Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-29 / 177. szám

(■épről gépre vándorol a gumiabroncs — Múlt évben az ékszíjak­kal volt a baj. Az idén örven­detesen még tartalékunk is van belőle — mondja Perlaki Pál, a kőrösletétleni Vörös Csillag Tsz gépcsoportvezetője. — Sajnos azonban — úgy látszik — hiánycikk nélkül mégsem élhetünk! Az idén sehogyan sem tudtunk 550x16- os, 600x16-os gumiabroncsot beszerezni. Kénytelenek vol­tunk a silókombájnról lesze­relni az abroncsokat, hogy az UTOS 45-ös és a GS 35-ös vontatókat üzembe tudjuk he­lyezni. Emiatt most áll a siló­kombájn. — Gumiabroncsokat csak kiutalásra lehet kapni, de az illetékesek arra hivatkoznak, hogy szűk a keret és nem tud­ják az igényeket kielégíteni. A kombájnra is. a Rapitoxról keli leszedni a gumikat, s így az vált használhatatlanná. Jó ez így? Részegen haladt a vasúti töltésen Halálos végű baleset a Budai útnál Tegnap repgel a 712-es szá­mú Budapestről érkező gyorsvonat elütötte a vas­úti töltésen haladó Józsa Fe­renc Cegléd, Budai út 372. s/.ám alatt lakó 22 éves fia­talembert, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe. A fiatalember a reggeli órákban ittasan érkezett ha­za vonattal Budapestről. Be­tért a Budai útnál levő bolt­ba, ahol dugaszolt italt vá­sárolt és ivott. Meghallotta ezt édesanyja és érte ment, hogy hazavigye. A fiatalember heves szóváltás közben el is indult édesanyjával a vasúti töltés szélén. Nem vették ész­re, hogy Budapest felől jön a gyorsvonat, mely aztán a töl­tésen, — a vágányok közelé­ben haladó fiatalembert el­ütötte. A halálos baleset ügyében a nyomozás megin­dult. Lajtorjái em­berrel ismerked­tem meg a bala­toni strandon. Ö is magányosan volt, én is egye­dül üdültem. A hasonszőrű em­berek könnyen egymásra talál­nak, mármint az olyanok, mint ott mi ketten, akik termetre túl vol­tunk a százki­­lencven centin. Egy kis erőlkö­déssel könnyen lehettem volna kétméteres is. No, aztán a be­szélgetés szakmai térre kanyaro­dott. Emberem lelkes szavakat mondott a szoba­festő mesterség ffj'Mépscgeiröl. Btiszkén mesélte, hógy 6 festette ki szülővárosában a tanácsházát Mi­után egy kicsit SZAKMA! QÖG közelebb hajolt, bizalmasan meg­jegyezte, hogy még a katolikus templom pingá­­lása is az ö keze munkáját dicséri. Szó szót köve­tett, teljesen úgy beszélt, mintha szaktársak ten­nénk. A szakki­fejezések egész áradatával pin­gába tele mon­datait. Jó volt, ha minden második szavát értettem. Nagy igyelcezet­­tel bólogattam, s ö elismeréssel nézett végig több­ször rajtáim, meg­jegyezte, hogy ilyen emberek valók a szakmá­ba. Bizony, akik­nek. nem kell minden vacak csikhúzásért lét­rára kapaszkodni, hanem, ha kell, még az alacso­nyabb plafonokat talpon is eléri. Végül is azon­ban bevallottam, hogy nem vagyok szobafestő. Meglepetten nézett rám, s megkérdezte, mi a foglalkozásom. — Vállalati könyvelő vagyok — válaszoltam szerényen. — Biztos tam pedig, szobafestő. Köszönés nél­kül fa képnél ha­gyott. Attól kezd­ve meg sem lá­tott, pedig még hót napon át na­ponta találkoz­tunk a magyar tenger partján. (—ssi.) A C E G L E D I J Á R Á Jk tS CÉG L É Ö V Á R O S RÉS Z É R E IX, ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1965. JtJLiUS 29, CSÜTÖRTÖK vol­hogy A községfejksztési alapból... '.. Albértirsán a betonjár­dát és sportpályát házikeze­lésben tovább építik.. Villany­­hálózat bővítésére is jutott a községfejlesztési alap fo­rintjaiból, melynek a kivite­lezését ebben a hónapban megkezdték. Nyársapátan az idén ismét szaporodik a kutak száma: községfejlesztési alapból mélyfúrású kutat építenek. __________ (—gi) A városi fanács vb-ülése Július 30-án, pénteken, dél­előtt 9 órai kezdettel ülést tart a városi tanács végre­hajtó bizottsága. Napirenden szerepel — egyéb folyó ügyek mellett — az első félévi fel­­vásárlási tervek teljesítéséről készített jelentés, illetve a második félévi felvásárlási tennivalók megvitatása, va­lamint a harmadik ötéves terv helyiipari hálózatfejlesz­tési tervjavaslata. FIGYELŐ SZOLGALAT A TORONYBAN Állandó tűzkészüUscg Törteién a betakarítás idején — Nálunk emberemlékezet óta nem volt komoly tűz az aratásban — mondotta Fehér László, a törteli tanács elnök­helyettese. Pedig valamikor tüzes gépek dolgozlak. De mindig vigyáztunk arra, hogy gondos megelőzéssel elkerül­jük a veszedelmet. A betakarítás előtt min­den évben héttagú bizott­ság vizsgálja felül a közös gazdaságokat a tűzvéde­lem szempontjából. Megvizsgáljuk a szérűket, az asztagok, kazlak elhelyezője tekintetében. Sorra vesszük a tűzvédelmi berendezéseket, gondosan felülvizsgáljuk a betakarításban részt vevő erő­gépeket is. A toronyban figyelő szol­gálat van a gabona viaszérésétől egé­szen addig, amíg az utolsó cséplőgép be nem fejezte a munkát. A két termelőszövetkezet két-két tagot jelölt ki az idén is, akik a toronyban a figyelő szolgálatot ellátják. Négyórá'nként váltják egy­mást. A tüzet harangkonga­­tással jelzik, nappal a tűz irányát vörös zászló kitűzé­sével, éjjel lámpával mutat­ják. Ha volna, de nincs, sze­rencsénkre. Két tűzoltó fecskendő ál­landó készenlétben van és hasonlóképpen tartunk ké­szenlétben két, egyenkét nyolc hektoliteres lajtot víz­zel tele. A lovak a községi ta­nács istállójában mindig ké­szen állnak az esetleges kivo­nulásra. Az első harangszó jelzi a riasztást. Erre az önkéntes tűzoltók azonnal bevonulnak. Szükség esetén pedig igénybe veszünk mindenféle járművet — mondotta befejezésül az elnökhelyettes. Miért nincs, mikor lesz fagylalt hűtött sör közétkeztetés Jaszkarajenőn ? NÉGY VEN— HAT VAN—SZÁZ Harmincötezer forint - eytj holdról A kocséri fagylaltmérgezés nagyobb elővigyázatosságra intette a járás egészségügyi szerveit, A napokban Jászka­­rajenőn is leállították a fagy­lalt készítését a földművesszö­vetkezet cukrászdájában. — Meglepetéssel vettük tu­domásul a döntést — mondot­ta Fehér Balázs tanácstitkár — de az időszerűi is volt. A földművesszövetkezet ebben az üzemben nem végzett nagyobb beruházást. A fagylaltkészítést csak az egészségügyi követel­ményeknek megfelelő helyi­ségben lehet végezni, ami vi­szont ebben a cukrászdában nincs biztosítva. A községi ta­nács már több ízben foglalko­zott a cukrászda problémájá­val, de a szövetkezet semmit sem tett annak korszerűsítésé­re. Mi ragaszkodunk a cuk­rászda teljes üzemeléséhez, s ugyanígy várjuk, mikor oldja meg a íöldmüvesszövetkezet a közétkeztetés ügyét is a köz­ségben. A földművesszövetkezet el­nöke, Kovács Zoltán, ezeket mondja: — Eddig azért nem tudtunk bármit is tenni a cukrászda ügyében, mert' az épület nem a földművesszövetkezet tulaj­dona. Az épületet meg akarjuk vásárolni,-minthogy a gazdája meghalt, s utána nem lesz akadálya a korszerűsítésnek. Egyébként az egészségügyi ha­tóság végzése előtt már egy héttel megkezdtük a helyiség átalakítását, ahol majd né­hány nap múlva zavartalanul készíthetik a fagylaltot. A sörellátással kapcsolatban elmondotta, hogy néha hete­ken keresztül nem szállítanak, máskor egyszerre egy hónapra valót lezúdítanak. Három egy­ségükben van hűtőszekrény, a cukrászda négyszázliteres hű­tője — a nagyjavítás után négy nappal — elromlott s má­jus eleje óta a Ceglédi Vas­ipari Ktsz még nem javította meg. A közétkeztetés ügyében ezt a választ kaptuk: — Ismerjük ez irányú köte­lezettségünket. Nincs messze az idő, amikor az 1-es számú falatozó helyén .vendéglátóipa­ri egységet rendezünk be, ahol majd helyet kap a cukrászda is, meg a közétkeztetés is. Még csak azt nem tudjuk: mit ért az alatt az fmsz el­nöke, hogy „nincs messze az idő’ ? Szívesen vennénk, ha erre pontosabb választ adna. KAKAO, BORS ES TEA - A SZERSZÁMOSLÁDÁBAN Reskó István budapesti gép­kocsivezető kakaó-, bors- és teaszállítmányt fuvarozott a Ceglédi FŰSZERT Vállalat­nak. Budapest és Cegléd kö­zött — a gépkocsikísérő távol­létében — a kartondobozok­ból hat kiló kakaót, három ki­ló borsot és egy kiló teát sze­dett ki és elrejtette a szerszá­mosládában. A FŰSZERT ceglédi telepén Vatta János raktárosnak gya­núsnak tűnt az egyik karton­doboz. A pr^bamérlegelés csak megerősítette gyanújában, s ezért valamennyi dobozt mér­legelve vette át és így az éber raktáros leleplezte a fűszer­­szállítmányt megdézsmáló gépkocsivezetőt. Reskó Istvánt a Ceglédi Já­rásbíróság társadalmi tulaj­dont károsító cselekedete mi­att öthónapi végrehajtható börtönre és ötszáz forint pénz­­büntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. (-esi) — A gabonafelvásárlás jó ütemben halad. Kenyérgabo­nából eddig 61, árpából pe­dig 136 vagonnal szállítottak be a járás termelőszövetkeze­tei. KISEMBEREK NAGY GONDJAI Száz forintnál kezdődik a fuvar Ügy hangzik, mintha egy ultizó társaság egyik sze­rencsés tagja mondaná a parti elején: negyven — hatvan—száz! És ha a szeren­cse igazán mellé szegődik ... No, de ebben az esetben egészen másról van szó, még­pedig a Petőfi Termelőszövet­kezet újburgonya termelésé­ről. Hogy ezek a számok hogyan kerültek egymás mellé, arról világosit fel bennünket Csala István, a termelőszövetkezet elnöke. — Negyven mázsás termést terveztünk holdanként — mondotta. Láttam, hogy egy-egy termelőszövetkezeti tag ugyancsak csóválja a fe­jét és még azt sem mond­hatom, hogy a tamáskodas­­nak nem volt alapja, hiszen az ötven-hatvan mázsás ter­més már nagyon is megbe­csülendő rekordnak számít. A burgonyát laza homokba vetettük, ahol a hat-hét má­zsás rozstermés már igen szépnek mondható. Segített azonban a hajta­tás, de különösen a nyírségből hozatott vetőmag. Amikor a kísérleti parcellát felszed­tük, nagy örömmel láttuk, hogy elértük a holdankénti hatvan mázsát. A szedés még folyik és nagy meglepetést hozott az, hogy nem égy táb­lán elértük a száz mázsás termést is. Á három forint ötven fil­léres újburgonya könnyen talál vevőre és könnyű ki­számítani, hogy egy hóid la­za homokról ilyenformái harmincötezer forintot síké rül betakarítani. A sorozatos csatavesztesek $ után Kossuth elkövette élete § legnagyobb gyengeségét: kor­­| monyával együtt lemondott § és a főhatalmat egy ember, ^ Görgey kezébe tette 1S49. ^augusztus 11-én, maga pedig | kimenekült az országból. ^ Kossuihék, mielőtt a kor­­\ mánnyal délnek vonultak, ^ három gyermeküket roko- 5 naikra bízták a Dunántúlon. A $ kincseitől megfosztott nagy­­jg asszony szomorúan követte § férjét, hogy aztán tőle is el­­^szakadjon a szélvészsebesség- i gél száguldó események köz­­^ ben. ^ A menekülő kormányzónak § csak Sumlában volt ideje fe-4 leségére gondolni, nem tudta, 5 szökésben van-e utána, vagy \ rejtekhelyén maradt Oroshá­­^ zán. Egyik honvédőrnagy idős § anyját kérte fel arra, hogy | hozza ki az asszonyt, A terv ^szinte kivihetetlennek lát- i szott. Magyarorsyíg határát Z szigorú zár alatt tartották az S osztrákok, azon csak a leg­­ig nagyobb kockázattal lehetett­­§ átlépni, illegálisan. Wágner­­^ né sikerrel oldotta meg fel- i adatát. s g Nem tudom, Kossuthtól ^ származott-e a merész terv, § vagy az asszonyok cseleked­­| tek ösztönösen helyesen: Oros­­| házáról nem az Al-Dunára, le­­| felé, hanem északnyugatnak ^ húzódtak föl. Első pihenőjük \ Szolnokon volt, ahol szépapám § rejtegette három napon át ^ Kossuthnét. Wágnerné biztos ^ kézzel vezetett. Cegiéden át a % döcögő gőzössel mentek Pest­\ mód, ahogyan a hintó ide ke- \ rült; külön kutatást igényel.) § Az előzékeny őrmesterek ki- ^ gördítették az udvarra, fel- ^ szántottak, hogy üljek fel rá. ^ Mélységes megilletödés fogott ^ el, dehogy mertem volna fel- ^ ülni a drága határra, csak $ megsimogattam a megkopott ^ ajtót, mely mögött ült a nagy- ^ asszony és a bátor öreg hölgy ^ a szerb tábornokkal és az í olasszal, akik a berendelt ál- $ lamvédelmi főnökkel kisérték§ az asszonyokat a biztonságos ^ bolgár határig. Ez a hintó ma is megvan, ^ szégyenünkre olyan állapot- % ban — mint a képen látható ? —, hogy jóérzésű ember csak ^ orcája pirulásával gondolhat $ rá. A Széchenyi téren — a g mesterséges termékenyítő ál- g lomás udvarán — vádlón me-§ redeznek a roncsai a Kossuth- $ kultuszra büszke városunkra. § Az eső, hó, fagy már lemál- ^ lasztott róla minden faalkat- § részt, embermagasságú ke- g rékráfjai ott támaszkodnak § küllők nélkül, ócskavas lát- i szálát keltve. A hajdan bá- \ tor botár, amely baj nélkül§ vette a szerpentinek mély sza- $ kadékok fölötti tükanyarjait, ^ most rozsdaetten nyúlik el, s § még csak nem is békében, 4 mert a vasgyüjtő gyermekek \ le-leszednek róla valami le- § csavarhatót. Legutóbbi látoga- § fásomkor még ott volt a bőr-^ tői megfosztott hatalmas sá- \ torváz, de ma már az is el- § tűnt. Most még csak megvan, g ami megvan belőle, de hatna- s rosan úgy elmúlik innen, mint í azok akik hajdan rajta utaz- § tak. \ Hídvégi Lajos ^ Ha gyorsan kell szállítani, rendelkezésre áll az AKÖV Vállalat, melynek fürge gép­kocsijai az ország bármely ré­szébe fuvaroznak. Ha vagonós áruról van szó, ott van a Kordélyozási Válla­lat. amely közmegelégedésre végzi a tüzelőanyag házhoz szállítását és az építőanyag­­fuvarozást — nagyobb tételek­ben. S végül, a magánfuvaro­sok is rendelkezésre állnak .. Egyben valamennyi szállító megegyezik: tíz mázsánál ke­vesebbet nem szívesen szállít. Mi legyen azonban azokkal a kisebb mennyiségű anyagok­kal, amiket valahogyan ugyan­csak el kell szállítani? Mit te­gyen az a kisember, aki száz dárab cserepet, ötven kiló me­­szet, egy mázsa cementet, öt­ven téglát vásárol a háza javí­tásához? A fuvarosok hümmögve csó­válják a fejüket: — Vegyen többet. Száz fo­rint a fuvar. Bánom is én, hogy két mázsát vagy tizet rakunk fel. Szegény kisembernek pedig fő a feje, hogy három tekercs szigetelő lemezért, két szál ge­rendáért, vagy öt darab szaru­fa hazaszállításáért száz forin­­tot kell kifizetnie. Nem lehetne olcsóbban? — Jó lenne erre is valami okos megoldást találni — a vé­konypénzű kisemberek érde­kében. CIMEREZIK A KUKORICÁT A Táncsics Termelőszövetke­zet vezetősége is százhatvan hold hibrid kukorica termelé­sére szerződött, melynek meg­művelését negyven tsz-tag vál­lalta a bedolgozó családtagok­kal együtt. Néhány nappal ez­előtt megkezdődött a hibrid kukorica termelés legfonto­sabb munkája, a cimerezés. Kossuthné liintaja re és onnan le Péterváradnak, Zimonynak és Belgrádnák. A szerb fővárosban Knitya­­nin Stevan határőrvidéki tá­bornokot keresték fél, a he­tekkel ezelőtti ellenséges fel­kelők parancsnokát, őszintén ciai bonyodalmak származtak volna — felismerésük esetén. Garasanin sajátkezű levél­ben utasította a vidéki váro­sok és váltóállomások ható­ságait „Blomfeld Mária man­chesteri úrasszony és kísérete” feltárva előtte kilétüket és szándékukat. A szerbek akkor már sejtették, hogy milyen jutalmat kapnak Ausztriától: ugyanazt, amit mi — bünte­tésül. Három ember fogott össze Kossuthné szerbiai búj­tatására és kiszöktetésére; a már említett tábornok, Gara­sanin szerb miniszterelnök, és az itáliai szárd konzul. A vál­lalkozás beláthatatlan követ­kezményekkel fenyegetett, mert az osztrákok és az oro­szok- keresték a magyar kotr mányzó feleségét, s diplomá­előzékeny fogadására, utazá­sának megkönnyítésére. (Ce­­rutti konzul szerzett angol út­levelet, ugyanaz, aki a levert magyar szabadságharc poli­tikusainak és katonáinak szök­­tetésére egész szervezetet ho­zott létre.) Ugyanakkor kényelmes hin­tát is szereztek a fagyos, ha­vas decemberi balkáni utak­ra. Ez a hintó itt van, Ceglé­den. Én még láttam teljesen ép állapotban 1947-ben, a tűz­oltók kocsiszínjében. (A nem egészen tisztázott kalandos

Next

/
Thumbnails
Contents