Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-21 / 170. szám
Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1965. JULIUS 21, SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 17 község, 20000 fogyasztóval Túlsúlyban a nők — Legfontosabb a bizalom — Látogatás a díjbeszedőknél A bejárat niellett szerény tábla. Az ajtó nehezen nyílik. A szobákban csupa kékköpenyes nő hajlik az íróasztalok fölé. — Itt dolgozzák fel a mérőórák adatait, egyeztetik a számlákat és a beérkező öszszegeket — mondja Szederkényi József né, a Fővárosi Közüzemi Díjbeszedő Vállalat szentendrei részlegének vezetője. — Hány ilyen részlegük van? — A Díjbeszedő Vállalatnak tizenkilenc kirendeltsége van. A szentendrei részleghez tizenhét község tartozik a szentendrei és a bndai járásból, mintegy húszezer fogyasztóval. — Ilyen nagy területre hány ember áll rendelkezésükre. — összesen tizenhat dolgozónk van. Közülük heten díjbeszedők, akiket pedig itt a szobákban lát, adminisztratív beosztottak. — Hozzá kell tennem, hogy összesen két férfi kartársunk van, tehát női vállalat vagyunk — szól közbe Csányi Péterné helyettes vezető. — A díjbeszedők ezek szerint nők? — Hat nő és egy férfi dolgozik a területen, akik leolvassák az órák állását, illetve a díjakat beszedik. — Csak az elektromos fogyasztás díjaival foglalkoznak? — Nem, a víz- és gázfogyasztás díjait is mi szedjük be havi egymillió forint összértékben. Ezzel az összeggel egyébként — holtversenyben egy másik kirendeltséggel — a vállalati versenylista élén állunk, ami annak is köszönhető, hogy dolgozóink kivétel nélkül száz százalékosan teljesítik feladataikat. — Ennek bizonyára előfeltételei vannak... — Valóban. De bátran elmondhatom, hogy díjbeszedőink és a fogyasztók kapcsolata jó. Sokszor személyes ügyeikbe is beavatják a kartársnőket. Talán Csobánka község az, ahol előfordul, hogy többször is kénytelenek elmenni a pénzért. — Ezek szerint nincs lényeges probléma? — Nem annyira lényeges, mint inkább érdekes. Arra az esetre gondolok például, amikor az egyik női alkalmazottunk másodmagával ásta ki az autóbuszt a hóból, hogy körzetét megközelíthesse. Búcsúzom. — Volna egy kérésem — mondja Csányiné. — írja meg: ügyfeleink nagyobb türelemmel legyenek irányunkban, hiszen nem tudunk mindenhova fizetési napon eljutni. Sok helyre kell mennünk és időnket nem tudjuk mindenki kívánságának megfelelően beosztani. (Bonzó) Irány a Balaton! Tizenhat csinosan öltözött diáklány ült autóbuszra Angyal Zoltán „tanár bácsival”' csütörtököm délelőtt. Balatonszabadiba indultak, kétheti — teljesen díjmentes — nyári üdülésre, mint városunk árvízkárosultjainak gyermekei. Még húsz fiú fogja követni őket ugyanoda, ugyancsak díjmentesen. i Két hír, két kérdés David H. Ekwall amerikai író rövidesen Magyarországra látogat, hogy útikönyvet írjon az országról az amerikai turisták számára. Ekwall huzamosabb ideig tartózkodik majd Budapesten, Esztergomban, Egerben, a Hortobágyon, Pécsett, Szegeden és a Balaton mellett. Miért nem hívjuk meg Szentendrére is? ★ A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Dunakanyar művészeti nyári egyetemet rendez. A nyári egyetem székhelye Esztergom, melynek múltja elválaszthatatlan a magyar művelődés történetétől. Az idei nyári egyetemet Bartók Béla művészetének szentelik: az előadások egész sora tárja fel századunk nagy zeneszerzőjének művészetét. A nyári egyetem július 25-től augusztus 8-ig tart. Vajon a Dunakanyar rendezvényen mi szentendreiek milyen kulturális megnyilatkozással veszünk részt? Dr. Huzsvik György Rendőrségi krónika ROSSZ SZOMSZÉDSÁG, TÖRÖK ÁTOK Répa Géza negyven éves szentendrei lakos és1 Berkesi Elekné szomszédok. Már régóta haragos viszonyban voltak egymással. Július kilencedikén Répa Géza megleste a hazatérő Berkesinét, rátámadt, többször az arcába sújtott és amikor az asszony a földre esett, még meg is rugdosta őt. Az orvosi látlelet szerint az asszonynak eltörött az onrcsontja, több más sérülést is szenvedett, amelyek eüöreláthatóan csaík huszonegy napon belül fognak meggyógyulni. A rendőrség súlyos testi sértés miatt eljárást indított Répa Géza ellen. HÍREK — Dr. Somogyi Árpád: Régi Szerb Egyházmüvészet című katalógusa a napokban jelent meg. A Szerb Egyházművészeti gyűjtemény anyagát tárgyaló, képmellékletekkel kiegészített katalógus ismertetésére még visszatérünk. — Filmesek Szentendrén. A szép időt kihasználva a filmgyárak alkotócsoportjai négy játékfilm forgatását kezdték meg az Alföldem és a Dunántúlon. Szentendrén a Gyermekbetegségek című film külső felvételei készülnek. — A művelődési otthon felvételt hirdet a következő nyelvtanfolyamokra az őszi idényben: német kezdő, haladó; angol kezdő, haladó. Jelentkezni lehet szerda kivételével mindennap 17 órától a művelődési otthonban. — A gépipari technikum első osztályába még mindig lehet jelentkezni. A jelentkezési lapokat a tanács művelődési csoportjánál lehet beszerezni. Év végi átlag: 3,5 A városi tanács művelődés ügyi osztályának hivatalos adatai szerint szép eredménynyel zárult az elmúlt tanév. A város területén működő három iskolában 1625 tanuló kapott bizonyítványt. ízbégen 305, a Rákóczi Ferenc utcai iskolában 725, a Bajcsy-Zsilinszky útiban 595 gyermek végezte el a tanévet. Az átlagos számok nem éppen csúnyák. Mind a tanulmányi, mind a mozgalmat jelölő érdemjegy alapján az átlag: 3,5. A bukások száma ízbégen a legnagyobb, itt huszonnégyen kénytelenek osztályt ismételni. A Rákóczi Ferenc utcában a nagy létszámból mindössze tízen, a Bajcsy- Zsiiínszky utcában pedig csu1 pán négyen ismételnek évet. Római kori ásatások A Nemzeti Múzeum által folytatott ásatások alkalmával a Római Sánc utcában eddig hat római kori sir és egy ókeresztény kápolnarészlet került felszínre Felhívás az árvíz-belvíz sújtotta területek lakosságához 1 Az Egészségügyi Minisztérium felvilágosító központja és a Magyar Vöröskereszt felhívást bocsátott ki, amelyben különböző fontos egészségügyi szabályokra hívja fel az érdekelteket az érintett területeken. Egészsége megóvása érdekében mindenki fokozott mértékben tartsa be az egészségügyi szabályokat. Gondosan ügyeljen a lakás, udvar tisztaságára. Gyakran mosson kezet. Csak a kijelölt kutak vizét használjuk, mert a kutak sok helyen fertőzöttek, járványokat terjeszthetnek. Ha megvizsgált kút nincsen, csak forralt vizet szabad fogyasztani, amit azután utólag ízesíteni lehet. Felgyülemlett és visszamaradt vizet még mosásra se használjunk, mert az a legtöbb esetben fertőző. Az elhullott állatok teteme fertőz! Életveszélyes! Ezeket legalább egy méter mélyre kell ásni, és előzőleg mészszel le kell önteni. — A védőoltás nélkülözhetetlen! Ha valahol kötelezően elrendelik a védőoltásokat, pontosan meg kelt jelenni a kijelölt helyen. Betegség, rosszullét esetén azonnal forduljunk orvoshoz! Bármilyen egészségügyi kérdésben forduljon mindenki bizalommal az egészségügyiekhez, a Vöröskereszt aktíváihoz. Ezeket a rendszabályokat mindenki tartsa be, hogy elejét vehessük az esetleges járványok elterjedésének. Kató Görgy, az egészségügyi i állandó bizottság elnöke — Társastánc-tanfolyam indul szeptemberben a művelődési otthonban. A tanfolyam díja: 100,— Ft. Időtartama körülbelül hat hét. Jelentkezés a művelődési otthonban, szeptemberig folyamatosan. A Kőhegy titka néhány perces sétával, a Luppa-mauzóleum környékén fekvő középkori királynői nyaraló romjait elhagyva, a Susnyár aljánál érjük el a szerpentinút elejét. Az út első szakasza töltésen vezetett — a töltés is jól látható — majd enyhe emelkedéssel a Kőhegy sziklafala alatt haladra ért fel a fennsíkra, melyet kőből és fából épített fal/ vett körül. Az erőd bejáratát kőből épített kapu képezte. A mesterien megerősített fennsíkon, a fallal körülvett térségen épültek fel a törzs tagjainak lakóházai. A házak alapját a szikla képezte. A sziklába vágott lyukakba cölöpöket vertek, melyeket a felszínen még kövekkel is körülraktak, hogy tartásuk biztonságosabb legyen. A cölöpök közötti részt vesszővel fonták be s ezt a vesszőfonatot agyaggal tapasztották ki, hogy a szél és eső ellen biztos védelmet nyújtson. A falak közé ugyancsak vesszőből font és agyaggal tapasztott sátortetőt emeltek. A lakóházak közül néhányat régészeink fel is tártak s az egyik háznál éléskamrára is sikerült rábukkanni. Az éléskamra padlóján agyagedények sorakoztak, melyekben az élelmet tartották. A TELEPÜLÉST a fennsík szélén sáncszerű fallal vették körül. Két egymással párhuzamosan futó cölöpsorra erősített, vesszőből font kerítés közét földdel és kövekkel töltötték ki. A néhány méter magas „fal” bejáratát megerősített kapu védte. A támadók nem egykönnyen juthattak be az erőd területére. A törzs tagjai fent, a biztonságot nyújtó falak között temették el halottaikat. A mai menedékház közelében levő tó partján még néhány évvel ezelőtt is kis kerek halmokat lehetett megfigyelni. A kor szokásának megfelelően a vár lakói máglyán elhamvasztották halottaikat és az agyagedényekben eltemetett hamvak fölé földből kis kerek halmokat emeltek. AZ ÁSATÁSOK tanúsága szerint szükség volt erre a fellegvárra. A mozgalmas korszak alatt számos támadás érte az erődöt. Két alkalommal erősen meg is rongálódott, a fából és kőből épült falak nagyrészt el is pusztultak, azonban mindkét alkalommal újjáépítették a vár lakói. A harmadik pusztulás után azonban nem épült újjá az erőd. írásos feljegyzések hiányában még nem lehet pontosan megállapítani a pusztulás idejét. A régészeti leletek alapján talán a nyugatról hazánk területére betörő kelta törzsek — akik időszámításunk előtt 350 körül jelentek meg vidékünkön — támadásai vetettek véget az erőd életének. A kelták által leigázott illír őslakosság továbbra is itt maradt, azonban el kellett hagyniok a biztonságot nyújtó fellegvárat és a síkságon kellett megtel pedniök, ahol az új urak jobban szemmel tudták tartani őket. A wár hajdani virágzó életének ma már kevés nyomát találjuk a helyszínen. Mindössze a szakemberek szeme olvashat a hegy tetején megfigyelhető kerek kis halmokból, a lassan betemetödö sáncok vonulataiból és a felszínen található cseréptöredékekből. A KŐHEGY MA a kirándulók egyik kedvelt úticélja. A hegy fennsíkján barátságos turistaház fogadja a látogatókat, akik gyönyörködve szemlélik a hegy meredeken leszakadó sziklafalának széléről az elébük táruló fenséges látványt, a lábuk alatt szinte térképként elterülő vidéket: Szentendre tornyait, Pomázt, a Dunát, s távolban a főváros gyárkéményeit és házrengetegét. A fennsík szélén szerény emlékmű hívja fel a kirándulók figyelmét, hogy az Alföld nagy szerelmese, Petőfi Sándor is megmászta egy alkalommal a Kőhegy „iszonyúan magas" szákiáit s a hegy tetejéről gyönyörködött a táj szépségeiben. Dr. Soproni Sándor f, A TURISTÁK egyik kedft veit kirándulóhelye a Pornót f és Szentendre között emelkeff dő Kőhegy, ahonnan elraga£ dóan szép kilátás nyílik a f Duna völgyére. Mint kirándulóhelyet, jól ismerjük a f, Kőhegyet, azonban kevesen Í tudják, hogy mintegy 2500 f, évvel ezelőtt a hegy tetején '<f sok harcot és ostromot megf élt fellegvár emelkedett. Kik, mikor, mi célból építették ezt ff a várat? A Magyar Nemzeti f Múzeum régészei 1941-ben f próbaásatást végeztek a hegy f fennsíkján, hogy választ kapf, janak ezekre a kérdésekre. % A bronzkorszakot követő % vaskorszak elején, időszámíff tásunk kezdete előtt mintegy 'f 1000 évvel egy új nép, az % illírek jélentek meg vidékün$ kön. Ez volt az első nép haff záruk területén, melyet név ^ szerint is ismerünk. A társaf dalmi fejlődés aránylag ma$ gas fokán élő illírek kisebb £ törzsekbe tömörültek. Az $ egyes törzsek közötti ellenséf, geskedések, valamint a külső ff támadások arra kényszeritetff ték őket, hogy jól védhető váff rakat építsenek maguknak. A ff környékünlcön lakó illír törzs ff egyik ilyen fellegvára volt a ff kőhegyi erőd. $ A VÁRBA egyes szakaszain 'f még ma is használható szerff pentinút vezet fel a sikságff ról. Az ősi, igen forgalmas ff kereskedelmi útvonalból, £ amely Pomáz felől a hegyek f lábánál, Püspökmajoron keí resztül vezetett Szentendréff re, ágazott ki a fellegvárba ff vezető szerpentinút. Pomázról TISZÁN INNEN, DUNÁNTÚL.. Harmincegynéhány „diák” ül az énektanár és kórusvezető Bárdos Lajos óráján. A „tanár úr” beint, felcsendül az ének. Szünet után érkeztem. A későn jövő ott ül le, ahol helyet talál. A sarokból figyelem az előadást. Bárdos Lajos beszél, előad, illusztrál, jegyez a táblára, egyszóval nincs rá jobb szó — sziporkázik. Nem vagyok szakember, mégis élvezet hallgatni szavait, amint az énektanításról, annak módszeréről, mikéntjéről beszél. — Ne lecke, „tan-dal” legyen az ének, hanem maga az élet... — mondja. — Az életbe soha nem lehet beleunni. A zene fiatalít. Én minden jariuár elsején előveszem az „anyakönyvi kivonatomat” s megjegyzem, ez a fránya papír már megint öregedett egy évet. S ez a zene varázsa kedves kollégák! Ezt adjuk a gyermeknek és felnőttnek, minden daloló embernek. Akkor életet tanítunk, nem elkopott gramofonhang unott sercegését. így tanítsák, s így minden dal friss és új, sose hallott szépséggel cseng majd a szívünkben ... Tiszán innen, Dunán túl... Hol van ez a hely? Sehol. Olyan, mint a mesében a „hol volt, hol nem volt”. Igazi mese. Befejezésül még csak annyit: Az élet csupán annyit ér zene nélkül, mint az ének élet nélkül — semmit! Felcsattan a taps. Végi előadásnak. Búcsúként együtt \ énekelünk: Nyár van, nyár' { ft I az y SPORT ízbég—Szigetmonostor 3:0 (2:0) ízbég: 200 néző. Aránylag erős szélben játszották a mérkőzést. Az első félidőben a vendégcsapatot támogatta a szél, de ezt nem tudták kihasználná. A második félidőben a vendégeknek alkalmuk nyílt volna akár az egyenlítésre is, de helyzeteiket elkapkodták. Az izbégi csatársor a mérkőzés végére teljesen kifogyott az erejéből. G ó'ffi öv ők: Király, Petrovity, Király. Jók: Kusinszky, Petrovity. MOZI Ma a filmszínházban a Katonazene című magyar filmet vetítik. Kísérőmüsor: Emberek kezében. A kertmoziban ma este a Sándor Mátyás című szélesvásznú, Verne regényéből készült olasz—francia—spanyol film kerül bemutatásra. Kísérőműsor: Látogatás Zakopanéban.
