Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-03 / 155. szám
A félmilliom „ Veletek éljek és haljak" Kétszázhatvanszor fordult az év azóta, hogy 1705 július 3-án Rákóczi, nagy fejedelmünk, szabadságra vezérlő kalauzunk, itt haladván el seregével, megpihentette csapatát Gyömrö mellett, a Mányaréten, s beszédet intézett hozzájuk. Egy mondatát hadd idézzem ennek az — azóta irodalmi, történelmi tananyaggá nemesedett — beszédnek: „Nem kívánok birodalmat, nem kincset fületek, s nem egyebet: az igaz, bátor magyar szívet, hogy az magamével összekapcsolván veletek éljek és haljak.” A beszéd nemcsak a Mányaréten pihenő kurucokhoz szólott, hanem minden leorok magyarjaihoz, hozzánk is. Halljuk-e szavát, értjük-e értelmét, velünk él és hal-e Rákóczi ma is? Kétségtelenül és jogosan igenlő a válasz. Szabaddá lett világunkban az ö emléke is méltó, megillető rangot, helyet kapott. Ennek nyomai, jelei nálunk is fellelhetők: 1955-ben, a híres beszéd elhangzásának kétszázötvenedik évfordulóján állítottak emlékoszlopot Mányaréten, s azóta minden július 3-án kisebbnagyobb ünnepséget rendeznek körötte. Az idén van először, hogy az ő nevével egybefogott egész hetes ünnepségsorozat övezi az évfordulót. Joggal bírálják ezt a rendezvényt amiatt, hogy Rákóczinak csak a nevét hordozza, a szellemét kevésbé. Valóban, több olyan program kellett volna erre a hétre, amely Rákóczi emlékét idézi, a szabadság gondolatát visszhangozza. Nos, amit az idén hibáztunk, jövőre javítanunk kell! És egyéb módon is többet kell tennünk annak érdekében, hogy a szabadság nagy harcosa igazán velünk éljen-haljon. Szorgalmazni kell mindenekelőtt, hogy tető alá kerüljön mihamar a róla elnevezett falumúzeum, amely megőrzi a hozzáfűződő emlékeket; együtt mindazoklcal a dokumentumokkal, amelyek Gyömrö népének, s a környék lakosságának a szabadságmozgalmakban, a munkásmozgalomban, a felszabadult haza építésében való helytállását bizonyítják. Kadványi Barna A Warszawa-kocsin elöl három bronzplecsni bizonyítja, hogy ez a jármű, s a volánnál ülő ,gazdája” mindig óvatosan, baleset nélkül közlekedett. A három bronz fölé mcst egy zománcozott, díszes trófea került, középen zöld számokkal felírva: 500. — Mit jelent ez? — kérdezzük Jablonszky Györgyöt, a járási pártbizottság gépkocsivezetőjét. — Azt, hogy 500 forint jutalmat kaptam! — mondja tréfálkozva, mosolyogva. Aztán elmondja, hogy a jutalom és a díszes „rendjel” annak elismerése, hogy ötszázezer kilométert tett meg balesetmentesen. Félmillió kilométer szép tá(Tóth A. felv.) volság! Mennyi idő alatt futotta be vajon? Amióta gépkocsivezető? — Dehogyis! Ez csak 1954- től számít, amióta a „balesetmentes közlekedésért” mozgalom elindult. Kocsit viszont 1926 óta vezetek. Tehát 11 év: félmillió kilométer. Ha ezt a 39 évhez arányi tjük, majdnem kétmillió ... — S azelőtt sem volt balesete? — Soha. — Remélhetőleg ezután sem lesz! Bízom benne. De az nem elég: vigyázni is fogok. Szívből kívánunk sok sikert az újabb félmillióhoz! (— ib —) IDÉNYÓVODA BÉNYÉN Mi rijság a Népfront Tsz-ben? (Tudósítónktól.) Az elmúlt évben igen sok probléma volt a bényei fezben a növényápolási munkákkal. Sok bírálat érte a tsz vezetőit ezért. Okultak belőle, s az idén jobban szervezték meg a munkát. A 340 hold kukoricát egyszer kézzel és géppel bekapálták, másodjára pedig az egész terűiétől kultivátorozták. A 40 hold burgonyájuk kétszer fel van töltve, bevegyszerezve. A 110 hold rétet lekaszálták, szépen fejlődik a 25 hold cukorrépa is, háromszor már bekapálták. Százezer csomó főzőhagymát adnak el a monori MEK- nek, eddig tízezer csomót szállítottak le. Az idén már terem a málnájuk is: 40 mázsára számítanak. Az asszonyok munkájának könnyítésére a tsz és a községi tanács idényjellegű napközi óvodáLindít, ahol 25 apróságról gondoskodnak, hogy édesanyjuk nyugodtan dolgozhasson a határban. Egy vagon búza az árvízkárosultaknak Az úri Béke Tsz tagsága egy vagon búzát ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. A búzát az állami felvásárló szerveknél értékesítik és az árát (25 ezer forintot) fizetik majd be a 10 200- as csekkszámlára. A község lakossága emellett még 7731 forintot adományozott erre a célra. A vecsési vízügyi gépjavító üzemben röpgyűlést tartottak, amelyen részt vett az üzem valamennyi munkása. Egyhangúlag szavazták meg fizetésük három százalékát az árvízkárosultak javára. Ugyancsak fizetésük három százalékát ajánlották fel a csévharaszti állami gazdasági üzemegység és az ottani erdőgazdaság dolgozói. A Pilisi Szabó Ktsz valamennyi tagja egynapi fizetését küldi el a károsultaknak. Al tneiilalkohol ára Kiss Pálné üllői lakos — a Kőbányai Gyógyszerárugyár volt dolgozója — munkahelyéről metilalkoholt hordott ki, s ebből meggylikőrt készítettek. Az italból sógornője is ivott, s nem sokkal utána rosszul lett. Mire a mentők kórházba szállították, meghalt. Kiss Pálnét gondatlanságból okozott emberölés bűntette miatt a járásbíróság egyévi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért fellebbezett. A borjak várják a gépmamát A gépek már várják a „szomjas” borjakat, az állatok étvágya is kifogástalan, csak éppen az istálló hiányzik még a sülyi Virágzó Tszben ahhoz, hogy megkezdhessék az itatásos borjúnevelést. S nemcsak a borjak, de a sülyi Virágzó Tsz vezetői és állatgondozói is várják azt a percet, amikor áttérhetnek a természetes borjúnevelésről az itatásosra, hiszen ez anyagi hasznot, megtakarítást jelent a tsz-nek. A felszerelést már megvették, az istálló pedig arra vár, hogy a szakemberek értő keze nyomán felújítva nyújtson otthont a borjaknak. Mi az akadálya annak, hogy az is,tállót átalakítsák? Tulajdonképpen semmi. A TÖVÁLL ugyan még nem kezdte el az átalakítást, de ez nem róható fel hibaként. Terven felül, szívességből vállalták az átalakítást, s ha az istálló — mint az itatásos borjúnevelés elengedhetetlen „feltétele” — megszépülve várja már az állatokat meg az új módszert, akkor mindenki elégedett lehet, A TÖVÁLL azért, mert szívességből „jót tett”, a tsz azért, mert jól járt, a borjak azért — mert mégis más kultúrált környezetben leélni a fiatalságukat... <d> Ügyeletes orvos Gyomrön dr. Túri Mária, Monoron dr. Stark György (kefegyár), Vecsésen dr. Imreh Pál tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1965. JÜLIUS 3, SZOMBAT Az egészségügyi szabályok betartása nélkül nem lehet zavartalanul dolgozni Az őszi árpa aranysárgán várja, hogy levágják, lassan sor kerül a búzára is, s nem sok idő kell ahhoz, hogy felbúgjanak a cséplőgépek... RAKOCZI-NAPOK, 1965 Tabló az MTK-val A Rákóczi-napok eddigi leglátogatottabb rendezvényén: az MTK—Gyömrö mérkőzésen a két csapat közös tablón örökítette meg a nap emlékét. Képünkön a két csapat tagjai és a szakvezetők (Foto: Tóth) A zárónapok programja Ma este nyolc órakor a Mányaréten a Rákóczi emlékmű előtt emlékiábortűz keretében emlékeznek meg a 260 éve elhangzott híres beszédről. Utána fél tíztől nagyszabású bál lesz a művelődési házban, amelyen közreműködik Záray Márta és Vámosi János, valamint a teljes Balassa-zenekar. Holnap délután három órakor mopedverseny lesz a művelődési ház autó- és motorosklubjának rendezésében. Az ünnepi hét utolsó rendezvényeként vasárnap este fél nyolckor az Állami Déryné Színház együttese mutatja be a művelődési házban Kállai István Majd a papa című vígjátékát. A MONORI KOSSUTH TSZ szerdán reggel egy rendrevágó géppel a Gomba felé eső határban megkezdte az ott már beért őszi árpa aratását. Pénteken már egy kombájn is elindult ezeken a táblákon. Ezen a területen jó termésre van kilátás. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Hamlet I—II. Gomba: Rigolet tó. Gyömrő: Élők és holtak II. Maglód: Aranylej (szélesvásznú). Monor: Mi olaszok és a nők (szélesvásznú). Nyáregyháza: Codine. Ifjúsági előadásra: A dzsungel ösvényein. Pilis: A sorsdöntő fénykép. Tápiósáp: Elvtársak. Tápiósüly: Déltől hajnalig. Űri: Limonádé Joe. Üllő: Sándor Mátyás (szélesvásznú). Vasad: Don Carlos. .Mézeskalácsot tessék...” A mézeskalács szívben nincs méz. A kisütött tészta csak alapanyag, mint a festőnek a vászon, az írónak a papír. A közepén tükör van — ettől tükrös a mézeslcalács szív — a szélén fehér, cakkos cukormáz fut körbe. A rózsák a tésztából nőnek ki, rózsaszín cukor a szirmuk. A virágok szirmonként nyílnak ki, ahogy Barta Károlyné adagolja a zacskóból a maszszát. Vagy ahogy évtizedekkel ezelőtt az apósa — Barta Károly — építette fel cukorból az édes virágokat. Ö alapította a mézeskalácsos dinasztiát. Néhány éve végleg letette a fémből készült zacskókat meg a szíveket, mert az övé — a húsból, vérből való — megállt. Menhclyi gyerek volt, a Dunántúlon nőtt fel. Egy mézeskalácsos vette magához, s megtanította a mesterségre. Monorra már mint segéd került, itt ismerkedett meg későbbi feleségével, aki segédlevél nélkül ugyan, de mézeskalácsos ma is. Meleg étel ebédre — Készenlétben a mentőládák Összkomfort a határban Kora hajnaltól estig dolgoznak ilyenkor a határban. És hogy hogyan dolgoznak ezek az emberek, s hogyan dolgoztatják a gépeket, az nem kis mértékben függ attól, menynyire törődnek velük, milyen munkakörülményeket teremt nekik a tsz. Gál Jánosné, a Vöröskereszt járási titkára tíz tsz-t látogatott meg eddig, s megnézte: biztosították-e az egészségügyi fel,tételeket, ügyelnek-e a tisztaságra, megtettek-e mindent a tsz-ek vezetői annak érdekében, hogy a határban dolgozó emberek viszonylag kulturált körülmények között arassanak, csépeljenek. Örömmel számolt be arról, hogy a tavalyi állapotokhoz képest javulást tapasztalt. Elsősegélynyújtásban járatos ember minden tsz-ben van, s készenlétbe helyezték a mentőládákat is. Csak Péteriben hiányos a mentőláda felszerelése, bár ez nem tragikus, van még idő feltölteni. Mindlen évben és minden értekezleten elmondta: tiszta ivóvizet kell biztosítani a földeken dolgozó embereknek. Bényén tavaly egy rozzant, régi gémeskútból húzták fel a vizet a szomjazok. Nemcsak a víz minősége volt kifogásolható, hanem az ódon jószág környéke sem volt éppen esztétikusnak mondható. Ebben az évben fúrott kút biztosítja a friss, jtiszta vizet. Az ember először eszik, eztán iszik. A kombajnos reggel felül a gépre, s lassan fogy a reggeli adta energia. Hol ebédeljen? Bemehet a faluba, vagy a községbe — de ez több órai munkakiesést jelenthet; ehet hideget is — ez viszont nem ebéd, ez nem csinál munkakedvet, nem pótolja az „eldolgozott” energiát. Elsősorban a tsz-nek érdeke, hogy a kombájnosok a határban kapjanak meleg ételt. Nyáregyházán minden délben visznek ki ebédet a határba. S ugyancsak Nyáregyházán öt hordozható „faházikót” rendeltek. Hogy ennek a hiánya hány kellemetlen percet szerzett a határban dolgozóknak, arról ők tudnának beszélni. S ha mosdási lehetőséget is biztosítanának Nyáregyházán — csak néhány műanyag mosdótál kellene, pár darab törülköző, szappan — akkor a tsz határa nyugodt lelkiismerettel nevezhető összkomfortosnak. A félsorolt egészségügyi követelmények lehet, hogy jelentéktelennek tűnnek a betakarítás egész országot megmozgató munkája mellett. Rend, tisztaság, az egészségügyi szabályok betartása nélkül azonban nem lehet zavartalan az aratás. A nagy nyári munkákhoz nemcsak jó gépek kellenek, hanem egészséges, normális körülmények között 'dolgozó emberek is. PILISEN JÁTSSZAK A sorsdöntő fénykép című filmet, egyik kockáját mutatja be képünk. amelynek A fia — akkor ifjabb, ma már idősebb ^ Barta Károly — belenőtt a mesterségbe. Ügy § volt természetes, hogy folytatja a „mézes” ^ mesterséget. Az unoka — ifjú Barta Károly — folytatta^ is a nagyapa mesterségét, meg nem is. Cwk-5 rósz. A monori cukrásztermelő üzem he- $ lyettes vezetője, 19 évesen. A fehér köpenyt \ díszítő csillag bizonyítja, hogy ő éppen olyan § jó cukrász, amilyen jó mézeskalácsos az \ édesapja, nagyapja volt. ★ $ Barta Károlyné — a mesterségalapító Bar- § ta Károly menye — húsz éve díszíti a szíve- ^ két, csinál cukorból sörényt a lovaknak, édes ^ sújtást a mentés huszároknak, cukorzsinór § díszítést az apró, ehető papucsoknak. — Jövedelmező mesterség mézeskalácsos- \ nak lenni? § — Nem. Búcsún, vásáron van egy kis kere seti lehetőség. De mi már nem kezdünk mósí^ csinálni. Ezt szoktuk meg, ezt szeretjük. ^ A legkisebb fiú, Tibi, 12 éves. A nagy- ^ apja, apja mézeskalácsos, bátyja cukrász, ő ^ is imádja az édességet ■— de motorszerelő § akar lenni. (deli) §
