Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

TÓALMÁSI MOZAIK Szomszédasszonyok utcai üzeme A tóalmási asszonyok — akárcsak a kókaiak —, évti­zedek óta művészei a gobelin varrásnak. Szorgalmukat, ügyességüket elismeréssel le­het nyugtázni. Van egy érde­kes szokásuk. Családostul, szomszédostul, szinte egész utcástul kiülnek házaik elé varrni. Az persze más kér­dés, hogy tudnak-e szorgal­masan, teljes figyelemmel dolgozni az utcán. Vagy őket az utca, a forgalom, a jövő­menő emberek is érdeklik? Az idegen átutazók csodálkoz­nak ezen a furcsa tóalmási szokáson. Harc a kenyérért Az utóbbi időben egyre jobban akadozik Tóalmás ke­nyérellátása. A mezei mun­kát végző embereknek már hajnalban sorakozni kell, hogy ha reggelire nem is, de tízóraira jusson friss kenyér. A háziasszonyok majdnem egész délelőttijüket kenyér- szerzéssel töltik. Aki friss ke­nyeret szeretne reggelizni, legtöbbször ebédidőben jut hozzá. Előfordul, hogy csak kétnaposat kap. Mi lehet az oka, hogy ezt a kis községet helyi péküzeme nem tudja időben és megfelelő mennyi­ségben ellátni kenyérrel? Nagykátáról jár Tóalmásra kenyereskocsi. Gyakran ez is késve érkezik. A kenyeresek nem tudják kiszámítani az általános mennyiséget? (ártyabarlang nem hallgatnak szüleikre. Va­lamilyen módon pénzt szerez­nek és a faluszélí patak part­ján — néhány felnőttet utá­nozva —, rendszeres kártya­partit alakítanak — hazárd alapon. A szolgálatos rendőrőrmes­terrel óvatosan megközelítet­tük a „kártyabarlangot”. Egy mindenre hajlamos kis em­berke nagy szakértelemmel csórt el apja zsebéből egy ket­test, és izgalmas kártyázással próbálta vagyonát növelni. Legalább harminc kiskorú ütötte a blattot. Sajnos, még középiskolás is volt közöttük. Az őrmester meglepte a tár­saságot, a kártyát elszedte és megsemmisítette. A szenvedé­lyes, „hazárdjátékosok” erős, de jóindulatú atyai dorgálást kaptak. A legénykedő gyere­kek megszeppenve kotródtak haza. Illemhely keresielik A MÁVAUT végállomásnál működő 9. számú büfé a Tá- piószecső és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tar­tozik. Ezekben a meleg nyári napokban sűrűbben látogat­ják az utasok, a szomjas járó­kelők. De mit tesz isten, a forgalmas italozónak hónapok óta nincs mellékhelyisége. S ezt bizony nagyon hiányolják a látogatók. Mivel szabadban, az utcán van a büfé, naponta nemkívánatos látnivalóban „gyönyörködhetnek” az arra járók. Szeretnénk, ha az illetéke­sek erkölcsi és egészségügyi kötelességüknek tartanák a legsürgősebben pótolni ezt a nagyon hiányzó alkalmatossá­got, amire mindenhol, még Tóalmáson is szükség van. — bán — ii. Évfolyam, 59. szám 1985. AUGUSZTUS l, VASARNAP Őrjárat a határban A napokban több tóalmási szülő panaszkodott, hogy nem bír 12—13 éves kamasz fiá­val. A legénykedő gyerekek 'ss*sfsff/ys/ssssssrssssss/fsssssssssssss/ssfs/ssssfsss/sssf/sfs/sjssssssssfssssss.r/sss///y'fsfsssssfss//sf/srss/yfssfsss//s/fs/////,fs/rssrf/sssr/ff//sssssssssfs///sssfssfs//sssssss> Még csak hét óra, de a hő­mérő 28 fokot mutat. A busz­megállónál Molnár József, a tápiószeíei Tápió menti Tsz gépcsoportvezetője vár mo­torral. Arcát izzadtság bo­rítja, na meg az út pora. Érthető, hiszen közel ötven kilométer van már ma mö­götte. Ahogy mondja: meg kell nézni mindenkit, hogy elfoglalta-e a helyét. Mert biztos, ami biztos. Meg az is előfordulhat, hogy hiányzik valami, és azt elő kell te­remteni. Berreg alattunk a motor, szépen ringó búzatábla mel­lett haladunk, szőkül már ez Is. Hatalmas tarlóhoz érünk. Turza Sándor és Vi­rág Béla traktorosok éppen früstököinek. A gépek is szusszantanak egyet. A szal- malehűzóketrec üresen ási- tozik. így öten, a két ember, a két traktor és a ketrec végzi ezt a munkát. A harmadik ember munká­ját is a két traktoros végzi, s igy másfél kiló búzát kap­nak fejenként, minden hold után. Igaz, fájlalják, hogy miért nem három ki'o- grammot kapnak, mint a kaz- lazók. Ettől függetlenül a fi­zetésükkel elégedettek. Ter­mészetesen szeretnének az alkalmazottakhoz > tartozni, mert így az egész keresetü­ket hónap végén megkap­nák. Egy kis szódavíz is el­kelne ebben a nagy meleg­ben, leöblíteni a port. Á „pénzügyminiszter” vélemé­nye, hogy itt mindenki tsz- tag, tehát mindenki fellép­hetne ugyanazzal az igénnyel. Hát igen! Sokat kell még fejlődnünk. A traktorok ismét zúgnak, a szalma házmagasságnyi- ra nő a ketrecben, berreg a mi motorunk is. Mu­hart Károly főmezőgazdászíól tudom meg, hogy a gépek jól dolgoztak. Ezt a minimális szemveszteség mutatja a leg­jobban: nem érte el még a másfél százalékot sem. A gépi munka zavartalan, SPORT Ai 1965. évi nyári spartakiáü­verseny eredménytábláiata A táblázat kimutatja az el­ért" férfi és női. erédményeket es a községenként elért pont­számokat, összesen. Az első helyezéséit 5, a másodikért 3, a harmadikért 1 pont jár. Mezőgazdasági férfiverseny eredménye: I II m c c a 1. Farmos 1 — l 6 2. Tápióbieske 1 — — 5 3. Újszilvás 1 — — 5 4, Tápiószecső — 1 1 4 5. Tápiógyörgye — 1 — 3 6. Szentmkáta — 1 — 3 Egyéb dolgozók férfiverseny eredménye: 1. Tápiógyörgye I 3 II 6 III 3 a 36 2. Nagykáta 4 3 2 31 3. Kóka 1 2 2 13 4. Tápióbieske — 1 1 4 5. Tápiószele 1 — 2 7 6 Újszilvás — — 1 1 7. Tápióság 1 —­5 — 8. Tápiószőllős 1 — — 5 Egyéb dolgozók női verseny eredménye: V I ii III c o a I. Tápióbieske 2 2 — 12 2. Farmos 1 — 2 7 3. Kóka — 2 1 7 4. Tápiógyörgye 1 — 1 6 5. Tápiószele 1 ­— 5 6. újszilvás — 1 — 3 7. Tápiószecső — 1 — 3 A községek közti verseny eredménye, férfi cs női ver­senyzők, a mezőgazdasági és egyéb dolgozók, együtt. 1. Tápiógyörgye c ÍÖ u < 4 tr a N w 7 ^ Bronz ►í k _ cn Pont 2 . Nagykáta 4 3 2 31 3. Tápióbieske 3 3 i 25 4. Kóka 1 4 3 20 5. Tápiószele 3 — 2 17 6. Farmos 2 — 3 13 7. Tóalmás 2 — 2 12 8. Tápiószecső i 2 1 12 9. Újszilvás i 1 1 9 10. Tápiószőllős i — 5 11. Tápióság i — — 5 12. Szentmkáta — 1 — 3 13. Szent! káta — — 14. Pánd — — 15. Tszentmárton Kik mennek a megyei versenyekre ? Augusztus 8-án Nagykőrösön bonyolítják le a kézilabdából és röplabdából a megyei területi dön­tőket, majd augusztus 20-án az at­léták mérik össze megyei verse­nyen erejüket. Dunakeszin. A me­gyei versenyekre járásunkból m következők utaznak: A mezőgazdaságban dolgozd fér­fiak közül 100 méteres síkfutásban Juhász József Tápióbieske, Kele László Szentmártonkáta, Oláh András Farmos. A 100 méteres síkfutásban Kő­szegi Sándor Újszilvás, Váczi Ist- 1 ván Tápiószecső, Danyi Sándor Tápiószecső. A 800 méteres síkfutásban Oláh András, Bezzeg József Tápiógyör­gye. Az 1500 méteres síkfutásban Oláh András. Távolugrásban Juhász József. Magasugrásban is Juhász József képviseli színeinket. A mezőgazdaságban dolgozó nők közül egyedül a 100 méteres sík­futásban küldünk versenyzőt, a tápiószecsői Urban Honát. Az egyéb munkahelyen dolgozó férfiak közül 100 méteres síkfu­tásban Basa Ágoston Nagykáta, Józsa László Tápiógyörgye, Ujía- lusi István Koka. A 400 méteres síkfutásban Bez- zegh László Tápiószőllős, Bozsik Pál Tápiógyörgye, Tönköny Ist­ván Tápiógyörgye. A 800 meteres síkfutásban Var­ga András Tápiógyörgye, Halász Gyula Nagykáta, Klement József Kóka. Az 1500 méteres síkfutásban Szatmári Imre Tápiószele. Laczkó István Kóka. Molnár II. István Tá­piógyörgye. Távolugrásban Péter Ferenc Nagykáta, Dömök látván Tápió­györgye, Basa Ágoston. Magasugrásban Czakó György Nagykáta, Kiss József Tápiógyör­gye« Gránátdobásban Maka László Tápióság, Kökényesi József Kóka, Torda Gyula Tápiógyörgye. Súlylökésben Torda Gyula, Dö­mök István, Zemniczky Gyula Nagykáta. Spartakiádváltóban Kóka, Nagy­káta, Tápiószele. Az egyéb munkahelyen dolgozó nők versenyében, 100 méteres sík­futásban Povázson Erzsébet Tóal­más, Pekker Vilma Tápióbieske, Kornyik Katalin Farmos. Távolugrásban Bihari Józsefné Tápiógyörgye, Pekker Vilma, Po- vázsony Erzsébet. Magasugrásban Povázsony Erzsé­bet, Csonka Mária Kóka, Magyar Mária Tóalmás. Gránátdobásban Pekker Vilma, Csonka Mária. Súlylökésben Karmazin Anna Farmos, Varró Ilona Újszilvás, Dé­vényi Judit Farmos. Az egyéb munkahelyen dolgo­zó férfikézilabdában Nagykáta, Tápiógyörgye, Tápiószele. Egyéb munkahelyen dolgozó nők, kézi­labdában Tápiószele, Tápiószecső, Tápiógyörgye. Mezőgazdaságban dolgozó női kézilabdában a Tápiószele! Kísér­leti Gazdaság csapata jutott to­vább. Az egyéb munkahelyen dolgozó férfiröplabdában Tápiógyörgye, Tápióbieske, Újszilvás. Az egyéb munkahelyen dolgozó női röplabdacsapatok járási leg­jobbja a bicskei csapat, a mező- gazdaságban dolgozók legjobb női röplabciucsapata pedig a tápiósze- lei csapat. A XIV. spartakiád és ez Molnár Józsefnek és munkatársainak köszönhető. Február 6-án vette át ezrt a munkát, és azután hajtották végre a téli nagyjavítást is. Persze olyan most is előfor­dul, hogy például a rendrevágógép megbe­tegszik, de máris a mű­helyben van, s egy óra múlva folytathatja mun­káját. A gépcsoportvezető szemét az sem kerüli el, — míg a mű­helybe érünk —, hogy az egyik traktor nincs a helyén. Keresésére indulunk, s a köz­pontban találjuk meg. Egy kis szóváltás, és a traktoros indul az előre kijelölt hely­re. Áll a magtisztítógép, mert hiányzik egy léc. Rövid jó­tanács, hogy a munka zavar­talan legyen. Irány Dögkút, megnézni a rendrevágó gépet, majd a szalmalehúzókat. Közben pénzért kell menni az irodá­ba, mert hiányzik a szívócső, meg a kötél. S így megy ez nap mint $S nap. Ahogy Molnár József ^ mondja, ilyenkor mintha ösz- ^ szefolynának a napok. % Végre leülhetünk hárrnas- 5 ban. Velünk van a termelő- v szövetkezet fiatal főmező- •j gazdásza, Muhart Károly is. ^ Jó szakember lehet, ezt köny- í nyű a szavaiból kiolvasni. J, Olyan terveket dédelget, 5 amit még saját magának £ sem mer egészen bevallani. > ' s; Kutatólaboratórium kcl- n lene, ahol kimutatnák § minden egyes tábláról a § talaj összetételét, s ^ azt, hogy mit lehet benne Sj legeredményesebben termel- !; ni. Azt is megmondanák, ^ hogy az illető területnek mi- Sj lyen trágyára, illetve mütrá- ^ gyára van szüksége. Bizony ^ ez nem elvetendő gondolat, § még úgy sem, hogy a járás ^ valamennyi termelőszövetke- ^ zete közösen állítana fel egy § Ilyen laboratóriumot. O , S Juhasz Imre Pándról jelentjük Befejeződött az őszi árpa aratása az Egyetértés Termelő­szövetkezetben is. A learatott területről a szalmát már le­húzták, bekazlazták, és a tarló nagy részét felszántották. ★ Uj helyre került a TÜZÉP- telep a község lakosságának segítségével. A községi tanács hellyel, a lakosság pedig hat­ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az új TÜZÉP-telep ' létesítéséhez. Példamutató és dicséretre méltó munkát végeztek az fmsz igazgatóságának és fel­ügyelő bizottságának tagjai, dolgozói, a községi KlSZ-szer- vezet tagjai. Külön kiemelést érdemelnek az önkéntes tűz­oltóegyesület tagjai. ★ Beton táncparkettet építe­nek a községi sportkör tagjai a 10-es számú borozó és fala­tozó udvarán. ★ Három pedagóguslakást vá­sárolt a községi tanács költ­ségvetési megtakarításból. Je­lenleg a lakások rendbehozása folyik, augusztus 20-ig mind a három lakásba beköltözhetnek gazdáik. ★ Augusztus 11-én ,.indul" a Tápiószentmártoni Fmsz II. számú szeszfőzdéje. A többi szeszfőzde augusztus 16-án kezd munkához. ★ Pándon is akadozott a ke­nyérellátás. Főleg a hét utolsó napjaiban volt sok panasz, el­sősorban a szállítás miatt. A községi tanács úgy segít a köz­ség lakóinak panaszán, hogy Tasi László péknek kisipari engedélyt adott. A tanács lépé­sét indokolttá tette az Is, hogy a községben sokan süttettek volna házikenyeret, de nem volt hol. Az új kisiparos a hó­nap elején kezdi meg a sütést. ★ Megkezdődött a lucerna har­madik kaszálása a Monori Állami Gazdaság pándi föld­jein. ★ A kukorica második kézi kapálását befejezték az állami gazdaság földjein. A vetőmag­nak termesztett hibrid kukori­ca címerezése megkezdődött. Muka János tt 1964. NOVEMBER első he­te. lAzas készülődés a nagy- kátai sportéletben. Utolsó mérkőzését játssza a labdarú­gó-csapat Cegléden a Honvéd ellen és ettől függ, hogy jö­vőre, vagyis 1965-ben megyei mérkőzéseket lát-e a hazai szurkolótábor, vagy sem. Meg­telik a két autóbusz: a játéko­sokat és a szurkolókat repiti Ceglédre. Mire visszaérkezett a két autóbusz, már feketéllett a Park étterem előtti tér a tö­megtől. Megállt az első busz. Kiugrik az első szurkoló: 1:1 — kiáltja boldogan. Éljen ... éljen . .. éljen!... — zúg a tömeg, kalapok a levegőben, megrohanják az autóbuszt, és mint hímes tojásokat eme­lik le az „aranylábú gyereke­ket”. ölelés_ csókolás, barát­ságos hátbaveregetés! Csak­hogy bejutottatok a megyébe! „Arany Karsaikám! Te derék legény!” — mondják az ed­zőnek a szurkolók, 'tódulás az étterembe, etetés, itatás, di- csérgetés, tervezgetés az új labdarúgó-idényre. ÍGY MÜLT EL Kátán a 64- es futballszezon. Az unalmas, hosszú téli estéket a vezető­ség jól kihasználta, össze­bújtak a „nagy fejek”. Érté­keltek, tárgyaltak, terveztek. Első és legfontosabb dönté­sük az volt, hogy feltétlenül edzőváltozást kell eszközölni, mert a jelenlegi edző% annak ellenére, hogy felvitte a csa­patot a megyébe, már nem alkalmas arra, hogy magasabb szinten növelje az .,aranylábú gyerekek” szakmai tudását. ÉS MEGÉRKEZETT az új edző, havi nyolcszázért és mindjárt alapos munkához is látott. Elkezdte a tornater­mi edzéseket. Meg volt elé­gedve a „játékosanyaggal” és vérmes reményekkel nézett a bajnokság tavaszi rajtja elé. Az edzés közben ismerke­KARSAIKA'' dett a fiúkkal is, részt vett í néha egy-egy disznótoros va-§ csóván, Tavasz: barátságos) mérkőzések. Az „aranylábú $ gyerekek" helyt is álltak, a \ szurkolók nem kis örömére. $ ÉS JÖTT az első bajnoki 1 forduló! Többezres tömeg a \ pályán. Győzelem ! De aztán \ csak vereség. Mégiscsak sokm \ hogy egy felsőbb osztályú \ edző irányítása mellett ilyen j csúfos vereségsorozat kíséri \ a csapat játékát! Az edző ué-j gül már nem bírta cérnával \ és a bajnoki forduló három\ utolsó mérkőzése előtt lemon- $ dott megbízatásáról. ö nem \ akarja leégetni magát! \ ZŰRZAVAR a vezetőségben. $ A vezetőségi tagok lemondás- \ sál fenyegetőznek. Hírlik: az 5 „aranylábú gyerekek” a követ- ( kezd mérkőzésükre már el\ sem utaznak. A szurkolók egy \ része siránkozott és gyászbri- J gádot alakított, a másik része 5 átkozódott, mig egy harmadiki része megkereste „Kársaikét". \ És „Karsaika" ismét kezelés- \ be vette a csapatot, havi öí-$ százért, és csodák csodájáraJ az aranylábú gyerekek meg- $ nyerték az utolsó három mér- J kőzésüket. Nemcsak itthon t győztek, hanem idegenben is. $ ÚJRA ÖSSZEÜLTEK a \ „nagy fejek” és megígérték ^ ',Kársaikénak”, hogy ha a ^ csapat nem esik ki, akkor jő- ^ vőre megkapja a nyolcszázat. ^ „Karsaika" nem ígért semmit, i szerényen tudomásul vette. % Mi szurkolók azonban fel-§ tettük a kérdést magunknak, ^ hogy mi történik akkor, ha a § ma kezdődő második bajnoki ^ félidő eddig még soha nem Iá- ^ tott sikereket hoz a hátai láb- s darúgó-világba? Akkor újra „ejtik” „Karsai- ^ kát”? ^ Szurkolói szeretettel, s szurkolók nevében szívélyest üdvözlettel: Szurka Piszka S; Egy rakodómunkás naplójából Indul az YA 50—22-es i Egyhangú duruzsolással já: $ a motor. A rekkenő hőségbei ^ jólesik a becsapódó levegő ^ Budapestről jövünk hazafelé ^Tápiószeeső előtt a folyóná ^ hirtelen fékezünk. Az úttestei ^keresztbefekve négy-öt gyérét 5 szárítja magát. A íigyelmezte $ tő jelzést nem veszik figye­lembe, már egészen köze ^ érünk, szinte lépésben megy £ ^ kocsi, amikor felugrálnak, . ^grimaszokat vágva integetnek ^ A nagy melegben is végigfu S a hátamon a hideg ekkora fe- $ Időtlenség láttán. Arra gon- ^ dolok, mi lesz, ha valamelyik ^ gépkocsivezető későn vesz: § észre őket, vagy valamelyik § gyerek vizes lábbal megcsú­szik a betonon. A kömyéker S egyetlen felnőttet sem látok § aki megakadályozhatná ezt a2 ^ életveszélyes játékot. ^ Nagykátán újabb utasítás vár ránk. Málnáért megyünk 5 Pándra és Tápióbicskére. Az- I tán irány Nagykőrös. Pándon ^ csak kevés árut találunk. II- ^ letve van, csak nem a mi szá- ^ munkra: Bicskére, a cukrász- dába szállítják. — De vajon 5 miért Pándról szállítják Bics- 5 kére, amikor Bicskén is van? § — kérdezem. — Ki tudja ezt ^ megmondani — mondják az ^ emberek. $ Bicskén is felteszem a kér- $ dést, de ott sem értik, hogy $ miért jobb a messziről jött $ áru, mint a helyi, v Bicskén csak félig készü- 5 lünk el a rakodással, amikor hangos csörtetés és csámcso- gás közt három disznót pillan­tunk meg, amint tiporják, tö­rik a máínabokrokat, s eszik a drága málnát. Farkas Gás­párral és Illés Józseffel beke­rítjük, és megpróbáljuk őket elfogni, hogy felelőtlen gazdá­jukat felelősségre lehessen vonni. Ez azonban nem sike­rül, mert áttörve a málnabok­rokon, elinalnak a falu felé. Nagykőrösről gyorsan meg­jövünk, s újabb rakodás után Törtei felé vesszük az irányt, ahol megyénk egyetlen „tök­gyárába” visszük rakomá­nyunkat. Farmos, Tápiószele — s fogynak a kilométerek. A sebességmutató a hatvanas szám körül ugrál. Orvos Ist­ván gépkocsivezető szótlanul figyeli a reflektorfényben úszó utat... (pápai) EB ADTA MONDTA... Egy tíz év körüli fiúcska állt szomorúan, konyákig olajosán a Nagykáta felé vezető ország­út szélén. Mellette kerékpár­ja, amelyből már kivette a hátsó kereket s most éppen a gumit feszegette. — Defekt, defekt, kisöcsi? — kérdeztem. — A, nem — szólt a gye­rek —, csak ki kell cserélnem a szelepgumit... (pápai) Vasárnap 9 óra után a nagykátai pályán felsorako­zott félezer sportoló előtt fu­tott ki az 1955. évi országos spartakiád-győztes Rózsavöl­gyi Géza a spartakiád-láng- gal, és a Himnusz hangjainál gyújtotta meg a járás XIV. spartakiádjának tüzet. Az ünnepélyes megnyitó után 17 kispályás labdarúgó, 8 férfi, 4 női kézilabda, 7 röplabdacsapat, és mintegy *Í90 atléta 13 sportkör szí­neiben kezdte meg a vetélkc £ ' dést. Minden elismerést J megérdemelnek a sportköröl; vezetői a községi versenyek 5; rendezéséért, és a járási döntő § előkészítéséért. Sajnálatos, hogy Tápió- s 'szentmárton, Pánd távol ma- > radt. Vajon a két község fia- í faijai nem szerettek volna íj versenyezni? A tápiógyörgyeiek megér- § demelten nyerték meg a ^ Spártákiád Kupát.

Next

/
Thumbnails
Contents