Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-21 / 170. szám

Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1965. JULIUS 21, SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 17 község, 20000 fogyasztóval Túlsúlyban a nők — Legfontosabb a bizalom — Látogatás a díjbeszedőknél A bejárat niellett szerény tábla. Az ajtó nehezen nyí­lik. A szobákban csupa kék­köpenyes nő hajlik az író­asztalok fölé. — Itt dolgozzák fel a mé­rőórák adatait, egyeztetik a számlákat és a beérkező ösz­­szegeket — mondja Szeder­kényi József né, a Fővárosi Közüzemi Díjbeszedő Válla­lat szentendrei részlegének vezetője. — Hány ilyen részlegük van? — A Díjbeszedő Vállalat­nak tizenkilenc kirendelt­sége van. A szentendrei részleghez tizenhét község tartozik a szentendrei és a bndai járásból, mintegy húsz­ezer fogyasztóval. — Ilyen nagy területre hány ember áll rendelkezé­sükre. — összesen tizenhat dol­gozónk van. Közülük heten díjbeszedők, akiket pedig itt a szobákban lát, adminiszt­ratív beosztottak. — Hozzá kell tennem, hogy összesen két férfi kartár­sunk van, tehát női válla­lat vagyunk — szól közbe Csányi Péterné helyettes ve­zető. — A díjbeszedők ezek sze­rint nők? — Hat nő és egy férfi dol­gozik a területen, akik leol­vassák az órák állását, il­letve a díjakat beszedik. — Csak az elektromos fo­gyasztás díjaival foglalkoz­nak? — Nem, a víz- és gázfo­gyasztás díjait is mi szed­jük be havi egymillió forint összérték­ben. Ezzel az összeggel egyébként — holtver­senyben egy másik ki­­rendeltséggel — a vál­lalati versenylista élén állunk, ami annak is köszönhető, hogy dolgozóink kivétel nél­kül száz százalékosan telje­sítik feladataikat. — Ennek bizonyára előfelté­telei vannak... — Valóban. De bátran el­mondhatom, hogy díjbesze­dőink és a fogyasztók kap­csolata jó. Sokszor személyes ügyeik­be is beavatják a kar­­társnőket. Talán Csobánka község az, ahol előfordul, hogy több­ször is kénytelenek elmenni a pénzért. — Ezek szerint nincs lé­nyeges probléma? — Nem annyira lényeges, mint inkább érdekes. Arra az esetre gondolok például, amikor az egyik női alkalma­zottunk másodmagával ásta ki az autóbuszt a hóból, hogy körzetét megközelít­hesse. Búcsúzom. — Volna egy kérésem — mondja Csányiné. — írja meg: ügyfeleink nagyobb türe­lemmel legyenek irá­nyunkban, hiszen nem tu­dunk mindenhova fize­tési napon eljutni. Sok helyre kell mennünk és időnket nem tudjuk minden­ki kívánságának megfelelően beosztani. (Bonzó) Irány a Balaton! Tizenhat csinosan öltözött diáklány ült autóbuszra An­gyal Zoltán „tanár bácsival”' csütörtököm délelőtt. Balatonszabadiba indultak, kétheti — teljesen díjmentes — nyári üdülésre, mint vá­rosunk árvízkárosultjainak gyermekei. Még húsz fiú fog­ja követni őket ugyanoda, ugyancsak díjmentesen. i Két hír, két kérdés David H. Ekwall amerikai író rövidesen Magyarország­ra látogat, hogy útikönyvet írjon az országról az ameri­kai turisták számára. Ekwall huzamosabb ideig tartózko­dik majd Budapesten, Eszter­gomban, Egerben, a Hortobá­gyon, Pécsett, Szegeden és a Balaton mellett. Miért nem hívjuk meg Szentendrére is? ★ A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Dunakanyar művészeti nyári egyetemet rendez. A nyári egyetem székhelye Esztergom, mely­nek múltja elválaszthatatlan a magyar művelődés törté­netétől. Az idei nyári egye­temet Bartók Béla művé­szetének szentelik: az elő­adások egész sora tárja fel századunk nagy zeneszerző­jének művészetét. A nyári egyetem július 25-től au­gusztus 8-ig tart. Vajon a Dunakanyar ren­dezvényen mi szentendreiek milyen kulturális megnyilat­kozással veszünk részt? Dr. Huzsvik György Rendőrségi krónika ROSSZ SZOMSZÉDSÁG, TÖRÖK ÁTOK Répa Géza negyven éves szentendrei lakos és1 Berkesi Elekné szomszédok. Már rég­óta haragos viszonyban vol­tak egymással. Július kilen­cedikén Répa Géza megles­te a hazatérő Berkesinét, rá­támadt, többször az arcába sújtott és amikor az asszony a földre esett, még meg is rugdosta őt. Az orvosi látlelet szerint az asszonynak eltörött az onr­­csontja, több más sérülést is szenvedett, amelyek eüörelát­­hatóan csaík huszonegy napon belül fognak meggyógyulni. A rendőrség súlyos testi sértés miatt eljárást indított Répa Géza ellen. HÍREK — Dr. Somogyi Árpád: Ré­gi Szerb Egyházmüvészet cí­mű katalógusa a napokban jelent meg. A Szerb Egyház­művészeti gyűjtemény anya­gát tárgyaló, képmellékletek­kel kiegészített katalógus is­mertetésére még visszatérünk. — Filmesek Szentendrén. A szép időt kihasználva a film­gyárak alkotócsoportjai négy játékfilm forgatását kezdték meg az Alföldem és a Dunán­túlon. Szentendrén a Gyer­mekbetegségek című film külső felvételei készülnek. — A művelődési otthon fel­vételt hirdet a következő nyelvtanfolyamokra az őszi idényben: német kezdő, hala­dó; angol kezdő, haladó. Je­lentkezni lehet szerda kivéte­lével mindennap 17 órától a művelődési otthonban. — A gépipari technikum első osztályába még mindig lehet jelentkezni. A jelentke­zési lapokat a tanács művelő­dési csoportjánál lehet besze­rezni. Év végi átlag: 3,5 A városi tanács művelődés ügyi osztályának hivatalos adatai szerint szép eredmény­nyel zárult az elmúlt tanév. A város területén működő há­rom iskolában 1625 tanuló kapott bizonyítványt. ízbégen 305, a Rákóczi Ferenc utcai iskolában 725, a Bajcsy-Zsi­­linszky útiban 595 gyermek végezte el a tanévet. Az átla­gos számok nem éppen csú­nyák. Mind a tanulmányi, mind a mozgalmat jelölő ér­demjegy alapján az átlag: 3,5. A bukások száma ízbégen a legnagyobb, itt huszonné­gyen kénytelenek osztályt is­mételni. A Rákóczi Ferenc ut­cában a nagy létszámból mindössze tízen, a Bajcsy- Zsiiínszky utcában pedig csu1 pán négyen ismételnek évet. Római kori ásatások A Nemzeti Múzeum által folytatott ásatások alkalmával a Római Sánc utcában eddig hat római kori sir és egy ókeresztény kápolnarészlet került felszínre Felhívás az árvíz-belvíz sújtotta területek lakosságához 1 Az Egészségügyi Miniszté­rium felvilágosító központja és a Magyar Vöröskereszt fel­hívást bocsátott ki, amely­ben különböző fontos egész­ségügyi szabályokra hívja fel az érdekelteket az érintett területeken. Egészsége megóvása érde­kében mindenki fokozott mér­tékben tartsa be az egész­ségügyi szabályokat. Gondo­san ügyeljen a lakás, udvar tisztaságára. Gyakran mos­son kezet. Csak a kijelölt kutak vi­zét használjuk, mert a ku­tak sok helyen fertőzöttek, járványokat terjeszthetnek. Ha megvizsgált kút nincsen, csak forralt vizet szabad fo­gyasztani, amit azután utó­lag ízesíteni lehet. Felgyülemlett és visszama­radt vizet még mosásra se használjunk, mert az a leg­több esetben fertőző. Az elhullott állatok teteme fertőz! Életveszélyes! Ezeket legalább egy méter mélyre kell ásni, és előzőleg mész­szel le kell önteni. — A védőoltás nélkülözhetet­len! Ha valahol kötelezően el­rendelik a védőoltásokat, pontosan meg kelt jelenni a kijelölt helyen. Betegség, rosszullét esetén azonnal forduljunk orvoshoz! Bármilyen egészségügyi kér­désben forduljon mindenki bizalommal az egészségügyi­ekhez, a Vöröskereszt aktí­váihoz. Ezeket a rendszabályokat mindenki tartsa be, hogy elejét vehessük az esetleges járványok elterjedésének. Kató Görgy, az egészségügyi i állandó bizottság elnöke — Társastánc-tanfolyam in­dul szeptemberben a művelő­dési otthonban. A tanfolyam díja: 100,— Ft. Időtartama körülbelül hat hét. Jelentkezés a művelődési otthonban, szeptemberig folyamatosan. A Kőhegy titka néhány perces sétával, a Lup­­pa-mauzóleum környékén fekvő középkori királynői nyaraló romjait elhagyva, a Susnyár aljánál érjük el a szerpentinút elejét. Az út első szakasza töltésen veze­tett — a töltés is jól látható — majd enyhe emelkedéssel a Kőhegy sziklafala alatt ha­ladra ért fel a fennsíkra, me­lyet kőből és fából épített fal/ vett körül. Az erőd bejáratát kőből épített kapu képezte. A mes­terien megerősített fennsíkon, a fallal körülvett térségen épültek fel a törzs tagjainak lakóházai. A házak alapját a szikla képezte. A sziklába vá­gott lyukakba cölöpöket ver­tek, melyeket a felszínen még kövekkel is körülraktak, hogy tartásuk biztonságosabb le­gyen. A cölöpök közötti részt vesszővel fonták be s ezt a vesszőfonatot agyaggal ta­pasztották ki, hogy a szél és eső ellen biztos védelmet nyújtson. A falak közé ugyancsak vesszőből font és agyaggal tapasztott sátorte­tőt emeltek. A lakóházak kö­zül néhányat régészeink fel is tártak s az egyik háznál éléskamrára is sikerült rá­bukkanni. Az éléskamra pad­lóján agyagedények sora­koztak, melyekben az élelmet tartották. A TELEPÜLÉST a fennsík szélén sáncszerű fallal vet­ték körül. Két egymással pár­huzamosan futó cölöpsorra erősített, vesszőből font ke­rítés közét földdel és kövek­kel töltötték ki. A néhány méter magas „fal” bejáratát megerősített kapu védte. A támadók nem egykönnyen juthattak be az erőd terüle­tére. A törzs tagjai fent, a biz­tonságot nyújtó falak között temették el halottaikat. A mai menedékház közelében levő tó partján még néhány évvel ezelőtt is kis kerek hal­mokat lehetett megfigyelni. A kor szokásának megfele­lően a vár lakói máglyán el­hamvasztották halottaikat és az agyagedényekben elteme­tett hamvak fölé földből kis kerek halmokat emeltek. AZ ÁSATÁSOK tanúsága szerint szükség volt erre a fellegvárra. A mozgalmas korszak alatt számos táma­dás érte az erődöt. Két alka­lommal erősen meg is rongá­lódott, a fából és kőből épült falak nagyrészt el is pusztul­tak, azonban mindkét alka­lommal újjáépítették a vár lakói. A harmadik pusztulás után azonban nem épült új­já az erőd. írásos feljegyzé­sek hiányában még nem le­het pontosan megállapítani a pusztulás idejét. A régészeti leletek alapján talán a nyu­gatról hazánk területére be­törő kelta törzsek — akik időszámításunk előtt 350 kö­rül jelentek meg vidékünkön — támadásai vetettek véget az erőd életének. A kelták által leigázott illír őslakosság továbbra is itt maradt, azon­ban el kellett hagyniok a biz­tonságot nyújtó fellegvárat és a síkságon kellett megtel pedniök, ahol az új urak job­ban szemmel tudták tartani őket. A wár hajdani virágzó éle­tének ma már kevés nyomát találjuk a helyszínen. Mind­össze a szakemberek szeme olvashat a hegy tetején meg­figyelhető kerek kis halmok­ból, a lassan betemetödö sán­cok vonulataiból és a felszí­nen található cseréptöredé­kekből. A KŐHEGY MA a kirándu­lók egyik kedvelt úticélja. A hegy fennsíkján barátságos turistaház fogadja a látoga­tókat, akik gyönyörködve szemlélik a hegy meredeken leszakadó sziklafalának szé­léről az elébük táruló fen­séges látványt, a lábuk alatt szinte térképként elterülő vi­déket: Szentendre tornyait, Pomázt, a Dunát, s távolban a főváros gyárkéményeit és házrengetegét. A fennsík szé­lén szerény emlékmű hívja fel a kirándulók figyelmét, hogy az Alföld nagy szerel­mese, Petőfi Sándor is meg­­mászta egy alkalommal a Kő­hegy „iszonyúan magas" szák­­iáit s a hegy tetejéről gyö­nyörködött a táj szépségei­ben. Dr. Soproni Sándor f, A TURISTÁK egyik ked­­ft veit kirándulóhelye a Pornót f és Szentendre között emelke­­ff dő Kőhegy, ahonnan elraga­­£ dóan szép kilátás nyílik a f Duna völgyére. Mint kirán­­dulóhelyet, jól ismerjük a f, Kőhegyet, azonban kevesen Í tudják, hogy mintegy 2500 f, évvel ezelőtt a hegy tetején '<f sok harcot és ostromot meg­­f élt fellegvár emelkedett. Kik, mikor, mi célból építették ezt ff a várat? A Magyar Nemzeti f Múzeum régészei 1941-ben f próbaásatást végeztek a hegy f fennsíkján, hogy választ kap­­f, janak ezekre a kérdésekre. % A bronzkorszakot követő % vaskorszak elején, időszámí­­ff tásunk kezdete előtt mintegy 'f 1000 évvel egy új nép, az % illírek jélentek meg vidékün­­$ kön. Ez volt az első nép ha­­ff záruk területén, melyet név ^ szerint is ismerünk. A társa­­f dalmi fejlődés aránylag ma­­$ gas fokán élő illírek kisebb £ törzsekbe tömörültek. Az $ egyes törzsek közötti ellensé­­f, geskedések, valamint a külső ff támadások arra kényszeritet­­ff ték őket, hogy jól védhető vá­­ff rakat építsenek maguknak. A ff környékünlcön lakó illír törzs ff egyik ilyen fellegvára volt a ff kőhegyi erőd. $ A VÁRBA egyes szakaszain 'f még ma is használható szer­­ff pentinút vezet fel a sikság­­ff ról. Az ősi, igen forgalmas ff kereskedelmi útvonalból, £ amely Pomáz felől a hegyek f lábánál, Püspökmajoron ke­­í resztül vezetett Szentendré­­ff re, ágazott ki a fellegvárba ff vezető szerpentinút. Pomázról TISZÁN INNEN, DUNÁNTÚL.. Harmincegynéhány „diák” ül az énektanár és kórusve­zető Bárdos Lajos óráján. A „tanár úr” beint, felcsendül az ének. Szünet után érkeztem. A későn jövő ott ül le, ahol he­lyet talál. A sarokból figye­lem az előadást. Bárdos Lajos beszél, elő­ad, illusztrál, jegyez a táblá­ra, egyszóval nincs rá jobb szó — sziporkázik. Nem va­gyok szakember, mégis élve­zet hallgatni szavait, amint az énektanításról, annak mód­szeréről, mikéntjéről beszél. — Ne lecke, „tan-dal” le­gyen az ének, hanem maga az élet... — mondja. — Az élet­be soha nem lehet beleunni. A zene fiatalít. Én minden ja­­riuár elsején előveszem az „anyakönyvi kivonatomat” s megjegyzem, ez a fránya pa­pír már megint öregedett egy évet. S ez a zene varázsa ked­ves kollégák! Ezt adjuk a gyermeknek és felnőttnek, minden daloló embernek. Ak­kor életet tanítunk, nem el­kopott gramofonhang unott sercegését. így tanítsák, s így minden dal friss és új, so­se hallott szépséggel cseng majd a szívünkben ... Ti­szán innen, Dunán túl... Hol van ez a hely? Sehol. Olyan, mint a mesében a „hol volt, hol nem volt”. Igazi mese. Be­fejezésül még csak annyit: Az élet csupán annyit ér zene nélkül, mint az ének élet nélkül — semmit! Felcsattan a taps. Végi előadásnak. Búcsúként együtt \ énekelünk: Nyár van, nyár' { ft I az y SPORT ízbég—Szigetmonostor 3:0 (2:0) ízbég: 200 néző. Aránylag erős szélben ját­szották a mérkőzést. Az első félidőben a vendégcsapatot támogatta a szél, de ezt nem tudták kihasználná. A máso­dik félidőben a vendégeknek alkalmuk nyílt volna akár az egyenlítésre is, de helyzetei­ket elkapkodták. Az izbégi csatársor a mérkőzés végé­re teljesen kifogyott az erejé­ből. G ó'ffi öv ők: Király, Petrovity, Király. Jók: Kusinszky, Petrovity. MOZI Ma a filmszínházban a Ka­tonazene című magyar fil­met vetítik. Kísérőmüsor: Emberek kezében. A kertmoziban ma este a Sándor Mátyás című széles­vásznú, Verne regényéből ké­szült olasz—francia—spanyol film kerül bemutatásra. Kí­sérőműsor: Látogatás Zako­panéban.

Next

/
Thumbnails
Contents