Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-08 / 133. szám
1965. JÜNIUS 8, KEDD mirfflP 3 György Jánost letartóztatták A közelmúltban ezt a mondatot ejtették ki legtöbbször Vácott az egymással találkozók. Hallotta? Igen, képzelje... György János 1958 óta a városi tanács dolgozója volt, kisipari előadó. Sokan ismerték. Nemcsak a város 250 kisiparosa, mások is, a kisvárosban a köztisztviselő — ismert ember. Tetted ezért kapnak az átlagnál nagyobb figyelmet. • — En nem is tudom, negyvennyolc éves koromra, hogyan estem bele ebbe?! Tétován, határozatlanul mondja, figyeli, hiszem-e? Maga is érzi, a mondat semmivé lesz, megtoldja: — Higgye el, nem volt benne szándékosság! Sápadt arc, idegesen rebbenő kéz, izeg-mozog a széken, .tekintete a nyomozótisztről a padlóra, onnét az ablakra vándorol. Húsz éve él a városban, mielőtt a tanácshoz került volna, a könnyűipari öntödében dolgozott. — Véletlenül csinálta7 Maga is érzi előbbi szavai képtelenségét. Pillanatra kizökken magyarázkodó, magamentő szerepéből, felsóhajt, s ez már őszintébben hangzik: — Ha tudtam volna, mi a börtön! Ha az ember egyszer elkezdi, nehéz megállni, folytatni könnyebb. Mit tett György János? ötszáztól — kétezer forintig terjedő összegért több, mint húsz hamis szakmunkás bizonyítványt adott ki. Olyanoknak, akik nem tettek szakmunkás vizsgát, de a hamis papírral jobb beosztást, nagyobb fizetést értek el. György „precíz” volt, nevén nevezve a dolgot: vakmerő. Bevezette a személyi igazolványokba a munkakömyvekbe is a hamis adatokat. Olvashatatlan aláírás, bi^egző. A bélyegzőn letakarva a Vác szó — csak annyi olvasható, hogy városi tanács ... „Körültekintő” munka — a maga naiv módján, A bűn pénzt hozott, a hamis papírral jogtalan előnyhöz jutottak György ügyfelei. Mindketten jól jártak. Csak a társadalom károsodott, csak egy tisztviselő élt vissza beosztásával, csak... Volt hivatali főnökei — mert azonnali hatállyal elbocsátották leleplezésekor — átlagos képességű embernek tartják, különösebb baj nem volt vele. Kollégái sem jót, sem rosszat nem említenek. Miért tette? ga által jogosnak tartott sérelmek vitték a bűnbe? A felesége nem tudott róla, mit csinál. Inni nem ivott, a jellem gyengeségét nem írhatjuk az ital számlájára. Magánélete mégsem volt elég rendezett — lába, ha egyáltalán keresett biztos támaszt, sem itt, sem a munkában nem lélte azt. — Szerette a munkáját? — Hát... — Gondolt arra, mihez kezd majd? — Nem tudom. Azt hiszem sokszor, hogy ez nem is igaz, nem én csináltam, nem velem történt. Rosszul alszom, a családomon jár az eszem. Meg írok egy bocsánatkérő levelet az elnöknek, hogy ezt tettem. — Megbánta? — Meg — mondja, de hangsúlya inkább a készséges, s nem az őszinte emberé. Megbánta, mert — szavát idézve — baj lett belőle. Nem azt bánja, amit tett, hanem a következményeket. Az okkal nem törődik, gondolatvilágát csak az okozat foglalkoztatja. Cinikus lenne? Nem, ez látszana rajta, kiérződnek szavaiból. Fél, mert maga is tudja, hogy bűnös. De még nem fogta fel, hogy lényegében miért is bűnös! — Itt sokféle emberrel ösz- szekerültem. Vannak közöttük, akik fel sem veszik, hogy megint itt vannak. Negyedszer, ötödször... Én mindig arra gondolok, hogy lehajtott fejjel kell végigmennem az utcán, hogy nem nézhetek az emberek szemébe... Sokan ismertek, s most szembenézni azokkal, akik jó ismerősök, vagy barátok voltak...! Most először veszti el hangja fakó, semmitmondó színét, az őszinteség utánozhatatlan — s ezért megjátszhatatlan — hangsúlyai csendülnek ki a szavakból. Talán itt, úgy is mondhatnánk, hogy a végéről visszafelé gombolyítva kezdi megérteni, lényegében hová juttatta — önmagát. Abból kezd rádöbbenni emberileg mélypontra jutott helyzetére, hogy majd az utcán szembe kell néznie azokkal, akik nemrég fel sem tételeztek ilyesmit róla, most pedig tudják. György János, ha apróbb beosztásban is, de tényező volt a váci közéletben, a tanács munkája mindig, mindenütt figyelő, kritikus ellenőrzés alatt áll — az állampolgárok ellenőrzése alatt. Bűne lényege itt van, munkahelye, a városi tanács, beosztása, előadó, teszi hangsúlyossá mindazt, ami történt. Szólhatnánk azokról is, akiknek a megvásárolható György jelentette az előbbre jutást. Nem a tisztes munka, nem a tanulás, a törekvés, hanem a hamis papír. De most hagyjuk őket... Az ügyben rövidesen befejeződik a nyomozás. A társadalom — teljes joggal — bünteti törvényei megszegőjét Vajon György János ráébred -e arra, hogy nem akkor érte a baj, amikor előzetes letartóztatásba került, s hogy nemcsak azokat a törvényeket sértette meg, amelyeket a Büntető Törvénykönyv tartalmaz? ... Mészáros Ottó Klubdélután a megyei könyvtárban A Pes megyei könyvtárosok szakszervezete, amely néhány héttel ezelőtt alakult meg a Közalkalmazottak Szakszervezetének keretében, eredeti programja szerint megtartotta első klubdélutánját a Pest megyei könyvtár előadótermében. A magasszínvonalú összejövetelen csaknem teljes számban részt vettek a megyei könyvtárhálózat dolgozói, a megyei párt- bizottságot pedig Baráth Károly, az agit.-prop. osztály vezetője képviselte. A megjelent vendégeket és résztvevőket Markovits József szakszervezeti titkár üdvözölte, majd bejelentette, hogy a klubnap műsorát a dunakeszi művelődési ház Radnóti Miklós irodalmi színpadának tagjai szolgáltatják. Négy bb| üzlet nyílt Vüentt (Tudósítónktól) Üzletnyitások víkendje — így lehet jellemezni Vácott a szombati napot. Ugyanis a múlt hét végén négy új kiskereskedelmi egységet adtak át a rendeltetésének a Dunakanyar regionális fejlesztési tervének megfelelően. A Fehér Galamb söntés volt a váci llkovics-tanya. A városi tanács végrehajtó bizottsága határozatilag intézkedett bezárásáról. Ez meg is történt május 3-án. A Váci Vendéglátóipari Vállalat házi műhelye alig egy hónap alatt fővárosi színvonalú, szépen berendezett bisztrót varázsolt a helyére. Nagy sikere volt a Vácott először itt üzembe helyezett krémfagylaltgépnek, s a hidegkonyha ételkülönlegességeknek. Ezzel egyidejűleg nyílt meg Vác üzleti útvonalán, a Széchenyi utcában az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat 166. számú üzlete, gazdag árukészlettel, ízléses kirakattal. A fokozott érdeklődésre jellemző, hogy egy óra alatt nyolcezer forint volt az üzlet forgalma. A Dunapartnál,. a járási tanács épületének szomszédságában idegenforgalmi pavilon nyílt és a deákvári Béke téren — a háziasszonyok nagy örömére — új zöldségesboltot adtak át rendeltetésének. Papp Rezső Gemenci örökbefogadások ötven, még szoptatásra szoruló szarvasborjút, őzgidát és vadmalacot mentettek lei a vízből a gemenci erdő keselyű si részén. A kis állatok közül három elpusztult TÁBLÁRÓL - TÁBLÁRA Korai aratás. Nagyra nőtt az őszi takarmánykeverék. Feleslege — ami nem kell mindennapi eleségnek — az óriástáblák nagy méretű beton konzervdobozába kerül. Az előrelátó gazdák már télire tartalékolják a mostani fölösleget. Pest megyében most fejezik be a tavaszi silózást. Amit az elmúlt hetekben földbe tettek a palántázó asz- szonyok, az nemsokára asztalra leerül. A megye 11 ezer holdján palántáitok kézzel, géppel a fáradhatatlan asszonyok. Minden paprika-paradi csőm növendéket kiültettek. Talán a ráckevei, szentendrei és szobi járásban maradt vissza még valamennyi munka. Ahol már helyén a zöldnek való, ott a sok esőtől szépen erősödik. k NEB JELENTÉSE • Túlzsúfoltuk a rendelőintézetek • Van, ahol négy perc jut egy betegre • Csökkentik az orvosok adminisztrációját • Gond a helyettesítés — Megkért egy ismerősöm, nem tudnék-e neki segíteni? Mondtam, meglátom. Megcsináltam. — Pénzt kapott érte? — Igen. — Tudta, hogy büntetendő, imit tesz, nem? — Igen. Dehát egyik mondta a másiknak, akkor már nem lehet nemet mondani. Tudták, hogy ilyesmit nem iehet ingyen, hát — fizettek. Könnyű pénz volt, megszédítette az embert. Éreztem, hetekkel előtte éreztem (mármint a letartóztatás előtt), hogy baj lesz ... — Amikor elkezdte, nem gondolt a „baj”-ra? Hallgat. A padlóval folytat néma párbeszédet. Havonta ezerhétszáz forint volt a fizetése. Felesége ezer forintot keres. Fia tavaly októberben disszidált, lánya Csehszlovákiában él, csehszlovák állampolgárhoz ment férjhez. Körülményei — idős, özvegy édesanyja, s felesége szüleinek támogatása — nem voltak kedvezőek, de így pénzt szerezni? Ilyen eszközökkel hozzápótolni? Szakképzetlen — de mégis, sértettnek állítja be magát. Ügy érezte, mellőzik a fizetésemeléskor, ügy érezte, nem úgy fogadták annak ideién a tanácsnál, ahogy várta. Voltak benne görcsök, képtelen volt feloldódni. És így keresett kárpótlást. A maA népi ellenőrök a közelmúltban nagyon fontos vizsgálatot tartottak az egészségügy, azon belül is a felnőtt járóbetegek ellátása területén. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése, amely összefoglalta a harminckilenc orvosi körzetben és nyolc szakrendelő-intézetben tartott ellenőrzés tapasztalatait, általában megállapította: a megyében a beteg- ellátás a jelenlegi lehetőségek és körülmények között megoldott, de a szükséges előfeltételek hiánya az ellátás színvonalában érezteti hafását. A vizsgált körzetekben 3HZ lakos jut egy-egy orvosra. Általában a körzeti orvosok naponta nyolcvankét embert vizsgálnak meg, egy beteggel tehát négy percig foglalkoznak, de van olyan rendelő is, ahol csak másfél perc jut egy személyre. Külön nehézséget jelent, hogy sok a külterület, a tanya, nehezen járható utakkal. Dunaharasztin például, bár négy körzet van a községben, az orvosi rendelés egy épületben történik, s a betegeknek egyes területekről három—négy kilométert kell megtenniük. A nagykátai járás külterületeinek megközelítése ősztől—tavaszig, a rossz utak miatt, gépkocsival szinte lehetetlen. Ezek a területek pedig öt—nyolc kilométer távolságra vannak a községek központjától. Mindez megnehezíti az otthon fekvő betegek látogatását. Bár az orvosok többsége saját autón közlekedik, az őket majd minden körzetben segítő ápolónők csak nagy nehézségek között tudnak eljutni a távoli lakóterületekre. Pedig ők általában mindenütt jó, színvonalas munkát végeznek; naponta négy—tizennégy beteget látogatnak meg. Kötöznek, beadják az injekciókat, legtöbb h°lyen a rendelőkben is segítenek az orvosoknak. Munkájukat nagyon megkönnyítené, ha legalább egy kerékpárt kapnának. A népi ellenőrök vizsgálata. részben a betegekkel folytatott beszélgetések alapján, hasonlóképpen értékelte, néhány kivételtől eltekintve, az orvosok munkáját is. Az orvosokra ma még sok adminisztráció hárul. Ha kevesebbet kellene adminisztrálniuk, több idő jutna a vizsgálatokra. Külön nagy gond, (ha a körzeti orvosok távol vannak, szabadság, vagy egyéb okok miatt. Rendszerint a szomszéd község orvosa helyettesíti őket, s ha ez nem oldható meg, a megyei kórház- küld ki helyettest. Ezt a munkát az amúgy is túlterhelt körzeti orvosok utasítására végzik el, ezért sokan kifogásolják az idén bevezetett tíz- százalékos jövedelemadót. Sérelmesnek tartják azt is, hogy a másodnaponkénti helyettesítésért nem kapják meg a két község közötti távolságra az útiköltséget. Még rosszabb a helyzet az ápolónők, más egészség- ügyi dolgozók szabadsága, betegsége idején: őket helyettesíteni nem lehet. nincs rá anyagi fedezet. Eddig még kevés termelő- szövetkezet kötött szerződést körzeti orvossal dolgozóinak ellátására, s ott is, ahol van helyszíni rendelés, ez többnyire nem megfelelő, rosszul felszerelt helyiségekben történik. Több körzeti orvos azt is sérelmezte; a munkahelyekről hozzáküldött betegeket még el kell irányítania laboratóriumba, szakvizsgálatokra, ahelyett, hogy ezt maga az üzemi orvos végezné el. Megvizsgálták a gyógyszer- tárak nyitvatartási idejét is: ez általában egybeesik az orvosok rendelési idejével. De Tápiószentmártonban, Dömsö- dön és Szigethalmon a gyógyszertár bezárt a rendelés befejezése előtt, így a betegek abban az időben nem tudták a recepteket beváltani. Szigeiszentmiklóson, a gyártelepen új gyógyszertárra lenne szükség, mert a legközelebbi onnan két kilométerre van. A népi ellenőrök a rendelőintézetekben is túlzsúfoltságot tapasztaltak. A ceglédi intézet ellátási területe a legnagyobb; 110 ezer lakos tartozik hozzá, de a többié is 35—55 ezer között váltakozik. A rendelőintézetek nem felelnek meg a színvonalas betegellátás követelményeinek, hiszen többségüket más célra készült épületekből alakították át. A ceglédi még a jelenlegi bővítéssel sem tudja jól ellátni a feladatát; helyiségei kicsik, vetkőzőfülkék alig vannak. Gödöllőn, Nagykátán, Mono- ron, Gyomron hasonló a helyzet. A legrosszabbul ellátott két intézet a dabasi és a nagykátai. Egyik helyen sincs szakképzett belgyógyász és laboratóriumi szakorvos, Gödöllőről pedig a szemészeti betegeknek a fővárosba kell utazniok. Ugyanakkor sok a párhuzamos vizsgálat. Ez abból adódik, hogy a dolgozók lakhelyük és a munkahelyük körzetében is igénybe vehetik a rendelőintézeteket. A feleslegesen ismételt vizsgálatok azonban csökkenthetők a körzeti orvosok és a rendelőintézet szorosabb kapcsolatának kialakításával. Mindenképpen helytelen gyakorlat, hogy az egyes szakvizsgálatokra átküldött betegeken kizárólag csak a kért vizsgálatokat végzik el, s a közben mutatkozó, szükséges egyéb vizsgálatokat már nem. Emiatt sok betegnek okoznak időveszteséget, nem is szólva a felesleges utazgatásokról és fáradságról. Már beszámoltunk arról, hogy a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az illetékes egészségügyi szervek vezetőinek részvételével tárgyalta meg legutóbbi ülésén a terjedelmes jelentést. Ennek megállapításai nagy segítséget jelentenek a járóbeteg-ellátás megjavításához. (h. í. p.) (Tenkely felv.) Még mindig: Jó szerencsét!“ Vájáriskola helyett helyiipari tanulóképzés Kevés a cipésztanuló — „Pilisvörösväri“ osztály indul A tó, amelyre a pilisvörös- vári iparittanuló-iskola ablakai néznek, régein bánya volt Mögötte hegyek kéklenek. Arrafelé van a még működő bánya, ahol az utolsó vájártanulók ismerkednek a szakmával. Hamarosan megszűnik itt a bányászképzés, mert a szükséges vájárutánpótlást a többi intézet biztosítani tudja. Még élnek a hagyományok — a kapuban őrködő diák „jó szerencsét” köszöntéssel fogad, s így üdvözli a tanár is a növendékeket, amikor megkezdi a tanítást. Az iskola igazgatójának éppen „lyukas” órája van, jókor jöttünk. — A vájárszakma helyett ezentúl milyen képzést nyújt az iskola? — Folyamatosan átalakulunk helyiipari képzésre. A kisipar és a szövetkezeti ipar számára is képezünk szakembereket. Tizenhatféle szakmát sajátíthatnak el itt a tanulók, a legfontosabbak: kőműves, asztalos, ács, szobafestő, lakatos, női szabó, cipész. — Melyik szakmát tanulhatják legtöbben? — Hatvan kőművestanulót fogadhatunk, nagyüzemi képzésben tudjuk őket részesíteni. A budapesti 43-as számú Építőipari Vállalatnál tölthetik gyakorlóidejüket, ezalatt a vállalat különféle segítséget ad a tanulóknak. — Szociális juttatások? — A hároméves képzési idő alatt ösztöndíjat, a gyakorlati idő alatt a felnőtt munkabér 60 százalékát kapják a tanulók. összesen 30 nap szabadságuk van, 6 nap télen, 24 nap nyáron, és a Balatonnál üdülhetnek. — Hány tanulót tud a kollégium elhelyezni? — Százat. A kollégiumban van házi rádióstúdió, lemezjátszó, magnetofon, társasjátékok, keskeny- és diafilmvetítő — tehát nagyszerűen el lehet tölteni a szabad időt. — Melyik az a szakma, amelyre kevesen jelentkeznek? — A cipész-szakma. Pedig a községi szolgáltató vállalatok igényelnék a jól képzett cipészeket. Szeretnénk, ha ide az idén — ősszel is lehet még! — minél többen jelentkeznének. Szeretnénk még azt is, ha egy osztályt csak helyi, pilisvörösväri tanulókból állíthatnánk össze. Az iskola várja a helyi és a megyei jelentkezőket' (juhász)
