Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága: Napirenden a munkaerőhelyzet és a közétkeztetés Önkiszolgálóvá alakítják át a Kossuth Éttermet Pénteken délelőtt ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Többek között két fontos napirendi pont került megtárgyalásra: a város 1964 —65. évi munkaerőhelyzete és a lakosság közétkeztetése. A munkaerőhelyzetről és a közös Munkaügyi Döntőbizottság munkájáról szóló jelentés Soós Ilona munkaügyi főelőadó előterjesztésében került a végrehajtó bizottság elé. A jelentés szerint az állami, helyi és szövetkezeti iparban dolgozók száma a tavalyihoz viszonyítva csökkent, ugyanakkor a tsz-ek és állami gazdaságok munkaerő létszáma emelkedett. Régi problémája a városnak, hogyan lehetne az innen más városokba dolgozni járó 1900 ceglédit helyben foglalkoztatni, hiszen majdnem ugyanannyian — másfél ezren — dolgoznak itt olyanok, akiknek állandó lakhelye nem Cegléden van. Az eddigi intézkedések, kezdeményezések nem vezettek eredményre. A .sikertelenség fő oka abban van, hogy az eljárók rendszerint kedvezőbb beosztásban és jobb kereset mellett dolgoznak, mint amennyit itthon elérhetnének. A vállalatoknak természetesen továbbra is arra kell törekedniük, hogy elsősorban ceglédieket alltalmazzanak. A nők elhelyezkedési lehetőségei jobbak, mint az előző években, ami jórészt a Május 1 Ruhagyár és a Szeszipari Vállalat fejlődésének tulajdonítható. Bódizs Antal elnökhelyettes összefoglalójában — egyebek közt — felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a fiatalok pályaválasztására. A hagyományos divatos szakmákon kívül a kevésbé ismert foglalkozási ágakra is fel kell hívni a tanulók figyelmét. A mezőgazdaságban különösen kevés a fiatal, s egyébként is munkaerőhiány mutatkozik. Most az aratásnál az üzemi Kispályás labdarúgó-bajnokság Városunkban nagyon népszerű a kispályás labdarúgás. Ennek bizonyítéka, hogy az idén tíz csapat nevezet. Az elmúlt évben nyolc csapat vett részt. A bajnokságot a Ceglédi JTS és a szakmaközi bizottság közösen -rendezi. A szakszervezeti kispályás labdarúgó-bajnokságban résztvevő csapatok első három helyezettje éremdíjazásban részesül, ezenkívül oklevelet kapnak és a legsportszerűbb csapatot díjazzák. A mérkőzések július 3-án kezdödnejt ‘éá^-júlífys 31-ig tarta; nakt v * ~"f. munkások segítségét is igénybe kell venniük a tsz-eknek. A vállalatok vezetői engedjék szabadságra a munkásokat, hogy részt vehessenek az idei gabonabetakarításban. A következő napirendi pont tárgyalásánál többen elmondották, hogy városunk közétkeztetésében tarthatatlan állapotok uralkodnak. Éttermeink túlzsúfoltak, kicsik a konyhák, lassú a kiszolgálás, s az étlapokon szinte mindig ugyanazok az ételek találhatók. Az utóbbi időben több komoly minőségi kifogás is felmerült, különösen a földművesszövetkezeti étteremben. A közétkeztetés hiányosságait elsősorban az űzemélelmezés megvalósításával lehetne megszüntetni. Addig is javítani kell a nyersanyagellátáson, ami számos hiányosság okozója. Az ételválaszték bővítése érdekében a szakácsok szakmai továbbképzéséről kell gondoskodni. A kiszolgálás meggyorsítását eredményezi majd az, hogy a Kossuth Éttermet önkiszolgálóvá alakítják át. A két fő napirendi pont után egyéb ügyeket tárgyalt a végrehajtó bizottság. ' . (b. m.) Biztató A Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság pénteken este tartotta évadzáró vezetőségi ülését. Dr. Zoltán Zoltán visszatekintett az 1964/65. évi munkára, amely — így mérlegre téve — szép eredményekkel dicsekedhet. Neves írók, költők jöttek el városunkba, Berda József, Dékány Kálmán, Csák Gyula, Galambos Lajos, Simon István, Hatvani Dániel, Bárány Tamás, aztán a ceglédinek számító Farkas László, meg a nagykőrösi Balanyi Béla. A biztató szót e lelkes gárda címére is le kell írnunk. Tudjuk, sokféle nehézséggel küszködnek, de megéri. Terveik vannak, s azok megvalósítását minden bizonnyal nemcsak a munkájuk hatósugarában élő közönség, hanem a város hivatalos vezetősége is mindinkább támogatja. A most megválasztott új összetételű vezetőség — elnök dr. Zoltán Zoltán, titkár dr. Hunya Miklós, szervező titkár Maczelka Tibor, jegyző Szálkái Miklós azzal az érzéssel csiszolhatja, finomíthatja a nyári szünidőben a következő évad terveit, hogy nemcsak a házigazda szerepét betöltő járási könyvtár, hanem minden szépet kedvelő ceglédi mögöttük áll. (ferencz) A cigaretta Hozzászólás a vitához; De szép volna szót érteni egymással Régi igazság, hogy egyegy pezsgő, eleven vita mindig felfrissíti a légkört, gondolkozásra, állásfoglalásra készteti az embereket. Ha pedig a vita a helyi lapban nyilvánosam folyik — különösen a város lakosságát érintő közérdekű kérdésekről —, annak nevelő hatása és társadalomformáló jelentősége még nagyobb. Magam is érdeklődve olvastam az Ígéret földje-e?, majd pár nap múlva az Értsünk szót az emberekkel és a Nyílt levél Szalisznyó Terézhez című cikkeket. Mindhárom mindennapi életünk eseményeit tárgyalta és igényt tart a széles körű megvitatásra. Vártam a hozzászólásokat, s szándékom volt a kialakuló vita során elmondani a magam véleményét is. Erre sajnos most már nem kerülhet sor. Eleven, pezsgő vita helyett ugyanis furcsa hangú hozzászólás jelent meg a lap június 13-i számában, ami most már lehetetlenné teszi a további elfogulatlan, tárgyilagos vitát. Szomorúan kell megállapítani, hogy a Gondolatok egy nyílt levélről szerzőjét nem a tárgyilagosság és nem a segítés szándéka vezette. A vélt támadás visszaverése volt a cél mindenáron, s eléggé el nem ítélhető módon — ahelyett, hogy érvekkel a felvetett problémáról vitázna — a cikkek íróját gúnyos diplomáciával kioktatta, illetve személyeskedésbe csapott át. Van-e szükség arra, hogy a helyi lapban megjelenő közérdekű kérdést tárgyaló másra feltétlenül válaszoljon valaki, csak azért, mert esetleg találva érzi magát? Nem egyedülálló eset ez. Nehéz ma Cegléden várospolitikai, városfejlesztési kérdésekhez hozzászólni anélkül, hogy türelmetlen elutasítás, vagy bántó hangú kioktatásban ne részesülne. A városfejlesztés mindenkit érdekel, miért nem lehet széles körben ismertté tenni és megvitatni a fejlesztési terveket, azok sorrendjét és a határidőket? Egyetértek azzal, hogy az újvárosi — és más kerületi — lakó a maga környezetén méri le a város fejlődését. Öt kevésbé érdekli a csónakázás, amíg bokáig sárban jár a saját utcájában! Neki is meg kell mondani nyíltan és őszintén, hogy környezetében mikor és milyen fejlődésre számíthat, és ez nemcsak a tanácstag dolga! Mennyivel hasznosabb lett volna, ha a vita a K. E. elvtárshoz címzett — a Ceglédi Hírlap június 20-i számában megjelent — válaszlevél szellemében zajlana! „Nyílt elvtársi vitákkal... a hibák bátor feltárásával” sértődés és megbántás nélkül tárgyalni meg közérdekű problémákat: — d'e szép volna! Bizony-bizony helye volna itt még a „tudatformálásnak“’. Dajka János LEZÁRT ÚT - SZABAD ÉLETVESZÉLY A csatornázási munka szükségessé tette a Rákóczi út, Széchenyi út és Táncsics Mihály utca közötti szakaszának lezárását. Az. út közepén a mintegy másfél méteres mély árok az esőzések következtében megtelt vízzel. Annak ellenére, hogy figyelmeztető tábla van elhelyezve és a terület korláttal van elzárva, Tértin • HTA4-U T.Í-.r ó « Párizsi beszámoló A DIVATRÓL Csinosak a ceglédi lányok, asszonyok. Egy-egy vasárnap délutáni „felvonulás” elegánciája vetekszik a főváros Váci utcai kreációinak ruhakölteményeivel — állapíthatja meg a legkritikusabb férfiszem is. A mi „Váci utcai” szalonunk a Ruhaipari Vállalat, ahol a legfrissebb divatlapokban található fazonok alapján elevenítik meg a ceglédi lányok, asszonyok ízlését. Máté Verát, a vállalat vezetőjét kerestük volna, de helyette egyelőre egy Párizsból érkezett levelét mutatják munkatársai. Alig háromhetes ott-tartózkodása után levelit írt a világ divatfővárosából városunk hölgyeinek a párizsi divatról. LAPOS SAROK — SZÉLES ORR Cipőben a lapos sarok, szé- \ les orr dominál. A nyugodt, \ kényelmes cipő a divat. Van ] még magas sarok is, de ko-1 rántsem olyan „tű”, mint! amilyet mi használunk. A legtöbb cipő hátul nyitott, ké- j reg nélküli. Anyaga bőr, tex- i til, háncs. Harisnya: csipke, a i szín egészen világos, sőt fe-: hér. RUHÁBAN — ROMANTIKA A ruháknál a „romantikus” vonal az irány. Sok a fodor, plisszé, zsabó A vonal enyhén karcsúsított. (Az egyenes ingruha nem divat.) \ ruhán alul olykor fodrok ferdén szabott anyagból, s ez a nyak körül ismétlődik. Paszpolozottak, ujj nélküliek, esetleg háromnegyede» ujjak, végén fodorral. KISKOSZTÜM — KLÖPLIBÖL Még mindig divatos a kiskosztüm, klasszikus vonallal, gyakran klöpticsipkéből, saját színnel bélelve. Sok a muszlin, plisszébe rakva. A paszpól különösen a szövet kosztümöknél dominál, egy centiméteres szélességben, elütő színben. A KALAP NEM DIVAT A párizsi hölgyek ezen a nyáron nem viselnek kalapot! S mint a levélben olvastuk: a divatot változatlanul a Dior-Paton szalon diktálja, — csak legyen aki megfizesse! S hogy ezekből a fazonokból mi ragadja meg a Párizsban tartózkodó szakember fantáziáját, s mit honosít meg városunkban, majd elmondja hazaérkezése után. Cs.-né naponta látni játszadozó gyerekeket az omladozó árokparton. A vízzel telt árokba a napokban is két kisgyerek esett bele, s csak az éppen arra járó honvéd gyors segítségén múlott, hogy bele nem fulladtak. Ez a könnyen végzetessé váló eset legyen figyelmeztetés a szülőknek, hogy jobban vigyázzanak gyerekeikre. Azt sem mulaszthatjuk el azonban, hogy az OVF Vízügyi Építő Vállalattól megkérdezzük: mikorra szándékozik befejezni már ezt a hónapok óta félbemaradt csatornaépítést a Rákóczi úton? (Cs.-né) SPORTOLOK AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT Járásunk sportvezetői és sportolói is mélyen átérzik az árvízsújtotta lakosság nehéz helyzetét és részt kívánnak venni megsegítésükben. Határozatuk értelmében a rendezvények teljes bevételét az árvízkárosultaknak ajánlják fel. Kérik a sportszerető közönséget, hogy megjelenésükkel adjanak méltó támogatást a rendezvényeken. A programban július 4-én Cegléden kézilabda mérkőzés, Albertirsán labdarúgás, augusztus 1-én Jászkarajenőn birkózás, ökölvíyás és tornabemutató, augusztus 8-án Cegléden a CVSE rendezésében labdarúgás, augusztus 15-én pedig ökölvívás szerepel, ugyancsak a CVSE rendezésében. — sz — Levél Singapore-ból A délkelet-ázsiai fotoszövetség Singapore-ban székelő végrehajtó bizottsága levelet írt városunk — és lám, a világ messzi tájain is ismert és értékelt — fotóművészének, Tóth Istvánnak, amelyben értesíti, hogy a SEAPS (a szövetség angol nevének rövidítése) tiszteletbeli tagjává választották. Gratulálunk! TELEFON DÁNOSRÓL A dánszentmiklósi Micsurin Tsz párttitkára, Papp Andrásné telefonálta: A szövetkezetben megkezdődött az aratás. A nagy munka előtt a tagság egyöntetűen elhatározta, hogy fejenként negyven forintot ajánl fel az árvízkárosultak megsegítésére. * Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének júniusi országos küldöttgyűlésén Nyújtó Ferencet, a Duna—Tisza közi Kírésleti Intézet tudományos osztályvezetőjét, az Agrártudományi Egyesület városi-járási titkárát „érdemes és eredményes” munkássága jutalmául a Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntette ki az elnöki tanács. Nyújtó Ferencet aligha kell bemutatni olvasóinknak. Ha személyesen nem is, de a nevét mindenki ismeri ebben a városban, s tudja róla mindenki azt is, hol lehet megtalálni. Egyénisége és munkahelye így azonosult. Kora reggeltől késő estig kinn a kertben, a kísérleti intézet fái között jár-kel, megfigyel, jegyzetel, adatot gyűjt és adatot összegez. Kutatási feladata a hagyományos magyar gyümölcsfajták (kajszi, meggy, őszibarack, szilva és nyári almák) fajta, alany és termesztési problémáinak megoldása. Foglalkozik a nagyüzemi telepítési kísérletekkel, a homoki gyümölcsösök tápanyag után-A gyümölcsök kutatója pótlásával és öntözési problémáival. Tanulmányozza a kajszi gutaütése és a csonthéjasok vírusos megbetegedése elleni védekezés lehetőségeit. A ceglédi telepen főként a fajta- és az alanykutatás folyik. Ez a kutatómunka annál inkább fontos, mert az ország összes gyümölcsfa állományának huszonegy százaléka a Duna—Tisza közén található. Kiemelkedő eredményeket ért el kutatócsoportjával. Munkásságának gyökerei a ceglédi talajba kapaszkodnak. Fiatal éveiben is szeretettel foglalkozott a magyar tanyavilág és a magyar paraszti életforma kérdéseivel. Első tanulmányait is e tárgykörben írta, mint főiskolás. A hegyközség életébe már tudományos felkészültséggel kapcsolódott bele. A régebbi helyi lapokban a szaktudomány eredményeit népszerűsítő cikkei jelentek meg. Nagyobb tanulmányait a Kertészet és Szőlészet című folyóirat közli évek óta. Népszerűsítő, de tudományos igényű ismertetőt írt a spanyolmeggyről, majd 1959- ben a Mezőgazdasági Könyvkiadó a kajszibarackról dr. Tomcsányi Pállal együtt írt összefoglaló monográfiáját adta ki. A kísérletek és kutatási eredmények nagyszerű összefoglalása ez a mű, mely stílusával és adatgazdagságával egyaránt az élvonalbeli szakírók sorába léptette elő Nyújtó Ferencet. ársadalmi munkássága is közismert. A városi tanács tagja. Több mint tizenöt éve tagja a Magyar Agrártudományi Egyesületnek is. Tíz évvel ezelőtt ő kezdte el szervezni többedmagával az egyesület helyi szervezetét. Ennek az egyesületnek a jelentőségét Nyújtó Ferenc így foglalta össze: „Az agrártudos mányok művelésében és gya-J korlati hasznosításában ma az§ a központi irányelv, hogy aj súlypont Budapestről mindinkább a mezőgazdasági termelés színhelyére, a vidékre tevődjék át. Bebizonyosodott ugyanis, hogy csak így lehet eredményesen elterjeszteni egy-egy fajtát, vagy módszert, és így tudnak az agronómusok, kertészek és állattenyésztők is hatékonyabb segítséget nyújtani a helyi párt- és tanácsi szerveknek egy-egy terv készítésekor. Végül, de nem utolsó sorban szintén csak ezek a vidéki szervek képesek arra, hogy a teljes atomizáltságban élő és a túlfeszített munkatempó miatt szinte társadalom kívüli gazdákat, kertészeket, állatorvosokat társadalmi keretbe foglalják.” j kertben játékos szél borsi zolja a fák leveleit, az eső utáni ég vakítóan ragyog, mosolyogva, kissé meghajol- í va áll a fák között a gyümöl-l csők kutatója. A földet nézi': és a fákat figyeli, amelyekben j a magyar mezőgazdaság jö- j vendője rejtőzik. (Sz. I.) !
