Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

1965. JÜNIUS 16, CSÜTÖRTÖK rtít él ECret ktfírlaf) Jóslások a nyárra Eső vagy napsütés? METEOROLÓGIA: nincs csalhatatlan prognózis! OSZTRÁK „NAPTÁR“: hűvös, csapadékos idő Szó ami szó, az idei tavasz nemigen kényeztet el ben­nünket. Sőt, az április elejé­től szinte egyfolytában tartó — az évszakhoz képest — hű­vös, szeles, csapadékos idő­járás már-már a legborúlá­tóbb elképzeléseken is túl­tesz. A várva várt május például másfél fokkal volt hidegebb, mint a sok évi át­lag. Majd mindennap esett az eső, s a szerényen remélt 256 óra helyett is csak 207 órát sütött, a nap. A meteorológiai statiszti­ka az utóbbi hatvan esz­tendő öt legmostohább májusa közé sorolja az ideit. Utoljára nyolc évvel ez­előtt volt ‘hasonló, s utána rendkívül szeszélyes nyár kö­vetkezett. A „nyugodt“ Nap éve — Igen ám — szólhatnak közbe a meteorológusok —, csakhogy az 1957-es eszten­dő a napfoltmaximumé, míg az idei az úgynevezett „nyu­godt” nap éve. Más szóval a következtetés nem szolgálhat alapot az összehasonlításra. Mindeneset­re a folytonosság nem sza­kadt meg, június is szélsősé­gekkel köszöntött be. „Európa didereg”. „Havazás, lavina, árvíz”. „Zivatar, jég, felhő- szakadás”, ilyen és ehhez hasonló címekkel találkoz­tunk az utóbbi napokban is az időjárásról szóló híradások élén. Medárd is meghozta az esőt, s ha figyelembe vesz- szük a néphit sok tapasztala­ton alapuló jóslatait, aligha vonhatjuk kétségbe annak az agronómusnak az állítását, aki esős nyarat jósólt. Persze nem szubjektív érzéseire ala­pozott, hanem az osztrák idő­járási naptár „sugallta” e meg­állapításra. Eddig sajnos, bevált... Az sem titok, hogy ennek a „kéziratban” terjedő, egész évre prognózist adó naptár­nak mezőgazdasági szakembe­reink körében igen nagy be­csülete van. Eddig ugyanis a naptár szinte napra beváltotta ígéreteit. Pontosabban az időjárás ala­kult a prognózis szerint. Azt mondják, hogy a táblázatot az osztrák meteorológia két­százéves megfigyelései alap­ján állították össze. Nemcsak a húsz évtizedes statisztikát használták fel készítői, ha­nem a korszerű meteorológiai kutatás eredményeit, mód­szereit is figyelembe vették. Mivel a hazai Meteorológiai Intézet ma még csak két-há- rom napra tud felvilágosítást adni, vállalva a „kockázatot” közreadjuk, milyen nyarat ígér az osztrák időjárási nap­tár. Ízelítő az osztrák „jóslásból“ Azt már elöljáróban el­mondhatjuk, esős, és viszony­lag hűvös hónapok követ­keznek (legalábbis a naptár szerint). Erre a hétre 25 fok alatti átlaghőmérsékletet, eső­zést, szeles időt, jövő hét elejére zivataro­kat, majd a hét végére esőt, sőt, jeget is ígér. Június 25-e táján gyors le­hűléssel kell számolnunk és bizony a napi középhőmérsék­let júliusban is csak ritkán éri el a 25 fokot. Viszont a júniusnál is csapadékosabbnak ígérkezik a hetedik hónap. Július 4-én, 8-án, 10-én, 12­én, 14-én, 18-—19 és 20-án, va­lamint 25-én is eső, zivatar szerepel a táblázaton. Augusz­tus: végig esős. Szeptember is szokatlanul csapadékosnak ígérkezik. ÍNo de elég a jóslá­sokból, inkább a magyar me­teorológusok véleményét mondjuk még el, akik szerint az osztrák idő­járási naptár tudományta­lan. őszinte szívből kívánjuk, hogy nekik legyen igazuk, s reménykedjünk, hogy az idei nyár rácáfol az osztrák nap­tárra. —sp— Pusztító jégverés a Zselic-alján Medárd napjának délután­ján hatalmas jégvihar vonult át Baranya megyén — rövid időn belül immár másodszor. A legnagyobb pusztítást a zselici dombok déli előteré­ben okozta. Ebben az évszázadban még nem volt ilyen mé­retű jégverés ezen a vi­déken. 15—20 percig esett a jég, olyan sűrűn, hogy inkább zu­hogó esőre hasonlított. Ga­lambtojás- és diünagyságú jégdarabok is hullottak. Leg­erősebben Pátapoklosi és So- mogyapáti községeket sújtot­ta az elemi csapás. A házak nyugati oldalán levő ablakai közül sokat bezúzott a jég, a falakról leverte a vakolatot és cserepeket tört össze. A nagy jégdarabok barom­fiakat ütöttek agyon, a legelőn véresre sebezték malacokat. A vihar után öt centiméter vastagságban borította a jég a földeket, az udvarokból és a járdákról lapáttal takarí­tották eL A Szigetvári Járási Tanács szakemberei kedden és szer­dán előzetes felmérést vé­geztek a károkról. Mint meg­állapították: a jég körülbelül tízkilo­méteres sávon söpört vé­gig. Molvány, Nemeske, Tóiszent- györgy, Somogyapáti, Pata- poklosi, Csertő és Mozsgó ha­tárán. A becslés szerint leg­alább tízezer .holdat érintett a jégverés, főleg kalászoso­kat, valamint kukoricát, cu­korrépát, burgonyát, lent és kertészeti növényeket. A legnagyobb veszteség a gabonát érte. A szakemberek bíznak abban, hogy a kukorica hamar kihe­veri a' jégét, a többi növény­nél azonban a teljesen levert táblákat másodvetésekkel kell majd hasznosítani. mainap SS eve, 1965. június 10, csütörtök, Margit napja. ■ A nap. kél: 3.46, nyugszik: 19.40 órakor. A hold nyugszik: 1.57, kél: 15.58 órakor. — Június 14-én, hétfőn, 13 órakor a megyei úttörő szövetségben ünnepélyes fo­gadalomtételt tesznek me­gyénk úttörői közül azok, akik június 15-e és 24-e kö­zött részt vesznek a csille­bérci sporttáborban. Időnként fel­szakadozó felhő­zet, záporeső, zi­vatar. Élénk dél­nyugati szél. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 17—21 fok között. MAGAS ÉPÍTKEZÉSEK KORÁBAN — Csukd be az I ablakot, megint j bejön minden fel­hő ... Kallus rajza j — Már Sebő megyei ta­nácstag ma délelőtt' 10 órá­tól 12 óráig fogadóórát, dél­után 17 órakor beszámolót tart Vecsésen, Tatár Sándor, tápiósági beszámolója 18 órakor kezdődik. Holnap dr. Farkas Mihály Szigetcsépen, Szigetszentmártonban és Szigetújfalun tart fogadó­órát. Lipták István Cegléd- bercelen. Pappert Ádám Pi- lisborosjenőn, Forgács György Inárcson, dr. Laka­tos Imre Püspökszilágyon, Orvos Istvánrté Tápióbicskén tart beszámolót. — Kilencvenkilenc nyolca­dik osztályos diák ballagott szombaton Tápiószecsőn. A hagyományoknak megfele­lően a ballagó diákok ‘most is útbaejtették a művelődési házat, ahol az iskolai évek után tanulási és szórakozási lehetőségek várják őket... — A gödi kisállattenyész­tő szakcsoport rövidesen szakszövetkezetté alakul át. Tagjainak száma 200-ra nö- vekedettT" Tavaly 20 má­zsa nyulat hoztak kül- és belföldön forgalomba. Ez év elején újabb kiváló te- nyészfajtával egészítették ki a törzsállományt. — A Csepel autógyáriak Afrika kiállítása Ráckeve után most , visszaköltözik a Csepel Autógyár kultúrter­mébe. — A Pest megyei festőmű­vészek nagykátai kiállítása, a járási művelődési házban, június 20-ig tart nyitva. 1940. június 10-én halt meg Kernstok Károly festőművész. Nagyszerű formaérzékkel alko­tott monumentális festményeivel már fiatal korában megalapozta művészi hírnevét, s realista fel­fogású életképei feltűnést keltet­tek. Erőteljes propagálója volt az új festői eszméknek és ezzel hatással volt — különösen — if­jabb művésztársaira. Tanította Derkovits Gyulát is, aki mellette vált Igazi nagy művésszé. Író­ként is a kivételes alkotószelle­mek közé tartozott. Szenvedé­lyes hangú tanulmányai, cikkel többnyire a haladó társadalom­tudományi folyóiratokban jelcn- . tét meg.. Tevékenyen részt vett a századeleji haladó politikai mozgalmakban. Az 1918-as forra­dalom idején népgyűlések szó­noka volt, agitált, szervezett. Hitt a munkásság forradalmi törek­véseiben. A Tanácsköztársaság leverése után emigrációba kény­szerűit s csak egy évtized múlva térhetett haza. Emberi és művé­szi magatartásával mindig a ha­ladás szolgálatára törekedett és forradalmi eszményeihez élete végéig hű maradt. Ég és föld között — Fúvós fesztivál. A Nagykőrösi Konzervgyár fú­vószenekara szombat-vasár­nap Siklóson ad hangver­senyt, a fúvószenekarok fesztiválján. Metamorfózis Lon Chaney filmszínész híres volt arról, hogy felis- merhetetlenségig el tudta magát változtatni. Nem ok nélkül nevezték az „ezer­arcú embernek”. Egy napon Harold Lloyd és Buster Keaton Holly­woodban sétáltak, amifcor égy nagy bogarat láttak. Buster Keaton el akarta ta­posni. — Ne bántsd! — szólt Harold Lloyd. — Hátha Lon Chaney! Foto: Gábor — Pest megyei turisták Somogybán. A Pest megyei Természetbarát •’ Szövetség június 12-én kétnapos túrát vezet Szigetvárra. A túrán 55 természetbarát vesz részt. Ismét közlekedik a Csanyik völgyi kisvasút A Büícfc-hegység festői szép- forgalomba helyezte a Diós- ségű kirándulóhelyeinek jobb győri Papírgyártól a Csanyik- megközelítésére a Kelet-bükki völgyön át az Örvénykőhöz EGY HÉT KÉSÉSSEL Virágba borultak az akácosok a Börzsönyben is Állami Erdőgazdaság ismét A honfoglaló magyarok hozták be... A Balaton keleti partján, a Balatonkenese és Balatonaka- rattya közötti dombon kibon­totta mézillatú, fehér erayős virágát a hazánk egyik leg­ritkább i jvénye, a tátorján. A füves pusztaságoknak ezt a jellegzetes kórószerű növényét feltevések szerint a honfoglaló magyarok hoz­ták be. Mélyen földbe nyúló gyökereit a korábbi századok­ban az ország egyes vidé­kein csemegeként is fogyasz­tották. A Káspi-tenger mellett ho­nos tátorján — a nép nyelvén tatárfű — hazánkban már csak a Balaton keleti partján található. A néhány évvel ezelőtt védetté nyilvánított tátorjánmezőt bekerítették és a tenyészhelyet táblák jelzik. Virágpompában A PÜNKÖSDIRÓZSA-GYŰJTEMÉNY A Duna—Tisza-közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézetben hozták létre az ország leg­gazdagabb pünkösdirózsa- gyűjteményét. Több mint 200 féle, változatos színű és formájú rózsa bontott most szirmot, köztük nálunk még ismeretlen fajtáig mint a két­színű tűszirmú és a három színű bóbitás virágú. A püskösdirózsa-gyűjtemény, amely évről évre új fajtákkal gyarapodik, kísérleti célokat szolgál. Az évelő dísznövé­nyek alkalmazkodó képessé­gét figyelik, azt, hogy melyik viseli el legjobban az alföldi homokvidék szélsőséges idő­járását vezető erdei kisvasutak A kisvonat a hétvégi és mun­kaszüneti napokon viszi a ki­rándulókat az alpesi jellegű tájra, a mintegy 18 kilomé­ter hosszú vonalon. A lillafüfed—garadnai kis- vasúttal együtt tehát most már két vonalon hatolhat­nak be a kirándulók a Bükk belsejébe. A Garadna-völgyi kisvasúton a nagy érdeklő­désre való tekintettel sűrített járatokat közlekedtetnek, a Csanyik-vöIgyon pedig negy­venszemélyes motorosvonatot állítanak üzembe. A múlt évihez képest egy teljes héttel később a leg­északibb országrészeken is vi­rágba borultak az akácosok: megkezdődött a „nagyüzem” a méhésztanyákon. A Börzsöny környéki nagy­kiterjedésű akácoserdőket előbb a helyi méhészek száll­ták meg, majd megérkeztek az első vándorméhészek az or­szág délebbi vidékeiről is. Egyelőre csak ötezer méh­családot telepítettek ki, a hét végén azonban már mintegy húszezer méhcsaládot vándo­roltalak a Börzsöny,, a Cser­hát, a Karancs akácerdeibe. és a Mátra — Békegyűlést tartanak pénteken este 7 órai kezdet­tel a kisalagi Petőfi művelő­dési otthonban. Ünnepi be­szédet mond Dezséry László, az Országos Béketanács fő­titkára. — Bővítik Zsámbékon az 1. számú Autóközlekedési Vállalat telepét. Modulbara- kokat állítanak fel, amelyek­ben gépjavító részlegeket helyeznek el. A telep bőví­tése 1967 végére fejeződik be. — Orvosi lakás épül Nagy­börzsönyben, ahol a rendelő is helyet kap. A falu orvosa jelenleg a községi tanács épületében berendezett szo­bában rendelt. Postabontás A giccs nyomában A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Operarészletek. 9.10: Novel­la. 9.30: Népi zene. 10.10: Gyermek­rádió műsora. 10.52: Zongora mu­zsika. 11.34: Világprogram. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 13.15: Zene­kari muzsika. 14.05: Hangverseny. 14.20: Lányok, asszonyok. 14.50: Fuvószene. 15.06: Magyar századok. 15.30: Zengjen a dalunk. 16.15: Tánczene. 16.50: Riport. 17.05: Zene műhelyében. 18.00: Mi történt a nagyvilágban? 18.20: Csárdáskirály­nő. 20.25: Stúdió 11 játszik. 21.10: Versek. 21.25: Hangverseny folyta­tása. 22.20: Könnyűzene. 23.30: Ze- naida Pally és Bogdan Paprocki énekel. PETŐFI RÁDIÓ 14.20: Operák. 15.05: Muzsikáló fiatalok. 15.30: Gyermekrádió mű­sora. 15.52: Hangverseny. 17.05: Népi zene. 17.45: Társadalmi szem­le. 17.55: Strauss-dalok. 18.20: Ez a helyzet. 18.45: Kórusok. 19.15: Ope­ra. 20.05: Tánczene. 20.14: Színmű ké; részben. 22.06: Hangverseny. URH 18.35: Zongoraművek. 19.11: Szim­fonikus zene. 20.09: Egyfelvonásos opera. TELEVÍZIÓ 9.45: A tökéletes titkárnő. Ma­gyarul beszélő amerikai film. (10 éven felülieknek). 11.05: Miből te­lik? A tv-híradó riportfilmje. 18.35: Élő tenger. Angol kisfilmsorozat. Élet a tengerben. 19.00: Ki mit tud? Döntő I. rész. Irodalmi szín­padok. — Kamarakórusok. Kama­razenekarok. Hangszerszólók. 20.45: Kisfilm. 21.00: Prágai tavasz, 1965. Közvetítés a Smetana teremből. Nagy esemény Tápiószent- mártonban a búcsú. Ott van a falu apraja-nagyja. A szó­rakozás még csak hagyján, de mennyi pénzt fecsérelnek az Ízléstelen, művészietlen áruk­ra. Fényképezőgéppel a nya­kamban én is elzarándokol­tam a napokban erre a neve­zetes eseményre. Már első pil­lantásra feltűnt egy elegáns Wartburg — körülaggatva ri­kító színű falvédőkkel, me­lyeken békésen legelő őzi­kék, bőgő szarvasok, csóko- lózó gerlepár, és a lenyugvó nap tűzpiros korongja nyű­gözött le. Meg akartam örökíteni e giccsparádét, de mielőtt még gépemet elkattint- hattam volna, a tulajdo­nos villámgyorsan lesza­kította műremekeit, a kocsi ajtajáról, s összegyűr­ve egy láda mélyére dugta. Tehát tudta, milyen ízlés- rombolást művel. Beszélgetésbe elegyedtem az árusokkal, persze fogadkoz­tak, hogy „csak ez a három darab van már”, ingyen is odaadnánk valami tanyasi­nak — csak ne írjam ki őket. Ök soha többé nem vá­sárolnak a nagykereskedőtől (?!) ilyesmit. Amikor pedig azokat a bor­zalmas nyereménytárgyakat szemléltem, amelyhez céllö­vészet, vagy horgászat után jutnak a „szerencsés” embe­rek, a mutatványosoktól meg­tudtam, hogy „ez kell a fa­lunak”. Nem szóltam semmit. De a művelődési ház kézimunka, népi himző szobájában min­denki láthatná, mi kell iga­zán a falunak. Mi, népművelők, felvilágosí­tással, meggyőzéssel igyek­szünk ezekre a vásári embe­rekre hatni, sajnos, nem túl nagy sikerrel. Mert az „üzlet” nem megy rosszul. Mutatja a sok új kocsi, mely- lyel a búcsújáró kereskedők eljutnak portékáikkal az or­szág minden részébe. Várallyai Béla műv. ház ig. !

Next

/
Thumbnails
Contents