Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-30 / 178. szám

MST Biter yínrfflP 1966. JULIUS 3*. PÉNTEK Karácsonyi vásár HOLT ÄG (Foto: Kotroczo) Egy kis gépjármű-statisztika Országútiatokon évről év­re mind több személygépkocsi és motorkerékpár közlekedik. Számukat egyesek keveslik, mások sokallják. Kevés, sok? Attól függ, hogyan közelítjük meg. Ha az igények oldaláról, akkor indokoltnak látszik a türelmetlenség, ha a fejlődés ütemét vizsgáljuk, akkor nincs miért szégyenkeznünk. A helyzet tárgyilagos megíté­lése érdekében ismerkedjünk meg né­hány jellemző adattal. Hét év alatt az összes sze­mélygépkocsik száma a hét­szeresére, a magánkézben le­vő kocsiké pedig a tizenhét­szeresére növekedett. Nem cé­lunk, hogy ezzel bárkit is el­kápráztassunk, de az ország gazdasági erejét figyelembe­­véve, a fejlődés mindenképpen imponáló. 1964. végén minden tízezer lakosra, országos átlagban, 85 személygépkocsi jutott. Ezen .belül vidékenként elté­rések észlelhetők. Amíg pél­dául Budapesten 179 gépkocsit számolhattak minden 10 000 lakos után, addig vidéken 63- at. Ugyanez a szám a gépko­csival legjobban ellátott Ba­ranya megyében 108 volt, a legkevesebbel rendelkező Szabolcs-Szatmár megyében 33. A hazai személygépkocsi­park életkora és gyártmány-C»y. Z. Cegléden, a Széchenyi té­ren a mesterséges terméke­nyítő állomás udvarán all egy hintóroncs, amely a Kossuth-kultuszra büszke városra igencsak rossz fényt vet. A hintóroncs ugyanis an­nak idején Kossuth Lajosnét szállította, amikör a kor­mányzó felesége kalandos kerülő utakon menekült a típusa meglehetősen változa­tos. Az állomány 96 százalé­ka 19 különféle' márkából te­vődik ki, amelyek közül 1964. végén a legnagyobb részarányt a Moszkvics képviselte. 16 068 darabbal, a legkiseb­bet pedig a DKW, 576 darab­bal. Ez a sokféleség nehezíti az alkatrészellátást és meg­drágítja a javítási költségeket is. A motorkerékpárnak ma még lényegesen nagyobb sze­repe van nálunk az ország­úti közlekedésben, mint a személygépkocsiknak. Nem­csak az ára, hanem mozgé­konysága miatt is alkalma­sabb sokszor meghatározott célokra — különösen a me­zőgazdaságban —. mint drá­gább, négykerekű „rokona". Magyarországon 1957-ben 154 276 darab. 1964 végén 367 711 darab motorkerékpár volt. A fejlődés üteme itt ugyan lényegesen kisebb, mint a .gépkocsiknál, azonban az abszolút számok nagysága ezért bőven kárpótol. A motorkerékpár-sűrűség tekintetében fordított a hely­zet Budapest és vidék viszony­latában. Csak a 125 kcm-nél nagyobb motorokat számítva, 10 000 lakosra Budapes­ten 102 darab, vidéken 151 darab motorkerékpár > jut. Az együttes országos átlag 142 JÁR A MALOM db. E tekintetben a megyék közül Bács-Kiskún áll az élen 237 darabbal, míg Szabolcs- Szatmár megye az utolsó, 10 000 lakosonként 91 darab­bal. Az életritmus gyorsulásával a gépjárműközlekedés szerepe világszerte egyre nő. A dol­gozni, tanulni, látni vágyó emberek előtt új, nagy lehe­tőségeket nyit a közlekedés­technika viharos fejlődése. A pilisi malomba a hely Hunyadi Termelőszövetkeze | szállította az első idei gabo | nát. még a hónap közepér Azóta két tsz és állami gaz daság is felzárkózott a szál litók sorába, 35 vagon meny nyisegű kenyérgabonát adv: át a molnároknak. A pilisi malom 600 vágói őrölnivalóra számit. Az át vétel megkönnyítése érdé kében süllyesztett silót épí tenek az udvaron, amely a je lelj szerint a napokban elké szül szabadságharcot leverő oszt rákok elől. A hintó. 1947-ben még tel jesen ép állapotban volt azóta azonban teljesen tönk rement. Jó volna, ha a vá ros, amely múzeumában or szagosam a leggazdagabb Kos suth emlékgyűjteménnyel ren délkezik. a hintóroncsot re konstruáltatná és megfeléli helyre helyeztetné. Hangverseny - árvízkárosullak javára Szombaton, július 31-én, este hét órai kezdettel hangversenyt rendeznek az ürömi művelődési házban az árvízkárosultak javára. A műsorban fellép Papp Jú­lia érdemes művész, opera­énekes, Erdélyi Sándor hege­dűművész, Bottyán Endre Aki olvassa, adia át... Drága egyetlen Barátom, — ezzel a megszólítással leveleztünk egymással közel kilenc évig. Most. hogy a jelzők, sót maga a főnév is tartal­matlanná vált, ezúton közlöm veled, hogy nem megyek hozzád látogatóba. Ez a levelem mindjárt a búcsú is tő­led és mindattól, amit valaha egymás számára jelentettünk. De előbb, ami a bögyömben van, azt megírom. Emlékszel? ötvenhatban a pincében búcsúzkodtunk. Te és feleséged hívta­tok, hogy menjek én is, kint vár a ko­csi. Nem mentem, mert tudtam, hogy nekem már Győrben honvágyam lenne, mire te röviden úgy reagáltál, hogy hü­lye és mentetek. Azután éveken keresztül leveleztünk, hiszen harmincéves barátságunk, a sok közös emlék, közös sors is összefűzött bennünket. Végre tavaly megkaptam meghívóleveledet. Az az izgalom, ké­szülődés hetekkel előbb, míg végre meg­jött az útlevelem! Soha nem izzadt a kezem, de a vo­naton végig nyirkos volt. Érthető. Elő­ször megyek külföldre és nyolc év után először látom egyetlen, igaz barátomat. Egyikünk sem csókolódzó típus, de ak­kor ott a Westbahnhofon percekig ölel­tük egymást. Amint az első mámorból magunkhoz tértünk, néhány alapdirektivát közöl­tél velem. Megemlítetted, hogy komoly összeget tettél félre az én ellátásom és szórakoztatásom költségeire, felhívtad a figyelmemet a nekem idegen nyugati szokásokra, a kulturált viselkedés szük­ségességére és a te új társadalmi állá­soddal járó szigorú etikettre. Kérted ne is haragudjak, de hát tudom, itt másképp van minden, mint Magyaror­szág on... Egy kissé mindig nagyképú voltál, de ettől még nagyon jól megvoltunk, egymással. Akkor szerettem volna egy kávét inni, de jó, hogy szólok, mond­tad, kávét mindig otthon igyunk, mert az az eszpresszóban nagyon drága. Szép a lakásod. Ügy vezettél végig és úgy hívtad fel a figyelmemet né­hány berendezési tárgyra, mint aki tö­kéletesen elfelejtkezett arról, hogy Pes­ten legalább ennyire felszerelt lakást hagytál el önként. Tellett az osztály­vezetői fizetésedből. De azt is láttam, hogy szükségét érzed a dicséretnek. \ Barátságunkért és az ellátásért ez iga­zán nem nagy ár. Némán mutattál a tv-dre, én összecsaptam a kezem a bá­mulattól, jé, szól is meg világit is, cso­da egy masina ... Cöcögve meredtem az arany Doxádra, hüazanyád tik-tak meg minden!.., Mit lehet itt tenni, megszagoltam és megnyaltam a magnószalagodat, ilyen van?! Te jólesöen nevettél és eszed ágában nem volt észrevenni a gúnyt, mely nevetséges viselkedésedre termé­szetes reagálás volt. Később megdöb­benve láttam, hogy elnéző mosolyodban — bár csak árnyalatnyi és gondosan titkolt — megvetés is volt. Ebédnél még egy kicsit játszottam a kedvedért a pi!*.nitiv vadembert, mond­tam, hogy finom ham-ham, de aztán a nagy örömből valami végtelen szomo­rúság maradt, levertség és mérhetetlen honvágy. Még csak négy órát töltöttem nálad.... Nagyon hiányzott a kávé, de úgy lát­szik ez otthon is drága. Kulturáltan nem kértem, te pedig értékelve alkal­mazkodó készségemét a nyugati kultú­rához, nem adtál. Ellenben nagy titko­­lódzva a ruhásszekrényhez vezettél egy papircsomagot vettél ki cs a kezembe nyomtad: ez a tied!... Izgatottan nyitottam ki. Volt benne egy kinyúlt atlétatrikó, ha még emlék­szel a cirkuszban hordtak ilyet a Ri­­velsék, és egy megviselt nylonzokni, melynek gumija régen elvesztette azt a rugalmasságát, mely a bokához tör­ténő alkalmazkodó készséghez szüksé­geltetik. Még magamhoz sem tértem, mire jöttek a vendégeid, öt disszidens és egy mosolygó osztrák bácsika. Az előbbiek kis zacskókkal, csomagokkal, az utóbbi barátságos mosollyal. A csomagban el­operaénekes, valamint Ágl Éva, Csornai Irén, Kenes Zoltán és Nádori Margi előadóművészek. A műsort a; ismert humorista, Gálámból Szilveszter konferálja. A ren­dezvény tiszta bevételét a: árvízkárosultaknak jutiatj« el a rendezőség. Betétkönyves tyúktolvaj ket főleg a budapesti piaco­kon árusított ki. A dolog pikantériája: Kere­kes a napokban adta el tör teli házrészét és a vételár fe lét betette a takarékba. A 2< ezer forintos betétkönyv azon ban nem gátolta meg ab­ban, hogy elkövesse legutóbb nagyszabású tolvajlását, ame­lyen végül is lebukott. ordott gyerekcipő volt, szerencsétlen iám számára, bukjelszoknya annak a meggyötört feleségemnek és egy derék­­zíj nekem, hogy valami tartsa a nad­­ígomat, ha van. Az osztrák bácsika arálságos mosolya lassan kínos vi­­l/orra változott. De ezt még mind lenyeltem volna alahogy, hiszen függetlenül a mérhe­­itlen butaságtól és tájékozatlanságtól j, zsebkapitalista dölyfötöktöl, valami rimitiv jószándék elvitatlatatlan volt. >e ekkor történt valami.., Ti körém ültetek és a vendégek élű­­ön veled várakozásteljesen néztetek, fém értettem, mit akartok tőlem. Es akkor — emlékszel? — akkor te zt mondtad: — Na öregem, most végre mesélj, mi an ott, abban a disznóólban? Mit csi­óinak a mi dicső kommunistáink?!... Még annyit láttam, hogy az osztrák bácsika határtalan zavarában elpiroso­dik és lehajtja a fejét. Aztán mérhetet­len düh fogott el. Az ízléstelenség, a minden tárgyilagosságot nélkülöző ha­tártalan rosszindulat, a saját fészkébe piszkoló madár pökhendisége, elvették maradék türelmemet. Na annyira nem, hogy ne lettem volna tekintettel a kul­túrált Nyugat képviselőinek érzékeny­ségére és a te nehezen kivívott új tár­sadalmi állásodra, csak annyira, hogy ezt mondtam: — önkritikát gyakorolsz Szekeres elvtárs?... Te vérvörösen felpattantál és az élen­járó nyugati formákat mellőzve, rövid úton kiutasítottál a lakásodból. A West­­bahnhofon aludtam és másnap délelőtt hazajöttem. Most pedig itt fekszik előttem egy­éves hallgatás után a leveled, melyben meghívod a te egyetlen, drága baráto­dat, hogy töltse nálad a szabadságát, egy komoly összeget tettél erre a cél­ra félre... Mondom. drága öregem sajnos nem tudok hozzád menni, mert Nyim-Nyám a dicső törzsfőnök unokaöccse meghí­vott Balaton menti cölöpkunyhójába, mint mondja végre jóllakhatok misz­­szionárius-pecsenyével, most lehet kap­ni. Deák Gusztáv KÉSZÜLŐDÉS A KÜLÖNLEGES VIRÁGNAPRA | A VIRÁGÉRT 82 boltja fel­­^ készült az augusztus elsejei | különleges virágnapra, ami- S kor az elmulasztott név­­^ és születésnapokért bárki ki­­^ engesztelheti ismerősét egy­­^ egy csokor virággal. ^ Augusztus elsején, vasár­­$ nap, valamennyi VIRÁGÉRT­­§ bolt nyitva tart, s erre az al­­$ kálómra a szokottnál jóval ^ több virágot szereztek be a i Fővárosi Kertészettől. Negy- S —...... venezer szál szegfűt, 20 00( szál gladiólust. 15 000 szál ró­zsát, sok araliát, begóniát, co­­leust, cikláment kínálnak i hozzátartozóiknak, ismerő­seiknek kedveskedni akarc vásárlóknak. Az említett virágok ezen z napon 20 százalék árenged­ménnyel kaphatók, s a kül­deményeket díjtalanul ház­hoz szállítják. OKORTOKTENETI KONGRESSZUS ISTENSZEM A szegedi szabadtéri játé­kok színhelyén. Az ember tragédiája szombati bemuta­tójára készülve a műszakiak nyolc órai munkával függesz­tették fel 60 méteres magas­ságban a Fogadalmi Temp­lom két tornya közé, az egyik díszletet, az „istenszemet”. A két és fél mázsa súlyú, szem­alakú tükörrendszert az Ür hangjának megszólaltatásakor reflektorokkal világítják meg. A példázat ezúttal is igaz. Az élet — élet. Egy van be­lőle mindenkinek. Nem mind­egy tehát, hogyan sáfárkodunk véle. Holnap is nap lesz. Hol­nap is szükség lesz rá. Mégis akadnak emberek, nem is kevesen, akik pazarlóan bán­nak az életükkel. „Némely em­ber két végén égeti a gyer­tyát és belepusztul abba, amiért, amiben élt.” Az író, Mesterházi Lajos — aki ezút­tal a narrátor szerepét is vál­lalta tv-játékában — azokról az emberekről szól, akik egy életcél hajszolása közben föl­égetik magukat. A példázatban ezúttal két ember sáfárkodik az életével. Darabosné — egyben a tv-já­­ték fő figurája — egy ma­szek bőrdiszrriűves kisiparos felesége. A szíve súlyosan be­teg, azonnali kezelésre lenne szüksége, de hiába az orvosi figyelmeztetés, nem hajlandó kórházba menni a karácsonyi vásár előtt. Az ünnepi forga­lom húsz-huszonötezer forint tiszta haszon is lehet. Három­négyszerese más hónapok be­vételének. Ha az üzletet be­csukná — a férje szanatórium­ban van —. feltétlenül veszte­ség érné, de nem olyan vesz­teség, amelyért érdemes lenne kockára tenni az életet. Da­rabosné mégis dolgozik to­vább. úgymond: áldozatot vál­lal. A következmény: halál. Ellenpárja — az orvos. De­­. rék. becsületes ember, aki szá­mára az orvosi pálya nem pusztán jól jövedelmező fog­lalkozás, hanem hivatás, élet­cél. Nem kíméli erejét, s hogy másokat gyógyíthasson, a ma­ga egészségét kockáztatja. Még nincs következmény, legfel­jebb gyorsan fárad, ingerléke­nyebb. De meddig bírja még? Mindkét figura valós, talál­kozhatunk velük az életben s találkoztunk is. Az író figyel­meztetése: senki se égesse két végén a gyertyát, feltétlenül jogos és megszívlelendő igaz­ság. A kérdés felvetésének for­mája azonban akaratlanul is bizonyos fokú visszatetszést kelt az emberben. Hogy miért? Kik azok az emberek a mi társadalmunkban, akik min­den jóindulatú figyelmeztetés ellenére is két végén égetik életük gyertyáját? A maszek kisiparosok talán? Aligha. Akadnak köztük néhányan, ez vitathatatlan. De hogy nem ez § jellemzi a maszek kisiparoso- j kát, az is bizonyos. s Miért vem olyan hősök pél- $ diján keresztül figyelmeztet 5 az iró, akik sokan vannak — $ sokkal többen, mint a maszek j kisiparosok együttvéve! — s í akiknek élete, munkája nem-1 csak, hogy szorosan összefor- ! rótt a szocialista társadalom- ■ mai, hanem túlzott áldozatvál- * látásuk lényege eppen a meg- ; változott társadalmi rendből ; fakad? Kimondom kereken: j azokra az állami és pártiunk- S cionáriusokra. orvosokra, mér- > nökökre. írókra, vagy éppen ! újságírókra gondolok, akik a j munkások vagy a parasztság j soraiból jutottak el oda, aho- i vá elértek. Óriási hátránnyal — általános műveltség, szak­ismeretek hiánya — startoltak, de afánylagosan rövid idő alatt pótolták mindazt, aminek elmulasztása nem őket, hanem a régi társadalmi rendet ter­heli. Szilárdak voltak és hit­tek az új társadalom felépü­lésében és erősek voltak ah­hoz, hogy közben maguk is felnőjenek hozzá tudásban, műveltségben. De ezt a ket­tős célkitűzést csak úgy tudták valóra váltani, hogy mindkét végén égették életük gyertyá­ját. Miért nem az ő életükből vette példázatát az író? Túlsá­gosan nehéz vagy a jelen pil­lanatban nagyon népszerűtlen feladat lett volna? Tőlünk idegen és visszatet­sző a Darabosnék „áldozatvál­lalása”. Értelmetlen, már-már komikus. Ellenpontként azon­ban — mint céltalan áldozat­vállalókat — bemutatni persze nem haszontalan. Mert akad­nak még rajtuk kívül is, akik céltalanul vállalnak erejüket meghaladó áldozatot, például egy autóért. De szinte kizáró­lagosan csak róluk problémáz­­ni — mint tette az író a Ka­rácsonyi vásárban —. éppen olyan értelmetlen,-mint ezek­­neje az embereknek az „áldo­zatvállalása”. A bemutatott tv-jétékot ez­úttal is vita követte. Elsősor­ban orvosok és maszek kisipa­rosok mondták el véleményü­ket a látottakról. összegezve: erényei ellenére is csak fél siker a Példázat negyedik folytatása. Prukncr Pál ^ A Nagykőrösi Rendőrka- 1 $ pitányság előzetes letartóz- 1 ^ tatásba helyezte Kerekes ] ^ Imrét, akinek személyi iga- j $ zolványában két és fél év | óta nem szerepel munka- , ^ helymegjelölés. A munkake­­^ rülő férfi az utóbbi időben 1 ^ Nagykőrösről és környékéről ^ lopkodta a tyúkokat, amelye­­& -----------------------­^ November elején Budapcs­­'i ten ókortörténeti kongresszus $ ül össze. Munkájában nagy § szerep jut Magyarország első ^ római kori városi településé­­^ nek, Savariának, a mai Szom­­^ bathelynek. A kongresszus ^ résztvevői — közöttük kül- 4 földi régészek, művészettörté- Sj nészek —, felkeresik majd a § Savaria múzeumot, a romker­­§ tét és az lseumot. ^J\o3óuthnc hintája.

Next

/
Thumbnails
Contents