Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-11 / 162. szám

Tapló merde A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE II. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1965. JÜLIUS 11. VASÁRNAP • • Örömök, gondok az aratás közepette Búza, árpa: 15 mázsás állag! — Csatasorban a kézi aratók Osztják már a terményt Ki felel az elfuserált átereszért? — Halló, Nagykáta, Kossuth Tsz? — Itt Varga Pál elnök. — Tájékoztatást szeretnénk a szövetkezet munkájáról... — Jöjjenek át az irodába! ★ A szövetkezet irodájában Varga Pállal beszélgetünk. — A múlt szombaton dél­után elkezdtük az őszi árpa aratását — mondta. — Csütör­tökig kétszáznégy holdról si­került levágni. Jelenleg csak egy kombájn dolgozik, az is nehéz körülmények között. Többször előfordult, hogy a laza talajon elsüllyedt, s két traktorral kellett kivontaim. A learatott, kicsépelt, kom­bájngabonát már kitisztítot­tuk, s a raktárba is behord­­tuk. Száztizennégy holdon megdőlt a gabonánk. Meg­próbáljuk ezt a területet is géppel learatni. Hétszázötven hold rozs kézi aratására mint­egy hétszáz emberrel kötöt­tünk szerződést, akik között több bejáró munkás is van. Az aratás megkezdésével megindítottuk a saját magtisztító gépeinket, amelyek a tavalyi évvel ellen­tétben az idén két műszakban dolgoznak Ezekkel a gépek­kel naponta negyven-negyven­öt vagon gabonát tudunk meg­tisztítani. A terményforgalmi vállalattal szerződést kötöt­tünk, amelynek értelmében húsz vagon nedves gabonát az ő szárítógépeiken szárítunk meg'. — A búza aratását csak ti­zenötödike után tudjuk elkez­deni. Még az ősszel, a várha­tó termésátlagról vitánk volt a Nemzeti Bankkal, amely az általunk tervbe vett termésát­lagot magasnak találta. Most örömmel jelenthetem, hogy búzából is, őszi árpából is tizenöt-tizenhat mázsás átlagtermés várható. — Problémát jelentett már tavaly is, és az idén is prob­léma az, hogy nem kapunk a cséplőgéphez elegendő em­bert. Érthetetlen, hogy amíg a háború előtt Nagykátáról Mezőtúrra és Túrkevére is jártak cséplőmunkások, addig most a tsz-nek a Hajdú me­gyei Etyekröl kellett munká­sokat szerződtetnie. A búza tárolásához, elegendő helyiség­gel rendelkezünk, s hogy még az jobban biztosítva legyünk, állandó tagoknak elkezdtük a termény ki­osztását. — A kapások művelésénél a cukorrépa és a burgonya munkáját már befejeztük. A kukorica kapálásánál elmara­dás mutatkozik, mivel a má-A nyári tűzvédelem hatparancsolata Q A termények betakarítása a meleg idő beálltával mind jobban megköveteli a meg­előző tűzvédelmet. Ezért az alábbi intézkedések szüksé­gesek. OA gazdaságok lehetőleg ne alkalmazzanak a be­takarításhoz izzófejes trakto­rokat. Ha ilyen gépek haszná­lata mégis szükséges, akkor azt a szabványnak megfelelő szik­­rafogóval kell ellátni. Min­den erőgépet, amely részt vesz a betakarításban, tűz­­rendészeti szempontból felül kell vizsgálni. Azokat, akik a munkában részt vesznek, tűz­rendészen oktatásban kell ré­szesíteni. " OA tűzoltófelszerelések üzemképességéről meg kell győződni, és ahol szüksé­ges, a javításukról soronkívül gondoskodni kell. A gazdasá­gok, földművesszövetkezetek biztosítsák főleg a vasút men­tén az őrzést, valamint a községi tűzoltófelszerelések vontatásához az állandó lófo­gatot. OA szülők fokozott fi­gyelmet fordítsanak gyermekeikre, ne hagyják őket felügyelet nélkül, a gyújtó eszközöket pedig olyan helyen tartsák, hogy az a gyermek kezébe ne kerülhes­sen. Minden lakóház ud varán, de főleg a könnyen gyűlő tetőhéjaza­­toknál el kell helyezni két­száz liter vizet és egy szik­racsapót. A lakóházak udvarán nyílt tüzet rakni ve­szélyes és tilos. Aki tüzet ész­lel, köteles azt a leggyorsab­ban a tűzoltóságnak, vagy a tanácsnak jelenteni. Tilos a dohányzás min­denütt, ahol a dohány­zás és a nyílt láng a környe­zetre tűzveszélyt jelenthet. Szűcs András a jár. tűzoltóság veze­tője O sodik kapálást még csak most kezdtük el. Sajnos a talajvíz több helyen teljesen tönkre tette a termést, s oda így kénytelenek vagyunk most si­lókukoricát vetni. Ez ideig hétszáz mázsa lucernát, és há­­romszázötven mázsa réti szé­nát már betakarítottunk. Saj­nos a lucerna behordásával igyekeznünk kell, mivel ezen a héten is előfordult, hogy nyolcszáz négyszögölről valaki helyettünk vitte el a már lekaszált és össze­gyűjtött lucernát. — Ügy gondolom, hogy ezen a télen gondunk lesz az állat­­állomány takarmányozásával, mivel a Közép-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság új csatornát építtetett, amelyen kicsi át­eresztőket készítettek, s a hir­telen jött nagy esőzéstől meg­duzzadt csatorna vize elöntött ezer hold területet. így ötven­négy vagon szénánk ment tönkre. Ki a felelős érte? (pápai) HOLNAP ESTE: a Néphadsereg Művészegyüttese Nagykátán A néphadsereg Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett 160 tagú művészegyüttese holnap este fél nyolckor Nagykátán, a szabadtéri szín­padon előadást tart. Az Európa-szerte sikert ara­tott számokat 54 tagú ének­kar, 43 tagú zenekar, 30 ta­gú tánckar és 12 tagú népi zenekar adja elő. Az előadás gördülékeny lebonyolításáról 30 tagú műszaki gárdá gon­doskodik. Meglátogatta Nagykőrösön GobonciftMz Tűz ütött ki csütörtökön délután a tápiószelei Tápió mente Termelőszövetkezet ga­bonaföldjén. A tüzet egy moz­donyból kipattanó szikra okozta. A kár megállapítása folyamatban van. o „Amit a vasutasok végeznek, : néhány mondatban még érzékeltetni sem lehet... Ritka foglalkozások — ügyes emberek Aki nem rejti véka alá, amit tud kosártól krumplikosárig min­dent készített már. Sok kis­baba nőtt fel a Józsi bácsi által készített kosarakban. De nagyon szépek a fonott mos­dóállványok, és a virágtartók is. 1923-ban még kocsioldalt is készítettek vesszőből,, mert nem volt deszka. Mint minden munkának, en­nek is megvan a maga forté­lya. Tudni kell a vessző sze­­dési idejét, tisztítását, hajlá­sút. Józsi bácsi ennek is mes­tere. S ha hozzáfordulnak se­gítségért, tanácsért, nem rej­ti véka alá tudását. Juhász Imre Sok vihart látott ember Conda József kosárfonó Tá­­piószöllősön. Hatvanöt év nyomja a vállát, de keze mégis fürgén igazítja a vesz­­szőt. Huszonöt éve tanulta ugyanis a szintén szöllősi Tó­tok Pali bácsitól a kosárfo­nás szép mesterségét. — Ez nagyon fontos — ahogy meg­jegyzi Józsi bácsi — mert so­kan úgy tudják, hogy csak a „kalitkában” lehet ezt megta­nulni. Régebben ötszáz kosarat is megfont egy évben. Kenyér-HIREK — Ilidroglóbus érkezett a szentmártonkátai Kossuth Tsz majorjába. Az ezüstszí­nű fémtornyot hamarosan fel­állítják, s ezzel megoldódnak a major vízgondjai. — Tehénistálló építését fe­jezték be nemrégen Szent­­lőrinckátán. — Üj műhelybe költöztek a gépészek a tápiószentmár­­toni Kossuth Tsz-ben. j\übörögnek a vontatók, U búgnak a TEFU-gépko­csik és vidáman futnak pót­kocsijukkal, degeszre tömött piros és zöld zsákokkal az állomásra, hogy az export új burgonyát berakják a vá­rakozó vasúti kocsikba. Igen, az idő jobbra fordultával szinte máról holnapra meg­változott a határ képe. A lelkiismeretes rnunlza nyo­mán bőven ontja termését a jól megmunkált föld. Csakhogy amíg az idő ja­vulása örömre derítette a parasztokat, ráncba vonta a vasutasok homlokát. Mert bizony a föld termésének nagy részét a vasút tartozik rendeltetési helyére fuvaroz­ni. S nemcsak hazánkban, hanem határainkon túlra is, hiszen mind több azok­nak az országoknak a szá­ma, ahol igényt tartanak ha­zánk termékeire. Nemcsak a szocialista, de a kapitalista országokban is várják a ma­gyar dinnye, szilva, alma és szőlő érkezését. i mikor a föld termése /m megérkezik a vasútra, következik a vasutasok fel­adata. A vagonok megkéré­se, műszaki kiválasztása, kellő mértékben való meg­­rakása és gyors továbbítá­sa. A lényeg, hogy az áru gyorsan, frissen, üdén érjen célba. Az újság hasábjain e néhány mondatban még csak érzékeltetni sem lehet azt a nehéz, fárasztó, éjjelt-nap­­palt igénybe vevő, megfeszí­tett idegmunkát, amit a vasutasoknak végezniök kell. jennek elismeréseképpen J-j született tizenöt évvel ezelőtt az a határozat, hogy minden évben egyszer vas­utasnapot kell tartani, ami­kor az ország ünnepélyesen kifejezést ad elismerésének és megbecsülésének. A vas­utasoknak se hétköznapjuk, se ünnepnapjuk, se karácso­nyuk, húsvétjuk nincs, min­dig ott vannak azon a posz­ton, amit úgy neveznek, hogy az ország gazdasági vérkeringése, népgazdasá­gunk ütőere. , // Ügy érezzük, hogy ezen a napon nekünk is ülik a tisz­telet és a megbecsülés zász­laját meghajtani előttük. , a táborban dolgozó gimnazis­ta lányokat a járási KISZ-bi­­zottság küldöttsége. Árokszál­lási István járási KlSZ-titkár rövid tájékoztatást adott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, majd az önkén­tes KISZ-tábor mindennapi életéről beszélgettek el. A barnára sült lányok hosszan mesélték élményeiket. Na­gyon örültek a „hazulról” jött vendégeknek. Deregán Gábor felvétele Férje védelmében baltával ütötte le vejét Véres családi drámára tett pontot a járásbíróság a Deme­ter Istvánná ellen indított bűnügyben. Az ími-olvasni nem tudó Demeterné sírva mondotta el a bíróságon, hogy gyermekük nem volt, s ezért örökbe fogadtak egy kis­lányt. Becsületben nevelték, majd tisztességesen férjhez adták Szentmártonkátára Fe­jős Jánoshoz. Fejős János azonban csak­­hamar furcsa módon visel­kedett. Nemcsak feleségét bántalmazta többször súlyo­san, hanem még a nevelőszü­lőkei, Demeternét és férjét is. A búcsú napján is sokak szeme láttára ütlegelte fele­ségét, majd este brutálisan kirángatta az ágyból, és ki­tépte a haját. A fiatalasszony segítségére siető Demeter Ist­vánt és Demeter Istvánnét is hasonló módon bántal­mazta. Demeterné hiába kiabált segítségért, nem volt aki segítsen. Áz udvaron megpillantva a kisbaltát, azt felkapta, hirtelen, erős felin­dulásban a balta fokával fejbe vágta a földön a férjével viaskodó Fejőst. Erős felindulásban elköve­tett emberölés kísérlete miatt került Demeterné bíróság elé. (m) SPORT Meghívják a Vasast A sportköri elnökök érte­kezletén, melyen az árvízká­rosultak javára rendezendő sporteseményeket beszélték meg, tizenegy sportköri elnök jelent meg. Elhatározták, hogy minden sportkör ren­dez egy mérkőzést, melynek teljes bevételét az árvízkáro­sultaknak adja. A tápiószelei sportkör 500 forintot már feladott erre a célra. Ezenkí­vül tervezik, hogy meghív­ják a Budapesti Vasas NB I-es csapatát, s a bevételt ugyancsak az árvízkárosultak részére ajánlják fel. A község névtáblája alatt Az idén is megrendezik já­rásunkban az elmúlt évekhez hasonlóan a községi és járá­si spartakiádot. Az idén azonban új rendszerben bo­nyolítják le. Két fajta ver­seny lesz: egy a mezőgazdasá­gi és áz egyéb dolgozók ré­szére. A rendező szerv a já­rási sportszövetség, együtt a járási KISZ-szervezettel. A cél: minél több fiatal indul­jon a versenyeken. A községi versenyeket sok helyütt ma és jövő vasárnap rendezik meg. Azokon a he­lyeken, ahol valami oknál fogva ezeken a napokon nem lehetséges, hétköznap tartják meg. A járási döntő Nagyká­tán lesz július 25-én. Atlé­tikai számok: 100, 400, 800 és 1500 méteres síkfutás, és spartakiádváltó a 800, 400, 200 és 100 méteren; magasugrás, távolugrás, súlylökés és grá­­náthajítás. Ezek a férfiak versenyei voltak. A nők ver­senyszámai a következők: 100, 400 méteres síkfutás, sparta­kiádváltó a 400, 300 és 200 mé­teren; magasugrás, távolug­rás, súlylökés és gránátdo­bás. A férfiak és a nők részé­re egyaránt rendeznek ké­zilabda-, röplabda- és kispá­lyás labdarúgómérkőzéseket. Ez utóbbi feltételei: hat já­tékos kétszer 20 perces já­tékidőben játszik, kiesési rendszerben. A kiírástól el­térően minden község egy csapatot indíthat. A játéko­sok tornacipőben játszanak. A versenyeken csak az il­lető községben lakók in­dulhatnak. A mezőgazdasági dolgozók versenyén minden mezőgazdasági jellegű mun­kahelyen dolgozó indulhat. A versenyeken nem vehet­nek részt a jelenleg közép­vagy főiskola nappali tagoza­tán tanulók és a katonák. Július 25-én, a járási döntő napján sehol semmilyen más sportrendezvényt nem rendeznek. Külön ki kell hangsúlyoz­ni a női versenyzők szerve­zésének fontosságát. A köz­ségi rendező bizottságok mindent kövessenek el, hogy minél több nő vegyen részt a versenyeken. A járási versenyen az egyes községek a község név­táblája alatt vonulnak fel. SPARTAKIÁDHÍRÉK A múlt héten a KlSZ-titká­­rok, majd a sportköri elnökök értekezletén értékelték a szervezés eddigi eredményeit. A szervezők a legtöbb köz­ségben jó munkát végeztek a siker érdekében. Tápiószelén eddig mintegy 300 induló jelentkezett. Teg­nap és ma tartják a selejte­zőket, jövő szombaton az elődöntőket, majd vasárnap a döntőket bonyolítják le. Az fmsz, a ktsz és a Magtisz­tító Állami Gazdaság küldte el a nevezéseket a rendező bizottságnak. Rajtuk kívül természetesen indulnak a sportkör tagjai is. Farmoson a területi KISZ- szervezet a falu központjában elhelyezett hirdetőtáblán ver­senyre hívta ki a tsz KISZ- szervezetét. A szerdai taggyű­lésen több, mint nyolcvan fiatal vett részt. Megbeszélték, hogy ma délelőtt a községi sportkörrel közösen rende­zett községi versenyen dön­tik el, hogy ki képviseli majd Farmos színeit 25-én, Nagy­kátán. Az előző évekhez mél­tó sikereket akarnak aratni. Tóalmáson is ma délután 3 órakor rendezik meg a községi döntőt. Valameny­­nyi labdarúgó elindul va­lamennyi számban. Utána Soványak—Kövérek mérkő­zést bonyolítanak le. A tápióságiak is lelkesen készülnek. Atlétikában, ké­zi- és röplabdában vetélked­nek. Tápióbicskéről, Szentmár­tonkátáról és Tápiószőllősről is mozgolódásról érkeznek hí­rek. Figyelem.' A községi verse­nyekről szóló jelentést és a benevezést 30-ig kell bekül­deni a járási rendező bizott­ságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents