Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-04 / 130. szám
IX. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1965. JUNIUS 4, PÉNTEK Mi újság a határban ? Kemény küzdelemben dll helyt a tagság a felázott földeken Kora reggeltől késő estig lázas munka folyik a földeken. Kaszálnak, kapálnak, vetnek, igyekeznek behozni az időjárás okozta lemaradást. Mennyire sikerült ez eddig? Erről érdeklődtünk a városi tanács mezőgazdasági osztályán. — Termelőszövetkezeteink minden tőlük telhetőt megtettek. Néha még a lehetetlent is megpróbálták. Nemegyszer kellett órákat küszködniük az embereknek az elakadt gépekkel. Most is sok még a vizes terület. Különösen a Kossuth és az Alkotmány tsz tábláin nehéz dolgozni Éppen ezért még csak a Vörös Csillagban és a Leninben fejezték be a cukorrépa egyelését. A kukoricavetésnél volt némi lemaradás, de az elmúlt héten már minden mag a földbe került, a korai vetésű táblákon már az első kapálás is jó ütemben halad. A másodvetésű silókukoricát is vetik a takarmánykeverék lekaszálása után szabaddá vált földeken. A tervezett háromszáz holdnyi vetésből ket- töszáznyolcvanhét holdon már végeztek e fontos takarmánynövény vetésével. A lucerna kaszálását a napokban fejezik be. Egyedül az Alkotmány Tsz-nél van komolyabb lemaradás, igyekezniük kell vele, mert különben o második kaszálásnál is kifutnak az időből. A kazalozás a kaszálással párhuzamosan megfelelő ütemben halad. Tudják, érzik az emberek, hogy most gyorsabban kell dolgozniuk, mint az elmúlt években, hogy az állatállománynak jó minőségű takarmányt biztosítsanak a télre. A szántóföldeken van most a legtöbb munka, de a szőlőben és a gyümölcsösökben is sok száz ember dolgozik. öröm látni a Dózsa Népe Tsz szőlőjét, ahol egyetlen szál gyom sem található. Rend van a gyümölcsösükben is. Az időszerű kertészeti munkákkal szintén jól haladnak. Egyszóval, a termelőszövetkezetek tagsága derekasan küzd az időjárás okozta nehézségekkel a felázott földeken. (—óná—) Majjdnem gyermekhalál Szerdán délután a strandon egy gyerek a medencébe ugrott és a víz alá merült. Társai hiába várták felbukkanását. Tóth Károly, a Széchenyi úti általános iskola tanulója riasztotta az úszni tudókat Gáti Károly úszóedzővet az élen többen a vízbe ugrottak. Egyik fiatal úszó — nevét egyelőre nem tudjuk — mentette ki az eszméletlen gyereket. Az elsősegélynyújtás közben hívták a mentőket, akik a kórházba szállították az akkor ismeretlen gyereket A gyors orvosi segítség megmentette Makula Pál kilencéves tanuló életét. De a veszély veszély marad továbbra is, más gyerekekre is. Szülők és a fürdő vezetői ne engedjék felügyelet nélkül strandolni a gyerekeket. Egyébként, mint értesültünk — a fürdő vezetősége ezután tíz éven aluli gyermeket nem enged be a strandra felügyelet nélkül. HÍREK — Jogosítvány nélkül motorkerékpározott Szepesi György (Cegléd, Besnyőu. 13.). Ezer forintra büntették. — Tanév végi kiállítás nyílik ma délelőtt 11 órakor a Puskin úti iskola emeleti nagytermében. Az óvodák és általános iskolák részvételével rendezett kiállítás ma, 9—19, 5-én és 6-án 9—19, 12-én és 13-án 9—19 óráig tekinthető meg. MEGJELENT.. ... a Pest megyei Könyvtáros című módszertani tanácsadó MAI VENDEGÜNK: Bárány Tamás UJ EMBEREK Az elmúlt hét szombatján — mint arról a Pest megyei Hírlap vasárnapi számában beszámoltunk — városunk ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közlekedési üzemeinek, vállalatainak szocialista brigádvezetői tanácskoztak a városi tanács nagytermében. A szocialista brigádvezetők számot adtak eredményeikről, nehézségeikről, arról a nagyszerű nekilendülésről, mely nemcsak a munkában való helytállást eredményezi, hanem — éppen a bri- gádközösség nevelő hatására — az emberek tudatát formálja át korunk nagy közösségi eredményeinek szolgálatára. Az új világ anyagi alapjainak lerakása közben új típusú emberek születnek ezekben a brigádokban. Ez az átalakulás — a szocializmusnak az emberi tudatban zajló épitése — azonban nem légüres térben történik. Sok külső és belső nehézség közepette alakul, formálódik ki az az új ember, aki alkalmassá válik a szocialista jövő kialakítására. Lapunk is fokozottabb segítséget kíván nyújtani ehhez az emberformáló munkához, ezért — a tanácskozáson elhangzott javaslat alapján — minden hét csütörtöki számában rovatot nyitunk a szocialista brigádok problémáinak megtárgyalására, a jó és visszahúzó tapasztalatok ismertetésére. A rovatot jövő hét csütörtökjén indítjuk. Ahhoz pedig, hogy e célunkat eredményesen megvalósíthassuk, kérjük a szocialista brigádok támogatását. Mondják el — személyesen, vagy írásban — tapasztalataikat, hogy azokat mások is hasznosíthassák korunk új emberének formálásában. Ferencz Lajos Értsünk szót az emberekkel * Pénteken, a piacnapi forgatagban egészen véletlenül ösz- szeakadtam azzal az újvárosi választómmal, aki a legutóbbi tanácstagi beszámolóm előtti beszélgetésben kicsit ironikusan, kicsit lemondóan azt mondta: „Újváros az ígéret földje. Itt mindenki csak ígérget, aztán odébb áll”. Első kérdésem mindjárt az volt: olvasta-e a Ceglédi Hírlap május 23-d számában az „Ígéret földje-e?” című vezércikket? — Olvastam — felelte egykedvűen. — És mi róla a véleménye? — Nem sok! Mindig azt mondják: ne legyünk türelmetlenek, de azt sohasem vizsgálják meg, hogy tulajdonképpen miért is vagyunk azok? Ügy éreztem, igaza van. Nem olyan kényes kérdések ezek, hogy ne beszélgethetnénk erről, egy kicsit konkrétabban, lapunk hasábjain. Miért is türelmetlen az újvárosi ember? Csak egy-két dolgot szeretnék erre felemlíteni azok közül, amit hallottam. Mit mond ugyanis az újvárosi ember, ha olvassa az újságban, — mert ezt otj is szeretik olvasni — hogy Ceg- lédbercelen felavatták a megye legkorszerűbb művelődési házát? — Jó nekik, ök több millióért kapnak egy vadonatúj kultúr házat, a mi mozinkat pedig évek óta nem tudják kifesteni. Tovább olvassa az újságot és ebben az áll, hogy ha a vállalat jól dolgozik, akkor május végén a könyvnapon átadják az újvárosi fiókkönyvtárat. Ez sem történt meg. Annak is örült, hogy befedik a Büdös árkot. Hamarosan azonban tapasztalnia kellett, hogy elrontották, ugyanis nem süllyesztették le a kívánt mélységre. A tanács meg is tette a szükséges lépéseket a hiba kijavítására, de erről " ja, hogy a Rákóczi úton már másodszor építik át a közvilágítást. Pedig itt a fénycsővel is elég korszerű világítás volt! Újvároson pedig még a puszta villanykörtéből is kevés van. És újból bosszankodik. Bosszankodik, ha a szeszfőzde új hidroglóbusát látja, mert neki még most is kétszáz méterre kell vízért mennie. Bosszankodik, ha a Széchenyi téren épülő új gimnáziumot látja. „Kettőt egy rakásra”! — mondja hűm* mögve, s nem ő az egyetlen, aki azt mondja: „Jobb lett volna, az a Vörösmarty téren”. Lehet, hogy gimnázium helyett az új iparitanuló-intéze- tet kapja meg Újváros. Lehet, de nem biztos, mert újabban már a Hóid utcát emlegetik. Aztán még egy: valamennyi tanácstag szinte kötelezőnek tartja, hogy a beszámolójában ígérjen is valamit. Nem jó dolog a még csak latolgatás alatt levő, dolgokat ígérgetni a lakosságnak, mert ha nem valósulnak meg, joggal ér szemrehányás bennünket. Nem világrengető dolgok ezek, de sokat foglalkoztatják az embereket. Újváros is Cegléd, vagyis város. Az ott élő emberek is városi életmódra vágynak. Sok minden foglalkoztatja őket ezzel kapcsolatban, de az is igaz, hogy sokszor nem elég tájékozottak, különösen abban a vonatkozásban, hogy miért történik úgy, ahogy történik. Nem látják a döntés mögötti okokat tisztán és ezért csak abból indulhatnak ki, amit látnak, tapasztalnak. Ne haragudjunk azonban azokra, akik néha nem elég körültekintően, türelmetlenül szólnak a fejlődés problémái- róL A közélet Íratlan szabálya, hogy türelmesnek kell lenniük az emberekkel. Csak így érthetünk velük szót. Soha ne folyamodjunk. a sommás elutasítás módszeréhez, mert ez nem orvosság semmire sem, hartem vizsgáljunk meg minden kérdést és nyugodtan, higgadtan, tárgyilagosan adjunk rá választ. Módot, lehetőséget kell adni arra, hogy problémáit mindenki őszintén elmondhassa, így tudunk csak a megoldáson fáradozni. Ha elutasítunk valamit, semmit sem oldottunk meg, sőt újabb problémák gyökerét tápláljuk. Nincsen szükségünk szervezett vitákra. A mindennapok problémáit kell szépen, nyugodtan és higgadtan megolda- : ni. Akkor nincs ok a türelmet- i lenségre. ‘ ; Egy dolgot azonban még \látnunk kell. A fejlődést legjobban, mindenki a maga környezetének változásán tudja lemérni. Szükséges tehát, hogy nagy átfogó terveink kivitelezése mellett, ne feledkezzünk el arról sem, hogy időről időre minden körzet kapjon valami kis fejlesztést, javítást, hogy lássák az emberek: náluk nem állt meg az idő. Azt hiszem, senki nem vitatja, hogy idővel az egyes városrészeknek hasonló fejlődési nívót kell elérnie. Ennek érdekében — miként a Magyar Nemzet május 23-i vezércikkében Éry József is megállapította — szükséges, hogy ne csak a főteret és annak környékét tekintsék a vidéki városok „város”-nak. Abban a reményben írom mindezt lápunk hasábjain, hogy ezért a türelmetlenségért egyszemélyben senki sem érzi találva magát. Itt valameny- nyiünk felelősségéről van szó. Közös erővel, közös akarattal kell fejlesztenünk ezt a várost. És ebben a munkában számítanunk kell a ma még türelmetlen emberek elképzeléseire, munkájára is. Dr. Zoltán Zoltán Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, az Alkotmány Tsz vezetőségének és tagságának, akik szeretett jó tériem, édesapánk, nagyapánk és testvérem. Szabó Mihály temetésén megjelentek, részvétükkel iagy bánatunkban osztoztak, sírára koszorút, virágot helyeztek. üzv. Szabó Mihályné és a gyászoló család a bosszankodó mit sem tudott. Csak azt látta, hogy a befedett csatorna mellett egyes helyeken új árkot ástak, hogy az egyre szaporodó víztócsákat elvezessék. Ha bejön a városba, lát• A szerkesztőség azzal a megfontolással közli Dr. Z. Z. írását, hogy annak megállapításairól és a benne szóvá tett problémákról mások is elmondhassák véleményüket lapunk hasábjain. * 1 | B. Kiss Sándor és 5 I Osgyányi István a $ fúrógépeken dől- $ gozik. $ a Budapesti Nemzetközi Vá- \ sár. A ceglédi üzemek és vál- i lalatok termékeit a budapesti j központjaik gyártmányai kö- i zött szerepeltek a vásáron, i 1 A Cipőipari Vállalat termé- i kei mellett nagy sikert ara- i tott a Villamosipari Gyár két; gyártmánya: BTK 400-as biz- i tonsági transzformátor és az j * F 10-es kézi fúrógép. Az j elektromos műhely szerelői: szalagon gyártják ezt a két; * terméket, s évente öt-ötezer j darabot szállítanak a megren- : delőknek. Felvételeink két gép gyár- § tása közben készültek. Olasz Tivadarné, Negyedi István és Csányi Ferenc- né szerelik a transzformátort. Ceglédi produkció a BNV-n >an — egyebek között — dr. Zoltán Zoltán, a Kárpáti íurél Irodalmi Asztaltársaság nunkájáról, Maczelka Tibor >edig Galambos Lajos író ceg- édi „kerekasztal” beszélgetőiéről számol be. A kiadvány tözli Tamasi Tamás, a járási :önyvtár munkatársának :lemző írásait az új abonyi iözségi könyvtárról. V\\\\\\\\\\x\\\v\\\\\vvvvvvvv\\vvvvvxs.vvvvvv A ma Cégiedre latogato rövid életrajzával, eddigi alkotói pályafutásának áttekintésével mutatjuk be olvasóinknak. Bárány Tamás Kolozsvárott született 1922-ben. Jogot és bölcsészetet is ebben a városban és a budapesti egyetemen tanult. Egy ideig a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, majd a felszabadulásig tisztviselő volt. Szerkesztette a Budapest című folyóiratot, később a Magvető Kiadó lektora lett. Tehetsége korán megmutatkozott; már tizenöt éves korában önálló verseskötettel jelentkezett Ezt még két versgyűjtemény követte, de legotthonosabban a regényírás területén alkot. A közelmúlt és mai életünk társadalmi problémái foglalkoztatják. írásaiban helyet kapnak a családi élet bonyodalmai, megelevenednek a háború borzalmai, kirajzolódik a disszidensek sorsa. Szívesen él a szatíra eszközeivel, a hibákat kifigurázva tárja fel. Első regényét 1943-ban adta ki, s 1954-ben a Húsz év címmel megjelent művéért kapott József Attila díjat. A legnagyobb sikert a Csigalépcső című regényével aratta, amely megfilmesítve is közismert. Az ifjúság kedves olvasmánya a Rákóczi zászlai című történelmi reEzúton mondunk hálás köszönetét, rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, a Pest megyei Taná'ós III. sz. Sütőipari Vállalat vezetőségének és dolgozóinak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk, Lengyel Zoltán temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Lengyel Zoltánná és a gyászoló család gény. Mai fiatalokról szol a Kis ház a szigeten című könyve. Sokak számára emlékezetes olvasmány az Apátián nemzedék, az Űzött vad című kisregénye és az íratlan törvény. Elbeszélések, rádiójátékok szerzőjeként is ismert. A második kakasszó című színművét 1958-ban a Petőfi Színház mutatta be. Erre a könyvhétre És így írunk mi... című paródiagyűjteménye jelent meg. A ma este fél hétkor kezdődő irodalmi esten — mint jeleztük — a Kossuth Művelődési Házban e művéből mutat be paródiákat az Ódry Árpád irodalmi színpad. Vasárnap: Ttíaoltó mrseny . t Ibertirsán Vasárnap reggel kilenc órai kezdettel az albertirsai sportpályán rendezik meg az évente szokásos járási tűzoltóversenyt. Részvevői a községi, az ipari és a mezőgazdasági üzemek önkéntes tűzoltó csapatai mintegy ötszáz főnyi létszámmal. A versenyen elméleti és gyakorlati feladatok mellett sportbeli ügyességet kívánó váltófutás is szerepel a műsoron. A KGV önkéntesei versenyen kívül az üzemekben adódó kisebb tüzek oltását szemléltetik. Látványosnak ígérkezik az önkéntes és állami egységek közös tűzoltási bemutatója, melynek során egy hatalmas ásványolajtartály tüzét a legkorszerűbb haboltókkal oltják el. A versenyt az érdeklődő közönség díjtalanul nézheti végig. J. Z.
