Pest Megyei Hirlap, 1965. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-11 / 162. szám

1965. JULIUS 11, VASARNAP 7 Biológiai ritmusunk A fokhagyma és a mágnestű — Kolumbusz két hajónaplója - Az iránytű történetéről Ki nem tapasztalta még, hogy a virág kelyhe reggel a nap felé kinyílik és este be­csukódik? A madár hajnalha­­isadáskor az ég felé röppen és dalba kezd, és ha leszáll az éj, fészkére tér nyugovóra. A nö­vénynél, *z állatnál és az em­bernél egyaránt fellelhető a nappalok és az éjszakák rit­musa, mert az élővilág leg­többje nappal ébren van, dol­gozik, mozog, éjszaka pedig nyugalomra tér és gyűjti a kö­vetkező napokhoz szükséges energiát. hb kissé tüzetesebben vizsgáljuk a kérdést, kiderül: nem csupán az ébrenlét és al­vás egymásutánjával találko­zunk, hanem a ritmikus válto­zások egész sorával. így pél­dául közismert, hogy szívünk percenkénti összehúzódásai­nak száma 70, percenkénti légvételeink száma 16. Talán kevésbé feltűnő, hogy szem­pilláink percenként azonos számban húzódnak össze, hogy szemünk külső burkát ellás­sák kellő nedvességgel és így óvják a kiszáradástól. Ha az említett ritmusok szabályos időközönként tör­ténnek, akkor egészséges élet­­folyamatokról beszélünk. Ha viszont a ritmusokat akár tu­datosan, akár öntudatlanul megzavarjuk, akkor kezdetben kellemetlenségek, később pe­dig működészavarok, végül pedig szervi betegségek is származhatnak belőle. Így például a rendetlen táplálko­zás, egy-egy alkalommal főfá­jást, többszöri alkalommal pe­dig könnyebb, vagy súlyosabb betegséget okozhat. Hibás volna például elhallgatni, hogy a technika termékeiért az egyes emberekben élő birtoklási vágy miatt gyakran túllépik a lehetőségeket. Mohóságuk­ban túl gyorsan akarnak mo­torkerékpárhoz, autóhoz, vagy más ehhez hasonló dologhoz jutni és ezek érdekében felál­dozzák természetes és nélkü­lözhetetlen biológiai ritmusu­kat is. így az alvást, a rend­szeres étkezést, a pihenést. S amikor a szervezet álmosság­gal, éhséggel, fáradtsággal je­lez, akaraterővel, feketekávé­val vagy élénkítő gyógysze­rekkel próbálják ellensúlyoz­ni. Pedig kialakult biológiai ritmus, a természet törvényes rendje tartósan sem akarat­erővel, sem gyógyszerrel bün­tetlenül nem zavarható meg. A tartós alváshiány előbb-utóbb idegességhez, szo­rongáshoz, később vegetatív idegrendszeri zavarokhoz, ét­vágytalansághoz, főfájáshoz, vémyomásemelkedéshez vezet. Ezek az állapotok visszafej­lődnek akkor, ha normális biológiai ritmus, az ébrenlét és alvás szabályos egymás­utánja ismét helyreáll. Gyak­ran azonban — ha hosszabb ideig tartott ez a károsodás — még a ritmus helyreállítása sem szünteti meg teljesen a panaszokat. Az egészséges életnek az ép ritmus nélkü­lözhetetlen alapja. Hazai kutatók világraszóló tudományos eljárást dolgoz­tak ki az élővizek ihatóvá té­telére. Az „új” víz kristály­­tiszta, kitűnő ízű, kísérletek­kel bizonyítottan egészséges. Az eljárás rendkívül olcsó: az ezer liter ivóvíz előállításához szükséges vegyszer ára mind­össze két fillér. A víznyerés termelékenységét az eddig al­kalmazott módszerekhez ké­pest háromszorosára növeli. Az eljárás találmányként szabadalmaztatás alatt áll ki­lenc országban: Franciaor­szágban, Olaszországban, a Német Szövetségi Köztársa­ságban, Ausztriában, Belgium­ban, Spanyolországban, Nagy-HÁZI KIXKAIU Legújabb divat New York­ban: a kinkaiu (sodrófarkú medve) nevű kis dél-amerikai emlősállat. Rendkívül nagy, csillogó szeme van; könnyen megszelídíthető, és valahol középú ton áll a ma jom és ar menyét között. Imádja a mé­zet, megtanul kétlábon járni és pacsit adni. Előszeretettel issza a szénsavas italokat; fogkefével mossa a fogait és könnyen megbarátkozik a töb­bi háziállattal. AZ EMBER EGYIK LEG­RÉGIBB SEGÉDESZKÖZE az iránytű. Évezredek óta hűsé­gesen segítette úttalan sivata­gokban, erdőségekben, vagy végtelen óceánokon megtett utazásaiban. Ennek az egysze­rű eszköznek az eredete a le­gendák homályába vész. A ré­gi, ezeréves kínai bambuszév­könyvek tanúsága szerint Kvang-Ti császár i. e. 2698- ban fedezte fel. Más források későbbi időpontban, másokat neveznek meg feltalálókként, Britanniában, az Egyesült Ál­lamokban és Indiában. A leg­komolyabb érdeklődés Fran­ciaország részéről nyilvánul meg, francia cég jelentkezett elsőnek, amikor az új víznye­rési módszer nyilvánosságra került. A találmány lényegében egy különleges összetételű vegy­szer, amelyet létrehozói „sze­dozán”-nak neveztek el. A szedozán színe por alakban fehér, oldott állapotban eny­hén sárga, s a kísérletek so­rán lényegesen jobbnak bizo­nyult az amerikai szeparán­­nál. A szedozán alkalmazása nem igényel új beruházást. Vegyszerként fejti ki hatását, ezer liter vízhez 0,2—0,5 gramm mennyiségben ada­golva — a korábban haszná­latos kémiai szereknél lénye­gesen gyorsabb tisztulási se­bességet tesz lehetővé. Az új eljárás a Bányászati Kutató Intézetben folytatott kísérletek eredménye, ahol a kutatása program keretéből olyan vegyszerek előállítása szerepelt napirenden, ame­lyek alkalmazásával a bánya­víz hasznosítása a korábbi el­járásoknál gyorsabban, gazda­ságosabban oldható meg. Az új találmány minden tekin­tetben nagy jelentőségű Ma­gyarország ivóvíz ellátásában. (K) de minden kétségen felül áll, hogy az iránytű Kelet-Ázsiá­­ban ősidők óta ismeretes volt. Európában az iránytűt sok­kal később ismerték meg, bár a mágneses jelenséget már a régi görögök és rómaiak is is­merték. A mágnestű irányki­tűző szerepének első írásbeli nyomai a Földközi-tenger kör­nyékén csak a XII. századból származnak. Valószínű, hogy Észak-Európában a norman­nok már jóval korábban is­merték, mert ez a harcias nép a VI. században többször meg­tette a Norvégia és Grönland közötti utat. Márpedig ez az utazás a ködös és viharos Észak-Atlanti óceán vizein el sem képzelhető iránytű alkal­mazása nélkül. Az iránytűt valószínűleg a normannok hoz­ták magukkal a Földközi-ten­gerre is, amikor 1100 körül megalapították a normann— szicíliai királyságot. A „REJTÉLYES” TULAJ­DONSÁGÚ TŰ természetesen felkeltette az emberek érdek­lődését és kíváncsiságát. Ezt csak fokozta az a tény, hogy egymással versengő városál­lamok egymás előtt is titkol­ták az iránytűről kialakult is­mereteiket. így róla a legkü­lönbözőbb, fantasztikus men­­de-mondák keletkeztek. A középkorban Pliniusnak, a nagy ókori, római természet­­tudósnak egyik hibásan fordí­tott és félreértett szövegrésze alapján azt hitték, hogy a fok­hagyma megszünteti a mág­nestű iránytartó tulajdonsá­gát. Ezért tekintettel a mág­nesek nagy értékére, halál­­büntetés terhe mellett, megtil­tották a hajókon a fokhagyma evését. A SARKVIDÉKEN LÉVŐ „MÄGNESHEGY’ az egész kö­zépkorban ijesztgette a hajó­sokat. A hiedelem szerint ugyanis a „mágneshegy” a ha­jókat a rajtuk lévő vasalkat­részek miatt magához vonzza és azokat letépve, vasszögeit kihúzva, a hajók pusztulását okozza. Voltak az iránytű helytelen alkalmazásából eredő tévedé­sek is. Már a XV. században észrevették, a mágnestű nem mutat pontosan észak felé és azt hitték, hogy ez a mágnes­tű valamilyen elháríthatatlan hibája. Amikor rájöttek arra, hogy ez a hiba helyről-helyre változik, beszéltek londoni, müncheni és moszkvai irány­tűről, de a hiba forrását még mindig a mágnestűnek tulaj­donították. A vélt hibaszöget az iránytű tokján megjelölték. Ilyen megjelölt tokon kaptuk meg a régi idők mágneses el­hajlását, vagy ahogyan ma nevezzük, deklinációját. Az első, aki a mágneses el­hajlás helytől való függését észrevette és megállapította azt, hogy ebben egy természe­ti jelenség nyilvánul meg, Ko­lumbusz Kristóf volt. Amikor 1492. szeptember 13-án az At­lanti-óceánon az Azóri szige­tektől 100 mérföldre nyugat felé hajózott, észrevette és tit­kos hajónaplójában feljegyez­te, hogy az iránytű 5.5°-kal hajlik el az északi iránytól nyugatra. Kolumbusz ugyanis két hajónaplót vezetett. Egyet a hajó legénységének, egyet pedig saját magának. Az előb­bibe megnyugtatásul a valósá­gosnál kisebb utakat írt be és kihagyta azokat a megfigyelé­seket, amelyek nyugtalanítóan hathattak a legénységre. Ezek közé a baljóslatúnak tűnő megfigyelések közé sorolta Kolumbusz a mágneses elhaj­lást is és ezért került megálla­pítása a titkos naplóba. KOLUMBUSZ E JELENTŐS MEGFIGYELÉSE UTÁN sem változott a helyzet a tájéko­zódást illetően. A különböző felfedezésekre induló hajók rendre átszelték az Atlanti­óceánt és nyugati irányú el­hajlással haladva, délebbre ér­ték el Amerika partjait, mint-* ha a valódi északi irányhoz igazodtak volna. Ezért az első térképeken Amerika keleti partjainak egyes jellemző ki­­szögellései, illetve öblei 5—10 szélességi fokkal északabbra kerültek, mint ahogyan tény­legesen vannak... A tudo­mány mai fokán természete­sen az ilyen egyszerű kérdések már nem okoznak problémá­kat, azonban Földünk mágne­ses terének és a benne lengő iránytűnek még a mai korban is sok feltárandó kérdése van és minden megoldott kérdés közelebb visz bennünket a ter­mészet megismeréséhez. Dr. Barta György TANÁCSKOZÁS A TRAKTOROK VEZETŐFÜLKÉJÉRŐL A mezőgazdasági gépipar, továbbá az autó- és trak­toripar szakembereinek köz­reműködésével a munkásvé­delem kérdéseiről tanács­koztak a vasasszakszervezet­ben. Kiss János, kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes ve­zetésével arról tárgyaltak, hogy milyen módon lehet eréd­­ményesebben védeni a mezőgazdasági gépkeze­lők egészségét, testi ép­ségét. Megállapították, hogy még mindig nem minden traktor van ellátva védőfülkével, amely a traktorvezető egész­ségét az időjárás viszontag­ságai ellen óvja. A legújabb típusú trakto­rok már természetesen ve­zetőfülkével készülnek. Most az a feladat, hogy a már forgalomban levő régi trak­torokhoz pótlólag alakítsa­nak ki az időjárás ellen vé­dő, megfelelő fülkéket. A ' UE—28-as traktorok vezetőfülkéinek terve már elkészült, a próbasorozatot; még az idén átadják. Sorozatgyártásával a Kohó- és Gépipari Minisz­térium a Balassagyarmati Vas­es Fémipari Vállalatot bízta meg. Dr. Szendéi Ádám Új magyar találmány a vízellátás javítására LAKATOS ERNŐ EGYIPTOMI ÚTINAPLÓJA IX. Holnapba néző emberek Amióta Farukot, az ember­nyúzó, élvhajhász királyt elza­varta a népharag, 13 esztendő alatt, az Egyesült Arab Köz­társaság nagy utat járt be. A Napisten, a fáraók és szfinxek földjén új élet születik, amely­nek egyre több a tudatos, bá­tor, felkészült harcosa. A hol­napba néző emberek egyiké­vel beszélgetünk. Alattunk az utca hangos, autók kürtőinek, a ház előtt teherautók rakod­nak, mi halkan csevegünk a szobában. Magas, szikár, ked­vesen mosolygós ember a ven­déglátóm. Kellemes társalgó, szíves házigazda. — Fiatalabb koromban so­kat foglalkoztam a különböző népek zenéjével. A nép dalain keresztül ismertem meg a ma­gyarokat — meséli mosolyog­va Hussein Fahmy, a kairói A1 Akhbar főszerkesztője — és Magyarországon láttam elő­ször erdőket, hegyeket a sa­ját szemeimmel. Szeretnék egyszer 2—3 hónapot hegyek, erdők között élni, pihenni... Talán egyszer sor kerül erre is. Hussein Fahmy barátunk nem sokat pihen. Éppen csak befejezte „Az októberi forra­dalomról” című könyv elősza­vának megírását, s máris a szudáni problémáról készült izgalmas könyvének kefelevo­natát tették eléje. — Ilyen a tempó ma nálunk, az élet száguld, mi sem állha­tunk meg félúton — mindösz­­sze ennyi a véleménye erről az idegfeszítő leterhelésről. Azután mégis magyarázattal szolgál. — Az EAK jelentős szere­pet vállalt és vállal az arab nemzetek felszabadító küzdel­mében. Fiatal köztársaságunk politikája mind a Nílus part­ján, mind a nemzetközi küz­dőtéren — egyre határozottab­ban forradalmi, s egyre követ­kezetesebben fordul szembe az imperialista érdekekkel. Ezért természetes, hogy a mai arab világban a gondolkodó emberek feladata tudásuk és tehetségük legjavával közre­működni a kapitalizmusból a szocializmusba történő átme­net időszakában. A mi né­pünk, sajnos a feudális gyar­mati rendszer hagyatékaként, nagyrészt írástudatlan. A ma élő nemzedék elsősorban a tanult, felkészült, harcot vál­laló emberekre tekint, az apák és nagyapák a fiaikra. Tőlük várják a választ kérdé­seikre. Hisznek nekik, hallgat­nak rájuk. Ezért nagy a mű­velt emberek felelőssége. A szocialista alapelvek újak eb­ben az országban. Hazánkat ugyan az emberi kultúra egyik bölcsőjének tekintik, ám a hosszú gyarmati uralom bor­zalmas állapotba juttatta. Nálunk a szocializmusról csak néhány éve beszélnek. S a „szocializmus” szó az értel­mezésnek széles skáláját kap­ta: iszlám szocializmus, arab szocializmus — igazi jelentésé­re, magyarázására még hosz­­szabb ideig szükség van — mondja elgondolkodva Hus­sein Fahmy. — A szocialista eszmék természetesen rendkí­vül népszerűek a nagy mély­ségekből Induló arab orszá­gokban. Többé-kevésbé szo­cialista eszméket vall az Egyesült Arab Köztársaság, Algéria, Irak és Tunézia kor­mánya. Valóban mind a négy országban hoztak olyan intéz­kedéseket, amelyek a nem ka­pitalista fejlődés irányába mutatnak. Többen úgy ítélik meg, hogy a politikai körülmé­nyeket tekintve jelenleg talán Algéria, a gazdasági körülmé­nyeit tekintve pedig az Egye­sült Arab Köztársaság áll a legközelebb egy új társadalom alapjainak lerakásához. — Egyiptom régi ország. Az emberek gondolkodásában is sok a régi, ideiét múlt. terhes örökség. Az új eszmék meg­gyökereztetésében, az idejét múlt, régi, elmaradott dolgok elleni harcban óriási, a leg­különbözőbb világnézetet val­ló. haladó gondolkodású embe­rek szerepe. Ök az új eszmék hordozói, gyakorlati megvaló­sítói, én legalábbis így látom. A vendégszerető arab házi-' gazda nemzeti szokás szerint illatos, finom teával kínál, majd folytatja: — Napjainkban új jelsza­vak hangzottak fel a hosszú ideig mozdulatlan arab világ­ban: „szabadság, egység, szo­cializmus. harc a kizsákmá­nyolás ellen”, E jelszavak harcba hívnak, cselekvésre ösztönöznek. Az EAK népe — e jelszavak megvalósítása köz­ben — természetesen még nem rendelkezik kellő társa­dalmi, ideológiai, harci tapasz­talatokkal. A sajtó, a rádió, az egyetemek és más Intézmé­nyek feladata azt gyors ütem­ben pótolni. Éppen mostaná­ban folyik erről sokoldalú vi­ta a parlamentben és másutt is. Célul tűzték ki nálunk pél­dául az egyetemi reformot, mely magában foglalja egy haladó gondolkodású oktatói kar kialakítását, s reméljük, a közeljövőben már a célnak megfelelő új program alapján fognak tanítani iskoláinkban. Tanítani és nevelni — az életre. A leghaladóbb eszmék alapján. Hallgatom Hussein Fahmyt, aki a mondat végéhez érve jegyzetfüzetemet kéri, s né­hány sort ír a papfrra: „Sohasem felejtem el két évvel ezelőtti budapesti láto­gatásomat. Éreztem a nép ven­dégszeretetét és megcsodáltam azt a bátorságot, amellyel egy új boldog életet építenek. Em­lékszem magyar barátaimra, akik sokat segítettek abban, hogy megértsem a nagy vál­tozásokat és annak reményét ébresztették fel bennem, hogy az együttműködés mindjobban erősödni fog közöltünk, a bé­ke és a haladás érdekében, a világ minden népe javára. Remélem, újra és újra meglá­togathatom Magyarországot a jobb. kölcsönös megértés ér­dekében.” Búcsúzom Hussein Fahmy­­tól, ígérve, hogy szívélyes üd­vözletét tolmácsolom. Kilé­pek az utcára, ahol emberek sétálnak, vagy dolgukra siet­nek. Sokan közülük talán nem is sejtik, milyen erőfeszítések történnek azért, hogy az új Egyiptom egy évtized alatt megkétszerezze nemzeti jöve­delmét, emelje polgárainak életszínvonalát, kultúráját. A megoldást az ország a nem kapitalista fejlődés útjain kö­zelíti meg. Az EAK még nem szocialista ország, de tény, hogy felszámolta az átkos feu­dalizmust, alapvető intézkedé­seket tett a tőke visszaszorítá­sára, az állami szektor fej­lesztésére és szilárdítására, s alkotmányában célul tűzte ki a szocializmus felépítését. (Folytatjuk) Diákok a kairói egyetemi városban. A háttérben a diákszálló egyik épülete.

Next

/
Thumbnails
Contents