Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-15 / 165. szám

KÉSZÜL A CSIZMA A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Páros versenyben egyelőre a karbantartók vezetnek 2 vn. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1965. JÜLIUS 15, CSÜTÖRTÖK ---------------------------------------------------------------------------------------­(Tudósítónktól.) Május 20-án a monori mag­tisztító telep karbantartó cso­portja, valamint a körzeti termelési felügyelők csatla­koztak a szakszervezet ver­senyfelhívásához, s nemes ve­télkedésbe kezdtek. A karbantartók augusztus 20-a tiszteletére vállalták, hogy az aprómag- és a borsó­üzem tisztítógépeit, zsákfel­vonóit üzemképes állapotba hozzák, teljes felújítást vé­geznek rajtuk és letisztítják. A járási művelődési ház készül az új évadra Maglóczki József, a járási szolgáltató ktsz pilisi részle­gének csizmadiája, elmélyült munka közben (Foto: Kútvölgyi) •r/SfSrASS/SS/SS//SS/SSS//irS//SSS/Yt/S//SSSSfSSSSSSS/SSS/SSfSSS/SSSSSS///SSSS/S/SSSSSSSS/.‘ FORRÓ MEZŐK A PILISI ÚJ ÉLET TSZ-BEN tizenkét vagonnal több árpa termett a tervezettnél .Aratjuk mar a búséit Téli esték a tsz-k hibban Matematika filmen, történelem magnón Magyar Pantheon, Kék rapszódia A tsz központjában üres irodahelyiség fogadott, elin­dultam a határba, hogy meg­keressem a tsz vezetőit. Gjtanyín Kovács Pál el­nökhelyettessel találkoztam, megtudtam, hogy az árpa aratását már befejezték. — Most éppen egy vagon újburgonyát szállítunk — mondotta. — Sokat segít eb­ben a munkában a leány­otthon, ma is tizennyolc gyermek szedte a burgonyát, amelyből a tervezett hu­szonöt mázsával szemben harminckét mázsa termett holdanként. — Bár az aratás közepén vagyunk, a növényápolás sem szü­netel. Most kazlazzuk a százötven holdról levágott kiváló mi­nőségű lucernát. Harminc­holdas mákvetésünk olyan szép, hogy a környéken nem találunk mását. Na­gyon szép a sárgarépánk, cukorrépánk is. Betekintettem a tsz raktá­rába is, ahol Malik Pál rak­táros ezekkel a szavakkal fogadott: — Megtelt minden helyi­ség árpával! A kétszáz hol­das területről harmincöt va­gon árpát- takarítottunk be, tizenkét vagonnal többet a tervezettnél. Hét hold ter­mése még nincs is elcsé­pelve, ha az is bejön, ak­kor több mint tizennyolc mázsás lesz a holdanként! átlagunk. Folyamatosan szállítjuk az árpát a Terményforgalmi Vállalatnak. Itt bent a rak­tárban derekasan dolgoznak az asszonyok: Kerepeszki Istvánná, Gál Istvánná és Dánosok Pálné naponta több vagon terményt forgat meg. Hazafelé jövet Sedró Já­nos tsz-elnökkel és Virág István mezőgazdásszal sike­rült találkoznom. Elmond­ták, hogy eddig már közel 50 holdról levágták a bú­zát rendre. Ha az idő enge­di, még a héten felszedik és el is csépelik. Spenger István Helytállnak a kombájnosok és a szerelők Tudósítónk szerdán reggel rövid beszélgetést folytatott Berzsenyi Zoltánnal, a gép­javító állomás igazgatójával. — Az őszi árpa aratását ma estig befejezzük, — mondotta az igazgató. — Mindössze háromszáz hold van még hátra, a harminc­négy kombájn teljesítménye, ha csak tíz holdat számítok, akkor is háromszáznegyven hold lenne. Eddig 4200 hol­dat vágtunk le árpából. Kombájnosaink szinte kivé­tel nélkül helytálltak. Az úri Béke Tsz-ben Kürti Fe­renc 1800, Povázson Károly a pilisi Uj Élet Tsz-ben 1800, Kellner János (Üllő, Kossuth Tsz) 1700, Varga Sándor (Üllő, Kossuth Tsz) 1600, Óhegyi János, az ÁMG legöregebb kombájnjával 1300, Bartók Sándor (Maglód, Mi­csurin Tsz) 1300, Gáspár Ist­ván (Káva, Haladás Tsz) 1300 mázsát kombájnolt. — Szép eredményt értünk el a rendrevágásnál, ez is előbbre hozta az árpa aratásának befejezését. Ezt most már tovább kell foly­tatni a búza aratásánál is. — Helytálltak a gépállo­más szerelői is. Brumel Já­nos, Hován László, Nyikos István éjjel-nappal úton van­nak. Tamási Nándor brigád­vezető naponta huszonkét kombájnt látogat meg és ha szükséges, azonnal segít. A ház irodalmi színpada a magyar tanítást kívánja se­gíteni. Az alsósok számára a gyermekirodalom legszebb darabjaiból — Móra, Móricz, Benedek Elek műveiből — ál­lítanak össze műsort, amely­ben közreműködnek a bábo­sok és a kamarakórus tag­jai is. Magyar Panthern cím­mel sorozatot kezd az iro­­da@mi színpad, s ennek kere­tében az új évadban két mű­sort tanulnak és mutatnak be, egyiket a régebbi (Balas­si vagy Csokonai), a másikat a XIX. századi (Petőfi vagy Arany) magyar költészet tárgyköréből. Önálló műsor­ban mutatják be a kurucko­­rí, valamint a mai magyar Egy régi udvarház if jutása EBÉDIDŐ. A ház lakói és a kőművesek ülnek az udva­ron, beszélgetnek. A kőműve­sek álmélkodnak; ki hitte volna, hogy nyolcvan centi­sek a falak; a lakó örül. hogy kiülhet a napsütésbe, mert a falak lehelik a hideget, meg a dohszagot A házban lakó idős bá­csi arról mesél, hogy itt nagy, virágos park volt, a kertben csattogtak a biliárd­­golyók, s freggelig húzta a cigány. A kőművesek felnéz­nek, — átlagcs életkoruk harminc év lehet — hiszik is, nem is... Egyikük úgy hallotta, ez volt az első lakó­ház Monoron. Milyen kőműves szemmel? Nem egészséges, a mennye­zetig szivárog fel a víz. Most kap majd homlokzat­­vakolást, külső tatarozást, megjavítják a tetőt. A gang marad. A gömbölyű oszlopok nagyon régiek, azokat meg kell hagyni eredeti formá­jukban. Hány éves lehet? Régi, az biztos, — mondják —, mert agyaggal falazták, a maltert nem ismerték. De van a fa­lában tégla, vályog, agyag. A MONOGRÁFIA annyit árul el a Vörös Hadsereg út­ja 33. szám alatti egykori kú­riáról, hogy műemlék, klasz­­szicizáló stílusban épült, va­laha a Hírkó-családé volt. Csupasz tégláival néz az utcára, a vakolat szomorúan hulldogál róla. Hallotta a reggelig tartó cigányzenét, nézhette a fehérbóbitás szo­balányokat, a Pestről leruc­canó hölgyeket. BEKUKKANTANAK A SZOMSZÉDOK: találtak-e va­lami érdekeset? Csak né­hány német nyelvű újság került elő, amit az ablak, ajtó melletti repedésbe dug­tak — tömítőnek. Augusztus közepén már szürke, vadonatúj vakolatkön­töst visel, s büszkén hordoz­za megszépült homlokzatát. (d. m.) Szolidaritás, bóho, betratstiff jelszóval rendezi meg ebben az évben a járási KISZ-bi­­zottság szeptember 12-én az ifjúsági találkozót. Az opera­tív bizottság hétfőn délután öt órakor tartja első gyűlését, ahol megbeszélik a legfonto­sabb feladatokat. költészetet. A világirodalom terméseiből egy műsort vá­logatnak össze, későbbi dön­tés szeriint vagy a modern nyugati líra („Kék rapszódia" címmel), vagy a szomszéd né­pek költészetének („Dunának, Oltanak egy a hangja ...”) repreze n t állás ára. A házban tovább folytatja működését az új évadban is az irodalmi-, a báb-, a díszí­tő-, a foto- és az ezermester­­szakkör; a népi tánccsoport, a gyermekszínpad és a kama­rakórus. A Mesebarlang ha­vonta egyszer jelentkezik műsorával. Az ifjúsági klüb tovább folytatja tevékenységét, csakúgy, mint a tv-tulajdono­­sok klubja és a múzeumbará­tok köre. Az ifjú zenebarátok klubja értékes előadássoro­zatot szervez. Űj színfolt fesz a tanácstagok klubja. Az 1965—66-os évadban is lesz társastánc-, nyelv- és ví­vótanfolyam, müvé'szi torna és zeneiskola. A termelési körzeti felügyelők pedig a lucerna és vöröshere termesztésére vonatkozóan tettek értékes versenyfelajánlást. Az egészséges és hasznos versengésnek már eddig je­lentős eredménye van. A karbantartók eleget tet­tek versenyfelajánlásuknak: valamennyi tisztítógép és zsákfelvonó üzemképes álla­potban várja az új termés beérkezését. Fényes István, Pete György, Somodi Ferenc, Sinkovits László karbantartók, valamint Hajdú Károly, Karsai Sándor és Burján Sándor mindent megtett annak érdekében, hogy munkájuk eredményes legyen. A tisztítógépek teljes szétszedése és felújítása mel­lett huszonhat tartály tömí­tését is kicserélték és terven felül felszereltek egy új mag­szeparátort. Beszélgettünk Fényes István tmk-csoportvezetővel, aki el­mondta: — Az új zsákelevátor auto­mata kapcsolásának átalakí­tása volt egyik legjelentősebb eredménye munkájuknak. Ezen a felvonón számos üzem­zavar történt és a zsákszállítás balesetve­szélyes volt, mert az automata nem mű­ködött előírásszerűén. Ezt egy szárazkapcsoló beiktatá­sával üzembiztossá tették. A csoportvezető hozzátette még: munkatársai derekasan dol­goztak, valamennyien azon voltak, hogy időben elkészül­jenek a felújítással. Nos, ez sikerült, a karban­tartók eddig vezetnek, de a verseny még csak az első fél­időhöz érkezett. A termelési körzeti felügyelők még hátra vannak. Róluk és eredmé­nyeikről számolunk be leg­közelebb. MAI MŰSOR Mozi Őri: Itthon. Vecsés: Korzikai testvérek. (Rendkívüli előadás az árvízkárosultak javára. Kezdés: fél hétkor). Gubó, gubó, selyemgubó Lassan eltűnnek az utak mellett sorakozó tömzsi eperfák, pedig a termését fal­ják, kapkodják a libák meg a kacsák, kedvenc csemegéje a malácoknak, disznóknak is, ahol pedig öblös hordókba gyűjtik, ott a legfinomabb pálinkával telnek meg a bő­torkú demiizsonok ... Levelé­től pedig kövérre híznak a selyemhernyók, ezek a hasz­nos, álmosan mozgó, falánk állatok is. Most folyik a gubók be­gyűjtése, erről beszél Burján János, aki az átvételt és a minősítést végzi: — Egy hónap szükséges ah-A tarlón Régóta készülök rá, hogy valami frappáns riportot Írjak az aratásról. Természetesen kombájn, nagy átlagtermések, forró idő és munkakedv bedolgozásával. Egyszóval egy mai, modern riportot a kaszapengetö bácsik és a sárgán hullámzó búzatenger kihagyásá­val. Sajnos, üldöz a balszerencse, szubjektív és objektív okok sorozata hátráltat. Például akkor megyek ki a helyszínre, amikor a kom­bájn már elmegy, elszakad a szandálom stb., stb. Balszerencsém most sem hagyott cserben. Üllőn is csak a kombájn nyomát találtam meg. A tarlót. Balázs Sándor az utolsó villa szalmát dobta a kocsira és nekem is odave­tett néhány szót, mielőtt búcsú nélkül elin­dult volna a toronymagas kazlak felé. — Mi a kombájn nyomában járunk állan­dóan. (Lám : ők is !) Az a hivatásunk, hogy a szalmát takarítsuk be. Mondhatom, a szal­matermés is kitűnői Elsők vagyunk az ara­tásban. Mi vagyunk a megyében az elsők. A környékbeli tsz-eket is mi segítjük ki géppel. Amig otthagyottan azon merengtem, hogy a tsz-tagok ma már többesszám első személy­ben beszélnek a szövetkezetről, valami köd­szerű fehér por szállt felém... Mikor a köd elült egy traktort láttam a közelemben: Jám­bor István szuperfoszfátot szórt a tarlóra. — A nyomomba jön majd öt MTZ szánta­ni — mondta. — Az őszi mélyszántásra ké­szítjük elő a földet. Az idén is ennek köszön­hetjük, hogy az őszi árpából tizennyolc má­zsás átlagtermést értünk el. A,munkaegység­re negyvenöt forintot terveztünk, reméljük, hogy ez meg is lesz. De elnézést, én sietek, nem szeretném ha utolérnének az MTZ-sek. Pedig nem vagyunk versenyben... A viszont­látásra! (gy. s.) hoz, hogy a hernyó kifejlőd­jön és bebábozódjon. Ez alatt a rövid idő alatt egy család öt mázsa eperfaleve'let fo­gyaszt el és ennek a nagy mennyiségű levélnek az elő­teremtésé okoz ma már né­mi gondot, bár jelentkezik rnátr az Üllőn, Vecsésen és Monoron létesített epresker­tek jótékony hatása is. Egy család termelése 30 kiló gu­bó, amelynek átvéteti ára el­ső osztályú minőségben ki­logrammonként 40 forint. A kissé nyomódott, csíkos áru másodosztályú rangsorolást kap, árban azonban nincs kü­lönbözet. Igen fontos nyer­­anyag ez — ejtőernyők pél­dául csak hernyóselyemből készülhetnek. A nagy gyékényből font kasok lassan megtelnek, dél­után már Békéscsabára szál­lítja a vonat. Ma a vecsésiek vannak itt. Czuk Károly 66 kiló gubót hozott, Szász Sándor zsákja 48 kilót réjt, Veres István 30 kilóval jelentkezett, Vass Lászlónál 13 kiló a lemért súly, a monori Somodi Fe­renc 40 kilót adott árt. — A gyömrői, irsai és a monori tenyésztők még nem jelentkeztek — mondja még Burján János. — Pár napon belül azonban befejeződik a begyűjtés, amelynek az eredménye kb. hét-nyolc má­zsa. Kiss Sándor (Foto: Tóth A.) $ Most alakul, formálódik a \ járási művelődési ház őszi­­^ téli programja, amely sok- J sok kulturálódási és szórako- J zási lehetőséget biztosít a j székhely község: Gyömrő la­­í kossá gának. f Az ismeretterjesztés, a fel­­\ világosítás nemes célkitűzé­­\ seit valóban változatos mó­­\ dón kívánják szolgálni, s oz­­$ zel nem maradnak meg a ház í falai között. „Téli esték” í címmel előadássorozatot in­­\ dítanak a tsz-kliubban; szü­­| lök akadémiáját szerveznek í valamennyi iskolában; a lá­nyok, asszonyok részére pe­dig folytatják a nők akadé­miájának előadásait. Az iskolai oktató-nevelő munkához is segítséget kí­vánnak nyújtani matemati­kai, fizikai, kémiai és bioló­giai szakfilmek vetítésével; történelmi előadásokat tartal­mazó magnószalagok kölcsön­zésével. Munkaügyi döntőbizottság alakult a járási tanácsnál A munkaügyi miniszter 9/1964. (XII. 24.) sz rend 53 8- anak (1.) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján tudomására nozom a monori járás területén üzemelő azon vállalatok alkal­mazottainak, ahol szakszervezeti bizottság nem működik, hogy munkaügyi panaszaikat írásban (két példányban) be­nyújthatják a monori járási tanács iktatójában Csulák Imré­mnél. Az átvétel időpontja: hétfő, szerda és szombati napo­son 8 és 11 óra között. Panaszukhoz csatolják a sérelmes igazgatói határozatot. A panasz szóban is előadható. A szóban előterjesztett Példányban jegyzőkönyvet veszek fel. A jegy­zőkönyv egyik példányát a panaszosnak átadom. Dr. Kocző József a munkaügyi döntőbizottság elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents