Pest Megyei Hirlap, 1965. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-11 / 188. szám

Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 62. S7.AM 1965. AUGUSZTUS 11, SZERDA rövidesek megkezdik a nádastói [ Játszótér padláson CSAPADÉKVIZEK ELVEZETESET A Szentendre augusztus ne­gyedikéi számában „Sürgős intézkedést!” kérő írás jelent meg Wolff Lajos tollából, a réti földek védelmében. Ä felvetett problémával kap­csolatban a városi tanács és illetékes osztálya, az építési osztály az intézkedéseket megtette. A nádastól terület bel­vízmentesítését nem lehe­tett megoldani a Dera- patak és az övcsatorna torkolatánál létesített ho­mokzsáktorlasz kiemelé­sével, mert ez az övcsatorna nincs gravitációs kapcsolatban a cikkben említett mintegy 300 hold területtel. Ezért e terü­let víztélenítését — a ma­gas dunai vízállás miatt le- - zárt, majd a hónapokon ke­resztül tartó . szívatás követ­keztében beomlott zárt csa­torna hasznavehetetlensége miatt •— csak gépi áteme­léssel lehetett megoldani. Ez a módszer mintegy félmillió fórint költséggel járt, amit az árvízvédelem során tud­tunk elszámolni. Az árhullám levonulása után, július ötödikén a harmadfokú készültséget hivatalosan megszüntet­ték, így az átemelés költségei­nek elszámolására — a szi­vattyúk további üzemelteté­sére — a városi tanácsnak tovább nem volt módja, jMctosabban: pénzügyi Je- xíezete. *•> A végrehajtó bizottságnak évek óla súlyos gondot je­lent a honvédség területe alatt húzódó zárt csatorna és zsiliprendszer elavultsága, mert így a magasabb dunai vízállás elöntéssel fenyegette nemcsak a szántóterületeket, hanem a Pannónia-telep mé­lyebben fekvő lakóházait is. Ez a kritikus belvízlevezető rendszer az elmúlt hónapok­ban több helyen be is sza­kadt. A zári csatorna dunai tor­kolatánál létesített, pát­rialemezekkel megerősített homokzsáktorlasz — amely a hetedik árhullám idő­szakában csaknem ötmé­teres vízoszlopot tartott — szét nem bontható, j mert a Duna vízszinljének j jelenlegi állandósult játéka, : a szinte naponként változó I vízmagasság, tragikus beöm- j lést okozhatna. A felvetett probléma végle­ges megoldása egy új csa­torna- és átemelőrendszer építésével képzelhető el. En­nek költsége körülbelül há­rommillió forint. A pártbi­zottsággal együttműködve még az elmúlt év folyamán kezdeményező tárgyalásokat folytattunk az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság és a Hon­védelmi Minisztérium fele­lős vezetőivel, hogy az épít­kezés mielőbb megvalósul­jon. A napokban lezajlott helyszíni műszaki tárgyalás megnyugtatóan zárult. Az új csatorna tervezé­se még ebben az évben megtörténik és a jövő év folyamán meg is épül. Az augusztus harmadikén le­zajlott tárgyalás arról is döntött, hogy mindaddig, amíg a biztonságot jelentő új csatorna el nem készül, ad­dig a belvizeket és csapadék­vizeket gépi átemeléssel a Dera-patakba vezetik. Ez az átmeneti megoldás ismét hat­százezer forint költséggel jár majd, amelyhez a megyei tanács a szükséges hitelt biz­tosítja. A megyei tanács illetékesei j a döntés előtt megvizsgál­ták, hogy e vázolt költségkihatások arányban vannak-e a mentesített területen ter­melt mezőgazdasági ter­mények értékével. S mert e probléma a Pannó­nia-telep lakóházainak meg­óvásával, a telep talajvíz­csökkenésével is összefügg, így született az elhatározás, a jelentős költségek viselésére. Sziráki Ferenc vb-elnök A Községgazdálkodási Vál­lalat házkezelöje megdöbben­tő tapasztalatairól számolt be. A Bükköspart 27. számú ház nagy, sokgyermekes családok lakta épülete a vállalatnak. A Szomszédok és a házbeliek pa­naszai késztették arra a vál­lalatot, hogy sürgősen meg­nézze a ház tájékát. A házban sok a játszani vá­gyó kisgyerek. A barátokkal, pajtásokkal együtt nyugodtan számolhatunk harmincat. De hogyan játszanak? A hosszú padlásteret egészen berendez­ték maguknak. Függőágyat raktak fel, olvasó- és játszóte­reket létesítettek. Ez idáig még különösebben nem len­ne nagy baj. De rendszerint este játszanak ott. Futkosá- sukkal, elviselhetetlen lábdo­bogással teszik lehetetlenné a pihenést. A tűzveszélyes he­lyiségben felaggattak egy ko­csikereket, telerakták gyer­tyákkal (a Kalandor című francia filmből vették az öt­letet, a csodálatos Belmondó- tól) s ennek romantikus — és tűzveszélyes — fénye mellett szórakoznak késő estig. Nem­csak a ház biztonságát ve­szélyeztetik, a tizenkét család nyugalmát teszik tönkre, de ott gyakorolják a tiltott, s ezért oly édes cígarettázásai- kat is. De nemcsak a padláson van baj. Az egyik lakó nyúlfar- mot létesített az udvaron, a kapubejárat mellett. Ott gyűj­ti a trágyát. Az egyik ebked­velő gyerek örökbefogadott egy hatalmas farkaskutyát, amelyet az udvar közepén tart, kötélen, s szegény kutya a fogságtól és éhségtől őr­jöngve háborítja a lakókat. Mivel a házban dolgozó em­berek, nyugdíjas öregek és betegek laknak, akiknek szük­ségük lenne a pihenésre, tisz­telettel kérdik, mikor vetnek ennek véget? Mert kérés, fi­gyelmeztetés, a szép szó nem használ. Azonkívül tudomá­sunk szerint, több lakásos házban kutya csak az összes lakó beleegyezésével tartható. Ez ellen a homályos eredetű állat ellen pedig tiltakoznak a ház lakói. A Községgazdálkodási Vál­lalat egyelőre levélben hívja fel a lakók . figyelmét arra, bogy gyakoroljanak erősebb felügyeletet gyermekeik fe­lett. Ne tűrjék meg a gyere­keket a padláson! A nyúltar- tás lakott területen bünteten­dő szabálysértés. Horváth Levente Az elfolyt kence... Az én gyermekkoromban Szentendrén csak fűszer- és vegyes kereskedések voltak, amelyekben a Franck kávétól a petróleumig minden napi cikk kapható volt. Szaküzlet tán kettő volt. A Fő téren Szávits néni festéküzlete, és a Duna-parton, a mozi mel­letti sarkon Spitzerer Lajos vaskereskedése. No, aztán mindezeken felül a textilbolt helyén sokkal nagyobb helyen Lischtenstein bácsi hatalmas vegyeskereskedése. Itt élel­miszeren kívül minden kap­ható volt. Legkülönfélébb vas- és bádogáruk, hordócsa­pok és puttonyok, a torony­gombtól a palatábláig min­den. Este a friss újságot is ő árulta. Ha még megemlí­tem Fetter bácsi papírboltját, ahol mi, gyerekek a papírka­tonáinkat vásároltuk, nos ak­kor beszámoltam a háború előtti szaküzleteinkről. Mi köze ennek a visszaem­lékezésnek az elfblyt kenőé­hez? Csupán annyi, hogy egy barátommal beszélgetve, eszembe jutott a régi Szent­endre, gyermekkorom, városa. Barátom épp arról beszélt, hogy a Nagyhíd melletti ház­tartási boltban a múlt hét péntekén miniumot vásárolt. Annak feloldásához lenolaj- kence kell. Közölték, hogy nincs. Talán a jövő héten — mondották. Mit tehetett? Vett egy returt 6.60-ért s hozott Pestről. A következő héten permetezéshez kellett neki „quassia forgács’’. Nem ka­pott. Sem ideje, sem kedve, de pénze sem volt fölösleges, hogy ismét a fővárosból hoz­zon, gondolt egy merészet és nagyot, hátha Pomázon van? Volt. A legelső földmüxzesszö­vetkezeti boltban megkapta a klasszikus nevű szert. Helyes ez? Ezt kérdi bará­tom és veié együtt én is. Mert a szeménapát mellé seprű is kell, a festék mellé kence, a permetezéshez quassia. S még valami, amit meg kell jegyez­ni. Mint írtuk, pénteken nem kapott lenolaj kencét, hétfőn amikor a forgácsot kereste, az üzletvezető egy nagy Itonná­val lép be az üzletbe és oda­szól a kiszolgálóhoz: „Ki kell cserélni, kence volt benne, de elfolyt”. Lehet, hogy pénteken még lett volna belőle? Nem kelle­ne jobban vigyázni az árura? Mint ahogy vigyáztak a régi kereskedők. 120 árvízi kitüntetés Pénteken délután ünnepé­lyes gyűlést tartottak a szentendrei járás munkásőrei. Százhúszon kaplak árvízvé­delmi emlékérmet kiváló szol­gálatuk elismeréseként. Az ünnepi megemlékezést Piskátor János, a járási párt- bizottság első titkára tartot­ta. A kitüntetettek nevében Szmohai Ferenc szakaszpa­rancsnok válaszolt és mondott köszönetét. Tanácstagi fogadóórák Kukuiyin és Czigányfertály Előbbit, Kukutyint úgy is­merjük, mint mesebeli nem­létező helységet, ahova a semmirekellőket szoktuk kül­deni, imigyen: „Eredj Kuku- tyinba zabot hegyezni.”. Köz­ben nem is sejtjük, hogy Kukutyin, illetve he’yesen Kukutin, létező valóság volt, vagy száz éve. Városunknak égy részét, ahol szorgalmas és munkájukról híres szappan­főzők dolgoztak és a patak- sori vízimolnárok őrölték a kenyérnek valót, nos azt a vá­rosrészt nevezték akkor itt Kukutinnak. A Czigányförtályt, mint vá­rosrész megnevezést nemcsak a régi, hanem az új szentend­reiek is ismerik. A vasútállo­más és a kis kápolna között, az Árpád, Attila és Őrtorony utca által határolt terület megnevezéseként. Tévhit az, hogy itt cigányok laktak. Ezen a részén váro­sunknak soha nem éltek cigá­nyok. Eredeti okmányokban Czigán dűlőnek nevezik, egy i'yenteképp neveztetett föld­birtokos családról. A várost egy ezerhétszáz- harmincötből származó irat szerint négy prétor (bíró) igazgatta. A négy közül egy képviselte a római katolikus német, dalmát és magyar ki­sebbséget, a másik három a szerb többség elöljárója volt. Ebben az időben a város hat megkülönböztetett területre osz'ott. A Dunára, (a Duna- partra és a me'let te levő Fő utcára) a Hegyre, a Klisszára. (latin szóból eclesia, vagyis egyház), a Templomhegy és szerb püspökség környékére, a piacra, azaz a Fő térre, mert sokáig ott volt a piac, s ama bizonyos Kukutinra, amely a mai református templom me- gett terült el, s végül a Czi- gányfertályra. Száz év múlva-az 1833. évi „summás táblázat” szerint, amely Pest vármegye „nem­telen" azaz a nem nemes la­kosait írja össze, Szentendre lakosai a következők voltak szám szerint. Tisztviselők és előkelők harminchármán, polgárok és kézművesek hetvenhárman, nemesek szolgálói tizenegyen és parasztok, minden rendű zsellérek és kertészek hárorn- száznyolcvanhatan, fiúgyer­mekek négyszázhuszonegyen, asszonyt nembéliek áltáljá­ban ezerkettőszáznegyvenha- tan laktak a városban, össze­sen kettőezarháromszázhetven lélek a „nemtelen” lakos. A nemeseket még összeírni sem lehetett ugyanazon a nyom­tatványon a „szedet t-vedett” zsellérek és cse’édek között. Vallásfelekezetben ekkor már a katolikusok vezettek. Hétszáznegyvennyolcan vol­tak, szemben a görögkeletiek háromszázüzenkilenc főnyi táborával. Érdekes még, hogy amikor Izbégh-et Szent­endréhez csatolták, az össze­írásban Izbégh mégis külön a puszták között szerepel 159 házzal, két kézművessel, száz­négy zsellérrel és kétszázki- lencvenegy asszonnyal. (-1.) Szalay László 1965. augusz­tus hó 12-én 17 órakor Engels utca 8. szám alatti lakásán, dr. Szűk Ödön augusztus hó 14-én törökhegyi lakásán, Ba- racsi Sándor Tavasz utca 6. szám alatti lakásán, Skopál István Lenin út 139. szám Hóra István augusztus lö-é-n 14 órakor Bocskai utca 1. szám alatti lakásán, Tricber Márton augusztus 15-éh 10 órakor. Mikszáth utca 6. szám alatti lakásán, Bandii Lajos augusz­tus hó 10-án 18 órakor Honvéd utca 11. szám alatti lakásán, Mervó Sándor augusztus hó 16-án 19 órakor Munkácsy ut­ca 2. szám alatti lakásán, Rohály Lászlóné augusztus hó 16-án 16 órakor Honvéd utca 21. szám alatti lakásán, Szerencsés Józsefné augusztus hó 16-án 19 órakor Telep ut­ca 8. szám alatti lakásán, Szelényi István augusztus hó 16-án 8—11 óráig a városi ta­nács I. emelet 3. számú iro­dahelyiségben, Seller András augusztus hó 17-én 20 órakor Katona József utca 22. szám alatti lakásán, Kocsis Lajos- né augusztus hó 17-én 17 óra­kor Törökvölgyi út 14. szám alatti lakásán, Szalura István augusztus 18-án 19 órakor a Szolgáltató Ktsz Vörös Had­sereg útja 22. szám alatti iro­dahelyiségében, Sashalmi Lászlóné augusztus 18-án 17,30 órakor a városi tanács földszint 6. számú szobában és Szvoboda Ferenc augusztus hó 18-án 20 órakor György utca 12/a szám alatti lakásán választói részére tanácstagi fogadóórát tart. I Édes gyermekek j $ A kapuban még zsákok\ ^ állnak. Kalapácsok zaja ^ ^ hallatszik, az ütések hangja $ ^ messze zeng. A szobrok fe- ^ ^ héren-szürkén kecses pó-§ ^ sokban várják az első iga-§ ^ zi látogatót. Vörösmarty ^ ^ bölcs, merengő arca néz ^ ^ szemközt, hátam megett fá- ^ % ra mászó medvebocsok já- § | tekos pofija beszél a játék^ § öröméről, arrébb iá-zó csa- > ^ esi, róka és meleg formájú ^ ^ aktok, sima vonalú gyerek-% ^ figurák szólítják a járó- ^ ^ kelőt: „gyere és nézz!” ^ A szoborkert megnyitás^ $ előtt áll. Az utolsó simítá- $ ^ solzat végzik rajta. Lázas ^ ^ munlM, csillogó homlokok, ^ ^ fáradtság és lelkes szavak ^ ^ beszélnek minden szónál s ^ ékesebben arról, ami itt ^ ^ készül. Olyanról, ami ke- ^ ^ vés van, ha van egyáltalán, ^ ^ széles ha tárainkon belül. ^ {! Arról, hogy eggyel több ^ i hajléka lett a Szépnek, s 5 Hogy itt összegyűjtve bé- s ^ kés egymásmellettiségben | ^ állanak a szobrok, kiváló | ^ képzőművészek „édes gyér-1 5 mekei”. S 5 És szépen szólnak. Hivő- ^ gatóan. Várnak. Minden-1 ^ kit... Húszadikán nyílik. 5 * <b> 1 *sssss/ss/ss/s/sssss///s/Arsssss/sss///s/s: A filmszínházban a Van, aki forrón szereti című ame­rikai filmvígjáték van műso­ron. Főszereplői: Manyiin Monroe, Jack Lemmon és Tony Curtis. Kísérőműsor: Magyar híradó. Tíz éven alu­liaknak nem ajánlott. Holnaptól a filmszínházban a Phaedra című amerikai fil­met adják. Az antik tragédia modem változatának fősze­replői Melina .Mercurí, An­thony Perkins és Raff Valone. (A film kisérőműsora: Ma­gyar híradó.) Csak tizennyolc éven felülieknek. A kertmozíban a Jánosik című szélesvásznú romantikus csehszlovák filmet mutatják be két részben. Csak moziban látható, a tv nem fogja köz­vetíteni. A film kísérőműsora a Nagyapó kutyája című kis- film. Holnaptól a kertmoziban a Folytassa, Kleó című magya­rul beszélő szélesvásznú an­gol filmet láthatják. Kísérő­műsora Sporlhíradó. Képünk: Jelenet a Phaedrábol Akar verset mondani? Művelődési házunk klubjá­ban hétfőn este tartották szo­kásos heti megbeszélésüket az irodalmi kör tagjai. Tevé­kenyen készülnek a szeptem­beri kulturális napok alatt megrendezésre kerülő helyi szerzők és előadók estjére. Válogatják az anyagot, kije­lölik a szereplőket, hogy kö­zönség elé léphessenek. Ez úton kérnek mindenkit, aki írni és előadni szeret, jelent­kezzék a kör vezetőjénél, Markó Sándornál szóban vagy írásban. A kör minden hét­főn és csütörtökön este hét órától van együtt a művelő­dési otthon földszinti helyisé­gében. GAZ A vevők kérésére a gázcse­retelep nyitvatartási ideje szeptember elsejétől megvál­tozik. A jövőben szombaton­ként délután fél négyig lehet palackot cserélni, helyette kedden lesz a nyitvatartási idő rövidebb. Kedden reggel nyolc órától fél egy óráig le­het cserélni. A többi napokon a csere változatlanul reggel nyolctól délután fél négyig történik. MOZIMŰSOR Szeptember 18-tól október 3-ig szentendrei napok A szentendrei napok eloké- zitéséról és a napok program- áról érdeklődtünk Jászai Bc- i művelődési osztályvezétő- 51. — Mikor tartjuk a szent- ndrei napokat? — Most már bizonyos, hogy September 18-án este szimfó- likus hangversennyel kezdőd­tek meg a napok. Az idei mű- or színes, érdekes, változatos programot ígér. Igyekeztünk >lyan műsort összeállítani, iogy minden érdeklődő meg­találja az ízlésének és igényei­nek megfelelő előadást. — Melyek lesznek az érde- ;ebb esték? — Néhányat felsorolok. Sor­endben: nemzetiségi népi sgyüttesek fellépése, képzőmű­vészeti kiállítás, zeneiskolások hangversenye, aszfaltrajzver­seny, a KISZ Központi Mű­vészegyüttes VIT-műsora, öt kórus közös hangversenye. — No és könnyűzenei est S S nem lesz? Az operettrajongó­kat csak nem felejtették el? — Nem. Nekik külön cseme­gével kedveskedünk. A köny- nyűze.nei esten színpadra lép az örökifjú primadonna Hon- thy Hanna, valamint Petress Zsuzsa, Krencsey Mariann, Csikós Rózsi, Mikes Éva, Bak- say Árpád is — hogy csak a nevesebbeket említsem — az est művészei között lesznek. — Valami egészen új dolog­gal nem készülnek idén? — De igen. Erre is gondol­tunk. Ebben az évben első íz­ben kisfilmfesztivált rende­zünk. Magyarország műem­lék városairól készült kisfil- meket hívtuk meg. Négy-négy estén a moziban csak ezeket a kisfilmeket vetítik. Remél­jük, sikerük lesz. Tavaly hiányolták a napok műsorából a sportot. Idén eb­ben sem lesz hiány. S ha még az idő sem szól közbe, akkor nyugodtan nézhetünk a szent­endrei napok elé. (Bányász.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents