Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1965. JULIUS 4, VASÄRNAP Mindenütt aratnak Eddig: 63 hold Rekkenő melegben kezdődött meg a héten a hat termelőszövetkezetben az aratás. Sajnos, pénteken a jól indult munkát ismét megzavarta az eső és bár a hűvösebb idő kedvezett volna az aratóknak, a talaj ismét felázott, megnehezítette a gépi és a kézi munkát egyaránt. A nehézségek ellenére a város határában folyik az aratás. A Petőfi, az Arany és a Rákóczi termelőszövetkezetben géppel vágják az őszi árpát, míg a három másik termelőszövetkezetben a kézi kaszásoké a szó. Péntekig 38 hold termést sikerült kasza alá fogni. Az állami gazdaságban csütörtökön kezdtek. Rendrearatóval vágják az árpát és eddig 25 holdat arattak le. A munka sürgős, hiszen a gabona beérett és kétszáztizennyolc hold őszi árpa vár betakarításra a gazdaságban. Ösztöndíjas itthon Ismeretlen, idegen arcokat látok a konzervgyár gépüzemének irodájában. Bemutatkozunk. — Szabó Sándor vagyok! — mondja az első fiatalember, aki kocséri születésű. — A kazincbarcikai felsőfokú vegyipari technikum harmadéves hallgatója. — Szintén kocséri vagyok! — hajol meg Hajagos József. — A szolnoki gépipari technikum harmadéves tanulója. — Tóth Dénes, a váci gépipari technikum tanulója — mutatkozik be a harmadik fiatalember és gyorsan hozzáteszi. hogy Nagykőrösön született. Rajtuk kívül vannak pestiek, szegediek és váciak. — Minden tanév befejezése után egyhónapos gyakorlatra megyünk! — mondotta Szabó Sándor. — Általában mi magunk választjuk meg az üzemet, ahol a gyakorlati időt el akarjuk Nyári gyakorlaton a jövő gépipari szakemberei Életet ment;aki vért ad! Százhárom véradó 30,6 liter vért adott a ládagyárban „A véradás hazafias cselekedet” — hirdetik a plakátok mindenfelé. Ezt tartotta szem előtt az a százhárom ládagyári dolgozó is, akik önként álltak oda az orvos elé tegnapelőtt. M. t r ■■ rr * ^ w Reggel S órától délután 5-ig „nagyüzem” volt a ládagyárban. Az orvosi rendelőben folyt a laboratóriumi, a vendégszobában pedig a belgyógyászati kivizsgálás. A könyvelésen a teázás és a beöltözés történt meg, míg magát a vérvételt a bérosztály helyiségében bonyolították le. Utolsó „állomás” az üb-terem, a megvendégelem színhelye. Vajaskenyér, téliszalámi A megyei átlag fölött * t 30 ezerrel több a tavalyinál j Ebben az iskolai évben ^ csaknem félmillió forintot j spóroltak össze városunkban! a tanulók kis bélyegekkel. '• Hogy pontosak legyünk,^ 483144 forintot, harmincezer J forinttal többet, mint tavaly, j A megyei átlagot — egy-j egy tanulóra 71,02 forint^ jut — túlszárnyalták a kőrö-j si gyerekek, hiszen itt egy \ gyerekre száz forint hetven \ fillér jut a takarékosságban. ; i-------------*--Kirándulás a Pillájába I é A ládagyár KlSZ-a’apszer- í vezete kirándulást szerve- i zett ma a Pálfája erdőbe. A; természet szépségei mellett i zenében, vidámságban sem j lesz hiány. ! I i j I i MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? j Robbantsunk bankot! Ma-! gyárul beszélő francia film- j vígjáték. Főszerepben: Louisi de Funes. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Napszakos ritmusok. Matiné: Felnőttek és gyerekek. és egy üveg sör volt a jutalom, az „energiapótló”. Az. újak, akik először szánták el magukat e nemes cselekedetre, emléklapot és egy szép jelvényt is kaptak. Á' többszörös véradókat csokoládéval is jutalmazták. Kik is ezek? Bartha Ambrusné, Harsányt Ferenc, Molnár Ferencné, Takács Gábor, Palik István már több alkalommal is segítettek vérükkel beteg embertársaikon. Az idei véradónap jobban sikerült a tavalyinál. A múlt évben hetvenen adtak vért, most pedig százhárom főtől vett 30,6 liter vérrel száguldott a kis vöröskeresztes autó a ládagyárból. Az egyes üzemrészek közül különösen a szegező, a tmk és a korongüzem dolgozói tettek ki magukért. (szentpéteri) tölteni és természetesen mindig a szakmának megfelelően. — Már évekkel ezelőtt választottam üzemet, amikor a konzervgyárral szerződést kötöttem, s ennek értelmében havonta hétszázötven forint ösztöndíjat kapok, de köteleztem magamat, hogy tanulmányaim befejezése után a tanulmányi éveknek megfelelő időt fogok eltölteni a gyár alkalmazásában, mint szaktechnikus. Már az első évi gyakorlatot is itt töltöttem a gyár gépüzemében. Gépszerkesztéssel foglalkoztam. Az idei gyakorlati időre a gyár I. telepén került sor és a gyakorlat tárgya a műszerezés. Jövőre végzek és tavaszszal már az üzemben készítem el a diplomamunkát és annak megvédése után, körülbelül mához egy évre, már itt dolgozom a gyárban. Hajagos József először van gyakorlaton a konzervgyár gépüzemében. — Több üzem kezűi választhattam. Szívesen mentem volna Diósgyőrbe, de mivel elsősorban a konzervgyári gépek érdekeinek és tanulmányaim befejezése után a konzervgyárban szeretnénk elhelyezkedni, úgy döntöttem, hogy itt töltöm le a gyakorlati időt az idén. Egy héten át marógép mellett dolgoztam, majd egy hétig esztergáltam. Jelenleg a lakatosműhelyben praktizálok. Mind a három helyen tapasztalt szakmunkások vezetése és irányítása mellett. — Az egy hónap gyorsan eltelik, fiatalemberek. És mi következik utána? Hol töltik el a nyári vakáció második hónapját? — Két hétre edzőtáborba megyek! — mondotta elsőnek Szabó Sándor. — A Bükkben töltök két hetet. Egészen új és szokatlan sportágat művelek: a tájékozódási futást. Hajagos Jóska arcán is vidámság, amikor kérdésemre várom a választ. Csak annyit mond: Balaton. De ebben az egyetlen szóban benne van két boldog hét pihenés a magyar tenger partján. — R — A padláson lakott a betörő Egy szekrény, egy fotel meg egy ülőke nélküli szék _ Női hang hívta fel Ballai Ottót, a DÁV dolgozóját. A telefonon Pozsár Lászláné, a DÁV portása jelentkezett és közölte Ballaival, hogy baj van, mert városi lakásán betörők jártak. Az ismeretlen tettesek kifeszítették a kaput, feltörték a lakást és ezen az úton hatoltak be. Megindult a nyomozás és hamarosan megállapítást nyert az, hogy eltűnt a lakásból egy szekrény, egy szék, amelynek az ülőkéje hiányzik és egy használható fotel. A lakás hálószobájának egyik ágyából valószínűleg a betörők cipeltek fel a ház padlására egy ágybetétet s az ágybetét körül cigarettacsikkeket találtak a nyomozók. A következtetés igen helyes volt. A tettes vagy a tettesek a házban töltötték az éjszakát és valószínűleg a padláson aludtak. A nyomozás hamarosan megállapította a tetteseket. Csak annyi kellett, hogy meghallgassák a város ócskabntor-kereskedőit és rögtön kitudódott, ki adott el a napokban szekrényt, meg két széket. Kézre is kerültek a tettesek: Duka Ferenc alkalmi munkás a betörést kiskorú társával követte el. Duka Ferenc már napokkal előbb behatolt a lakásba. Nagyon otthonosan érezte magát. Az ágybetétet felcipelte a padlásra és amint a szanaszéjjel heverő csikkekből következtetni lehet, több esetben, vagy huzamosabb ideig tartózkodott a padláson. Később született meg az Ötlet, hogy ki kellene rabolni az őrizetlen házat. Kiskorú társával megegyezett és a bútorokat éjszakának idején átcipelték a szomszédos Kossuth Lajos utcai udvarra, ahonnan aztán továbbították. Kiderült az is, hogy a lopott holmikat kétszáz forintért adták el és a pénzt elköltöték. A nyomozás befejezése után a két betörő Vádirata az ügyészségre kerül. SZÁLL AZ ÉNEK Egyhetes tanfolyam SZOMJÚSÁG Űj tankönyvek készültek az általános iskolások számára. Ezek tanulmányozására, az új dalok megtanulására egyhetes énektanfolyamon vettek részt városunkban a megye általános Iskoláinak énekszakos tanárai. Közöttük olyan nevelők is voltak, akik alsó tagozaton tanem mítanak, az ének tehát szakáguk. A tanfolyam foglalkozásait a Pest megyei Tanács művelődési osztályának: énektanfelügyelője tartotta, a művelődési otthonban. A tanfolyamra összesereglett közel ötven nevelőt a gimnázium fiúk égiumában szállásolták el. TEGNAP TÖRTÉNT // Új" presszó Hosszú kényszerszünet után átadták a vendégeknek a Kossuth Lajos utcai kicsinosított cukrászdát. A kény* szerszünetet érdemes volt türelmesen kivárni, mert kellemes környezet, tisztaság fogadta a vevőket. Új hútővitrint, fagylaltgépet, preszszógépet szereltek fel, kicserélték az asztalokat, székeket is. Újdonsága a presszónak, hogy sört nem szolgálnak ki. A cukrászda átalakítására közel ötvenezer forintot költött a földművesszövetkezet. CSEH VENDEGEK A minap a konzervgyárba cseh konzervipari szakemberek látogattak és Szűcs Sándor főmérnök kalauzolásával megtekintették az üzemrészeket. Porecs — Velence Szeptember 17—23-ig, illetve 23—29-ig — két turnusban — hétnapos kirándulást szervez Jugoszláviába és Velencébe az IBUSZ. A Déli pályaudvarról indulnak a részvevők, Zagrebből autóbusszal utaznak tovább Ljubljanán keresztül Porecsba, majd a negyedik nap Velencébe látogatnak. A hétnapos kirándulás részvételi díja 2560 forint. Hatezer dinárt és ezer lírát válthatnak át az utasok. Porecs az Isztriai-félsziget nyugati partján, a Trieszti-öbölben fekszik. KÉSZÜL A „NYEREG“ VAN OTT MIT OLVASNI A konzervgyárban tanulhatnak az emberek — még iskolán kívül is — hiszen a gyár könyvtárában a szépirodalmi könyvek között kétezerötszáz kötet szakkönyv közül válogathatnak. A konzeripari szakkönyvek mellett ott vannak a különféle szakfolyóiratok is. Kereken százféle újságot, folyóiratot olvashatnak a könyvtárban különféle szakmai problémákról. Vaj van a fején Hogy az előttem álló kisfiú kapott vajat, hát istenem! Biztosan az volt az utolsó. De érthetetlen, miért kellett azt zacskóba dugni, kint az ajtó mögött. Az én vaj fáj da Imáimra már csak egy összehúzott ajakrándítás és egy tömör „nincs” szócska reagált. De az már kevésbé érthető, hogy az utánam következő asszonyságnak is volt vaj, igaz, megint zacskóba süllyesztve. Vagy embere válogatja, hogy ki kap vajat a Tejivóban?! 12 helyett 18 vagon Péntek estig vidáman befejezték volna a borsócséplést az állami gazdaságban, ha az eső nem szól közbe. Ed{ dig százötven holdnyit csépeltek ki, hatvan holddal maradtak vissza. Tizenkét vagonos tervüket minden bizonnyal túlteljesí| tik, hiszen már tíz és fél vagon borsót csépeltek ki és még vagy nyolc vagonnal ki- I telik a hatvanholdas borsótáblából. Akár hiszik, akár nem, a mi kis falunkban sosem volt még hírül sem doktor. A tüsszögésen, reumán meg a fogfájáson kívül mi sem ismertünk semmiféle nyavalyát. No, aztán két hónappal ezelőtt megjött Soltész doktor. Három nagy pakkal érkezett. Tudtunkra adta, hogy ő községi doktor, lakást kapott Máté néni házában, kikopácsolta a. táblát a ház falára. De bizony hasztalan sétál fel és alá köpenyben a rendelőnek kinevezett szobában. Arra nem szántuk rá magunkat, hogy bekopogassunk hozzá. így ment ez egy hétig. Egy hét után i doktor megunta magát és kiállt a lcapuba. Barátságosan köszöntötte az embereket, kedvesen megsimogatta a gyerekek buksiját. Mindenkihez volt egy meleg szava. Mi pedig csendesen morogtuk magunkban. — Nem kell nekünk doktor! — Nincsen nekünk kutya bajunk. BETEGEK — Csak olyan bolond legyen, aki hagyja magát megvizitálni. Az orvost nem hagyta el a türelme. Az öreg Bellér mellette kopogott el a téglaflaszteron. Keservesen húzta esztendők óta a bal lábát. Megpróbált mindent. Házalta, ■kenette, gőzön melegítette. — Hát magának mi baja van, édes bátyám ? Az öreg riadtan nézett a fehér köpenyes idegenre. — Semmi, kérem, csak az idő. Meghaladtam a hetvenet. Ennyi a sor. Beinvitálta Bellér tatát a rendelőbe. Megvizsgálta. A házi patikájából kiadott neki egy üveg gyógyszert. Az öreg kedvetlenül dugta zsebre. Száka Panna orrán dió nagyságú zsirdaganat kintázott. — Mondja, kedves, nem gondolt maga még arra, hogy az orráról azt a csúnyaságot levegyék? Az asszony csóválta a fejét, amikor Soltész betessékelte a rendelőbe. Két injekcióval érzéstelenítette az asszony orrát és néhány perc alatt lemetélte a daganatot. Száka Panna nagyon restellt bebugyolált orrával kimenni az utcára. — Csiífot tett velem az úr! Törőcsik sógor köké cselve haladt el a doktor mellett, Soltész megállította, bevezette a rendelőbe, megvizitálta. Néhány tablettával csillapította a köhögését. És ez így ment napokon keresztül. . Két hét múlva Bellér bácsi bot nélkül, hetykén haladt az utcán. Száka Panna orráról lekerült a kötés és uramfia, alig volt egy pici nyoma a vágásnak. Törőcsik sógor büszkén mondta boldogboldogtalannak, hogy elmúlt a fulladás, az étvágya pedig olyan, mint a farkasé. Utcasarkon, kútnál, de még a kapualjakban is ezt beszélték. Aki megjárta a doktor rendelőjét, áldotta a kezét, aki valami bajt érzett, közelebb hajolt a beszélőhöz és áhítattal hallgatta minden szavát. A doktor nyolctól tízig rendel, délután kettőtől négyig. A betegek innen-onnan szállingóznak. A számuk egyre nő. öregek. fiatalok, asszonyok, férfiak vegyesen sietnek, hogy az orvos minél hamarább rájuk tegye gyógyító kezét. Egyre több a pa- i nasz, egyre több a'/ beteg. Van, aki a £ derekát fájlalja. Van, akinek a hasa görcsöl. Némelyik a lábát húzza. Olyant is hallottunk, aki motoszkálást érez a feje búbján. Szóval egyre több a nyöszörgő, jajgató ember. Csak egyetlen ember vidám, jókedvű. Doktor Soltész. Hogy a csudába ne! A rendelő várószobája állandóan zsúfolásig van betegekkel. — si — >>XVVtXXXXXXXXXXXX\>XXVS>XSXNXXVOCVXVVVVXXXXXXXXXXXXX>
