Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-03 / 155. szám
Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1965. JÜLIUS 3, SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁ S A Ne így! A HÉV melletti tejcsárdában heteken át nem volt sajt. Hosszas kuncsorgás után végül az elmúlt héten hoztak ugyan, de hogyan? A reggeli órák mindig nagyon forgalmasak itt. Ilyenkor a két kiszolgáló is kevés. Éppen nyakig a hajnali-reggeli munkában, erőltetett tempóval igyekeztek kielégíteni a dolgozni indulókat, amikor is hírnök jön s pihegve szól: a sajtszállító autó vezetője azt üzeni, ha kell az áru, menjenek a Pannónia utcai elágazáshoz és vegyék át a 80 doboz sajtot, mert ő a kocsival nem közelítheti meg az üzletet, a szabályok értelmében. Szegény vezetőnő hiába igyekezett megértetni a konok és kissé nehéz felfogású pilótával, hogy ez a szabály árut szállító kocsira nem vonatkozik, hajthatatlan maradt és hitetlen. Nem hitte el Tárnoki László a rendőrségnek sem, mert ez így nyilván sokkal egyszerűbb és kényelmesebb volt neki. A két nő — mit tehetett mást — abbahagyta a kiszolgálást és a dühöngő vevők sorfala között elvonult átvenni az árut. Ez most már mindig így lesz? Horváth Levente A gyógyítás szolgálatában BESZELGETES A TUDOGONDOZO FŐORVOSÁVAL A tanács végrehajtó bizottsága így határozott: „Megállapítja a vb, hogy a tüdőgondozó intézet főorvosa, dr. Radványi Géza vezetésével az intézet dolgozói eredményesen végzik munkájukat. A főorvos lelkiismeretessége, a betegekkel való foglalkozása segíti az eredmények javulását, ezért a vb köszönetét mond és elismerését fejezi ki dr. Radványi Gézának”. Ennyit mond az írás. Mit mond ő? — Ezerkilencszázhuszonhétben végeztem. Előtte, szinte gyerekként, már megjártam a frontot, hadifogságot. Klinikai orvos voltaim Szegeden, a háború alatt Rimaszombaton a belgyógyászatot és a gyermekosztályt vezettem. Negyvennégyben Prágába kerültem. Onnan jöttem vissza ' a háború után. — Itt hogyan kezdte? — Ahogy minden orvos a háborút követően. Negyvenhét októberében kezdtem meg a rendelést. _ Fűtöttem és takarítottam. Azután fejlődtünk. Kaptam egy asszisztensnőt. A felszerelés amolyan háború utáni. Egy röntgengép, szék, lakik Pomázon. Nem családi kúriában. Áldatlan helyzetben, egyetlen szobában negyedmagával, két felnőtt lányával. A közelmúltban romházat vásárolt, hogy hétvégi családi összefogással otthont teremtsen magának. Túlzott szerénysége nem engedi, hogy panaszkodjék, tán eszébe sem jut. De gondolhatnának rá mások. A köszönet és elismerés szép, sok ember, gyógyult és beteg háláját öntötték hivatalos formába. Köszönetét, az amatőr gépért, minden megnyugtató szóért, az emberségért. Ügy vélem, az elismerés mellé egy nyugodt családi otthont is érdemelne! H. L. // r FESTOTABOR RÖVID BESZÁMOLÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI CSOPORT MUNKÁJÁRÓL Már visszatértek a szigetiek Foto: Gábor MOZIMŰSOR Ma és holnap a filmszíníázban az Egy krumpli, két crumpli című angol filmet veítik. A kertmoziban a Betörő :ímű olasz vígjátékot mutaták be. A matinén a Ludas Matyit nutatják be. anyakönyvi hírek Születtek: Palik István, Erdelics izsel, Kis-Kéri Erzsébet, Szilágyi inos, Szarka Erzsébet, Martlkán [Iklós, Vogel Karoly, Orbán Kailin, Szabó Ágnes, Csikós Mária, omberg Frigyes Attila, Szekeres nlkó. Bún Mária, Molnár István, lés Zoltán, Virág János, Kimár abriella, Kókai Gyöngyvér, Tauer Katalin Mária, Fehérvári Teízia, Berár Krisztina, Brandhuer Katalin, Bella Ágnes Zsuzsana és László, Oláh Mária, Karika ászló, Farkas Zoltán József, Zaicz Attila, Eles Eszter, Vidosits gnes, Mariok Júlia, Bándi Jóiéi, Somodi László, Jungwirth ándor, Papp Ambrus, Nádi er nna, Fügedl Tamás és Szenté ábor. Házasságot kötöttek: Krecsmarik ászló és Orbán Margit, Vargyas erenc és Priesl Erzsébet, Kenéz ászló és Markó Veronika, Elsék inos és Kőhalmi Erzsébet, Zelna Gyula István és Palcsó Ibolya, ida András és Marücs Mária, lile István és Rigó Margit, Jeles inos és Bonifert Ilona. Meghaltak: Ficsor László 67 éves, ser János 60 éves, özv. Kluch álné 83 éves, özv. Zimányi Jáosné 70 éves, Soós Pál 26 éves, zv. Stárovits Györgyné 93 éves, zv. Arzenovits Ferencné 57 éves, rbán Mária 85 éves, Papp Bálint L éves, Hernádfői Mártonná 69 vés, özv. Sebesi Ferencné 81 vés, Tóth Zsuzsanna és Attila iémeth Mária csecsemők. A vadász ül majd hosszú méla csendben Juhász József, többször büntetett előéletű 34 éves pócsmegyeri lakos, még 1956- ban talált egy puskacsövet. Akkor elrejtette, jobb időkre. Később elkészítette a puskához szükséges zárdugattyút és a többi hiányzó alkatrészt, összeszerelte és máris készen volt a használható vadászfegyver. Vallomása szerint 1960-ban használta először. Akkor lőtte ki az első vadat. Ettől kezdve, letartóztatásáig, huszonöt fácán és körülbelül tizenöt nyúl volt a vadászzsákmánya. A vadászterülete a szigetmonostori és a pócsmegyeri határ volt. Ügyes barkácsnak bizonyult, mert a puskára vörösrézből, még hangtompítót is szerkesztett. így a lövést csak kis távolságra lehetett hallani. Hiába volt azonban minden óvatossága. A bűnösöknek az a sorsuk, hogy előbb-utóbb lakat alá kerülnek. Juhász József is így járt, minden elővigyázatossága ellenére is rendőrkézre jutott és most letartóztatásban várja megérdemelt büntetését. (tó) Kevesen tudják, hogy az egészségügyi csoportnak sok egyéb munkája mellett jelentős feladata a szociális problémák megoldása is. Izsó Lászlóné szociális előadó kezén ebben az évben 33 segélykérő levél ment keresztül s mind el is intézte. Nyolcezerkilencszáz forintot utalt ki segély címén. A városban csak huszonhét olyan ember akad, aki helyzeténél fogva rászorul a tanácsi segélyre. Ezek az emberek havi kétszáz forintos támogatást kapnak, ami ha nem is sok, mégi6 nagy segítség. Ide fordulnak azok a fiatalok is, akik korábban kötöttek házasságot, mintsem tényleges katonai szolgálatra bevonultak volna, vagy öreg, beteg és keresőképtelen szüleiket tartják el. Hat ilyen sorköteles kérelmét el kellett utasítani, mert a család jövedelme biztosított. Más módon viszont igyekeznek segíteni. Egy kétgyermekes édesanyát még a férj bevonulása előtt elhelyeztek, s így a család sorsa megnyugtatóan megoldódott. Kórházi ápolási költség elengedésére nyolc kérelem érkezett. 12 096 forintból csak 300 forintot kellett az ápoltaknak megfizetniük. Az egészségügyi bizottság bevonásával a csoport rendszeresen foglalkozik a csökkent munkaképességűek, vakok és süketek helyzetével is. Szentendrén ilyen ember négy van. Könnyebb munkára kellene helyezni őket, sajnos, erre pillanatnyilag nincs lehetőség. Amit itt elmondtunk az egészségügyi csoport munkájáról, mindennapi feladatairól, tört hányada annak a sokrétű, szerteágazó munkának, amit nap mint nap végeznek — jól. — Bányán — A megyei tanács művelődést osztálya ebben az évben is megrendezi a megyében élő festőművészek kéthetes stúdióját. Kedd óta sok festőművész járja az utcákat, témát keresve. A festés mellett művészettörténeti előadásokat hallgatnak, közös stúdiumokat végeznek. A fenti tusrajzot Rácz József nagykőrösi festőművész készítette a Fő térről. KIVÁLÓ SZÖVETKEZET Tavalyi jó munkája elismeréséül a Szentendrei Építőipari Szövetkezet elnyerte a Kiváló kisipari szövetkezet címet, az ezzel járó vándorzászlót és pénzjutalmat. A szövetkezet jelenleg — minden eddiginél nagyobb — fontos vállalkozásba kezdett. A szentendrei vasúti villasoron épülő OTP-lakótelep kivitelezését vállalta. Az itt épülő 120 lakásból hatvanat épít a szövetkezet, s a végső határidő 1967. március 31. Vannak azonban részhatáridők is. Ezeknek megfelelően az első húsz lakás, összesen öt épület, átadására a tervek szerint még ebben az évben, október 31-ig sor kerül. Az OTP-lakótelep egyik épületén falat húz a Bencsát-brigád. A szövetkezet vezetőinek az a véleménye, hogy a lelkes munkacsapatnak nagy része van a kiváló cím megszerzésében ' •> ! ssagpa-i: A Bcncsát-brigádéhoz hasonló jó hírnévnek örvend a Király-brigád. Az ő kezük munkáját dicséri ez a már tető alá került Dézsma utcai lakóház (Mészáros Géza felv.) V\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\^ NINCSEN RÓZSA TÖVIS NÉLKÜL? A címben szereplő kérdésre a szakember első válasza az, hogy rózsa csakis tövis nélkül van. Tövises rózsa nem létezik. Hiába a népnyelvből fakadt bölcs és általánosan ismert közmondás, a rózsának nem tövise van, hanem — tüskéje. A különbség a kettő között — legalábbis a botanikus szempontjából — igen nagy. A tövis ugyanis magából a fából, a növény fás szárából nő ki — mint például a galagonya- vagy a kökénybokron —, a tüske viszont elsősorban a bőrszövetnek a kénződménye, s így könnyen el is távolítható. De ha helyesbítjük a kérdést, s immár úgy tesszük fel, hogy miért nincsen rózsa tüske nélkül? — akkor is csak megközelítő válaszokat kaphatunk. Az első az, hogy van rózsa tüske nélkül: a számos vadrózsafaj egyikének, az alpesi rózsának a szárán csak a tüskénél kisebb, puhább sörtéket találni. Az a mintegy 20 vadfaj azonban, amelyből a nemesített rózsafajtákat alakították ki, mind tüskés. A tüskék valószínűleg a „védőpajzs” szerepét töltik be. Ez természetesen még nem magyarázza meg, hogy miért csak a rózsának és néhány más növénynek — így az akácnak — van tüskéje. Minél szebb, értékesebb egy rózsafajta, általában annál több és nagyobb a tüske rajta. A nemesítők sehol sem foglalkoznak tüske nélküli rózsafajták létrehozásával. A „virágok királynőjének” igazi rajongói meggyőződéssel vallják: a szép rózsának még a tüske is dísze, főként, ha a tüske eléggé naav és erős. ^XXV'>^■^^^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXX^XXXXV\XVvXXXXXXXXXXXXXXXXV^^XXV^^^^^^NVVvXX>^^^^^^W,'^ asztal. Szerkesztettem egy töltőkészüicKet is. Félmosollyal veszi ki a szekrényből, szinte dédelgeti és Leteszi a mai modern gép mellé. A múlt és a jelen. — Ma miiyen az intézet? — Sokan vagyunk — a kezdethez képest. Négy segítőtársam van. Két asszisztensnő, BCG-nővér, írnok. íls egy külön takarítónő! — neveti el magát. — Most már valóban intézet vagyunk. Ezit mondta ő. Elég szűkszavúan. De nála a beszéd mindig vékonyan csordogál. Különösen ha önmagáról van szó. De most én szeretnék elmondani róla valamit. Amit kevesen tudnak. Ezer ki Lencszáz ne gyvenö t óta
