Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-17 / 141. szám
KEVERÉK Ha a cím elolvasása után figyelembe vesszük, hogy a j gyömrői TÜZÉP-től igyekez- \ tem témát tollhegyre tűzni, í mindenki azt gondolja, hogy , a szénkeverékről van szó.1 Ez eddig igaz is. De csak | részben. Mert nem a TÜZÉP j által közismertté tett bri-1 kett-lignit keverékről írok, j hanem a napokban vásárolt húsz mázsa berentei krónikáját szeretném — kissé laikusként — megénekelni. VEGYJELE: C Hiányos kémiai ismereteimet összeszedve azt is meg! tudom mondani, hogy ez nem a tüzelőszénre vonatkozik. Az ilyen háztartási szenekben annyi a különféle szeny- nyező anyag, hogy a carbon talán el sem ismeri rokonának. De a kérdéses be- í rentei szén mindenen túltett. Még sok egyéb anyagot tartalmazott. Természetesen nem vegyiilet, hanem keverék formájában. A lapátoláskor vettem észre, hogy valami sárga színű, apró szemcsés anyagból meglehetősen sok került közéje. A nővérem naivan azt mondta: — Mennyi homok! En azonban sejtettem, hogy a kérdéses anyag: Si02. (Szi- liciumoxid.) Ha azt vesszük, hogy a potom 523 forintért (plusz fuvarköltség) kétezer kilogramm, carbon és szili- ciumoxid keverékhez jutott a családom, nem is jártunk rosszul. SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS A telepen torony magas, lassan porladó szénhegyek várják az igényes látogatókat. Mert mindenki azt kéri: ne legyen poros a szén! A mi berenteink nem is volt poros. A jótékony eső sárrá dagasztotta a szénport és így a kocsin útközben sem rostálódott ki. Bizonyosan hiánytalanul megvan a húsz mázsa. A TÜZÉP-nél legalább tizenöt családnak való tüzelőt láttunk a sárba taposva. Ha figyelembe vesszük hogy a mostanában kihordott szénben van bőven felszívódott víz, egy kis homok egy kis ez, egy kis az: egy egyszerű százalékszámítással rájöhetünk egy fizikai törvényre. A TÜZÉP-nél nem vész el az anyag — nevezetesen a szén — csak átalakul. Sárrá! SOK A PANASZ Azt hiszem éppen ennek az állapotnak a kifejezésére született meg az az „áldatlan állapot”-összetétel. Azelőtt is volt panasz a TÜZÉP munkájára, de közel sem ennyi mint most. Ha ezelőtt a felhőkig ért a panaszhullám, akkor most a sztratoszférát ostromolja. Sok panaszkodó embert név szerint említhetnénk, a bajaikat az utcán alpanaszolóknak pedig se szeri — se száma. ügy hallottam, hogy a telep vezetője beteg, más helyettesíti. Akkor az új vezetőt kérem arra, hogy a bajokat sürgősen orvosolja. Ezt kívánja a közérdek. Gyarmati Sándor A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1965. JCNIUS 17, CSÜTÖRTÖK Csak « íxotioriakon múlik LESZ-E FÚZIÓ? Rum - ötszázért Zubbonya alá rejtett egy üveg Dock rumot az önkiszolgáló boltban Mohácsi Béla pilisi lakos — majd távozni akart. — Mindenképpen inni akartam — vallotta a kihallgatáskor. A kiszolgálók behívták a raktárba az ittas embert, elvették tőle a rumot. , A rum 139,50 forintba került, a bírság 500 forintba. VÁSÁROLT- AZTÁN TÁVOZOTT? Illetve távozott volna Horváth Istvánná tápiósápi lakos február 15-én egy budapesti, józsefvárosi önki- szolgáló boltból, miután a kosár helyett a táskájába tett „szórakozottságból” két kiló zsírt. Mint kihallgatásakor elmondotta, elfelejtkezett a táskájába tett zsírról. Hogy legközelebb ne legyen szórakozott — 400 forintra bírságolták. A Gyömrő és Vidéke Javító és Szolgáltató Ktsz hétfőn délután közgyűlést tartott, ahol ismét napirendre tűzték a gyömrői és monori szolgáltató ktsz-ek egyesülését. Mint ismeretes, a monoriak egyszer már civetcttck ezt a javaslatot. Talán ez volt az oka annak, hogy most Gyomron is ketten ellene szavaztak. — A többség belátta azonban, hogy ez népgazdasági érdek — mondta Fuderer István elnök. — Igazán nem fizetnek ránk a többiek egyesülés után sem, hiszen ebben a félévben 200 ezer forintos nyereséggel dolgoztunk. Az állandó nyereségből bővebben jutna a monori dolgozóknak is, mint most. Gyengébb a szövetkezet, mint a miénk, de szívesen segítünk. — Egyesülés után természetesen felvesszük a Monori Járás Javító és Szolgáltató Ktsz nevet. Egyetlen kikötésünk van csupán. Hogy a szövetkezet központja Gyomron legyen. Jobbak is az adottságaink és a hatalmas területnek „földrajzilag” is itt van a közepe. Ezzel az egy kikötéssel fogadta el a közgyűlés a fúziót. — Reméljük, hogy ez már nem lesz akadály. Ahogyan a nagyobb építő ktsz átköltözött az egyesülés után Monorra, úgy talán nem lesz probléma a kisebb szövetkezetnek átjönni hozzánk. Szívesen látjuk őket! Másfél millió forint kárkifizetés — öt hónap alatt Az év eddig eltelt öt hónapja alatt másfél millió forint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító monori fiókja. Ebből az összegből 1 189 000 forint a vagyonbiztosítások alapján a ma- gánvagyonban keletkezett károk megtérítésére, 311000 forint pedig a különböző személybiztosítások alapján kifizetett kártérítésekre esik. A vagyonbiztosítási károk jelentős részét az állatelhul- lási, a vihar, a tűz és a gépkocsi károk képezik. Ebben az évben például 34 tűzkárt, 78 viharkárt több száz áliat- elhullási, 23 gépkocsitörési és 18 betöréses lopás által okozott kárt rendeztünk. Két jelentős tűzkár volt járásunk területén: az egyik Ecseren, Zsiünszki József tsz-tagnál, ennek rendezése most van folyamatItt minden kapható Mérsékelt hangzavar, bánatos tehénbőgés, virgonc malacvisítás. Sok árus — kevés vevő, rengeteg napfény. Itt elégedett lehet a vásárló — de még a nézelődő is — az eladók rendkívül udvariasak. Bágyadt kacsa tátog a kosárban. Egy asszony megközelíti az unatkozó jószágot. Az eladó kikapja a kacsát a kosárból, diadalmasan lendíti a magasba. Az állat kizökken közönyéből, rémülten hápog, de amikor tulajdonosa közli az asszonnyal, hogy ő ötven forintot ér, hápogni kezd a büszkeségtől. A vevő is. •ír Rettenetes falvédőket lenget a szél. Középen egy hölgy bágyadozik — körülötte lovagok, vitézek nyüzsögnek, fölöttük lángol az ég. A falvédők lenghetnek, a loAmit főzött — megette Akármilyen apró növésű legényke a szakácstanuló, azonnal nagynak látszik, mihelyt fejébe csapja a harminc centis hab fehér kuktasüveget. Legfeljebb az okoz némi nehézséget, ha a tűzhelyen levő fazékba kell bekukkantani, de az ötletes legényke ilyenkor burgonyahá- mozó-sámlit rak a lába alá... — Az éttermek konyháiban már nincsenek ilyen muzeális tárgyak, háztartási gépek végzik ott már a munkák nehezét — kezdi a beszélgetést az üllői Kocsis László, aki már egy éve szakácstanu-\ ló. Nagyhírű bőgős volt a \ nagypapa, az apa is bogozott! még, de neki már nem volt! vonzódása a bársony hangú! húrokhoz... Persze azért, ami- \ kor a Pilvax étterméből —; mert ott töltötte az első fél- j évet — behallatszott Csóka j Feri bácsi muzsikája a kony-\ hába, még a szeletelőkés is! gyorsabban járt a barna képü l legény kezében. A régi mesterlegények pél- \ dája nyomán a szegény sza- \ kácstanuló is vándorútra kél,; mert minden konyhának, j konyhafőnöknek megvan a \ maga titka, különlegessége, s i ezeket a titkokat már nem őr- \ zik hétpecsétes lakatok. — En a Pilvaxban kezd- i tem, ahol a zsírban úszó, fű-1 szeres, magyaros ételek ké-: szítésével ismerkedtem; on- \ nan az Országház Étterembe vitt az út, ahol sok a közét- i kező, a következő félévet a Mátyáspincében töltöm, ahol Égi Egon a halételek mindentudó mestere. A Belvárosi Kávéház a hidegkonyhai készítményeiről híres, a Berlin Étteremben pedig majd a külföldi ételkülönlegességek készítésének titkát lesem el. Mélyet, nagyot sóhajt, a komótos beszédű legény, aztán elmondja, hogy az iskolaév végén számot kell adni, gyakorlati vizsgát kell tenni a Royal szálló konyhájában. Nem is konyha az, hanem inkább laboratórium, ahol nincs recept, a nyelv szabja meg az étel ízét, zamatát és ahol olyan emberek bírálnak, kóstolnak, ízlelnek, mint Túrós Lukács, Halász Józsefné a Pilvaxból, Faderics mester az Astóriából. A borús arc vidámmá válik, mert túl van már a vizsgán, a sóhajt csak az emléke csalta ki. Az eredmény négyes — most különösen jól sikerült a gombaleves és a Stefánia vagdalt is... Persze, amit főzött, meg is kellett ennie. És ez volt a nehezebb! Kiss Sándor hölgy kínálja magát, vágok nemkülönben. Amíg ott nézelődtem, senki nem vette meg ezt a pirospozsgás sereget. Remélem később sem. •ír Azt hittem a lenge orkánok előtt sorban állnak. Nemhogy sor nincs, de vevő sem. Az eladó is értetlenül húzza fel a vállát, először csodálkozott, aztán igyekezett reklámot csinálni — leszállított áron, 530 forintért adja a népszerű portékát — de nem akadt vevő. — Mindig ilyen gyatra a forgalma? — Ma igen. Néha árulok is valamit — nevet. — Ha szerenci,ém van, megkeresem a buszköltséget Pestig. Ha szerencséje lesz — in- gyen ruccant le Pestről Monorra. Itt majdnem minden kapható — csak vevő nem. „Átszoktak” az állami üzletekbe és bejárnak Pestre vásárolni. Ami tulajdonképpen nem is olyan nagy tragédia. JON AZ MTK Gyömröre látogat az MTK csapata június 30-án. Az első félidőben a gyömrői csapattal méri össze erejét, a második félidőben a járási válogatott lesz az ellenfele. MAI MŰSOR Mozi Űrt: A boldogság napja. ban; a másik Demeter János monori-erdei lakos, ugyancsak tsz-tagnál, ahol a kárrendezés már megtörtént és a károsult részére lő 377 forintot fizettünk ki. Gépjárműtörési kár címén több mint 180 000 forint került kifizetésre. A keletkezett károkat a tsz- tagok körében már több év óta terjesztett, úgynevezett háztáji biztosítások alapján; az egyéb foglalkazásúak kárait pedig a népszerű és közkedvelt épület és háztartási biztosítások alapján rendeztük. Ezek mind több veszélynemre kiterjedő kombinált biztosítások, amely kár esetén teljes anyagi biztonságot nyújtanak. Az elmúlt év hasonló időszakához képest lényeges emelkedés van a személy- biztosítási károk számában és összegszerűségében is. Ez azzal magyarázható, hogy az elmúlt évben bevezetett korszerű csoportos üzemi személybiztosítások (CSÉB) egyre jobban elterjedtek és állandóan növekszik az úgynevezett biztosítási és ön- segélyezési csoportba belépő dolgozók száma. Tudvalevő, hogy e biztosítás alapján, természetes halál esetén 15 000 forint a hozzátartozók részére; ha pedig a biztosított mumkaviízonyban nem álló házastársa hal meg, 5000 forint kerül kifizetésre. A biztosítás havi díja 20 forint. Ezt a módozatot jelenleg a járás trületén levő összes ktsz-ben, a gépállomáson, a csévharaszti erdő- gazdaságban, az üllői és a monori Kossuth Tsz-ben, a vasadi Kossuth Tszcs-ben és a Maglódi Gépgyár és Öntödében már bevezettük. Ennek alapján, ebben az évben természetes halál következtében 65 ezer forintot fizettünk ki. Háztáji, állami gazdasági és tsz önsegélyző csoport biztosítások alapján halálos balesetek nyomán 53 400 forint került kifizetésre. Fentieken kívül több százra tehető azon biztosítottak száma, akiknek részére különböző baleseti sérülések miatt 400-tól 5000 forintig terjedő kártérítést fizettünk ki. Mind a vagyonbiztosításra* mind a korszerű élet- és balesetbiztosításra mindenkinek szüksége van. Előre nem látható, de mindenkit érhető baleseti vagy egyéb kár esetén csak a biztosítás nyújt megfelelő anyagi biztonságot. Nagy Sándor fiókvezető Saabod pártnapot tart a monori községi pártbizottság ma este hat órai ke- dettcl a párt székházának, nagytermében. Zala Tamás, a Társadalmi Szemle rovatvezetője tart beszámolót a bel- és külpolitikai helyzetről. Az előadásra minden érdeklődőt szívesen várnak. A Életmentő emberség Járásképtelen kislányát pokrócba csavarta Bél- teki Józsefné üllői asszony és elindult orvost keresni. A község két orvosa szabadságon volt, s helyetteseik Péteriből, illetve Budapestről járnak be. Liszkay László középiskolai tanuló a Kossuth Tsz lovait hajtotta az istállóba, amikor meglátta a kétség- beesett anyát. Megfordította a lovakat, felsegítette a kocsira Béltckinét és a . beteg kislányát és bevitte, őket. a betegszabadságon levő dr. Csik Pál körzeti orvoshoz. A kislányt a vizsgálat után a mentők kórházba szállították. Lehet, hogy a gimnazista fiú a kislány életét mentette meg. SPORT Maglód—Örkény 1:3 Nem talál magára a hazai csapat. Üjra vereséget szenvedtek, bár a három gól elsősorban a kapus lelkiismeretén „szárad”. A maglódiak egyetlen gólját Kckai lőtte. OKISZ-kupa Maglódi Ktsz—Gyomról Ktsz 4:1 Megkezdődtek az 1965. évi OKISZ Kupa küzdelmei. Az első fordulóban a „két szomszédvár” találkozójára került sor. Kiegyenlített játék jellemezte a mérkőzést, a hazaiaknak jó napjuk volt, négy gólt lőttek. A visszavágóra pénteken kerül sor. Veszteni is kell tudni A vasárnapi Mende—Péteri mérkőzés rangadó volt a javából. A hazaiak feltűnően sok fiatal játékost szerepeltettek. A 30. percben Sáros! — akit a bíró már előzőleg figyelmeztetett — belerúgott az egyik péteri játékosba. Ezért kiállították, mire — jelezve, hogy nem ért egyet az Ítélettel — a bíró felé köpött. Sőt. Kővel (!) dobálta a bírót. A I mérkőzés végén a pályáról levonuló játékvezetőt megrúgta. A botrányos viselkedés láttán először elképed az ember, azután megkérdezi az ületékeseket: Men- Idén mit jelent a sportszerűség? i Megtudtam, hogy a játékosok ; közül csak néhány jár edzésre. ; Nem tudjuk, mi lesz a fegyelmi ; bizottság döntése. De reméljük, Ihogy elveszi a játékosok kedvét a 1 ,,rugdalódzástól.” <S> Ef/v m»1 és nséís semmi » t | Vecsés—Budaörs 1:0 (1:0) S Hazai közönség előtt búcsúzott a 5 tavaszi idénytől a vecsésiek eddig í még veretlen csapata, méghozzá 5 rangadó mérkőzésen. A második S helyezett Budaörs csapata „jég- {törésre” készült. 5 Alig kezdődött meg a játék Var- ' ga 30 méteres szabadrúgását a szél j megcsavarta és a labda a meglepett kapus feje fölött a hálóba 5 pottyant. A derűlátó vecsési szur- ? kólók várták a további gólokat. A $ budaörsi fiúkat nem törte le a páratlan gól. Nagy lendülettel tá- $ madtak. Feltűnő idegesen játszott 5 az eddig kitűnő teljesítményt nyúj- ^ tó védelmi hármas és 5 Bogárnak több esetben kellett mentenie. ^ Lassan magára talált a vecsési $ együttes, sőt növelhette volna elő- nyét, de egy megítélt büntetőt Trasszer a felső lécre lőtt. Szü- 5 net után sem változott lényegesen J a kép. a vendégek ordító' helyzet- ^ ben egyenlítési alkalmat hibáz- 5 tak. Váltakozó fölényű játékkal 5 ért véget a lényegében alacsony j színvonalú találkozó, Vecsés meg- j őrizte veretlenségét amely továb- 5 bi önbizalom záloga lehet az őszi 5 idény sorsdöntő mérkőzéseinek, j A csapat lényegesen gyengébb j teljesítményt nyújtott mint a ko- j rábbi mérkőzéseken. Jók: Bogár, $ Mercz, Horváth, Szokolyai, Varga. 5 Vecsés ifi—Budaörs ifi 2:2. Két j egyenrangú csapat igazságos pont- 5 osztozkodása volt. 5 Fekete Kikészítés (Minké Sándor) A ma régen nem divatos, s nem § is gyártják. A csizma tizenegy munka- ^ folyamat után politúrtól ra-& gyogva, peckesen — ahogy azt | egy csizmától elvárja az em- ^ bér — várja a nagykereske-^ delmi vállalat meósát. S ha| az átvétel minden kellemet- ^ lenség nélkül lezajlott — a ^ csizma a szó szoros érteimé- J ben kilép az életbe. (Dell—Kútvölgyi) | GAZDAFAZON, RÁMÁVAL I Amíg a csizma kilép az életbe | 5 i mmm m Szárvarrás (Juhász Ferenc) — Milyen fazont gyártanak' — Úgynevezett „gazda” fa ?ont. Ezek a fényes, erős lábbe ük azok a bizonyos „rámái csizmák”, amilyeneket a nó tabeli babám is visel. S hogy rámás csizmát viselni ez a lehető legtermészetesebl dolog egy csizmakedvelő em bérnél, azt ugyancsak a rész legvezetőtől tudjuk meg, hi szén a „sima”, rámátlan csíz Ki vesz ma — az olasz fa- ^ zonú, hegyes orrú, magasí- ^ tott sarkú férficipők korában ^— csizmát? Hiszen nehéz és ^ nem is kimondottan divatos ^ \iiselet. Télen is inkább bun- ^ dacipőt hordanak a célszerű ^ öltözködést szem előtt tartó ^ férfiak. $ Kíváncsi kérdéseinkre a pi- ^ lisi csizmakészítő részleg ve- Ä zetője: Szabó László vála- szolt. > Elmondta, végzetes tévedés $ azt hinni, hogy a csizma ki- ^ ment a divatból. Sokat rendel § a nagykereskedelem, a hon- védsée. i íme így készül a rámás csíz- i ma: Három mozzanat a 11 1 munkafolyamatból: ] Ragasztás és tűzés (Kiss Béla) I
