Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-14 / 191. szám
1965. AUGUSZTUS 14, SZOMBAT it. ti i MECVEI K-/tírlap „És a Csendes-óceánnál véget érnek a csaták" Befejeződik eg/ népszerű rádiósorozaf A rádió a múlt évben kezdte meg „győzelem állomásai” című dokumentumsorozat adásait. A nagy érdeklődéssel kísért műsor a befejezéshez közeledik, ugyanis augusztus 16-án sugározzák a sorozat utolsó műsorát. . és a Csendes-óceánnál véget érnek a csaták” címmel Bőgős László és Szepesi György a második világháború hazánkban legkevésbé ismert távol-keleti harcait „mutatja be” a háború megindulásától a Pearl Har- bour-i amerikai támaszpont ellen meglepetésszerűen végrehajtott japán támadástól kezdve, a japán fegyverletételig. Iskolába megyünk — Isten vele doktor úr! — Utána a „tűzvonalba“ Anyag a jelentéshez — Kombájnpremier Gombán Hová megy ma a „megye“? Autóstop a Pest megyei Tanácson A MEGYEHAZA ÖREG FALAI közé beszüremlik a reggeli napfény. A gépkocsivezetők utolsó simításaikat végzik a Volgák és Warszawák ablakain és karosszériáin, nehogy véletlenül ma visszavigyék a megyébe a tegnapi port. Közben fel-felnéznek az emeletre: jönnek-e már utasaik. Jönnek. Némelyikük hivatali gondokkal teli, ki lendületes frisseséggel, másiknak megszokottság ül az arcán, miközben az elmaradhatatlan táskával s esőköpennyel a kocsiba bújik — Bocsánat egy pillanatra, ön ma hova»megy és milyen munkára készül? A KOCSIBAN Sári Lajos tervosztályvezetö-helyettes és Scheuring János, a megyei beruházási'iroda vezetője. — Az épülő iskolákat ellenőrizzük, melyeknek augusztusban el kell készülniük. Mai célunk: Kiskunlacháza és Szentendre—ízbég. Ha sikerül, még Bernecebarátiba is elmegyünk. Három község: húsz új tanterem. A helyszínen tárgyalunk az építésvezetőkkel, majd utána, ha szükséges, eljárunk az épíbővállalatoknál s az alvállalkozóknál. Ha valahol hiba van az épületeken, észrevesz- szük, kijavíttatjuk ... Kaiser László az igazgatási osztályról ,.száll ki”. — Érden tételes lakásügyi vizsgálatot tartok. Felmérem: mit intézett idén a lakásügyi előadó. Elevenebb feladatom: Érden egy, Törökbálinton pedig három konkrét lakáspanaszt hallgatok meg a helyszíSZOVETKEZET, ÁTVEVŐ, TERMELŐ, NÖVÉNYVÉDŐ MZ ÖSS&ihMWMch új útvéteSi úrúrót Olcsóbb lesz az alma meg a szőlő is Fogyasztó vagyok, boltban vásárló ember, gyümölcsöt szerető, örülök, hogy hazai gyümölcseink királynője, a pompás őszibarack trónusának lépcsőiről, éppen ezekben a napokban jó néhány forintnyi magasságot lefaragtak és most könnyebben elérhető. Üde színekben díszlő, közepes nagyságú — a C betűvel jelzett minőségű — például a hét eleje óta kilónként már 7 forint 20 fillérért vásárolható, szemben a múlt heti 9.60-as árral, nem is beszélve a két héttel ezelőttiről, vagy a múlt esztendeiről. Feltehetően őszibarackságáért pénzt adó valamennyi tisztelője, fokozottabb nagyrabecsüléssel tekint feléje, árának csökkenése következtében viszont kétségkívül nem esett le a koronája. De mit szól olcsóságához, aki szemenként dédelgetve neveli? Beszéljen a termelők nevében Földvári Károly, a diósdi Őszibarack termelő Szak- szövetkezet elnöke, olyan falunak képviseletében, ahol jóformán egy lakó sincs barackfa nélkül. — Kellemetlen meglepetést keltett számunkra a MÉK múlt szombaton az új átvételi árakkal. Július 8-án indult a felvásárlás, a termelői ár természetszerűen, ahogy az előző években is fokozatosan csökkent. Példa nélkül áll azonban az a nagyarányú áresés, ami hetedikén történt. Áresés? Inkább árzuhanásnak mondható. Másodikétól 7-ig az A. és B. minőség egységesen 7.60, most az A 6,—, a B 4.90, a C 5.90 helyett 4.20, a D pedig 4.60-ról 3.40-re esett. Túlnagy árkülönbség. Zúgolódnak is miatta a termelők ... Hamarjában nehéz lenne számszerint megmondani, i megyénk hány gyümölcster- i melőjét — egyénit, termelő- | szövetkezetit, vagy állami ; gazdaságok dolgozóját érinti ; az új ár és milyen bevétel- j kiesést jelent számukra; a j reményekben való csalatko- ! zásról nem is szólva. Beszél- 1 nünk kell tehát a barack új ! áráról, akármennyire is he- ; lyeseljük a fogyasztói ár | csökkenését, sok ezer termelő > alapos, vagy akár alaptalan > elkedvetlenedése iránt sem > lehetünk közömbösek. Hallgassuk azonban meg ! előbb a felvásárlás megyebeli ! legfőbb intézőjét, Demeter Józsefet, a MÉK ; igazgatóját: — Ha az őszibarack ára ; magas, a fogyasztó, ha meg ; alacsonyabb, a termelő zú- i golódik, mi pedig az ütköző- ; pont vagyunk kettőjük kő-; zott. Figyelemmel kell len- > nünk mindkettőjük érdekére, 5 a termelőnek azonban csak az ! előírt átvételi árat fizethetjük. > Senki sem tagadhatja, hogy > eddig túldrága gyümölcs volt S az őszibarack, a mostani átvételi ár mellett viszont még mindig hasznothozó a termelése. Csak, elismerem, kevesebb hasznot. — A kajszibarack alig olcsóbb ... — Érthető. Világpiaci szinten ez a gyümölcs ma keresettebb. Egyébként, hogy a magyar konzervipar a világpiacon versenyképes legyen, a mostani átvételi árak a napokban beérő félmagvaváló fajtákra is érvényesek maradnak. Később, a magvaváló fajtáknál viszont lehetséges, hogy kisebb mértékben emelkedik az ár. Még annyit, hogy ezidén az alma és a szőlő átvételi ára szintén alacsonyabb lesz a tavalyi árszintnél. Ezzel szemben a burgonya és az uborka átvételi ára növekedett. Most szólaljon meg egy diósdi termelő, Szakács Elek, a község még mindig csupán mezőgazdasággal foglalkozó néhány lakosa közül az egyik: — Háromezer ölön gazdálkodom. Ebből 900 a szőlő, a többi őszibarack. Tavaly a téli fagy elvitte az egészet, az idei sem a legjobb termés. Megmondom őszintén, aki mint én, maga gondozza a fáit, még a mostani árak mellett sem fizet rá, de ép- pencsak, hogy nem fizet rá. Meg aztán, ha a fogyasztó is tényleg olyan olcsón kapná, egy szavam se lenne. Csakhogy a legelsőrendű minőségért mi 7 forint 60 fillért kapunk, a második minőségű B-ért 6 forintot, de a pesti kirakatban az egyiket 15.60-ért, a másikat meg 12 forintért látom. Álljon itt még egy vélemény, Bogár Rudolfé, a diósdi szakszövetkezet növényvédőjéé: — Most kellene permetezni a takácsatka meg a levéltetű ellen. Nagyon nehéz rábeszélni a tagokat, szerezzék be a permetező szereket. Azt mondják,, ilyen árak mellett nem érdemes. Eddig is drá- gálták, most meg különösen drágálják a növényvédelem költségeit. S elmondható, nem is alaptalanul. Akármennyire is örülök az olcsó őszibaracknak és már előre az alma meg a szőlő alacsonyabb árának, a termelő érdekeit is tekintetben tartó fogyasztó létemre nem hallgathatom el, talán nem is egészen egyedül állóan egyéni véleményemet. A termelés költségeit — többek között a növényvédőszerek árának újból* átvizsgálása alapján is — tovább lehetne csökkenteni, hogy a gyümölcs alacsonyabb fogyasztói ára fenntartható, sőt, tovább csökkenthető legyen. De, ha a pero- noszpóra jelentkezik a szőlőkben, legyen kéznél elegendő rézgálic is. Szokoly Endre, nen. Kicsit rázósak a helyszíni vizsgálatok, az ember rendszerint szócsaták központjába kerül. Szép munka, jó ideg kell hozzá. HÄUOM FÉRFI közeleg, karjukon fehér köpeny. Kéri Miklós megyei főállatorvos és két kollégája. — Monoron részt veszünk kollégánk búcsúztatásán. Dr. Vadai Ferenc állatorvos megy nyugdíjba, negyven év szolgálat után. Családias, szakszervezeti ünnepség. Aztán söté- tebb mozzanat: kimegyünk a monori szövetkezeti hizlaldába, ahol sertéspestisgyanús megbetegedés történt. 500 anyakocáról és szaporulatáról van szó. Harmadik feladat: Al- bertix-sán a Szabadság Tsz-ben száj- és körömfájás ütötte fel fejét. El kell fojtani csírájában. Zöld utat tehát az állat- egészségügynek. Ujfalusi Ferenc az építési osztály vezetője, Réz Dezső mérnök kíséretében a Dunakanyarba rándul ki. Idézőjellel. Szentendrei, szobi járás. Visegrád, Tahitótfalu, Sziget- monostor és Nagymaros a mai adag. Az árvízkárokkal kapcsolatos helyreállítási munkákról kér az ÉM gyors jelentést. Meg kell állapítani, hogyan halad az újjáépítés. Az ütem eddig nem kielégítő: 478 házból csak 121 készült el. — Billédi Ferenc a mező- gazdasági osztályról. Utam: Monori Járási Tanács, megbeszélés kukorica-zöldhitel, ven- tillátoros kukoricaszárítás és vegyszeres . legelői gyomirtás ügyében. Gombán az Üj Élet Tsz-ben és Cegléden a Vörös Csillagban be kell Indítani a csöves kukorica kombájnolását. Ilyent még eddig nem végeztek a tsz-ek Pest megyében, Horváth Ferenc ipariosztályvezető: EGY DÉLELŐTTÖT töltök Solymáron. A műanyaggyárunkban átvizsgálom a külkereskedelmi mérleg megjavításával kapcsolatos intézkedéseket, megnézem, van-e az üzemnek elég megrendelése? Árpási Ferenc és Révész László a pénzügyi osztályról tartanak a kocsi felé. Egyikük az illetékkiszabási hivatal vezetője, másikuk a pénzügyi osztály helyettes vezetője. — Milyen pénzügyi probléma ügyében? — Ezúttal mint szakszervezeti funkcionáriusok utazunk. Egyik dolgozónk lakáskérése van napirenden. Helyszíni vizsgálat, hogy támogassuk-e... VALAKI TÜRELMETLENÜL DUDÄL. Az interjút felfüggesztjük. Szerencsés utat? Az nem jó kabala. Szerencsés ügyintézést. Találkozunk holnap reggel, ugyanitt. András László 2 Búcsúzik: a „kajszi“ kép Műsoron: az „őszi“ gyár Küszöbön: a paradicsom Folytatódik: a zöldbab Ki-becsörömpölő vagonok, indulásra váró „türelmetlen” teherautók, gyümölccsel megrakott ládahegyek — ez most a dunakeszi konzervgyár. — A barack utójánál tartunk — mutat a kajszit válogató asszonyokra, diákokra, Horvay Jenő az édesüzem művezetője. — Eddig 7500 öt- negyedes üveget töltöttünk meg, de már belépett az őszibarack is, 19 mázsával kezdtük a feldolgozást. — Milyen a nyersanyag- ellátás? — Mint a mostani nyár, szeszélyes és kiszámíthatatlan. Ez sokkal több rugalmasságot, leleményességet kíván. Simon József főművezető is ezt erősíti meg, s mint mondja, a nagy munkában még arra is szakit időt, hogy figyelemmel kísérje, beválik-e a barack tartósításánál alkalmazott új eljárás? — Ha sikerül — mutatja és magyarázza a megoldás lényegét — átadjuk a módszert a testvérüzemeknek is. Közben a barcktartósítás mellett a dunakeszi konzervgyárban dzsemet készítenek ezekben a napokban. Az idénymunkások mellett 180— 200 diákot is foglalkoztatnak. A nyárvégi-őszi munkák neheze most kezdődik: küszöbön a paradicsomszezon. — Mit tud mondani a minőségről? — Az idei készítményeink annak ellenére, hogy nem mindig egyenletes a nyersanyagellátás, jobbak mint a tavalyiak voltak. ízek, színek, illatok. Ezekkel lehetne jellemezni most a nagykőrösi konzervgyárat. Ládahalmokat hoznak visznek, látszólag céltalanul, mégis szigorú tervszerűséggel. A szélesre tárt kapukon ömlik befelé a gyümölcs, teherautók sora hozza. — Mégsem az igazi — mondja Szűcs Sándor főmérnök. A hideg, az eső és a jég nem tett jót a gyümölcsnek. Napi nyolc-tizenkét vagon barackot dolgozunk fel, holott hússzal is megbirkóznánk. Ugyanígy félgőzzel tesszük el az uborkát, de itt sem használhatjuk ki a teljes kapacitást, mert nem kapunk elég nyersanyagot. — Pedig avatatlan szemnek úgy tűnik, nagy a tempó. — Persze hogy nagy, végeredményben ez mégis szezon, csakhogy mi jóval többel is elbírtunk már. Sárgabarackból például naponta nyolcszázötven mázsát bocsátunk útnak kilós üvegekben. Zöldbabból eddig száznegyven vagon elrakásával készültünk el, évi tervünk összesen kétszáz- kilencven vagon. Megindultunk a málnával, s ha az időjárás kedvezőbbé válik, valamennyi behozhatunk a lemaradásból. A gyümölcsládák útvesztőjében alig van annyi hely, hogy az autók beférjenek újabb terhükkel + + Ügyes szerkezet a körtöltőgép, örökké forgó korongján lyukak, amelyeken keresztül a félbevágott, magozott gyümölcs berázódik az üvegekbe Komáromi—Súlyán Foto: Gábor Játszani szeretnék én mostan... Olvasom., olvasol külön kiadásunk ban, a Szentendre ben, hogy a Köz léggazdálkodási Vál lalat házkezelője minap megdöbben tő tapasztalatra tei szert. A lakók pa naszai arra késztet ■ék a vállalatot hogy sürgősen szét nézzen egy biza nyos ház tájékál A megdöbbené oka a következő, j tzentendrei Bükkös oart 27-es számi házban sok a ját izani vágyó kis jyerek. A máshon nan is odaszokot cimborákkal együt vannak vagy har mincan. Szabály o kis csapat. S ez , harminc gézengú — képzeljék el! - berendezte maga nak a ház padlá tán a maga ki ílomországát. Füg jőágyat raktak fe olvasó- (!) és játszó 'érmét alakítottai M maguknak. Több nyíre este járnai fel, s néha bizon; még futkározmak is. Sőt, horribile dictu, valamint Belmondo- film nyomán még egy kocsikereket aggattak fel súlyos, nehéz láncra, gyertyákkal körös-körül és a romantikus fény mellett szóra- kozgatnak késő estéig ... A cikk írója — köztiszteletben álló polgára a városnak — arra a következtetésre jutott, hogy „ne tűrjék meg a gyerekeket a padláson”!?, akik mellesleg ott fenn gyakorolják a tiltott, épp ezért oly édes cigarettázást. Hát eddig az idézet. Elolvastam a riportot háromszor is és azon veszem észre magam, hogy régmúlt ízek lopakodnak a számba. Hogy is volt csak, amikor 7—8 éves koromban a talajvíztől elöntött pincében teknőn, seprűvel ladikáztam? Meg amikor az átvonuló ezüst Libe- rátorokat a padlásról, sőt a háztetőről nézegettem? Emlélcszem, egykor sátrat, sőt kunyhót is építettünk magunknak. Nem mintha a házban, a lakásban nem lett volna helyünk, hanem ez volt az édes, az iz- * gató, semmi mással nem pótolható. Valóban, könyvet olvasni így jobban esett — ahogy mi mondtuk — a bungalómban, az el- • csent süteményt szintén ott majszoltuk el, valamennyi értékes üveg, csont, réz és egyéb kaca- tunk ugyancsak ott talált titkos rejtekhelyre. És igen, és igen, most már tudom, mi hiányzott: a függőágy, tényleg, egy függőágy kellett volna s az a kocsikerék sem lett volna rossz azokkal a gyertyákkal... Az isten szent szerelmére, szentendreiek, ott a Bükkös-part 27-ben, nehogy bántsátok azokat a gyerekeket! Vigyázzatok arra, hogy a házat ne gyújtsák fel, de ne gázoljatok bele álmaikba, soha vissza nem térő álmodozásukba, gyermeklel- kiik fantáziájába. A költő szavát idézem nektek, felnőttek, a költőét, aki ősz fej- \ jel sírt így: „Kérem, 1 én még nem játszót- i tam, nem játszót- j tam, játszani sze-! vetnék én mos- j tan .. .”, s egyúttal \ hadd menesszek ez- \ úton sürgős futárt \ a szentendrei peda-1 gógus-társadalom- ] hoz: menjen el kö-! zülük valaki gyor- \ san a Bükkös-partra, még mielőtt jó- vátehetetlenül késő lenne, és álljon vakációzó gyerme- ^ kék közé, nehogyfe valaki balkezes in- 8 tézkedéssel megza- S varja, „földönfutó- $ vá” tegye őket. Játszani akarnak § ők ottan... (firon) §
