Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 19í>5. JULIUS 28, SZERDA „Barackcsúcs" a felvásárlótckpen „Kesztyűs néni, segítsen rajtam“ Segédmunkásokat keres a DÁ V és a ládagyúr — MH szeretnének az érettségizett lányok? - Félfogadás a munkaközvetítőnél A félfogadás lassan végére ér. Már csak hárman vára­koznak a folyosón. Kesztyűs Ferencné beszólt tj-a a követ­kezőt, s közben zúgó fejéhez nyúl. De csak egy pillanatra látszik arcán, hogy idegei pat­tanásig feszültek a sok-sok panasz hallatára. Fiatalasszony a következő munkakereső. — A Fa áru gy árban voltam eddig fizikai munkás. Beteg lettem, nem bírom tovább a nehéz munkát. A jövő tanévr ben a közgazdasági technikum esti tagozatán negyedéves le­szek. Adminisztratív munka­körben szeretnék elhelyez­kedni. — Sajnos, jelen pillanatban hem tudok arról, hogy bár­mely vállalatnál is adminiszt­ratív munkaerőt keresnének. Eddigi vállalata nem tudna megoldást ajánlani? — Megbeszéltük az igazga­tóval, hogy december har­mincegyig nem tud megfelelő adminisztratív munkát adni, de addig szívesen könnyebb, kevesebb erőt igénylő munka­körbe osztana be. Én viszont most szeretnék legyökerezni. Mit tetszik tanácsolni? — Maradjon, várjon. De­cember végéig átmenetileg nem lesz nehéz dolga. Jobb a megszokott, régi környezetben dolgozni, ne cserélje ezt fel a bizonytalannal. — Köszönöm, Viszontlátás­ra. Azt hiszem, megfogadom * tanácsot. Törődött m un kés asszon y lép be. — Kesztyűs néni, segítsen rajtam, öt éve dolgozom a konzervgyárban. Nem bírom tovább, most is a beteg bri­gádban vagyok. Tegnap öt fo­rintot kerestem. Négy gyerme­kem van, közülük csak egy keres. A férjemmel nem va­gyunk jól, de a legnagyobb problémát édesanyám okozza, aki vak. Felügyelet kellene mellé. Olyan munkahelyet sze­retnék, ahol állandó dél­előttös lennék. Elmennék takarítani vagy konyhára. — Tudom, asszonyom. Is­merem a problémáit. Higgye el, megpróbálok segíteni. De egyelőre nincs lehetőségem. Amint valami, remény van, szólok. Panaszok — jogosak és jog­talanok. Mind végig kell hall- 3 gatni. Milyen nehéz segíteni! > — Kikkel a legnehezebb? \ — Most az érettségizett 3 leányok okoznak gondot 3 nekünk. Tizenöten, hú- ; szán jelentkeztek nálunk. $ 'Tizenkét évi tanulás után 3 nem akarnak fizikai munkát 3 végezni, de sajnos, íróasztalt 3 nem tudunk nekik adni. Nap 3 mint nap jönnek érdeklődni. 3 * lassan mégis sikerül elhe- 5 lyezni őket, főleg á konzerv- 3 gyárba, természetesen nem 3 íróasztal mellé. — Örök gondunk: a „ván-§ dormadarak”. ElhelyezzükS őket, sok utánjárással: meg-3 nyugszunk — s nem telik elS egy-két nap, de legfeljebb egy\ hónap, már újra jelentkeznek^ nálunk, új helyet kérnek, nem 3 felel meg nekik semmi. Van 3 néhány olyan állandó érdek-3 lödóm, aki nem törődve az új 3 Munkatörvénykönyv szabá-S lyaival, melyek komolyan és 3 zsebbevágóan sújtják a ván*3 doriókat, szinte havonta val*3 toztatják munkahelyüket. — Hol kínálkozik most 3 munkalehetőség? — Férfi segédmunkásokat keres a Ládaipari Válla­lat és a DÄV. Női segéd­munkásokat vesznek fel a Ládaipari Vállalatnál. Munkalehetőség van, de nem 5 mindig felel meg az érdeklő-3 dő félnek. A MEZÖKER vesz 3 fel idénymunkásokat barack­válogatásra. A Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat férfi és női segédmunkásokat keres. — A diákok nyári elhelye­zése okozott-e gondot? — Nem. ötszázötven diák dolgozik a konzervgyárban, Ahol a parkett készül Az Épület- és Lakáskarban­tartó Ktsz udvarán új, szürke csarnok hívja fel magára a figyelmet. Márciusban kezdő­dött itt a parkettkészítés. Látogatásunkig nyolc-tíz­ezer négyzetméter parket­tet csináltak. Forgács István műszakve­zető kalauzol a tizenkét főt foglalkoztató üzemben. Két gép van egymás végében, s így előttünk játszódik le a parkettkészítés folyamata. Bállá Pálné és Farkas Fe­­rencné, az előkészítő és be­rakó, jól ellátják anyaggal a hosszító gépet. A körülgya­lult léc a szőrű ózó kezén ke­resztül jut el a másik géphez. Bartha Mihály gépmunkáa Szavamra, így igaz Tökrészeg ember támoly­­gott előttem az úton. Utol­érem. Mint minden italos ember ő is nagyon szíve­sen beszélgetne. Rám kö­szön. — Jó napot! Sose láttam, dehát melegen fo­gadom az üdvözlést. Szó szót követ. Nem is tudom, hogy miért, de kö­zelebb hajolok és bizalma­san megkérdezem. — Mondja barátom! Mit szól a kedves felesége, ha ilyen állapotban vetődik haza? — Az emberem el­gondolkodik, de hirtelen rábukkan a válaszra. — Egy szót sem, kérem! Legalább egy álló hétig! 3tajdnem baleset A kismama óvatosan tapos­sa a kerékpár pedálját. A néhány arasznyi gyalogúton ível a város felé. Mögötte haladok. Látom, hogy a cso­magtartón kispárna kéklik. Rajta csücsül a kis szőke. Lá­bacskáit jobbról balra elenge­di. Kis karjaival az anyuka derekába kapaszkodik. Nagy a meleg, a kerékpár is ringatja az apróságot. El­törődik. Kis szemeit fárad­tan lehunyja. Ijedten látom, hogy kezecskéi lecsúsznak, a fejét leengedi, meginog. Jaj! — mire odakiáltok, már le is fordul a csomagtartó­ról. Ijedt sikítás. Az édesanyja hangja még tetézi. Dől a kerékpárról oldalt. Már én is ott vagyok, illő se­gítségre. Évike kegyetlenül sír. Az édesanyja felkap­ja, babusgatja. — Jaj, az a csúnya kerék­pár ledobta az én kis arany bogaramat. Megállj csak, megverlek, ha hazaérünk. A kislánynak eenimi baja. A puha füvön nem is lehe­tett. Lassan vigasztalódik. Avatatlanul megjegyzem, hogy könnyelműség gyerme­ket így szállítani. Anyuka bólint. Szemesarkában könny csillog. Ahogyan kedves anyai melegséggel megsimo­gatja a kis szőke fejét, el­hiszem a szavait. — Soha többé. Száz méterről visszanézek. Anyuka karjában a kis sző­ke. Az asszonyka balkézzel fogja a kormányt. Gyalog vezeti a kerékpárt. Talán hasznos lesz ez a kis közjá­ték, mint figyelmeztető ta­nulság. ? Ez is szabálysértés? A Rákóczi Termelőszövet­kezet egyik pártoló tágja a közös gazdaság kertészete mellett egy marékravaló pá­ré jt szedett a malacoknak. Minden jóakaratú ember szí­vesen venné, ha látná, hogy valaki az alkalmatlan gyo­mot kiszedi, esetleg még meg is köszönné. De nem így a termelőszö­vetkezet kertészetének egyik dolgozója, akt haragosan Ili­kéit, feljelentést, szabálysér­tést emlegetett. Jó lenne tudni, hogy a fel­paprikázott termelőszövetke­zeti tag milyen paragrafusra hivatkozott, amikor olyan mérgesen kikelt. Nem tudja azt, hogy június 5-e óta min­den dűlőn, vagy út mellett le nem takarított füvet bárki következmények nélkül le­vághatja és feletetheti álla­taival? Ebben az esetben sem tör­tént semmi egyéb. Az árvízkárosultakért Hnnthptnnh nines igaaa Augusztus 7-én, este nyolc órakor a művelődési otthon színjátszói még egyszer elő­adják Gáspár Margit mű­vét, a Hamletnak nincs iga­za című színdarabot. A bevételt teljes egészé­ben az árvízkárosultak részé­re juttatják el. Javában megy az export­szállítás a barackban. A hazai fogyasztás is ezekben a na­pokban éri el a tetőfokát. Tel­jes kapacitással üzemel a fel­dolgozó ipar, a háziasszonyok is mast készítik a sárgás, mo­solygó befőttet és az illatos baracklekvárt. A földművesszövetkezet piactéri felvásárló telepe na­ponta mintegy ötven mázsa exportbarackot vesz át és kö­rülbelül húsz százalékkal emeli az átvételi költséget. Három-négy mázsa barack szállítása esetén ez körülbelül ezer forint többletjövedelmet hoz. Öltözik a barack. Szépen öltöztetik, mert csak gondo­san csomagolt, kifogástalan árut vesz át a földművesszö­vetkezet. Hasznos, ha a ter­melő látja azt, hogy kizáró­lag elsőrendű árut tud továb­bítani az átvétel. Ismeretes dolog, hogy a rekeszelt áru egyenesen vagonba kerül és legfeljebb a MÉK végzi el a külföldre kerülő áru esetén a molytalanítást. Sok felesleges vitát jelent az, hogy egyesek még mindig próbálkoznak azzal, hogy a hibás árut is leadják. Úgy forgatják a gyümölcsöt, hogy a hibák lehetőleg alulra ke­rüljenek. Volt a múlt héten olyan nap, amikor hatszáz termelő csomagolt az átvevöhely ud­varán, sőt a piactér felén. A nagyobb termelők részére ki­adja a csomagolórekeszeket, akik a csomagolást már ott­hon elvégezhetik. Park az udvarban A Kecskeméti úti szövetkezeti lakások udvarán a lakók, társadalmi munkában, már bontják a felvonulási épületet, hogy helyette kellemes környezete* varázsoljanak gyer­mekeik és maguk számára ____________________________(Papp felv.) Katiból boltos lesz Sokat gondolkozott, mit csináljon, hol folytassa a nyolcadik osztály után? Csá­bította a szép fehér köpeny, elgondolkozott, milyen jó is a pult másik oldalán. Jelentkezett, felvették ipa­ri tanulónak. Mindez tavaly júniusban történt. Otthonosan mozog a bolt­ban. Egyik pillanatban ke­nyeret mér, majd idős néni­nek tíz deka túrót csoma­gol be, egy kisgyerek fo­rintért cukorkát kér tőle. ö mindezt megcsinálja kedvesen, türelmesen. Bár havonta csak 120 forint a bére. De ez most nem is fontos. Jó elárusító akar lenni. Kedve van hozzá, ezt vá­lasztotta egy életre. — Kezdetben? — mosolyog. — Nem ment minden eny­­nyire rendjén. Gondolkozni kellett, mi hol Is van. Most már egy fillért sem tévedne, pontosan tudja az árakat. — Persze ebben szerepe van Rózsi néninek is — mondja szerényen. Bakay Rózsa boltvezető tette meg vele az első lépé­seket. Mindent megmutatott, magyarázott. Kati a harma­dik tanulója két és fél év alatt. — Ügyes, erre a szakmára termett — mondja Katiról. A fiatal lány egy év alatt meg­szokta már ezt a kis helyi­séget, ahol példás rend van. — Nem is vágyom soha nagy, fényes boltba. Itt minden vevőnek van egy­egy kedves szava hozzám. Ismernek, szokásaikhoz én is alkalmazkodom — mondja, de ismét vevő érkezik. Piac mellett van a bolt, jó a for­galma. Tartalapot vásáról egy kö­zépkorú asszony. Mikor megtudja, hogy Katiról írok, hozzá fordul: — Bizony Katika nagyon szorgalmas, rendes kislány. Közben lassan letelik a munkaideje. Kihasználja még az utolsó perceket is. Nem zavarom tovább. Még utol­jára: szabad a teljes nevét? : — Bálint Katalin — mond­: ja. Kilépve pedig megnézem ! a cégtáblát: ! „140-es önkiszolgáló bolt.” __________ (sz) Ittas vezetésért : Hengán Ferenc (Losonczi I u. 6/A), Kiss Ambrus (Lórin c­­! pap u. 6.) és Petes Ferenc i (Széchenyi tér 21.) ittasan ve- i zették motorkerékpárjukat, i A rendőrség szabálysértési ; hatósága Hengánra hatszáz, j Kiss Ambrusra nyolcszáz, Pe- i tes Ferencre pedig héíszáz­­; ötven forintos pénzbírságot I szabott ki. ; Ötvenkét vagon dzsem és befőtt A hét elejéig 20 vagon sárgabarackot, tíz vagon mál­nát, három vagon ribizlit, ti­zenhárom vagon apró és hat vagon üvegmeggyet tar­tósítottak a konzervgyárban, ízletes dzsem, illetve kom­pot formájában. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN ? A szép Antonio. Olasz szí­nes, szélesvásznú film. Csak tizennyolc éven felülieknek! Öltözködési őrjárat Hídvégi Déneené mint a konfekció képviselői­től. A naptárban pedig közeled­nek a „ber-berek”, s talán még reklámnak sem rossz, ezért mindenütt megemlítet­ték az őszi készlet egy-egy darabját Is. Mivel a hölgyeké az el­sőbbség, a Ceglédi Ruhaipari Vállalat Kossuth utcai rész­legébe nyitottunk be először. Ollóval a kezében találtuk Hídvégi Dénesné női szabót, kétrészes kiskosztümöt sza­bott. — Nincshenek külön divat­­színek nyárra — mondta, minden szín képviselteti ma­gát. Lensantung, lenvászon, kü­lönböző pasztellszínekben — ezek a legkeresettebbek. Per­sze, nagyon elegánsak és gya­koriak á sima és rakott ter­­lyszter kosztümök is. Két- és háromrészes ruhák készülnek zömmel. Újdonságnak számit a hosszában kombinált ruha, amely enyhén követi a test vonalát — hallottuk, s máris mentünk tovább. — Mi a véleménye erről a női konfekciónak? — ezt tud­tuk meg az áruházban. 3 Ilyenkor, kánikulában pi- 3 hennek a téli.kabátok, csak 3 ünnepélyes alkalmakkor ke- 3 rülnek elő a zakók s úgy 3 érezzük, szorít a nyakkendő. 3 A hölgyek is jobban érzik 5 magukat rövidujjú nyári ru- 3 hában, sőt: illik most a sort 3 is. 3 — Mit varratnak, miből ad-3 nak el legtöbbet, mit ajánla- 3 nak? — ezekre kértünk vá- 3 laszt a legilletékesebbektől, a 3 női- és férfiszabóktól, vala-Nyári kartonruhák, egy­­két-részes kompié ruhák mű­anyagból, selyemből — ezek­re hívta fel a figyelmet Ok­­ruhlicza Júlia elárusító. Terlysterből még nem tud­nak eleget biztosítani. Kere­sett cikk a „csibésznadrág”• Most érkezett, s ezerhárom­százhetven forintért kapható a Polasztik nevű szivaccsal bélelt kabát. Persze, a férfiak is szeret­nek csinosan öltözködni. A Ní­vó Ruházati Ktsz férfisza­bója, Czakó László így foga­dott: — Sötéttónusú anyagból, egysoros, kétgombos zakó kerekített aljjál, bővülő szá­rú nadrág, s mellény — ezt rendelik. Továbbra is sláger a fél- és hosszú orliánkabát, de már ót holnapra terjed, a kirakatban is látható a műbőrből ké­szült kabát, nadrág, sőt, kosz­tüm is. Utolsó állomásunk az Ele­­gáncia Ruházati Bolt férfi konfekció részlege. Kapósak a sötét színű terlyster öltö­nyök, ezerhatvan forintért. Elégedettek a vevőik a hat­­százhatvan és kiiiencszáski-Molnár Pál lencven forintos műszálas öl- j töriyökíkel is. Terlysterből ké- j szült szóló nadrágokat is I mutatott Molnár Pál elárus'r i tó. Őszre pedig kötött nyak- ; részes ballonkabát az aján- \ lata. Szöveg: Szentpéteri Zoltán 3 Foto: Godány Dezső 3 kétszáz pedig az állami gazda­ságban a nyári hónapokban. Nem okozott nehézséget az általános iskolát végzettek és továbbtanulni nem szándéko­zók elhelyezése sem. Zömmel a konzervgyárba mentek négy­­hatórás műszakba dolgozni. , Gönczöl Katalin és fia szorgoskodnak a kurtító gép egyik oldalán. A másik végén a hosszában is megfe­lelő méretűre szabott anyagot kötözik, majd Szemerei Irén rányomja a minősítést, — A gyártott mennyiség negyven százaléka első, hatvan százaléka pedig m&odosztályú parkett — mondja Halápi Dénes üzemvezető. — Az itt látható gépi beren­dezés háromszázhúszezer fo­rintba került. Többfelé szál­lítunk: Cegléd, Szentendre, Dabas, de általában a Pest és Bács megyei szövetkezetek a partnereink — magyarázzák. (sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents