Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-20 / 169. szám
4 TsMsdsm 1965. JÚLIUS 20, KEDD Nemzetközi Ki mit tud? Balatonaligán | NYÁRI SZÜNET i AZ EGYESÜLT IZZÓBAN A RÓZSÁKAT IS MEGFOJTOTTA A VÍZ Őszre mégis elkészül a szentendrei liget A Füles szerkesztőségének rendezésében a balatonaligai nemzetközi KISZ építőtáborban izgalmas vetélkedőt tartottak, a világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Ki mit tud? viaskodások talok között, hazánk lányai mellett ott voltak a jugoszláv, a csehszlovák és a román fiatalok is. A legjobban szereplők között pénz- és könyvjutalmakat osztottak szét. A legjobb eredményeket Előtérben a boldog Jugoszláv lányok. Figyelik a többiek szereplését. Arcukon vidámság, parányi kajánság és nagy Az öntudatos kiállás a siker bizonyitéka. A képünkön latható prágai lány — dupla vagy semmi alapon — már a nyolcadik „pénzes” borítékot veszi át Az Egyesült Izzó dolgozói közül több mint tízezren hétfőn megkezdték nyári szabadságukat, ezért a gyárban két hétig szünetel a termelőmunka. Csupán az üveggyár dolgozik, mert ennek tevékenysége nem kapcsolódik szorosan a többi részlegéhez, s itt egyénileg" is kivehetik szabadságukat a dolgozók. A többi műhelyt mintegy 500 tmik-lakatos, szerelő és egyéb szakipari munkás vette birtokába. Rendbehozzák, kijavítják a gépeket, kifestik a műhelyeket, hogy augusztus másodikén kellemes környezetben ismét megindulhasson a termelés. A gyár szabadságon levő dolgozói közül sokan a Balaton környékén és Galyatetőn töltik a két hetet. Telt ház van a gyár fonyédi üdülőjében is. Néhányan a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK üdülőibe kaptak kéthetes beutalót. rendezetlen területet az epi tendő pontházak számára je lölte ki, ezek azonban tíz húsz éven belül nemigen épülhetnek föl. A híres szentendrei virágkertészek körében merült fel az a gondolat, hogy addig is látványos rózsaligctet kellene a helyükön létesíteni. Ennek azonban a mély fekvésű terület feltöltése és rendezése volt az egyik előfeltétele. A szép terv kedvező visszhangra talált a város lakossága körében, amely a városi tanács kezdeményezésére vállalkozott arra, hogy társadalmi munkában elvégzi a szükséges földmunkákat. Kétszázhuszonöt köbméter földet szállítottak a helyszínre, a községgazdálkodási vállalat pedig hét-nyolc- 6záz köbméter televényt fuvaroztatott a feltöltött és elegyengetett területre. Részt vettek a munkában a honvédség helyi alakulatai is, sőt a feltöltéshez szükséges földtömeg szállításához gépkocsikat is adtak. Harmincöt szentendrei kertész felajánlotta: teljesen ingyen a legszebb nemes rózsatövekkel ülteti be a feltöltött területet. A rózsaliget szép és ötletes tervét Kovács Pál, a városi tanács kertésztechnikusa készítette el. Minden kertész külön kis parcellát kap saját rózsái számára, amelyeken táblát helyeznek el a kertész és a parcelláján pompázó rózsafajták nevével. A kertészek vállalták a kiültetett rózsák szakszerű és ál-A Duna áradása idén sok szép terv megvalósítása elé is akadályokat görgetett. Szentendre szépítését szolgálta volna például az a rózsaliget, amelyet a HÉV végállomása előtti hepehupás térségre terveztek. Itt van ugyanis a kis dalmát hangulatú műemlék városka kapuja, ide érkeznek azok is, akik autóval vagy autóbuszon indulnak Szentendre meglátogatására. Itt vannak az új benzinkutak, amelyek előtt a főszezonban valósággal sort állnak a tankolásra szoruló hazai és külföldi rendszámú gépkocsik. A környezetet mély gödrök éktelenítették el, amelyekben meggyűlt és sártengerré vált az esővíz. A város távlati terve ezt a A magyar csapat elmélyülten figyeli azokat a tagjait, akik éppen a kérdéseket húzzák, hogy azután szellemi képességeik teljes latbavetésével induljanak el a győzelemért (Foto, szöveg: Mészáros G.) Az ember hiába meresztgeti a szemét, dunyhavastagiságú sötét veszi körül. Azt is csak később látja meg, hogy meszszebbről gyenge fénnyel villanykörték sora világít. A kinti hőség után hideg borogatásként vesz körül a gombaszagú hűs. Gombaszagú, mert gombapincében vagyunk, Ürömön, pontosan, a tanácsháza alatt. 1800 előtt és után a község körül más sem igen volt még mint József nádor szőlője. Az enyhe budai lankák akkortájt is jó minőségű, könnyű bort adtak, aminek befogadására nagykiterjedésű pincéket vájtak a kemény kőzetbe. Ilyennek építették ezt is, amiben most botorkálunk az ágyások között. Felette, a tanácsháza volt hajdan a dézsmaház; ide hordták be a termést: mérték, préselték, mustját tölgyfahordóikban lenn a mélyben tárolták. Később még egyszer nagy szerephez jutott a pince: *a háború alatt légiriadókor ebben talált védelmet az egész falu. Most békésebb feladat jutott az ezer négyzetméternek, gombát kell érlelnie. — Hogyan lehet sampion gombát termelni? — kérdezzük a tsz-elnöktől. — Már a kérdés sem jó — kezd a magyarázatba. — A csiperkegomba francia neve a í sampinyon. Sampion bajnokot jelent, sampinyon pedig mezőt, utalva, hogy vadon ott terem. Tenyésztése nem kíván nagy befektetést, inkább szakértelmet. Nálunk is hozzáértő végzi és erről a viszonylag kis területről évente húszezer forint a tiszta jövedelmünk. Arról nem is szólva, hogy a termesztési idény végén hét mázsa kitűnő minőségű trágyát hordunk ki a kertészetbe. Mert a csiperkéhez lótrágya szükséges. De nem ám akármilyen kófic állaté, csak a zabon-szénán tartott lóé megfelelő. A pincébe a porhanyós földre trágyából elkészítjük a kupac sort huszonöt-harminc centi magasra, erre szórjuk a diónagyságúra tördelt szárított gombacsiratelepet. Utána trágyával ismét lefedjük. — Mennyi idő múlva terem? — Ha a pince hőmérséklete egyenlően tizenöt-tizennyolc fok, tíz nap múlva. Ekkor ismét kerti földet szórunk a tetejére és rendszeresen gyengén permetezzük. Egy hónap múlva már szedhetjük a friss fejeket. A gombaágy négy hónapig terem, négyzetmétere négy-öt kiló termést ad. — Utána mi történik? — Elölről kell kezdeni az egészet. Kénnel fertőtleníteni a pincét, újrakészíteni a gombaágyást. Mi csak nyáron, egy ciklust termelhetünk, mert télen hideg a pincénk. Sajnos i nagyon kevés a jó gombaszak^ ember. Mert igaz, hogy az Vágyás az elkészítés után már Egykor: borpince Húsz éve: óvóhely Most: gombatenyeszet nem sok munkát ad, de jó jövedelmet, nagy termést csak szakember kezenyomán várhatunk. Tökéletes a csend, pislognak a huszonötös körték. Ha megszólalunk, visszhang gurgulázik az öblös sziklafalakon. A nyirkos mélyben készülődik a csíra, formálja gombakalapját Komáromi Magda landó gondozását is. Még május elején — huszonketten hatszázötven rózsatövet ki is ültettek, a többiek ősszel kívánják betelepíteni a maguk tábláit. Gyönyörűen indult minden, de aztán közbeszólt a Duna. A szokatlanul nagy arányú és hoszszan tartó áradás következtében a víz a parti töltések alatt átszivárgott erre a frissen . feltöltött, több ezer négyzetméter kiterjedésű területre is, azt teljesen átáztatta és a tavasszal kiültetett rózsatövek legnagyobb részét elpusztította. A nemes rózsák valósággal belefulladtak a talajvízbe. A nagy kár azonban nem lohasztotta le a szentendrei kertészek lelkesedését. Bejelentették, hogy az elpusztult rózsatöveket ősszel pótolják és így a jövő nyáron mégis virágzik majd a szentendrei rózsaliget, amely egyik vonzó érdekessége lesz a városnak. ___________ M. L. MEGNYÍLT a szegedi hajószálld A szegedi Tisza-parton az áradás okozta kényszerszünet után ismét megnyílt a „Szőke Tisza" vízi szálloda és étterem. A vendégfogadásra átalakított öreg hajó fedélzeti teraszán egyszerre ötszázan foglalhatnak helyet. Vasárnap a hazai látogatókon kívül csehszlovák, német és jugoszláv turisták is felkeresték a hajószállót KÖNYVESPOLC TÓTH SÁNDOR: A szovjet Hadsereg felszabadító harcai Magyarországon SOKAN VALLJÁK, s az élet is igazolja: ahhoz, hogy egy könyv minél szélesebb olvasótábort hódítson meg, legalább két dolog szükséges. Égjük: a könyv legyen jó és vonzó, a másik: legyen idő-, szerű (különösen, ha jellege ezt csak hangsúlyozza), azaz megjelenésének időpontja essék egybe az olvasók érdeklődésével, s ha ráadásul valamilyen meghatározott alkalomra írták, akkor ezt az alkalmat semmiképp se szalaszsza el. De fogalmazzunk konkrétabban! Sajnos a Zrínyi Katonai Kiadó könyveivel megesik, hogy a programban jelzett időt jóval túllépve jelennek meg. Némelyiküknél (az időtállóaknál) ez nem csökkenti az irántuk való érdeklődést, ám egyikük, másikuk olvasottsága megsínyli a pontatlanságot. Erre sajnos Tóth Sándor könyvénél is számítanunk kell. Nem kutatjuk az okokat, miért csak a napokban jelent meg az április 4-re Ígért monográfia. Pedig mennyien várták márciusban: tanárok, akik a 20. évfordulóra többet akartak adni tanítványaiknak, mint amennyit a történelemkönyvek mondanak hazánk felszabadulásáról: különböző szervek, amelyeknek nagy segítséget jelentett volna a könyv az ünnepségek, emlékeztetők, szemléltető anyagok elő- és elkészítésében: a történelem és a hadtudomány művelői, akik szerettek volna időben tisztábban látni egyes problémákat — s az olvasó, aki átélte egykor az eseményeket, s húsz év elteltével a nagy ünnep előtt szívesen lapozgatott volna a könyvben. A monográfia így megkésve is komoly érték, s reméljük az olvasók ezt fel is ismerik. Még a könjrv szerkesztésének időszakában a legnagyobb vitát a MAGYARORSZÁG KATONAI-POLITIKAI HELYZETE 1944 NYARÁN ÉS ŐSZÉN című első fejezet váltotta ki. Egyesek véleménye szerint a szerző túlontúl riportszerűen írta meg: a szükségesnél többet időzik a kulisszatitkok feltárásánál, a személyek és tetteik értékelésénél — s ez nem fér össze egy monográfia tudományos jellegével. Pedig a szerző éppen a tudományos munkákra jellemző száraz stílust akarta ezzel elkerülni — s ez sikerült is. Ha e fejezetet bírálni akarjuk, semmi esetre se a színes, olvasmányos stílusáért kell a szerzőt elmarasztalnunk, inkább azért, mert nem találta meg a helyes arányt (a lényegében a bevezető szerepét betöltő első fejezet teszi ki az anyag 20 százalékát) és mondanivalója alig-alig haladja meg a már ismert dolgokat. A könyv a továbbiakban alapvetően a magyarországi felszabadító hadműveletek három szakaszával foglalkozik. A TISZÁNTÚL FELSZABADÍTÁSA című fejezet a hadviselő felek helyzetének és hadműveleti elgondolásainak részletes ismertetésével kezdődik. Ebből megtudhatjuk, miért ragaszkodott a német hadvezetés olyan makacsul Magyarország megtartásához, erre milyen hadműveleti terveket dolgozott ki, s szovjet részről milyen hadműveleti célokat tűztek a 4., a 2. és a 3. Ukrán Front elé. A fejezet középpontjában a 2. Ukrán Front debreceni hadművelete áll. A fejezet végül a magyar partizánoknak a fasizmus elleni harcba való bekapcsolódását és a felszabadult Tiszántúlon meginduló békés élet tényeit tekinti át. A BUDAPEST BEKERÍTÉSE címet viselő harmadik és A budapesti német csoportosítás felmentésének meghiúsítása és Budapest felszabadítása című negyedik fejezet teszi ki a monográfia 50 százalékát. Ez az arány indokolt, hiszen a szerzőnek nemcsak a katonai eseményeket kellett ismertetnie (újat különösen azok a részek adnak, amelyekben a Budapesten körülzárt német csoportosítás felmentésére indított támadásokról esik szó), hanem az ország belpolitikai viszonyait is. Jelentős teret szentelt Tóth őrnagy a budapesti partizánharcoknak és az ellenállási mozgalom szervezkedésének, a Budai Önkéntes Ezred harcainak, s végül alaposan elemezte a budapesti hadművelet eredményeit és hatását. Már e felsorolás is mutatja, milyen gazdag tartalmilag a két fejezet. Ám éppen ez a zsúfoltság egy kicsit kifárasztja az olvasót. Sokkal könyebberi áttekinthető a Hazánk felszabadításának befejezése című utolsó fejezet. Ebben az 1945 január elejétől április 4-ig a Dunántúlon lezajlott katonai események bontakoznak ki. Ahelyett, hogy ezeket az eseményeket ismertetnénk, inkább felhívjuk az érdeklődő olvasó figyelmét arra, hogy ebből a fejezetből tűnnek ki leginkább a szovjet csapatok magyarországi támadó harcának sajátosságai. Ezeket, ilyen alaposan rendszerezve és magyarázva csak ebben a műben találhatjuk meg. Befejezésül néhány dicsérő szót kell mondanunk a kötetet záró „Forrás- és irodalomjegyzék”-ről. Azt az első pillanatra láthatjuk belőle, a szerző óriási mennyiségű levéltári, dokumentum- és könyvészeti anyagot tanulmányozott át — s ez a mű alaposságát bizonyítja. Emellett a „Jegyzék” nagyszerűen rendszerezett és könnyen áttekinthető. Egyszóval óriási érték azok számára, akik valaha kutatni akarnak e témában. A NAGY SZAKÉRTELEMMEL elkészített vázlatok (20 db) és a közel két tucat igényesen válogatott kép csak növeli e jubileumi kiadvány értékét. Sörös Lajos
