Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-27 / 175. szám

1965. JÜUUS 27, KEDD pest IUCCÍEI k M Í v Í ü P 3 MINK HÚSOK A puha vörös bársonyszőnyegen ünnepélyes, lámpalázas emberek. A csöndes falak között halk, mégis messzire hangzó szavak. Név, név után. „Az Elnöki Tanács nevében.. Néhányan a kitüntetettek közül... Bérces Emil vezérőrnagy; Mindenki közkaiona... Amikor nőtt az árvízve­szély, ismét megkezdtük az árvédelmi gyakorlatokat. Nemcsak a korszerű fegyve­rek kezelésével, de az elemi csapások leküzdésével is a haza biztonságát védi a ka­tona. Legveszélyesebb posz­tunk a horányi gátnál volt. | Egy zápor, után olyan súlyos j lett a helyzet, hogy minden ! ember — tábornok, tiszt és honvéd — egyaránt közkato­na lett — a munkában... Ágoston Mihály gátőr: r Étien, szomjan... — Nem is tudom már, hogy mennyit voltunk talpon. Két­­három napokat, éjszakával Mikroszkóp alatt az idő ' Ha a kutató az anyag fi­nomszerkezetét, néhány mil­liméternél kisebb részleteit kívánja vizsgálni, a mik­roszkópokat hívja segítségül. Az elektromikroszkópokkal több százezerszeres nagyítás is elérhető. A kutatók azonban igen gyakran kerülnek olyan feladatok elé, hogy különbö­ző mozgásfolyamatoknak rend­kívüli rövid időtartamon be­lüli részleteit keil tüzetesen megfigyelniük. így tanulmányozzák pél­dául a biológusok az ál­latok mozgásait, az orvosok az élő szövetek jelenségeit, a ballisztikusok a repülő lövedékek útját, a körülöttük keletkező lökés­hullámokat, a mérnökök a szikrakisülések lezajlását, a robbanásszerű égési folyama­tokat, a robbanások hatásá­ra bekövetkező törési, szaka­dási folyamatokat, a forgá­csoló- és sajtolószerszámok működését. Szemünk előtt azonban összeolvadnak a gyors egy­másutánban következő ké­pek, s a részletek megfigyelésére képtelenek vagyunk. Ez sze­münk tehetetlenségének kö­vetkezménye. Az a határ, amit még „felold” csupán egyötöd másodperc, az en­nél gyorsabban következő változások\ már összefolynak előttünk. A mozi éppen ezt használja 'fel, ezért látjuk az állóképek sorozatát ott moz­gónak. De a tudománynak, olyan eszközre van szüksé­ge, amelyek az igen rövid időtartamok történéseit el­nyújtják, felnagyítják, mint­ha mikroszkóp alá tennék az időt. A moziban mindenki lá­tott már lassított felvételt. A film ilyenkor néhány má­sodpercen belül lezajló gyors mozgás részleteit teszi lát­hatóvá. A szokásosnál ugyan­is sokkal több részletet vesz­nek fel és azt a megszokott sebességgel vetítik le. A tudományos kutatás és a rendkívül érzékeny műsze­rek. ma már lehetővé tették, hogy a másodperc billio­­mod részeit szintén mérjék, különbséget tudnak tenni azok között az atomi részecskék között, amelyek élettartama ebbe a nagyság­rendbe esik. De nemcsak az ilyen rendkívül rövid idő­tartamok rögzítését oldották meg. Megfigyelhetővé tették a másodperc milliomod ré­sze alatt bekövetkező mozgá­sokat is. A szovjet kutatók olyan filmfelvevő készüléket szerkesztettek, amely másod­percenként ötszázmillió felvé­telt készít. Ez az egy má­sodpercen belüli mozgást már több hónapra nagyítja fel. D. L. összekötve. Ha aludtam vala­mit. éjfél utántől hajnalig le­hetett. Legkeservesebb akkor volt, amikor a sok ázástól már alig állt a töltés. Akkor éreztem élétemben először, hogy nem ízlik se az étel, se az ital. Vesztergomöí László vízügyi igazgató : Mögöttünk az ország... — Mögöttem éreztem az egész országot, valamennyi munkatársamat. Felejthetet­len epizód Szigetmonostornál: a nagy veszélyben 80 embert kértünk hangszórón át. Ti­zenöt perc alatt 150-en jöttek! A postást vissza akartuk kül­deni másnapi, hivatali szolgá­lata miatt. Nem lehetett. Azt mondta, ellátja mindkettőt becsülettel. Mint magánember azt mondhatom, ha kívül álló lettem volna, akkor is jelent­keztem volna a gátra. Sípos Lajos főpilóta: Négyszáz óra levegőben... — Rengeteget voltunk fönn. Rossz időben, sok akadály között, a lehető legalacso­nyabban kellett repülni, hogy lássanak a műszakiak. Több­ször vittem az ország első em­bereit, Kádár Jánost, Fehér Lajost, Dégen Imre kormány­­biztos kíséretében. Egy ilyen úíon a Sió mentén repültünk s olyan esőfüggöny vett kö­rül, hogy majdnem lehetet­lenné vált a közlekedés. A víztükör vezetett a Dunáig, onnan Kalocsáig... A kitün­tetés engem ért. de négy em­bernek szól, rcpülőegyütte­­sünk valamennyi tagjának. Korsós László tanácselnök: Víz a falu feletf... — Az ellátástól a kiürítésig, a védelemtől az ügyeletig minden a mi dolgunk volt. Az együttműködés példás! Legmozgalmasabb a sziget­monostori éjszaka volt; a helyzet ismeretében a hely­színen, éjjel 1 órakor rendel­tük el a kiürítést... Mesz­­szemenő köszönet a katonák­nak! Pócsmegyer magassága fölött 120 centiméterrel járt a víz, s csak a homokzsákok tartották a Dunát... Most fáradtan, de nagy örömmel gondolunk rá: a fővonalakat sikerült megtartani! Tóth György BRIGÁDOK ES BRIGÁDOK Mennyiség és minőség Az ismétlődő kifejezés nem véletlenül került a felcímbe: brigádok és brigádok, azaz azonosságok, hasonlóságok és — különbségek brigád és bri­gád között. A brigádmozgalom — ma már ez tény — a mun­kaverseny legbiztosabb táma­sza, s az a versenyforma, amely a vetélkedő munkások tömegét mozgósítja, s amely ugyanakkor — éppen azért, mert még új — sokféle, eddig kihasználatlan lehetőséggel bír. Lépcsők és emeletek A brigádmozgalom ma már — igen helyesen — mindin­kább rétegezödik; a munka minőségi, tartalmi része kerül előtérbe, s éppen ezért nincs minden brigádra érvényes sé­ma, irányelv, vagy nevezzük bárminek, hanem az általános­ságok helyett az adott brigád sajátos helyzetével, sajátos gondjaival való törődés foglal­ja el a középponti helyet. Hasonlatot említve: a bri­gádmozgalmon belül is vannak lépcsők, s csak azok megjárása után jutunk fel az emeletre. A megye üzemeiben, vállalatai­nál 127 ezer szervezett dolgozó van, s közülük — az 1964 de­cember végi adatok szerint — 34 ezren brigádtagok. Tízezer nő versenyez brigádtagként, s a 3248 munkabrigád egyben az emeletre vezető lépcső is: 'Vi­szonylag kis követelmények, de már a kollektív munka, s ezzel a kollektív élet megnö­velése, s fokról-fokra, javítva a termelési eredményeket, erő­sebbre fűzve az emberi, mun­katársi kapcsolatokat, jutnak el addig, hogy a szocialista brigád cím elnyeréséért verse­nyezzenek. A brigádmozgal­mon belül a minőségi válto­zást, tehát a követelmények növekedését jól jelzi, hogy 1482 kollektíva versenyez a cím elnyeréséért — majd 15 ezer taggal — s megyénkben hétszáz körül van a szocialista címet elnyert brigádok száma, közel hétezren már e mélyebb tartalmat, tartósabb eredmé­nyeket megkövetelő közössé­gek tagjai. Amilyen gyors és eredmé­nyes e tekintetben a fejlődés az üzemekben, olyan lassú a mezőgazdaságban: alig negy­ven brigád próbálkozik a ver­seny ez új formájával, s hoz­zá kell azt is tenni, hogy ke­vés biztatást, bátorítást kap­nak közös gazdaságaink veze­tőitől, sőt, nem egy helyen megtörtént, visszautasították a tagpk ilyen kezdeményezését, Nincsenek sztárok Igen pozitív vonása a bri­­gádmozgalomnak. s különösen a szocialista brigádok vetélke­désének, hogy nincsenek sztá­rok, egyszer és mindenkorra elvetették a mesterségesen összetákolt „példaképeket", a futtatás helyébe az egyetlen jogos mérce került: a saját erőből elért munka mennyisé­ge és minősége. Igen jó hatás­sal volt a szocialista brigád­vezetők második országos ta­nácskozása; az ott elhangzot­tak újabb ösztönzést jelentet­tek a verseny csakis reális alapokon való folytatásához, s különös hangsúllyal hívták fel a figyelmet arra, hogy nap­­ról-napra változó, élő, tehát merev formákba bele nem kényszeríthető versenyről van szó. Éppen ezért a SZOT a mozgalomnak csak az irány­elveit határozta meg; azok végső kiegészítése, a részletek kidolgozása csakis helyben, a sajátos körülmények maximá­lis figyelembevételével történ­het meg. Helyesen értelmezi ezt pél­dául Cegléden a Közlekedés­­építési Gépjavító 'Vállalat, ahol a brigádversenyt nem erőszakolják a szűkre szabott formulák közé vagy a Váci Kötöttárugyár, ahol ugyancsak magas követelményeket szab­nak,, de azok teljesítésének le­hetőségét nem általánosság­ban, hanem brigádonként kü­­lön-külön határozzák meg. Nem véletlen, hanem logikus következmény, hogy a fentebb említett ceglédi üzem eddig az egyetlen megyénkben, amely a szocialista munka vállalata címért versenyez; forma és tartalom, követelmény és le­hetőség rugalmas értelmezése gyümölcsözik ebben. Az sem véletlen, hogy ahol erős a bri­gádmozgalom, ott sikerrel ve­szik az újabb lépcsőfokokat, s eddig már húsz olyan terme­lőegység van, amely elnyerte a szocialista munka műhelye címet! Igazságos megkülönböztetés A verseny, s ezen beiül a brigádverseny szerkezetének jobbá, tehát színvonalában többet tartalmazóbbá válását jelenti, hogy mindinkább elő­térbe kerülnek a versenyzés és az elbírálás finomságai, sokrétűbb, valamennyi körül­ményt figyelembe vevő már ma is az értékelés, s még in­kább azzá kell, hogy legyen a jövőben. Mások a követelmények — természetesen az adottságok is — a Monori Kefegyár logar­­üzemének Béke-brigádjánál, a Lenfonó- és Szövőipari Válla- j lat budakalászi gyára szövő- j déjének Tóth László vezette brigádjánál vagy a Magyar' Gördülőcsupágy Művek diósdi gyára Karikás Frigyes ifjúsági műszaki brigádjánál. Mindhá­rom brigád — és példaként Az útkaparó nyugdíjba ment... Pilisborosjenőt és Ürömöt bekötőút kapcsolja a bécsi or­szágúihoz. Az elágazástól szá­mítva Ürömre két, Pilisboros­­jenőre három és fél kilométe­res szakasz vezet. Mindkét út minősége rossz, gödör váltako­zik kátyúval. Pedig még azt sem lehet mondani, hogy a pi­­lisvörösvári útmesteri kiren­deltség nem gondoskodik ró­luk. Évente rendszeresen el­végzik a felületi javítást, lete­rítik zúzott kővel — és bitu­­menezik. Csupán erre több tízezer forintót költenek. Az eredmény mégsem kielégítő, hiszen a nagy autóforgalom hamarosan ismét keréknyomot váj magának. Panaszkodtak a rossz út miatt Ürömön és ezzel foga­dott a borosjenői tanácselnök. — Mi a legnagyobb hibát abban látjuk — mondta, hogy amióta az útkaparó három éve nyugdíjba ment, nincs, aki az utat gondozza. Szinte felesleges pénzki­dobás az évenkénti felületi karbantartás, hiszen köz­ben senki nem javítja. A kis vízmosásból így lesz széles huppanó. Ez rongálja a járműveket, lelassítja és „em­lékezetessé” teszi az utazást Küldtünk mi már embert in­nen a községből, aki vállalta volna a mesterséget, de vala­miért nem kötötték meg a megállapodást. — Van egy másik elgondo­lásunk is, amiről már sokszor szóltunk, és most ismét fel akarjuk eleveníteni, hátha megvalósítják. Méghozzá az, hogy jelenleg az autóbusz be­megy Pilisborosjenőre, felsze­di az utasokat, ismét vissza­megy az elágazásig, felfut Ürömre s úgy tér vissza Bu­dapest felé. Eközben egy for­dulóval öt és fél kilométert fut. Elgondolásunk az lenne, hogy az üröm és Pilisborosjenő közötti sima területen át­lósan másfél kilométeres összekötőút at kellene épí­teni, ami a kocsifordulót lehetővé tenné s így a kilométer na­gyon lerövidülne. A két köz­ség egyesített termelőszövet­kezetének és a lakosságnak is nagy hasznára szolgálna. Kö­vet a helyi bányából kapnánk, a két község lakossága társa­dalmi munkában szakemberek irányításával elvégezhetné az alapozást. Erdős László útmester, a KPM pilisvörösvári szakasz­kirendeltségének vezetője ezt válaszolja: — Az útépítés nem rám tartozik, magasabb fórumon kell dönteni. írják meg elgon­dolásukat központunknak és a megyei tanácsnak. Saját véleményem az, hogy ezzel az ötlettel egy kicsit várni kell, hiszen egy stabil út építése milliókat emészt fel, a kő és a társadalmi munka a költsé­gek csak egy kis részét fedez­nék. — Ami az útkaparót illeti, teljesen igaz a panasz. Az ürömi és pilisborosjenői bekö­tőút tovább maradhatna jó állapotban, ha gondosan kar­bantartanák. De már évek óta nincsen rá emberünk. Aki volt, az is csak fél kézzel gondozta, fő területe másutt volt és már évek óta nyugdí­jas. Nagyon kevés az embe­rünk. A munkaerőt úgy oszt­juk be, hogy elsősorban a fő közlekedési vonal — a bécsi műút — legyen megfelelő ál­lapotban. Ez sok munkát igé­nyel, lejtős, keskeny, óriási távolsági és helyi forgalmat bonylít le. Szeretnénk segíte­ni, de hozzánk nem szívesen jönnek a munkavállalók. Ke­vés a kereset és nehéz a mun­ka. Pilisborosjenőről sem jött senki jelentkezni, de keres­tünk másokat. Az a válasz legtöbbször: a műhelynek te­teje van, az útnak nincs. Ha legalább ezerhatszáz forintot fizethetnénk a jelenlegi ezer­kétszáz helyett, akadna jelent­kező. Kérdésre — felelet. Jó szán­dékú, de nem old meg sem­mit, nincs is módjában. Talán feljebb.., (k. m.) ! másokat is ugyanilyen joggal említhettünk volna —, elnyer­te a szocialista címet, mégis, igen sok dologban különböz­nek egymástól. Maga az el­végzendő munka nehézségi fo­ka is különbségtevést igényel, de ehhez elválaszthatatlanul hozzátartozik annak figyelem­­bevétele: honnét induit a bri­gád, mert csakis akkor lehet reálisan felmérni, hogy meny­nyit ér az, ahová eljutott! A tagok maguk sem tagadják, hogy egymás között is van különbség: nem minden szo­cialista brigádtag kiváló mun­kás, van, aki „csak" jó, sőt, van közepes is, egyrészük húsz-huszonöt éves gyakorlat­tal rendelkezik s olyan is van, aki mindössze két-három éve kezdte a szakma gyakorlását. Ha tehát elismerjük, hogy a tagok különbözősége ellenére a brigád egységes közösség — márpedig ez így van —, miért kellene félni annak kimondá­sától, hogy a szocialista bri­gádmozgalom értékéből, jelen­tőségéből semmit nem von le, ha egyik üzemben kisebb, másutt nagyobb követelmé­nyek teljesítéséért adják meg a megtisztelő címet, ha e kö­vetelmények a helyi viszo­nyok közepette elkívánható pluszt jelentik?! A brigádverseny e minőségi differenciáltságát helyesen al­kalmazzák például a Csepel Autógyárban és a gödöllői Ganz Árammérőgyárban. A brigádtagok műveltségi szín­vonala, szellemi érdeklődése, emberi vonásaik mind-mind olyan tényező, amit maximá­lisan figyelembe kell venni. Van, ahol jelentős eredmény­ként kell elkönyvelni, ha a brigád minden tagja elolvas egy-egy könyvet, s van, ahoi ez már ..iskolás” dolognak tű­nik, s az is például egy komp­lex műszaki brigád esetében. Az első lépés a brigádver­seny, a szocialista bngSdmoz­­galom tömegbázisának meg­teremtése volt. E folyamat ter­mészetesen nem befejezett, de már a második lépést teszi meg a mozgalom: a mennyi­ségi megerősödés után a tar­talom elmélyítése, azaz a mi­nőségi mérce alkalmazása ke­rül előtérbe, s a fejlődés irá­nyát ma már ez határozza meg. Mészáros Ottó Filodendron „ananászdinnye" Szigligeti Barna szolnoki lakos nyolcéves filodendron­­ján tavaly szép krém színű virág jelent meg. A levelek között elrejtőző gyönyörű vi­­rágkehelyből az idén kukori­cacső alakú, körülbelül 20 centiméter hosszúságú termés képződött. A déli fekvésű szobában elhelyezett terebé­lyes filodendron gyümölcse ananászdinnyéhez hasonló il­lattal töltötte meg a szobát. A gyümölcs színe és íze az ananászéhoz hasonló. Kamarazenei hangversenyek várkápolnában, altemplomban, cseppkőbarlangban, tavon és dzsámiban Baranya évszázados várai­ban, valamint az abaligeti cseppkőbarlangban és a bar­langbejárat előtti tavakon, a környezethez illő zenei műso­rokat rendeznek. A ritka építészeti szépségű, kitűnő akusztikájú siklósi vár­kápolnában augusztus 10-én, a pécsváradi apátság muzeális értékű, évezredes altemplomá­ban augusztus 13-án, az aba­ligeti cseppkőbarlangban és a tavon augusztus 14-én, a szi­getvári török dzsámiban augusztus 15-én rendeznek kamarazenei hangversenyt. r r Óriási varsa A bajai Űj Élet Halászati Termelőszövetkezet soltvad­­kerti halastavában vasárnap varsáztak a halászok. A var­sát — a halászok legősibb munkaeszközét — általában a sekély vizeken alkalmazzák csapdának. A Duna menti halászok mesterei a különböző formá­jú varsa fonásának, az álta­luk készített hálóból, amelye­ket szálfákkal szúrnak le a vízbe, nem tudnak kiszabadul­ni a beletévedt halak. Most egy óriási méretű var­sát fontak perionból, amelyet vasárnap helyeztek ki a Solt­­vadkert melletti Petőfi-tóba, hogy megfigyeljék, milyen eredménnyel használható a nádas hínáros vizének halfo­gásához a 4 méter hosszú és 2 méter széles varsa.

Next

/
Thumbnails
Contents