonra fognak benne találni. ^ Dr. Huszty Károly ^ sa nem a legjobb. A jelen­legi gépek zömmel a meg­alakulás évében kerültek ide, s már elavultak. A gé­pek fokozatos kicserélése is nagy gondot jelent számunk­ra. — Az iparitanuló-ellátás? — Itt is problémák mutat­koznak. Most hat ipari ta­nulónk szabadult, de csak kettőt tudunk megtartani. Az indok: a szövetkezet lét­számkerete nem engedi ma­radásukat. Pedig éppen ezek­re a fiatalokra lenne szük­ség. Akkor talán tudnánk biz­tosítani hosszú évekre az utánpótlást. Gér József AVí/i/ tanácsülés lesz a héten. Bényén (csütör­tökön, 18 órakor) az őszi me­zőgazdasági munkákra való felkészülésről tanácskoznak. — Maglódon (szerdán, 9 óra­kor) a községfejlesztési terv idei teljesítéséről és a jövő évi célkitűzésekről, valamint a közrend és a közbiztonság helyzetéről tárgyalnak. — Tá- piósülyben (szerdán, 19 óra­kor) az. 1966. évi községfej- ■jesztési terv és költségvetés összeállítása, valamint a köz­ség kulturális helyzetéről adott tájékoztató jelentés sze­repel napirenden. — Vasadon (csütörtökön, 20 órakor) az 1965. évi községfejlesztési ter­vek teljesítéséről, valamint a művelődési otthon munkájá­ról tárgyalnak. A tanácsülések nyilvánosak, minden érdeklődőt szívesen fogadnak. nem rendeltetésének meg­felelően használják fel. Egy-egy kirándulás, ismerke­dési est, színházlátogatás, legjobb esetben néhány könyv vásárlása jelenti a megvizsgált intézmény kultu­rális életét. A tsz-ek, üzemek kapcsola­ta a községi művelődési ott­honnal csak formális. Nem­csak anyagilag nem támogat­ják, de rendezvényeinek sem csinálnak propagandát a gyárban, a tsz-ben. így szét- forgácsolódik az érdeklődés, a pénz, a közönség. Egészsé­gesebb, hasznosabb lenne, ha a községi kultúrotthont egy kasszából tartanák fenn, így mindenki jól járna, s igé­nyesebb szórakozási lehetősé­get biztosíthatnának a község lakosságának. A Vecsési Fehérneműké szí­tó Ktsz jóléti kerete 1964-ben 19 ezer 344 forint volt, mély­ből 2437 forintot használtak arra, amire az egész összeget kapták. Követendő példaként kell megemlíteni a monori Szol­gáltató Ktsz-t, mely kulturá­lis, szociális alapjából országjáró körutat szerve­zett. A három község művelődési otthona korszerűtlen, nem elé­gíti ki a lakosság igényeit, csak nagy rendezvények meg­tartására alkalmas. A szerve­zés, a propaganda legjobb a vecsési kultuyotthonban, ezt bizonyítja, hogy 1963-ban 33 ezer ember szórakozott itt, 1964-ben 42 ezer. 1965 első félévében már 25 ezer. Gyömrőn is finiseinek (Tudósítónktól) A gyömrői Petőfi Tsz-ben a hét végén is teljes erővel folyt az aratás. Szombat reggeltől már nyolc kombájn vágta a rozsot. A kombájn-segítség a szomszédos tsz-ektől jött, s ezért a tsz köszönetét fejezi ki. Ha minden^ f£l, megy, ak­kor ma estére vagy holnapra befejezik az aratást. Probléma az, hogy a gabo­nát Maglódra kellene szállíta­niuk, mivel a gyömrői gabona­raktár betelt. Ezért a gabonát egyelőre saját gépszín alatt tá­rolják, s egyszerre szállítják majd el Maglódra. TÁPIÓ MENTI KUPA Befejeződött a selejtező. Va­sárnap a visszavágó mérkő­zésekre került sor. Tápiósüly—Péteri 1:2 (félbeszakadt) A kétgólos előnnyel kiálló Péteriekkel szemben — a pa­pírforma szerint — eleve re­ménytelenül vette fel a küz­delmet a hazai csapat. Ráadá­sul a sülyiek a játékvezetőt is inzultálták — aki 2:l-es péte- ri vezetésnél — lefújta a mér­kőzést. (Az eset részletes is­mertetésére visszatérünk.) A döntőbe a péteri csapat jutott be. Mende—Táplósáp 4:1 Az erősen megfiatalított mendeiek várakozáson felüli kitűnő játékkal örvendeztet­ték meg közönségüket. A ha­zai csapatból kiemelkedően szerepelt az ifjúsági korban levő Bónis, Szvitek, Szántai, és Bosánszki.' Tápiósáp az elmúlt héten 3:l-re győzött, de a mendeiek igazolásukat nem vitték el. Döntés még nem született, hogy melyik csapatnak lesz joga a döntőben indulni. Barátságos labdarúgó-mérkőzés Vecsés—Monor 3:2 A hat tartalékkal kiálló hazai csapat megérdemelten győzött. A monori fiatalok a vereség ellené­re sem játszottak alárendelt sze­repet. Kézilabda Gyömrő—Diósd 34:14 (16:7) Tavasszal a gyömrőiek 36:9-re győztek Diósdon. Nos, ez a mér­kőzés nem úgy indult, hogy ilyen nagy gólarányú győzelem- szült­ük. Igaz, az első percekben Gyömrő 3—4 góllal vezetett, de a diósdiak mindig szépítettek. A gyömrőiek ezután biztosan húz­lak el. Különösen Kovács Gyu­la volt elemében, aki egymaga öt' gólt dobott ebben a játék­részben. A második félidőben már na­gyon meglátszott a két csapat közti különbség. A hazaiak bi - tosan húztak el, s a dobott gó­lokon kívül számtalan helyzetet hagytak ki. Legjobb góldobók Kovács Gy. (10), Somogyi K (7), Kusnyir (6). Hanusz (4) és Baranyai (4). <g-> LAPZÁRTAKOR ilituk az értesítést, hogy va­sárnap az üllői Kossuth Tsz- ben is befejezték az aratást és a cséplést. MÄTÖL PILISEN játsszák az Ejléli kaland című filmet, amely­nek egyik kockáját mutatja be képünk. Utazik a burgonya és a paradicsom Két hónapja szedik a bur­gonyát az üllői Kossuth Tsz- ben. A sok esőzés következté­ben a gumók annyira meg­nőttek, hogy a tervezett 30 mázsa helyett közel 100 má­zsa lett a termés holdanként. Piros, huszonöt kilós zsákok­MAIMŰSOR Mozik Gyömrő: A kém nyomában. Maglód: 101 kiskutya. Monor: Egy krumpli két krumpli. Pilis: Éjféli kaland. Tápiósüly: Vadul vagy engedékenyen. Üllő: Elvtársak (széles). Vecsés: Az öreg halász és a tenger (széles). ban elindult hosszú, külföldi útjára az exportburgonya is a tsz földjéről. Az út végcél­ja: köretnek lenni valamely távoli országban a bécsi szelet vagy a pörkölt vonzó társasá­gában. Utazik a paradicsom is, de csak belföldön, a konzervg­yárba. Szállítását már el- :ezdték a múlt héten, s je­lenleg is elszállításra vár 1000 láda pirosra érett. Eddig 700 mázsát adtak át a konzerv­gyárnak, az összes termés — előzetes számítások szerint — 340 vagon lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents