Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nagyüzem a búzaföldeken Kézzel? Nem, géppel! Kik kockáztatják az őszi munkák sikerét? AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM AB A SO FILLER 1965. JÜLIUS 20, KEDD Félév - tanulságokkal A Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése — ame­lyet a vasárnap reggeli la­pok közöltek — a népgazda­ság első félévi fejlődéséről: bizonyítvány. Bizonyítvány, amelyet magunk állítottunk ki magunkról — fél eszten­dő kemény munkáját, törek­véseit, s néhány dologban ku­darcait téve mérlegre. A mér­legelésről készült bizonyít­vány kedvező, s annak bizo­nyítéka, hogy a Központi Bi­zottság decemberi határoza­tának végrehajtása, a reali­tásokhoz való szigorú ragasz­kodás mór most, a kezdeti időszakban is jó eredmények­kel járt. Az ipari termelés hat szá­zalékos növekedése, valamim az, hogy valamennyi fonto­sabb ipari minisztérium tel­jesítette, illetve túlteljesítette félévi tervét — egyben to­vábbi lehetőségeink jelzője is. Igen jelentős pozitívum, hogy a termelésnövekedés nagy ré­szét ipari üzemeink a terme­lékenység fokozásával fedez­ték, s a létszám csak mini­málisan nőtt. A tavalyi év­hez viszonyítva öt százalék­kal nőtt a termelékenység, de korántsem fogytunk ki e tényezőt tovább javító tarta­lékainkból, s itt elsősorban a kapun belüli, azaz a helyi le­hetőségek jobb kiaknázására gondolunk. Ez annál is in­kább indokolt, mert — s erre a statisztikai hivatal jelenté­se is figyelmeztet — az ipar­­vállalatok egymáshoz viszo­nyított munkája a termelés tervszerűségét, egyenletessé­gét tekintve jelentős eltérést mutat, s még mindig sok olyan cikket gyártanak, ame­lyek csak az amúgyis jelentős készleteket növelik, mert a piacon nem, vagy alig kere­settek. E tény arra figyelmez­tet: még következetesebb munkára van szükség ipar­­irányító szerveinknél, s ugyanakkor a helyi termelés — szervezői munkának is sza­kítania kell a minden áron való tervbeijesítésre való tö­rekvéssel, a mennyiségi ered­mények hajszolásával, s messzemenően figyelembe kell venni a kül- és belföldi piacon jelentkező keresletet. Nem könnyű hat hónap volt ez: a mezőgazdasá­got a rendkívül hosszú ideig tartó áradás, a száj- és kö­römfájás hozta nehéz hely­zetbe, az építőipart, a szállí­tást szántén visszavetette _ az árvíz, az eredmények mégis arról tanúskodnak, hogy e nehézségek ellenére is sike­rült előbbre lépni, azaz az áldozatos és fáradhatatlan munka, amelyet a dolgozók nagy többsége e félévben vég­zett. döntő tényezője volt a tervben foglalt célok elérésé­nek. E tényezőre — érthető okokból, hiszen számokban ez lemérhetetlen — a statiszti­kai hivatal jelentése nem tér ki, de hiba lenne a félévi mérleg adta tanulságok levo­násakor figyelmen kívül hagyni a munkaverseny moz­galomban, az újítások, taka­rékossági javaslatok beveze­tésében rejlő erőt, hiszen fél­évi eredményeinkben fontos szerepet játszott a felszaba­dulásunk huszadik évforduló­jára kibontakozott munka­verseny, s a gazdaságosabb termelés megközelítésében a sok ezernyi elfogadott és be­vezetett újítás. Az év első hónapjában, ami­kor valóban összetorlódtak a gyors megoldásra váró fel­adatok, voltak, nem is keve­sen, akik arról beszéltek: mindazt, amit a Központi Bi­zottság decemberi határozata követendő irányvonalként megjelölt, lehetetlen néhány hét alatt elvi útmutatásból mindennapi gyakorlattá tenni. A tamáskodókat az év első hat hónapja nem igazolta: üze­meinkben nemcsak elkészí­tették a helyi feladatokat megszabó intézkedési terve­ket, hanem azokat nagyrészt végre is hajtották. Ma már — s ezt súlyos hiba lenne fi­gyelmen kívül hagyni a má­sodik félévben — nem a mi­ért, hanem a hogyan jelenti a gondot az üzemeikben, a me­zőgazdaságban; hogyan tehet­jük még termelékenyebbé a munkát, hogyan javíthatjuk a termelés gazdaságossági mu­tatóit, hogyan korszerűsíthet­jük a gyártás — és gyárt­mányfejlesztést, hogyan nö­velhetjük a termésátlagokat, hogyan ellensúlyozhatjuk az árvíz pusztítását a földeken. Azt, hogy mindert miért kell tennünk, ma már aligha kell bárkinek is magyaráznunk. A mérlegkészítés akkor iga­zán hasznos, ha nemcsak a visszapillantást, a megtett út felmérését szolgálja, ha­nem az előretekintést, a meg­teendő út esetleges buktatói­nak, nagyobb erőkifejtést kí­vánó emelkedőinek számba­vételét is. Két százalékkal túl­teljesítettük az első félévre előirányzott ipari termelés­­növekedést — a termékek egy része azonban nem a piacra, hanem a raktárakba került! Több tekintetben túlteljesítet­tük a felvásárlási tervet — a bevetett terület négy száza­lékkal kisebb volt, mint az el­múlt esztendőben. Két példa csupán, de érzékelteti, hogy a félévi mérleg mindkét serpe­nyőjében van mit elhelyez­nünk, azaz — az eredménye­ket csökkentő tényezőik tekin­tetében — van még min javí­tani. Ennek hangsúlyozása és megértetése a dolgozók széles tömegeivel egyben a második félév feladataira való moz­gósítás is, hiszen akár az ipart, akár a mezőgazdaságot tekintve, a munka dandárja még hátra van. Nincs olyan adata a statisz­tikai hivatal jelentésének, amely ne lenne érdemes az elemzésre, amely ne szolgálna tanulsággal: sokat beszéltünk, írtunk róla, kétes dicsőség, hogy az egy főre jutó kalória­fogyasztást tekintve világvi­szonylatban listavezetők va­gyunk, s most, ha lassú fo­lyamatként is, de már ész­lelhető az élelmiszerekre köl­tött összeg csökkenése, s ugyanakkor a ruházati és iparcikkekre fordított forin­tok számának növekedése. Fél év alatt 2,7 milliárd forinttal lett nagyobb a takarékbetétek összege: van miből és miért takarékoskodni. A fenti két példa kiragadott csak, ugyan­így említhetnénk a könyvekre költött összeget, vagy a tele­vízió-előfizetők táborának 81 ezer fővel való növekedését; ezek azt mutatják, hogy javu­ló, bővülő egyéni anyagi hely- , zetünkben mind fontosabb sze- j rep jut a kultúrának. A számadatok, a statisztika sok embernek tűnik úgy: unal­mas, száraz. A számok való­ban száraz adatok, de mögöt­tük a forró, küzdelmekkel te­li valóság egy-egy részlete áll. A vasárnap közzétett jelentés is — számadatok, szűk szavú tények formájában — tükre a mai valóságnak, hű és őszinte tükör, amely megmutatja a szépet, de a még kedvezőtlent is, s aki a tükörbe tekint — s ezt hiba lenne bárkinek is el­mulasztani —, olyannak kell, hogy lássa a valóságot, ami­lyen. s nem amilyennek eset­leg látni szeretné. incs szükségünk a valóság CAPE KENNEDY KÉSIK AZ IKER­­SZPUTNYiK Az Atlas-Agena hordozóra­kéta irányítóberendezésének üzemzavara miatt az ameri­kai légierő elhalasztotta két ikerszputnyik fellövését. A két műholddal a Föld külön­böző részein esetleg sorra ke­rülő atomrobbantásokat kí­vánják ellenőrizni, a rakéta ezenkívül magával vitt volna egy hatkilós törpeszputnyikot, amely a természetes sugárzást méri. Napjaink legfontosabb me­zőgazdasági munkájáról: az aratásról tanácskoztak teg­nap a járási és a városi ta­nácselnökök. Mint a legutób­bi megyei operatív bizottsá- j gi ülésen is elhangzott — i Prezenszki Gábor, a megyei I tanács mezőgazdasági ősz- j tályvezetője megállapította, hogy figyelembe véve a rend­kívüli időjárást, más évek­hez képes kielégítő lendülettel ha­lad a gabonabetakaritás. Nagyüzem van már a búza­földeken is, szerte a megyé­ben vágják a kenyérgabonát. Annál szembetűnőbb viszont, hogy sok helyütt „megfeled­keznek” a járulékos tenniva­lókról — a szalmalehúzás, a kazlazás, a talajmunka, a tarló- és másodvetés túlsá­gosan is vontatottan halad, hogy mi ennek az oka, azt ugyan nem tudták ponto­san megmagyarázni a vita résztvevői, abban azonban valamennyien egyetértettek, hogy a közös gazdaságok ve­zetőinek sokkal több figyel­met kellett fordítaniok a já­rulékos munkák meggyorsí­tására. Főképpen az aszódi, a nagykátai, a ráckevei já­rásokban mutatkozik te­temes elmaradás, de más járásokban is akad pótolnivaló. Ismét szóba került a gépi, illetve a kézi aratás problé­mája. Sok helyütt — noha dolgozhatna a gép, mégis in­kább kézzel vágják a ren­det. Előfordult olyan ter­melőszövetkezet, ahol az ösz­­szekuszált, dőlt táblát hagy­ták a kombájnnak, míg a gépi aratásra alkalmas terü­letet, a kaszások vették bir­tokukba. Nem csoda hát, ha az ilyen termelőszövetkezet megkésik az aratással, de még inkább a kiegészítő ten­nivalók végzésével. Varga Péter, megyei ta­nácselnök és Biró Ferenc, a megyei pártbizottság mező­| gazdasági osztályvezetője ösz­­! szefoglalóként hangoztatták; az őszi munkák sikere, s egyben a jövő esztendei jobb terméskilátások is megkíván­ják, ne késlekedjék a járulé­kos munka. A kézi, illetve a gépi ara­tás arányairól szólva pedig hangsúlyozták, csak ott ve­gyék kézbe a kaszát, ahol ez feltétlenül indokolt, ahol a kombájn, vagy az aratógép nem tud dolgozni a táblán. Az amerikai repülőgépek 65 kilométer­nyire közelítették meg a kínai határt Harcok Bien Hoa körül — McNamara folytatta a terepszemlét Gépkocsikaraván érkezett Pleikuba A UPI hírügynökség hétfő reggeli gyorshíre szerint a dél-vietnami partizánok az éjszaka folyamán és a reggeli órákban behatoltak a Bien Hoa támaszpont körül létesí­tett amerikai állásokba. A támaszpont körülbelül 20 kilométernyire északkeletre fekszik Saigontól. Hétezer amerikai és 800 ausztráliai ka­tona őrzi az ide összevont, több millió dollár értékű ame­rikai harci repülőgépeket. A támadás következté­ben először szenvedett veszteséget az első ame­rikai gyalogos hadosztály újonnan érkezett második dandárja. A partizánok a vasárnapi tró­pusi zivatart használták ki Bien Hoa megközelítésére. A Dél-Vietnam ban tartóz­kodó McNamara amerikai külügyminiszter hétfőn foly­tatta a terepszemlét. Hírügy­nökségi jelentések szerint a frontvonalakban tartózkodik, de hollétét biztonsági okokból nem közli'k. A nyugati távirati irodák sürgős jelzéssel továbbították egy amerikai katonai szóvivő bejelentését arról, hogy a saigoni kormány 311 tonna rakományt — ezen belül élelmiszert — tudott eljuttatni a közép-vietna­mi fennsíkon fekvő Plei­kuba. A gépkocsioszlop útját nagy­szabású hadműveletek tették csak lehetővé s ebben B 52-es repülőgépek is részt vettek. A UPI szerint több ezer dél­(Folytatás a 2. oldalon.) További Mariner-képek A kaliforniai Pasadenában közzétették a Mariner—4 ame­rikai Mars-rakéta által a Mars bolygó felszínéről készített második és harmadik képet A Mariner—4 szombaton már a hatodik felvételt sugározta a földre. A második felvétel részben ugyanarról a területről ké­szült, mint az első, a harma­dik viszont ezekhez közeli területet ábrázol. A csütörtökön közzétett első felvétel a bolygó felszí­nétől 16 800 kilométer távol­ságban készült, a harmadik, az eddigiek közül a legjobban sikerült kép 15 300 kilométer­ről. A harmadik képen mint­egy 19 kilométer átmérő­jű kráterforma gyűrű lát­ható. A Mariner—4 által készí­tett két újabb képet sajtó­­konferencián mutatták be, Száznegyven kilométeres szélvihar Jégverés Debrecenben Szokatlan erejű és hevessé­gű vihar tombolt szombaton Hajdú-Bihar megye középső részén. A heves vihar Debre­cen déli és délkeleti részét érintve vonult a Nyírség felé, nagy károkat okozva. Voltak rövid időszakok, amikor a szél sebessége elérte az órán­kénti 140 kilométert. Csak 100 holdat vágtak kézzel - Hasznosnak bizonyult a céljutalom - A borsót és a répamagot is most takarítják be a Magyar-Koreai Barátság Tsz ben N bizonyítvány „osztályzatai” szorgalomról, megalapozot­tabb munkáról tanúskodnak és arról, hogy jó úton járunk ahhoz: az év végi „osztályza­tok” még jobbak legyenek. Mészáros Ottó Száz és száz ember, gép­munkás, fogatos és növény­­termesztési dolgozó szorgos­kodik most keményen a nagy­­kátai Magyar—Koreai Barát­ság Termelőszövetkezet föld­jein. Minden igyekezetük ar­ra irányul, hogy a lehető leg­korábban takarítsák be a ga­bonát, a növénytermesztés egyéb munkái mellett. Máté József tsz-elnök azt mondja, hogy valószínűleg augusztus elsejére elkészülnek az ara­tással. Addigra nemcsak a gabona­táblákat takarítják le, hanem a cséplést is befejezik. Amit csak lehet, kombájnnal vág­nak. Négy arató-cséplőgép fialja állandóan a kalászt és ontja szakadatlanul a szemet. A négy kombájnhoz mindösz­­sze két vezetőt adott a gép­állomás, míg a többi hatot a tsz biztosította. Elég gyakori ugyan a kisebb-nagyobb mű­A járulékos munkák közül eddig a szalmalehúzás halad a legjobban, bár csak két traktor végzi. A tarlóhántás egyelőre még vontatott. K. J. A város déli és délkeleti peremére több mint 50 milliméter csapadék zú­dult, jég kíséretében. A Szabadság-telep környéke valósággal fehér volt a jég-­­tői. A nagymennyiségű esővi­zet nem tudták befogadni az elvezető árkok, csatornák, és az elöntötte a kiskerteket, behatolt a házakba, a na­gyobb középületek pincéibe. Vasárnap délig több mint 350 bejelentés érkezett a debre­ceni tűzoltóparancsnokságra. Az összes, erre a célra ren­delkezésre álló szivattyú dol­gozott szombat éjszaka és vasárnap, hogy a lakásokból, a kis családi házakból kiszi­vattyúzzák a vizet. A tűzoltó­kat a lakosság és a tiszántúli vízügyi igazgatóság szakem­berei is segítették. Munkában voltak a posta szerelői is, hogy a megrongá­lódott vonalakat és vezetéke­ket helyreállítsák. A jégverés károkat oko­zott a mezőgazdaságban. Helyenként az embermagas­ságú kukoricát valósággal foszlányokká tépte a jég. A város déli részén sok szőlőt és gyümölcsöst vert el a jég. CARACAS Felhőszakadás Caracas és környéke fölött szombaton felhőszakadás és vihar vonult végig. A város mélyebben fekvő kerületei­ben, ahol a lakosság nyomor­­tanyákon él, az utcákon vé­­gighömpölygő árvíz sok száz bódét döntött romba, úgy­hogy több ezren lettek haj­léktalanok. Az összedőlt vis­kók romjai alatt öt ember lelte halálát. i szaki kiesés, de nem a kom­­bájnosok hibájából, hanem azért, mert a négy közül ket­tő meglehetősen régi és el­használódott. A 393 hold őszi árpát és a 130 hold ta­vaszi árpát már betakarítot­ták. Az aratás kétmenetes, a kombájnok rendről szedik fel a gabonát. Ez az aratási mód a leggyorsabb és a legbizton­ságosabb, ezért továbbra is * ezt alkalmazzák a termelőszö- § vetkezetben. A tsz vezetői nemcsak az- ^ zal gyorsítják meg az aratást, 5! hogy igyekeznek a legjobban ^ bevált technikai módszert al- ^ kalmazni, hanem azzal is, ^ hogy messzemenőleg gondos- ^ kodnak a kombájnosokról. t; Amellett, hogy mázsánként 40 § fillér céljutalmat fizetnek kombájnaratásért, a gép ve- $ zetőinek étkeztetéséről, szál- $ lásáról és ivóvíz-ellátásáról is ^ megfelelően gondoskodnak. Jogos az a remény, hogy a már eddig levágott — jobbára dőlt — 100 hold rozson kívül nem kell több gabonát kézzel arat­ni. A tsz-nek 600 hold búzája ^ van, tehát van mit learatni $ augusztus elsejéig. Ráadásul ^ a gabonák mellett most kell $ betakarítani a borsót és a ^ takarmányrépamagot is, ame- ^ lyet 60 holdon termesztettek. ' Összesen mintegy 1500 ^ holdnyi termés betakarí- $ tását kell befejezniük eb- ^ ben a hónapban. $ Miért dobták a Dunába? Sokan nézték vé­gig az Erzsébet­­híd budai hídfő­jénél, amint egy férfi egy Dunába dobott kisgyermek után ugrik. Nagy meglepetésre azonban kiderült, hogy a ki­mentett kisfiú helyett csak annak hű mását „egy bábút láttak”. Mindez a Gyermekbetegségek című film forgatá­sának egyik epizódja volt. A filmet a Kardos—Rózsa író­rendező szerzőpár készíti. Operatőr: Sára Sándor. Az élet­­veszélyes ugrást a műugró válogatott keret egyik tagja hajtotta végre

Next

/
Thumbnails
Contents