Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-04 / 130. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, ISO. SZÁM 1965. JÜNIUS 4, PÉNTEK Kalácsnap - hetenként egyszer Szeretik a főzeléket ? — Hat kilót híztak egy év alatt könnyen hogy mit pailacs in­hónap — Majálisról jövünk! — mondja vidáman dr. Rácz Dezsőné. Gyors lepakolá*. A hófehér terítővei borított asztal mellé húzódunk. A műszak már régen véget ért, Ráczné azonban szíve­sen beszél a konyha min­dennapi munkájáról, — Az olvasókat bizonyo­san érdekli az, hogy hétszáz­ötven általános iskolás és óvodás gyerek számára fő­zünk. Hogy szemléltető adato­kat mondjak, megjegyzem, hogy r amikor gombócot főzünk, akkor bizony háromezer darabot készítünk, és a palacsintából is ugyan­annyit. A háziasszonyok meg tudják ítélni, jelent háromezer ta sütése. Három alatt háromezerkétszáz kiló almát ettek meg az aprósá­gok. — Általában reggel fél hatkor kezdjük el a műsza­kot és úgy fél három óra tá­ján minden ragyog a tiszta­ságtól. Ezzel azt akarom mon­dani, hogy akkor fejezzük be a munkát. Hetenként egy­szer kalácsnap van. Ilyenkor előtte való estén tíz óra­kor kezdünk és bizony reggelre már a kalács nagy részét ki is sütjük. — Napi háromszori étke­zésre, tízórai, ebéd, uzsonna — kétszer — hatszáz kalóriát biztosítunk. Különös gond­dal ügyelünk az anyagok ösz- szetételére, hogy a fejlődésben lévő csemeték mindent meg­MlÉRT NINCS ? Se szó, se beszéd, a posta csomagfeladó részlege elöl eltűnt a kerékpártartó. Pe­dig a legtöbben kerékpárral viszik a postára a csomago­kat. Most, a kerékpárt kény­telenek a széppé varázsolt posta falához támasztani, vagy pedig a földre dönteni. Jól van ez így? kapjanak, ami fejlődésük­höz feltétlenül szükséges. — A tanév elején minden kosztosunkat megmérjük és a tanév végén újra esedékes az ellenőrző mérés. Ezt a műit héten végeztük el és annak alapján megállapítot­tuk, hogy a gyerekek általában hat kilót híztak. Akadt azonban egy kedves kuriózum is: az egyik való­ban jó étvágyú fiúcska ti­zenhét kilót gyarapodott. — Az étlap kedvencei? — A levesek közül a leg­népszerűbb a gyümölcsleves. Ezt négyféle gyümölcsből ké­szítjük: van benne alma, birs, szilva és barack. A fő­zelékkel nincsenek valami jó viszonyban a gyerekek, különösen az év elején. Ké­sőbb már megszokják és rántott szelettel, sülttel szí­vesen eszik. A sütemények közül a habroló a sztár, amiből a vendéglátóipari cukrá­szat nem tud eleget ad­ni. — Óvodásaink részére és az Arany János iskola ré­szére kiszállítjuk az ételt, a többi iskolák csoportosan jönnek ide a központba. Visszakanyarodok az első kérdéshez, amelyre dr. Rácz­né azzal válaszolt, hogy ma­jálisról jönnek. — A mai napra parádés ebéddel vonultunk ki. A nép­szerű gyümölcsleves persze nem maradhatott le az étlap­ról, de kedveskedtünk rán­tott szelettel, burgonyával és salátával. De a legnagyobb si­kere természetesen a finom habrolónak volt. GONDBAN Igazgatósági ülés Ma délután igazgatósági ülést tart a földművesszövet­kezet. Szóbeli tájékoztató hangzik el az idei salátafelvá­sárlásról, illetve a vendéglők, presszók forgalmáról. Ezen az ülésen döntenek a köz- és kül­döttgyűlés időpontjáról, to­vábbá pénzügyi tervekről lesz szó. (Godány üelv.) Szombaton pártbizottsági ülés Szombaton reggel 9 órakor kibővített pártbizottsági ülés lesz. A nemzetközi helyzet és a kommunista világmozgalom egyes kérdéseiről tart tájékoz­tatót Hegedűs László, a vá­rosi pártbizottság titkára. ÜRES A FÜLKE - KEVÉS A PAD A vasútállomáson hóna­pokkal ezelőtt felszereltek egy telefon fűlikét. Azóta üresen áll, csupán a fülkét készítet­ték el. Nincs szükség a tele­fonkészülékre, vagy megbán­ták, hogy felszerelték a fül­két? Tény, ami tény: sok uta­zónak segítségére lenne a nyilvános telefon és öröm­mel venné igénybe. Még egy szerény észrevé­tel. Most, a jó idő beálltával, az utasok inkább az állomás előterében várakoznának, mint bent a váróteremben. Ott azonban csak egyetlen egy pad szerénykedik. Azon pedig testvérek között sem férnek el ötnél többen... MIT UTUNK MA A MOZIBAN? A szórakozott professzor. Amerikai filmvígjáték. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Kézenfogva. Állattartók, figyelem: ' Jarlatlerél ügyben a taniiesnál június 15-ig mindennap fogadnak! ötven jártat kiállítását kéri. Némelyik fél ügyének elinté­zése pedig majd egy órát vesz igénybe. A városi tanács mezőgazda- sági osztályvezetője, hogy az elviselhetetlen torlódást meg­szüntesse, elrendelte, hogy jú­nius 15-ig — szombat kivéte­lével — mindennap fogadjon feleket a hivatal. Évek óta megszokott gya­korlat szerint hetenként két napon, kedden és pénteken tart hivatalos időt a városi tanács járlatkezelő hivatala. Ezeken a napokon fogadják a feleket Az utóbbi hónapban szüne­telt a munka a hivatalban. Ez a magyarázata annak, hogy most, miután a felek fogadása újra megkezdődött a kedden és pénteken a felek tömegesen keresik fel. Egy-egy állattartó húsz-harminc, sőt némelyik A hivatalos idő változatlant reggel nyolc órától tizenket­tőig. Öt boldog család új lakásba költözik Hétfőn délelőtt 10 órakor a tormási szőlőskertek kis vil­lanegyedében az építők levo­nultak újabb öt darab „eme­letes” tálcásról. Az öt lakástu­lajdonos a helyszínen min­den helyiséget végigjárt és alaposan szemügyre vett min­den sarkot, hogy az esetleges mulasztásokat a Vegyesipari Javító- és Szolgáltató Válla­latnál szóvá tegye. Ezt köve­tően az építési irodában tar­tottak közös megbeszélést, melyen jelen volt az OTP ré­széről Magyar László fiókve­zető, a beruházási osztálytól Tóth Ferenc műszaki ellenőr. A leendő lakástulajdonosok általában elégedettek a válla­lat munkájával. Koroknál La­jos, a vállalat részéről ígére­tet tett, hogy a felmerült ki­sebb hibákat o legsürgősebb időn belül kijavítják, hogy a lakók minél előbb beköltöz­hessenek. TÁBOROZNIJOl Körösi fiatalok mennek Balatonszárszóra Titkári tanfolyam lesz a Királyréten Lassan megérkezik a nyara­lás, a táborozás, az utazás szezonja. Egy éven át várjuk azit a napot, amikor vonatra ülve elhagyjuk a várost, szebbnél-szebb bel- vagy kül­földi tájakra utazhatunk, egyaránt szép emlékeket szer­zünk. Pihenünk, szórakozunk. Varosunk KISZ-istái közül vagy ötvenen ülnek július 5- én vonatra, hogy a balaton- szárszói KlSZ-sátortáborban kössenek ki, és ott felejthetetlen tíz napot töltsenek üdüléssel, szó­rakozással. A sátorozás bizony kelleme­sebb nyaralást nyújt a fiata­loknak, mintha szállóban lak­nának. A tíznapos üdülés csupán kétszáz forintba kerül. Bár­mely KISZ-alapszervezet tag­jai jelentkezhetnek. A KISZ- bizottság ezen a héten még elfo­gadja a jelentkezéseket. Távoli ugyan a terv, de már lassan készülődnek az alapszervezetek titkárai a titkári tanfolyamra. A Bör­zsöny gyönyörű részén, Ki­rályréten, a Pest megyei KISZ-bizottság épületében szerverik meg a hatnapos tanfolyamot. A királyréti táborban a kö­rösi KISZ-titkárok — körül­belül negyvenen — augusztus 3—7-ig bővítik tovább isme­reteiket. Az ezerforintos kutya és a csordás, meg a bojtár Órát lehetne hozzá igazí­tani, oly pontosan hars an meg hétköznap-vasárnap a Labanc-féle daráló sarkánál Sáfár Ferenc tülke. Az is­merős hangra nyílnak a kapuk, nagy szemű tehénkék óvakodnak elő és szépen, nyugodtan beállnak a sorba. A csorda végighalad a Han­gácsi úton, az Esedi utcán, majd a hosszú Árboz utcán. Egymásután csatlakoznak a verestarka jószágok, két egér­színű állat is előkerül és mire a csorda a legelőre ér, már kilencvennyolc éhes ál­lat esik neki a harmatos fű­nek. Elöl halad a bojtár, leghátul a csordás és nyomán Megnyílt az Alföld legnagyobb nemzetközi campingje Átadták a turistáknak az Alföld legnagyobb nemzetközi campingjét a szolnoki Tisza- ligetben. Az 500 személyes el­sőosztályú tábor 30 négysze­mélyes, sok színű faházikóját a folyó közelében, fák alatt állították fel. A szomszédos területen megnyílt a város legnagyobb és legszebb strandfürdője, amelyet igény­be vehetnek a camping láto­gatói. Vargánya A csapadékos május 8—10 nappal előbbre hozta a gom­baszezont: a Bükk és a Mátra erdeiben a szegfű- és a róka­gomba mellett megjelent a vargánya is. Az Erdei Mel­léktermék Vállalat 56 bük­ki és Mátra vidéki faluban állított fel gyűjtőállomást és mintegy 12 ezer gomba­szedőt foglalkoztat. sinugyan a naiaro $ járom és emberek- % kel találkozom, sok minden szóba kerül. ^ Természetesen a po- '/ cokiriás is. Amíg a 5 beszélgetőket hall- gatom, egy régi tör- ténet jut az eszem- $ be. | Amolyan süvöl- f vény gimnazista $ lány koromban volt $ nekem tornásztár- sam és jó barátnőm ^ Miit. Ott laktak a % Bálvány utca köze- ^ pén, épp a Módra- f család rezidenciájá- $ nak szomszédságá- ban. Mindannyian % tudjuk, hogy a köz- % tiszteletnek örvendő ^ Módra-familia a hen- f tes mesterséget űz- $ te. Márpedig a pat- hányok szívesen ta- % nyáznak az olyan % környéken, ahol vér % és állati hulladéknak í bőviben vannak. És abban az időben, ^ amikor a csatorná- % zás, még a főbb út- % vonalakon is kezdet- $ leges volt, ki adott ^ a Bálvány utcára? Tény az, hogy Mili- £ ékhez is bekvárté­KINT A FEJE, ÜSSED! lyozta magát néhány patkány. Egyszer edzés után, amikor Patay Zsiga elbocsátott minket a tornateremből, azt mondja Mill nekem, lévén idősebb ná­lam, aki akkor már nagylány számba ment és könnyen dirigálta a kisebbet. — Siess haza, ta­nuld meg azt a la­tint, mert azután nagy munkánk lesz! A titokzatos mun­ka ugyancsak fúrta az oldalam. Siettem hát. Mire hozzájuk értem, Mili már meg­tette az előkészü­leteket. Az udva­ron levő farakás szét volt hányva. Mellette díszelgett egy kapa és két vö­dör víz. A magas, szőke lány, diadal­masan nézett le rám a „kicsire” és úgy kérdezte ? — Tudod mi lesz most? Nem tudtam. — Hát patkány­irtás — s látva elké­pedt arcomat, kissé gúnyosan érdeklő­dött: — Félsz? Nagyot nyeltem és egy kissé bizonyta­lan . hangon nyög­tem ki a választ. — Aááá — dehogy. Sok rosszat hal­lottam és tanultam a patkányok termé­szetéről és arról, hogy néha megtá­madják az embert is. Ha azt, ami ak­kor az elmémen ke­resztül szaladt, egy állattanórán elmon­dom, jelesre felel­tem volna. — Mit kell ten­nem? — rebegtem. Mili a farakásnál megmutatott egy lyukat. Elszántan felkapta a kapát ren­delkezett. ■ — Te a lyukba ön- töd a vizet. A pat­kány kidugja a fe­jét én meg a kapá­val agyonütöm. Egyszerű, mi? ■ Miközben egész ti­halad kutyája, mindig fi­gyelve arra, hogy mikor kell móresre tanítani vala­melyik rendzavaró állatot. A háztáji állattartók mar­háit őrzi Sáfár Ferenc május elejétől október utolsó nap­jáig, amikor az őszi eső, a dér meg a hideg beszorítja a csordát. Jószágonként 340 forintot fizetnek a háztáji gazdák a legeltetési bizott­ságnak. — Nem a bojtárságon kezd­tem én a termelést, mint ahogyan mások szokták! — mondotta Sáfár Ferenc el­gondolkodva. — Dolgoztam erre-arra. Jártam az orszá­got. Sokszor ettem körmöm közt a szalonnát, kenyeret ebédre. Egyszer aztán ennek is kitelt, meguntam. Leszer- | ződtem nyárára a legeltetési zen-öt évem elvo-\ bizottsághoz csordásnak. Meg- nult előttem, gyor-§ kapom havonta az ezerkét- san cselekedve, ele- § ■’Zúz forintot. Itt helyben get tettem a feladat-& többet ér, mint idegenben a nak. A lyukra lőcs- ^ kétezer. csantottam a vizet, § — Van segítségem is. Fe­miközben nagyot kikete Jani a bojtárom. Neki oltottam a kapát tar- ^ minden hónapban kijár az tó harcias amazon- ezerkettőszáz. No, mega Torrá nak: * — Kint séd! A csoda tudja, egy másodperc telt el talán, mind a konyhaajtón voltunk. A kapa farakástól messze? feküdt, ahogy Mili 5 ijedtében elhajítot ta. Nem tudom, me-§ lyikünk szive vert ^ hangosabban. A pat-^ kány ha ugyan & háztáji állattenyésztésnek és volt vígan mula-\ ennek megfelelően igyekszik tott rajtunk a hete- i a háztáji gazdáknak segíteni. dik hatarban. ^ Hasznos intézkedés az, hogv Amíg gondolatban ^ minden termelőszövetkezeti végigéltem a régi^ tag, akinek a háztájijában emléket, szemem egy ^ számosállat van,--------- tömitett$ négyszáz négyszögöl le­téred.^ gelöt kapott, igen mérsé­kelt bérleti díj ellené­? k utya. Azt hiszem, messze a feje, üs- ^ földön az egyetlen farkasku- ^ tya, amely jószágot terelget. Ezer forintért vettem, de öt­dei sem§ már§ ketten a S belüli annyiért se adnám. Ugyan mit is csinálnék valami rissz- rossz kutyával vagy kutya nélkül? A jószág türelmet­len, pláne úgy fejés ide­jén. Nem is győznénk utána szaladgálni a Janival. — Napközben is fejnek? — Úgy bizony! Van né­hány gazdasszony, aki kijön ide a legelőre napközben és fej. Az annak a rendje. Hamarosan bemutatót is kapok az ezerforintos kutya ügyességéből. Egyik tehénke már vagy húsz méterre van a csordától. Sáfár Ferenc ar­ra mutat és nagyot kiált: — Hijják! Tomi, hijják! — s az okos jószág ért a szóra. Vágtat az országút felé és indulatos csaholással fordítja vissza az elcsavargott jószá­got. — Azt mondotta, hogy má­justól novemberig tart a le­geltetés. Hát aztán a télibe? Csak pihenés? — Nem úgy! — rázza meg a fejét a csordás. — Novem­ber elsejétől április végéig fűtő vagyok negyedmagam- mal, a városi kórházban tü­zelek. Itt már csak kilenc- száz forint járja ki havonta, dehát kevesebb is a munka, mint nyáron át. Olcsó legelő a háztáji állattenyésztőknek A ^ zet ‘ 5 nagy 1 O i ' Dózsa Termelőszövetke- vezetősége változatlanul fontosságot tulajdonít a irtószerrel pocoklyukra Gyorsan elhagyom ^ a terepet, hátha fci-J ugrik innen is feltámadt pocegér. (bíró) S egy s s ben. A legelő évi használati dí- § ja nem több, mint százhat­ig van forint. A tag a részére kimért területen szabadon le­geltetheti jószágát, vagype- dig ha úgy tetszik, lekaszál­hatja a rétet. Nagy segítséget jelent az is, hogy a termelőszövetkezet vezetősége lucernavetéséből nyolc­van katasztrális holdat részéből adott ki az állattartó háztáji gazdák­nak kaszálásra, forgatásra, behordásra és kazalozásra. A munkában részt vevők a részt takarmány formájában kap­ják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents