Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

1965. JULIUS 18. VASÁRNAP rest MEGVEI ^Miriap 5 Ezernél több b a monorí járásban „A békéért, a nemzeti füg­getlenségért és a leszerelésért” akció világszerte kibontako­zó sikeréhez a monori já­rásban lakók is igyekeztek hozzájárulni. Az emberek nyolcvan szá­zaléka valamilyen formában részt vett a különböző béke­­kisgyűlésen, röpgyűlésen, és más rendezvényen, ahol rész­letesen megvitatták a béke­mozgalom helyzetét és a nemzetközi összefogás szük­ségességét. ötvenkét járási tanácstagi beszámolón fél év alatt 1788-an vettek részt, a köz­ségekben 636 tanácstagot 8748 ember hallgatott meg. Monoron hatszáz fiatal rész­vételével ifjúsági békegyű­lést tartottak, Vecsésen Ben­­ke Valéria országgyűlési kép­viselő beszélt Vietnamról, amelyet ötszázan hallgattak végig. Ezenkívül sok száz résztvevővel filmvetítést, ki­állításokat szerveztek. A hall­gatóság mindenütt állást foglalt a gyarmatosítás el­len, elítélte a vietnami és dominikai agressziót. A járási KISZ-bizottság száztagú küldöttsége Foton meglátogatta az ott tanuló vietnami gyerekeket és aján­dékcsomagot adott át számuk­ra. A járás dolgozói közül negyvenketten készítettek nemzeti jellegű ajándéktár­gyakat, amelyeket aztán a magyar békeküldöttek a Helsinkiben megtartott béke­világkongresszusra ' vittek ki. A községek közül kiváló békemunkát végzett Mende, Maglód, Úri, Ecser, Monor, míg a gyengébb szervezés kö­vetkeztében a Gyömröre meg­hirdetett Rákóczi-napok nem hozták meg a kívánt ered­ményt. AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ MEGKEZDTE AZ ÁRVÍZKÁROK KIFIZETÉSÉT Mint ismeretes — a most levonult, nagy dunai árvíz, megyénk mezőgazdasági terü­letein is tetemes károkat oko­zott. Sokakat érdeklő kérdés tehát: mennyit és mikor fizet a biztosító a megyében? A szentendrei járástól le egészen Dömsödig —, de a kisebb folyók árterületeit is beleszámítva — körülbelül 9000 holdra tehető az a bizto­sított terület, amelyet kár ért. 48—50 közös gazdaság művelt területét érinti ez, s hogy a tényleges kár milyen mérté­kű azt majd csak a most el­kezdett becslés végleges ösz­­szesítése deríti ki. Eddig a biztosító, kárelőleg­ként, két millió forintot fize­tett ki a nehéz helyzetbe ke­rült gazdaságoknak. A jégkárokról szólva az ed­dig megállapított és a még rendezés alatt levő jégverés okozta kárigény körülbelül 13—14 millió forintra tehető. A TERMELÉS SZIÁMI IKREI Koczka Kálmán kockája Elég-e a profilgazdaság? A jobb és több: követelmény A gyártás — és a gyárt­mányfejlesztés: a termelés sziámi ikrei. Elválaszthatatla­nok, egyik sem lehet meg a másik nélkül, ha egyikük előbbre lép, a másiknak is követnie kell, ha az ikrek egyike megreked, helyben ma­rad a másik is. A kukorica­­táblák, szántóföldek övezte gyárban, az Egyesült Villa­mosgépgyár ceglédi gyáregy­ségében formáljuk szavakká e gondolatokat; itt ez nem­csak elvi kérdés, hanem a mindennapok gyakorlata, s mondhatni — létkérdés. Új házak Sziget­szenímiklóson Másfél évvel ezelőtt a Csepel Autógyár KISZ- bizottság ának kezdeményezé­sére társasház építési akció in­dult a fiatalok lakásgondjainak enyhítésére. Az elmúlt év máju­sában még csak az alapkőletétel­nél tartottak s most 12 család költözött kétszo­­ba komfortos la­kásba. (Foto: Berecz) Miért nem termelnek az importgépek? Húsz évnél fiatalabbak - Formális a tmk, sok az állásidő - A népi ellenőrzés vizsgálata a tanácsi üzemekben A Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottság legutób­bi ülésén megtárgyalta azt a jelentést, amelyet nyolc ta­nácsi ipari vállalatnál vég­zett vizsgálat alapján ké­szítettek a meglevő kapaci­tás kihasználásáról. A nyolc vállalat: a megyei tanács ve­gyi és kézműipari vállalatá­nak szentendrei töltőtollüze­me, a Zsámbéki Gomb- és Mű­anyagfeldolgozó, a Solymári Műanyag- és Játékárugyár és a faipari vállalat, a Szent­endrei Kéziszerszámgyár,_ a Monori Kefegyár, a Maglódi Gépgyár és a Nagykőrösi Fa­árugyár, a tanácsi ipar éves teljes termelési értékének 47 százalékát képviseli. A vizsgálat elsősorban a gé­pek kapacitásának a kihasz­nálásával foglalkozott s meg­állapította: a vállalatok gép­parkja kor szerint általában nem tekinthető elavultnak, az állomány több mint 53 százaléka nincs még tízéves és 91 százaléka nem lépi túl a húszéves kort. Né­hány üzem azonban: a kézi­szerszámgyár, a kefegyár és a gomb- és műanyaggyár el­maradt a korszerűsítésben. Az ellenőrzött üzemek, figyelem­be véve a több műszakos ter­melés lehetőségeit, általában 50 százalék szabad kapaci­tással rendelkeznek, amelyet részben gyakran változó pro­filjuk miatt nem tudnak kitölteni. Igen magas mindenütt a használaton kívüli gépek szá­ma. Külön kedvezőtlen je­lenség, hogy ezek értékének 36 szá­zalékát a drága import­gépek teszik ki. A jelentés leszögezi: soron­­kívüli intézkedéssel a szóban forgó gépeket mielőbb a ter­melés szolgálatába kell ál­lítani. leg több mint 1 millió forin­tot képviselnek. (h. f. p.) A párt VIII. kongresszusán, majd a Központi Bizottság építőiparról szóló határozatá­ban jelentős helyet kapott a szerelőipar gépesítése; Ceglé­den gyártják az országos igény zömét kielégítő elektro­mos fúrógépeket, köszörűket, csiszológépeket. A gyártmány­­fejlesztés az elmúlt hónapok­ban nagy és nehéz feladatok elé állította őket: biztosítani kellett a régebbi típusok mo­dernizálását, a nemzetközi szabványokhoz való igazodást. A hat és a huszonhárom mil­liméteres fúrógépek moder­nizált, kettős szigetelésű vál­tozatának tervei elkészültek. A tíz milliméteressel most foglalkoznak .— a cél a na­gyobb teljesítmény, a fokozott üzembiztonság, s ugyanakkor a gyártmány korszerűségének növelése mellett a gazdasá­gosság kedvezőbbé tétele. A fejlesztés személyi felté­teleit biztosították: ez év ele­jén létrehozták a szerkesztési csoportot Koczka Kálmán fő­­konstruktőr irányítása alatt, s a zömmel-fiatal emberekből álló gárda nem félt új utakat keresni, vállalták a kísérlete­zés kockázatát — Koczka Kálmán mosolyogva: — Kocz­ka kockája elvetve — s az eddigi eredmények azt bizo­nyítják: megérte! A ceglédi gyár profilgazda­ként országosan felelőse a fejlesztési munkának, s ez, valamint az, hogy bizonyít­sák, igenis szükség van arra, amit csinálnak, kötelességei­ken túli munkára is sarkallta őket. Maguk szorgalmazták, hogy mielőbb megkapják a célfeladatokat, bár tudták, nem kevés nehézséget kpll legyőzniük. A nehézkes, igen távoli határidőkkel dolgozó kooperációs partnerek helyett a gyártásiéi lesztés apró ré­szeként, de a gyártmányfej­lesztés nélkülözhetetlen alap­jaként maguk készítik a szer­számokat; csak így kerülhetik el, hogy egy-egy új konstruk­ciójuk ne legyen már akkor elavulttá, amikor piacra ke­rül. Már rajzban készre kell tervezni, mert a legkisebb gyártásközbeni módosítás is drága mulatság, termékeik előállítása sokféle szerszámot igényel, a módosítás tehát nö­veli az önköltséget, s ezt nem engedhetik meg. © Nyolc ember jelenti a szer­kesztési csoportot, a szer­­számszerkesztőknél — mint mondják — Szabadíts János az „agy”: kiválóan érti a dol­gát. Szakáll Miklós, a mecha­nikus részek, Kuti Károly az elektromos berendezés terve­zésének, fejlesztésének leg­jobbja. Fiatalok, Szabadíts a legidősebb: 38 éves ... Bátran kísérleteznek az újjal, pél­dául műanyagok alkalmazá­sával. Nincs hol tanulni, ta­pasztalatokat szerezni: az elektromos kéziszerszám gyártásban ez új, s itt min­den lépés kockázat, de anél­kül aligha születik újat, job­bat jelentő siker! A főkonstruktőr azt mond­ja: „Ezek az emberek való­ban megszállottjai a munká­juknak, hisznek abban, amit csiná-linak és én is hiszek benne. Szenvedélyes vitáink vannak — o jobb és olcsóbb műszaki megoldások érdeké­ben”. A gyártmányfejlesztés azonban feltételezi a gyártás­fejlesztést, fia csak szerény mértékben is, s etekintetben úgy érzik, a jelenleginél több támogatást és segítséget is megérdemelnének terveik, elképzeléseik. Nemcsak arra gondolnak, hogy gépi beren­dezéseik egy része elavult, korszerűtlen, s az esetek jó részében az adott körülmé­nyek miatt kénytelenek kény­szerű engedményekre — “ technológia rovására! Az is foglalkoztatja őket, hogy az országos erőik egy helyre koncentrálása, azaz a profil­­gazdaság továbbfejlesztése, tehát az elektromos kéziszer­számgyártás Cegléden va­ló összpontositása az adott anyagi lehetőségeken belül is a jelenleginél jóval több hasznot hozna a népgazda­ságnak. Ez természetesen nemcsak az EVIG-et érinti, hanem az országos hatáskörű irányító szerveket is: a gon­dolat mindenesetre megfon­tolásra méltó! & Üj technológiák — ez a jö­vendő! Így fogalmazzák meg céljukat a tervezők, de segí­tőik, a szerszámműhely és a kísérleti műhely dolgozói is. Nemcsak a műanyagok hasz­nálata követel új technoló­giát, hanem például az alu­­miniurn fröccsöntés alkalma­zása is, de a helyben készü­lő elektromotorok tökéletesí­tése, levehető teljesítményük fokozása sem könnyű tech­nológiai lecke. Rendkívül nagy tehát a gyártmányok műszaki munkaigény essége, ugyanakkor a kis szériák — több cikkükből például né­hány száz darab készül csak — még inkább aláhúzzák a gyártás országosan egy hely­re való összpontosításának megfonto lás át. Büszkék arra, hogy a kézi hámtológép prototípusa — tel­jes egészében helyi tervezés és gyártás — elkészült, hogy a lemezolló nullszériáját már gyártják. Megtörténik, hogy nem mindenkor értik meg elképzeléseiket, lelkese­désüket, ez mégsem csökkenti az alkotó kedvet. Mert kedv­vel csinálják — s ez az a plusz, ami mindinkább alkotó kollektívává formálja át a különben csak munkakörileg összetartozó embereket. Bár­melyiküket kérdi az ember, a válasz azonos: a: gyártmány­fejlesztés — mint mindenütt az iparban — itt is létfontos­ságú kérdés, ha elmaradnak, a tenyerük veszik el, elavult berendezésért sem itthon, sem külföldön nem liapkodnak. Sőt, mindinkább — figyelem­re sem méltatják ... A Központi Bizottság de­cemberi határozatának vég­rehajtása — s ezt jól érzéke­lik a Törteli út melletti gyár­ban — nem korlátozódik egy évre, sőt, egy folyamat jó in­dítása: a korszerűbb és gaz­daságosabb termelés folyama­táé. Nem látványos sikerekre törekednek, tudják, a látvá­nyosságnak mindig nagy ára van. A megalapozott terme­lés és fejlesztés összetevőit • keresik, s az alig féléves mun­ka első eredményei azt mu­tatják: jó úton járnak. Ahhoz, hogy még biztonságosabbak legyenek a dolgukban, még határozottabban lássák ez út vonalát, az is szükséges, hogy a maguk további fejlesztő munkája mellett, mint profil­­gazdák több segítséget kap--, janak, s a mind rugalmasab­bá váló, sokat emlegetett gazdasági mechanizmuson be­lül lehetőségeik is növeked­jenek. Mészáros Ottó Gépesített málnaszüret A hazai és külföldi piaco­kon egyik legkedveltebb kertészeti termékünk, a málna szedésének gépesítésén dol­goznak a kertészeti és szőlé­szeti főiskolán. Az új gép­típus kísérleti példánya je­lenleg a fertődi növényter­mesztési és növénynemesítési kutató intézetben szüreteli a kényes gyümölcsöt. Az ed­digi tapasztalatok szerint alkalmazásával a málnasze­dés kézi munkaerőszükség­­iete a mostaninak 5 százalé­kára csökkenthető. i A munkaszervezéssel kap­csolatban megállapították a népi ellenőrök: a vállalatok­ra a műhelyszerű gyártás jellemző, amelyet a sok-, rétű és változó profil is in- $ dokol. Nem foglalkoznak $ azonban a kapacitáskihasz- $ nálás elemzésével, sőt az elem- $ zés alapját képező adatok $ összegyűjtésével, rögzítésével $ sem. Kivételt csak a Monori ^ Kefegyár képez, ahol a nyíl- 5 vántartások helyes vezetése $ következtében összefüggés ál- t lapítható meg az előirány- $ zott tmk-munkák és a $ ténylegesen végrehajtott gép- : javítások között. A többi: üzemekben a jelenlegi álla- $ pót nem tartható fenn, mert $ elsősorban az üzemek irányi- * tói nem rendlekeznek így • kielégítő áttekintéssel. A kefegyárat kivéve, a ; tervszerű megelőző kar- j bantartás is formális, : I í a karbantartó műhelyek túl- j súlyban a már meghibáso-! dott, üzemképtelenné vált gé- i pék javításával foglalkoznak.: Ez az oka annak is, hogy i egyes vállalatoknál igen ma- : gas a gépek állásideje. Ki- i rívó példa erre a kéziszer- j számgyár import síkköszörűje, i amely még tavaly meghibá- j sodott s most sem dolgoz- i nak vele, mert az idei fel- j újítási keretek kijavítására j nem adnak lehetőséget. A vizsgálat külön foglal- \ kozik az elfekvő anyag- és árukészletekkel. Mindössze két vállalatnál: a zsámbéki gomb­ás műanyagüzemben, és a solymári PEMÜ-nél találtak elfekvő árukészletet, ame­lyek a múlt évhez képest 00 százalékkal nőttek. A feles­legesen felhalmozott anya­gok ugyancsak a PEMÜ- nél emelkedtek; egy év alatt 1 mintegy kétszeresére, s jelen-5 morú lesz a tekintete, vall, aznap immár \ ötödször: — Nagy terveim vannak, egy jó asszony! mellett kivihetők. Azt tudod, hogy építész-! mérnöki diplomám is van? njahát — a jó asszony tapsikolni szeretne. JM Tehát nemcsak orvos, méhész és kiber­netikus. Egyre szebb és már egyre kevésbé zavarja, hogy kicsit csúnya a férfi. Kicsit na­gyon csúnya, de az esze ... Most is miket mond. Magnóra kéne venni a mondásait. — Ésite jó asszony vagy, Boriska! Meg­­éreztem én azt rögtön, a Malom-tónál. Oh, igen. Az újsághirdetés után lila kanka­lin volt a gomblyukban, erről ismerték meg egymást. Elpirul, már az első este csókot le­heltek a füle melletti szemölcsre. — És te jó asszony vagy, Bórám és... Ebben a pillanatban valaki int a lila kan­kalinos férfinak. Két valaki is int, diszkréten, barátin. Föláll hát és mondja is: — Borikám, egy pillanatra, a barátaim ... valamit akarnak tőlem. — De ne maradj soká — inti az asszony. — Ugyan — nyugtatja meg —, kis izé, üz­leti ügy, rögtön jövök. S úgy is van, rögtön jön is, vissza a bará­taival. Az asszony ezért nincs oda, de mit te­het, jól tudja, néha alkalmazkodnia is kell. A két barát könnyedén meghajol, Alfréd za­vartan mosolyog. — Pech, drágám, pech, sajnos el kell men­nemi Qoriska nem érti, és egy kicsit sértve érzi JJ magát. De azért nyugalmat erőltetve magára, kérdi: — És mégis mikor jössz vissza? Alfréd összeráncolja a homlokát. — Mikor? Mikor is? Szereti a tárgyilagosságot, nem akarja az asszonyt becsapni. Így hát nem mond biztosat. — Hát úgy gondolom, három-négy év múl­va. Az asszony csüggedt, szakálla zilált, ajka remeg. A férfi próbálja nyugtatni. — De te meglátogathatsz, szívem. Majd a címet drágám később meg fogod kapni... Nagy S. József A tik kan kálin os férfi ll/lár meglehetősen eltikkadt Alfréd, aznap Ifi ez volt az ötödik randevúja. És egyik fárasztóbb, mint a másik, hiába, nehéz ezek­kel a nőkkel zöld ágra vergődni. Mind rög­tön akar férjhez menni, s mire kivallatja őket a bankbetétről, elmegy az életkedve is. Ez az ötödik is nehéz eset, nem elég, hogy szakál­las, mint Bemard Shaw, még kötekedik is. Nyűgösen csacsogja: — Fél órát késtél! Mit lehet erre mondani? Azt semmiesetre sem, hogy Erzsikének teljes két órán keresz­tül kellett a kezét fogni, mig bevallotta a bicskei szőlőt is. Csak kilencven perc volt be­kalkulálva. Azért persze itt is nyúl a kancsó után, s hangját balzsamosra igazítja: — Miattad történt ez is, drágám. Már ki­néztem a szőnyegeket. Beletemetkeznek a leendő otthon körüli tervezgetésekbe. A férfi lendületesen ecse­­; teli: — A háziasság a mindenem. Első házassá­: gom is azért romlott el, mert nejem pálin- i kát ivott, és elhanyagolta a gyereknevelést. \ » \ ri nő hittel rebegi: ; — Anyjuk helyett anyjuk leszek. ; A trubadúr ezt helyesli, és azon töpreng, ! korai-e ha elmondja becsületbeli adósságát. j Valaki helyett jótállt, az Szumátra szigetére \ szökött, s most fizethet helyette. Még enge­­\ délyez egy kis üresjáratot. Két konyakot ren­­: del. közben — mint akinek most jut eszébe | a dolog — fejéhez kap. ! — A mindenit, a Konzulnak még nem te­\ lefonáltam! ! A szőke szakáll fölött szétnyílnak az ajkak, la szemekben megilletődöttség csillog. A kon­­\ zul barátja bővebbet is mond: ! — Saur Seulról van szó, holnap utazik ha­; zájába vissza, i — A barátod? S ! — Tejtestvéiem. De ez hosszú ügy, majd ; egyszer elmesélem. S onMot n flmnhnti m net «/irturtw c-yn-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents