Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-30 / 152. szám

1965. JŰNIUS 30, SZERDA ,■> ti niT.r.Y t^tírtop 3 // Útkóstoló" 97 mm csapadék Napi 200 méter beton 40 fokos levegő, 120 fokos aszfalt 24 óra: 1 millió forint — Szilvié, vezesd el a ripor­ter elvtársat, meg akarja néz­ni az útépítést. Szilvié, Regős Szilveszter, az. ifjú útmérnök, — vezet. A gépkocsivezető fájdalmasan nyög, miközben kegyetlen „kiMuusát” kap alulról a dif­ferenciál. Hepehupás dűlőuta- kon érünk épülő büszkesé­günkhöz, a 7-es számú balato­ni műúthoz. Az útépítő min­dig nehéz terepen jár. Mire elkészíti az egyik út­vonalat, mehet másikat építeni. Törökbálint és Érd között vagyunk; a Dulácskai neveze­tű mezei úton rázódtunk ide. A készülő műút magasból né­zi a környéket. Még egy kis hegymászás és kitárul az út­építőüzem képe. Lassújárású gépek cammognak, s öntik a homok-kavics keveréket és a betont. „Csepelek” motorja sír, fekete bőrű emberek haj­ladoznak a 120 fokos aszfalt­ra a 40 fokos napsütésben. A vizeskanna állandóan közleke­dik, végre elment az eső, tel­jes az üzem. Az útépítő egész nap ve­rejtékben fürdik a balatoni műúton, de örül a kánikulá­nak. — Még két hete sincs, hogy a vízzel harcoltunk mi is — mondja Horváth István, a Be­tonútépítő Vállalat főmérnö­ke, az útépítés vezetője, kit éppen itt találunk az egyik legforgalmasabb szakaszon, hol az út aszfalt-ágyazatát ké- I szítik és betonoznak a mun­kások. Pár napja még 97 milli­méter csapadék hullt az útra s gyűlt meg széles felületének gödreiben, áztatva a már rá­terített homok-kavics keveré­ket. Árokásás, vízleeresztés, keverékcsere. Az utolsó há­rom hónapban alig lehetett tervszerű munkát végezni, az éves tervteljesítésben pilla­natnyilag körülbelül 20 száza­lékos az elmaradás. És min­den kiesett nap itt egymillió forint értékű termeieskiesést jelent. Végre megszabadultak a víztől és teljes erővel beto­noznak. Az út kezdetétől 15 kilométerre vaevunk a beto­nozógép Pest irányába halad. Naponta 200 méter hosszú, hét és háromnegyed méter széles aszfaltcsík készül el, ennyi itt a tervezett munka- mennyiség. Az idő sürget, pó­tolni kell a lemaradást, hogy 1966 májusának végére el­készüljön az út első sza­kasza, a 13-as kilométer-szelvénytől MOSOL Y-CSEKK A szegedi ünnepi hetek ide­jén a Tisza-parti város szál­lodáiba érkező külföldi túris­táknak átadják majd a he­lyi idegenforgalmi hivatal an­gol vagy német nyelvű kis kiadványait, amelyek részle­tesen tartalmazzák a szabad­téri játékok műsorát, vala­mint a2 Idegenforgalmi Hiva­tal szolgáltatásainak jegyzé­két. A kis prospektus alján egy perforált részen helyezik el az úgynevezett „mosoly-csek­ket”. Ezt a külföldiek annak a szállodai alkalmazottnak, vagy éttermi felszolgálónak adhatják, aki udvariasságá­val, leleményességével leg­jobban megnyerte tetszésü­ket. Martonvásárig, 30 kilométer hosszan. A főmérnök szereti az utat. Kéretlenül is tollbamond né­hány imponáló adatot: évi 700—800 ezer köbméter föld­mozgatás, 100 ezer tonna bur­kolóanyag, 15 híd ezen a rö­vid útszakaszon. Másfélezer ember, civilek, katonák, 25 állandó brigád. Nehéz, viszontagságos mun­ka. Az emberek nagy része mégis hosszú évek óla együtt vándorol. Van, aki 25 éve építi az ország útjait, azóta kéthetenként jár haza család­jához a Nyírségbe, vagy a Hajdúságba. Az öreg kubikos mellett fiatalabb legény, zso­késapkában. Tavaly még csi­kós volt a Hortobágyon, itt többet keres, „átnyer­gelt” az útra. Érdeklődöm, szeretnek-e utazni, járnak-e sokat utas­ként a maguk építette utakon? Ritkán. A főmérnök hét év alatt már a hatodik fontos út­vonalat építi, de nem jár autóval, csak így munka köz­ben a Taxivállalat túrakocsi­ján. Mi lesz, ha jövő május­ra elkészül Martonvásárig a 30 kilométeres útszakasz?” „Következik a második Szé­kesfehérvárig. 1967 végére.” „És azután?” „Azután majd Siófokig. De ez csak távolab­bi elgondolás. Még nem ké­szült el a terv. Lehet, hogy közben elfáradok és Fehérvár­nál nyugalomba megyek.” Alig hiszem. Miközben Bu­daörs felé zötyögünk, muto­gatnak ki az ablakon. Itt lesz a töltőállomás, ott pedig szál­loda épül. Gyorsítósávok,lassí­tósávok. Nemcsak utazni iz­galmas, talán még izgalma­sabb utat építeni. És olyan sok új, modem útra van szükségünk... (AL) FONAL ES SZÖVET III. A finomsági szám A gyapjúiparban a fonalak minőségét az úgynevezett fi­nomsági szám jelzi. Talán nem tűnik erőszakoltnak a párhuzam, azt állítjuk: a Központi Bizottság decemberi határozatainak végrehajtása nyomán az iparirányító és termelésszervező munkában is a finomsági számok kerültek előtérbe, azaz a munka javí­tásának finomabb eszközei. Ezeket keresték és keresik Pomázon is. Pénz nélkül is lehet A cikkféleségek száma két év alatt nyolcvannal nőtt. Az össztermelés is — ahogy ko­rábban . említettük — emelke­dett. A kétmilliós értékű be­ruházáson túl a belső tartalé­kok feltárása, a jobb és gazda­ságosabb keresése biztosíthat­ja csak a megindult fejlődés töretlenségét. Az év első negyedében át­szervezték a kivarró munká­ját, amint Lugosi József mű­szaki vezető mondja: „végre érvényt szerezhettünk a tech­nológia megkövetelte logiká­nak. A munka jobb megszer­vezése lehetővé tette, hogy míg korábban egy ember több műveletet végzett, most csak egyet csinál.” A szövődében átszervezték a szakmányvezetők munkáját, személyi felelőse van így a termelésnek. A második ne­gyedévben — a belső tartalé­kok feltárása keretében — sor került a festöde-szárító, fonó­előkészítő munkájának felül­vizsgálására, s itt Baranyai Béla újításának remélhető megvalósulása — most végzik a kísérleteket, s i azok biztató eredménnyel járnak — havi „ ,, \ nÉiihnapokbn nincs EZER KÖZÜL TIZEN A munkaidő és fuvaridő maximális kihasználása Harc a felázott földeken Gyors egymásutánban ér­keznek az I. számú Autóköz­lekedési Vállalat ceglédi te­lephelyére a teherautók, s ugyanolyan gyorsan indul­FoSytatódik a tv „Megyei hét" sorozata A hatodik megye: Békés A Magyar Televízió az el­múlt években kezdte meg ha­zánk különböző tájegységei­nek, városainak, ipari és kul­turális létesítményeinek be­mutatását, az úgynevezett „Megyei hét” című műsorok­ban. 1964-ben Baranya, Veszprém, Csongrád és Hajdu- Bihar megyébe látogattak el a televízió operatőrei és ripor­terei. Ez évben pedig első útjuk Heves megyébe veze­tett. A sorozat eddigi öt me­gyei műsorában 65 adást su­gároztak 2415 percben. Az idén a második megyei műsort Békésből adják. A Bé­kés megyei hétre július 6—11 között kerül sor. A nagysza­bású adássorozat megismerte­ti a televízió nézőit Békés megye tájaival, az alföldi vi­dék szépségeivel, a Körösök vidékének halászéletével. Az ipari rovat műsorában ha­zánk második legnagyobb üveggyárába, a teljesen auto­matizált orosházi üveggyárba vezeti el a nézőket nak is. Vagy éppen egy kü­lönösen forgalmas délután órájában jöttünk? Nemcsak erre az órára jellemző most a megnőtt forgalom. Mindennap reggel­től estig fokozottabb tempó­ban dolgoznak, mert most kevesebb emberre több el­intéznivaló jut: a telep tíz gépkocsiveze­tője szolgálatot teljesít az árvízveszélyes terüle­teken. Az itthonmaradottak végzik saját munkájukat, s emellett a hiányzók helyett is dolgoz­nak. A telep hétköznapi éle­tében, megszokott rendjében látszólag semmi változás nem történt. — Bizony, már egy hónap­ja tart ez a megfeszített ál­lapot — mondja Süveg Ist­ván raktárvezető — tíz gép­kocsivezetővel kevesebb vesz részt az áruszállításban, ezért a munkaidőit és a fuvaridőt más dologé, mely az ©gesz Gyapjúmosó- és Szövőgyárral függ össze. A nagyvállalat két és fél éves működése, s ezen belül a pomázi gyár tevékenysége sok tanulsággal szolgáit, s e tanulságok summázata va­lóban az, hogy nemcsak Po- máz, hanem a nagyvállalat is túljutott a nehezén. A már megkezdett fejlesztési munka — amint azt Titz elvtársnő körvonalazta — mindjobban kialakítja a gyáregységek kö­zötti munkamegosztást. A végleges szerkezet: Vóc fo­noda, Pomáz szövődé, Buda­kalász kikészítő, s a központi gyáregység Budapesten ki­varró. A váci gyáregység rekonst­rukciója, a pomázinál már eddig végrehajtott fejlesz­tés, s a további tervek jól bi­zonyítják, hogy a kezdeti bi­zonytalanság — és érthető útkeresés után — mind job­ban megmutatkoznak a nagy- vállalati szervezés előnyei, a profilkialakítás vitathatatla­nul gazdaságosabb módja, s ezzel az egész vállalkozás népgazdasági szinten mért eredményességének fokozó­dása. Mindennap új feladatokat jelent: Pomázon biztosítani kell a beruházások határide­jének betartását; mind a négy gyáregységnek a megnö­vekedett exportfeladatok időbeni teljesítését; az elért eredményeket újakkal kell tetézni, percnyi pihenő nél­kül. Fonal és szövet — ezt írtuk feleimként; tic-m vé­letlenül. Mind Pomázon, mind a nagyvállalatnál las­san befejeződik a „fonalké­szítés” időszaka, következhet a „szövés”. A jobb és ered­ményesebb munka ma még különálló fonalai kell, hogy összeölelkezzenek — akárcsak a gépeken a lánc- és a ve­tülékfonal — a korszerűség követelte olcsóbban többet adó termelés mindennapi szö­vetévé. Mészáros Ottó >\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Mindenféle 4 ? f, Lakóházunk agilis — ám 4/ ^ a helyesírásban labilis — í ^ házmestere minden lépcső- ? ^ fordulónál takaros kis kon- ^ ^ zervdobozokat szerelt fel a ^ ^ lépcsőházban. A dobozokra ^ ^ piros festékkel rápingálta: ^ 4, Ide dobd a csiket! ^ Két nap múlva felfedez-^ 4j tem, hogy a félemeleti do- ^ ^ bozra valaki ceruzával ^ ^ odaírta: ^ Ne tegez! 4j ★ í ^ Az öreg magyar éjfél-^ S; tájban virágos jókedvvel ^ ^ állít haza. Szerető hitvese ^ ^ kiadós pofonnal várja a ^ ^ verandán. J Az öreg elébb meghök- ^ 4f ken, aztán állkapcsát tapo- 4/ ^ gatva megszólal: 2 — No, anyjuk, most« 4, mondd meg, hogy melyik ? 4. fülem cseng?! á £ * £ / Bandurás Pista bácsiról ^ ; az a hír járja a faluban, 4j 4t hogy olyan skót, mintha ^ 5 nem is a Börzsöny lábánál, ^ í hanem valahol Glasgow- ^ ; ban látta volna meg a nap- 4 j világot. Történt, hogy egy ? ! napon tüzelőt hozatott az ^ ; öreg, s váltig biztatta a fo- ^ ; gatost, ugyan, hordaná le a ^ ; pincébe, nem bánja meg: ^ ! nyolcéves óbora van. ! A komát csábította a jó- 4. : fajta itóka, nekigyűrkőzött 4 : hát, s behordta a tüzelőt. $ ! Utána várta a jutalmát. 4 : Pista bácsi ki is töltött egy ^ i kupicára valót, s széles ^ : mosollyal kínálta az em- ^ ; bernek. — Igya egészséggel, ilyet ^ I úgysem ivott mostanába’! ^ A koma fanyalogva le- 4. húzta, aztán megszólalt: 4. — Szó se róla, öregnek í öreg bor. Hanem a pohár? ugyancsak fiatalka. Nőhe-^ tett volna még egy kicsit! ^ (Ny) ^ * LU l/UIlUclvai Iiuvca OJU CUU1& szűk keresztmetszetnek szá­mító egység átbocsátó képes­ségét. Eddig a íonóorsózóban és a keresztorsózóban vizsgál­ták felül a normákat, s az egész évre tervezett hatezer normaóra-megtakarításból ed­dig ezret biztosítottak. „A ter­melékenységi tervnél rövide­sen beállunk száz százalékra" — mondja örömmel a munka­ügyi osztály vezetője, s örö­mének jogosságát indokolja, hogy tudjuk, honnét indultak el... A gazdaságosabb munkát biztosította az is, hogy húsz fővel csökkentették az impro­duktív létszámot, s átcsopor­tosítással további tizenhatan kerültek termelőmunkára. Kö­zel ötven fővel csökkent a termeléskiszolgálók — hen­gerszerelők, meósok stb — száma is. E törekvések kez­detben még nem, most már azonban nemcsak megértésre, hanem támogatásra találtak a dolgozók között, mert látják — az országos és gyári célki­tűzések nincsenek ellentétben egyéni érdekükkel. A fonodá­ban, a szövődében például száz-százötven forinttal nőtt az átlagkereset... A motor működni kezd A motor — a munkaver- seny-mozgalom. A termelés e ' nélkülözhetetlen lendítő ereje az elmúlt évben kapta csak ; meg jogos helyét a gyár éle- ; tében, s hogy a továbbfejlő- lésre van lehetőség, azt jól ' mutatja; jelenleg 42 brigád . dolgozik 228 fővel, s a szocia- , ásta brigádok száma még csak lét. Hiba lenne azonban lebe- . sülni a már elért eredménye­ret. Míg korábban „éppen rogy volt” munkaverseny, [ nőst a legjobbak eredményeit \ nindenki számon tartja, s ' egjobbnak lenni — rangot ! jelent. László Józsefné, Bán- oölgyi Istvánná fonónők, Fá- ' rián Istvánná, Csömör Lajos- * lé, Gulyás Istvánná szövőnők, kovács Jánosné kivarró nem- \ sak jó munkások, akik tár- ‘ iáiknál többet tesznek, hanem 1 mindinkább példaképek is, ikiktől tanulni lelhet és tanul- . íi — érdemes. A gyárvezetés a törzsgárda ! ^alakítását döntő feladatnak. í iartja. Ahogy a szervezet sej- ! lekből épül fel, úgy az üzem- ) >en is elsősorban ezt a magot ! cell létrehozni: a fonodában : c László Józsefné vezette bri- í ;ád, a szövődében a Dobó Ka- ; alin —, a kiwaróban a Mező j mre brigád már biztos tá- ; nasz, olyanok közössége, akik ; i legnehezebb körülmények ; cözött is becsülettel helyt áll- ; iák. Mert nemcsak termelési- ! núszaki nehézségek van- j iák... személyiek is. Például: í úykor furcsa „betegség” üti í :el a fejét, eperérés idején sok < i távolmaradó, s sajnos, — a ! ;yár papírokkal is bizonyltja í — sokan túl könnyen jutnak í íozzá az orvosi igazoláshoz... { V tervet viszont teljesíteni { cell: a brigádok kevésbé lel- \ ciismeretes munkatársaik 5 íelyett is dolgoznak. A hiány- ? :ók száma olykor eléri a 15 ? izázalékot — s ez, a termelés ? izempontjából megengedhe- 4. etlen. j\ rúl a nehezén ? .»Azért a nehezén túljutot- 4 unk már" — mondja Eskulits £ ózsef gyárigazgató — ,A má- 4 odik félévet már rendbe tett 4 zénával kezdjük.’’ Igaz, gondjaik ma sem í lönnyűek. A kivarróban — 4 gazi, nőknek való, nem is t osszul fizetett ülőmunka ez ^ — könnyen fakad a nevetés, ? réfálgatnak míg kezük gyor- ^ an jár, de megérzik, hogy a :elleténél hússzal kevesebben ^ annak. „Ez most a szűk ke- 4 esztmetszet" — mondja Lu- \ ősi József, s a központi gyár- 4/ gység sem segíthet, mert 4 'itz Mátyásné vezérigazgató 4 zavai szerint — ott is az. A 4 zövödében a gépkapacitás le- ^ etővé tenné a napi 1 200 ezer ^ etésszám növekedést, azaz a £ api 7,5 millió vetést, de eh- ^ ez nemcsak a létszámgondok 4y legoldása szükséges, hanem 4, termékösszetétel végleges ^ isztázása is, s még egy sor á. \ kihasználjulc, csökkentjük amennyire lehet a haszonta­lan gépkocsiállásokat. Az itthonmaradt forgalmi dolgozókon kívül a mű­szaki személyzet helytál­lása is segíti pótolni a hiányt. A telep többféle kötelezett­ségnek kell, hogy eleget te­gyen. 105 gépkocsijuk egyik része a KPM közúti igaz­gatóságának intézkedése sze­rint az útépítésekhez követ, bitument, zúzalékot szállít, másik része szerződésben vál­lalt áruszállításokat bonyolít le a MÉK számára, harma­dik része a Ceglédi Taná­csi Építőipari Vállalat, a Ceglédi Építőipari Ktsz és a Bács megyei Építőipari Vállalat munkahelyeire viszi el az építőanyagot. Ilyen sokféle teendő ellátása köz­ben bizony hiányoznék az a tíz ember — ha az itthon­maradt dolgozók erőt megfe- ? szítve nem végeznék el he- 4, lyettük is a munkát. 4f És sokszor milyen körülmé- 4/ nyék között! A hosszan tartó 4 esőzés, a kedvezőtlen időjá- 4t rás miatt megrongálódtak az 4 utak, elöntötte a földeket a 4t víz. ? Az árut szállító teher- J autók nemegyszer bennt / ragadtak a földek között J a sárban. \ sőt még a mentésükre érke- 4, zett lánctalpas is így járt, í míg végül gerendák, talpfák 4 segítségével sikerült kiver- ! gődniök. \ — Most tartottuk volna ! meg az éves műszaki szem- í lét — mondja Süveg István í — azonban ilyen körülmé- ! nyék között ez elmarad, meg- 4, várjuk, míg minden rendbe- ! jön, és valamennyi dolgozó ; visszaérkezik. ! Győr, Répcelak, Sárvár, j Mohács térségében végig a < Duna mentén ezer gépkocsi ; segíti a víz ellen küzdőket. ! Az ezer gépkocsiból tizet a ! ceglédi telep dolgozói vezet- í nek. A többiek — addig helyt- i állnak helyettük itthon — s ! ez nagyon sokat jelent, í J. E. (Foto: Csepregi) Ml AKAD HOROGRA?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents